Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
8 BÉKÉS 1909. november 28. •Orosháza 5 41 12 28 4 32 10 50 Békéscsaba érkezik 6 30 1 18 5 15 11 25 Békéscsaba indul 6 56 1 38 5 48 4 07 Gyula 7 18 2 01 6 10 5 10 Kótegyán 7 54 2 32 6 43 6 11 Nagyszalonta 8 31 2 57 7 08 7 02 Nagyvárad érkezik 9 40 4 00 8 10 8 28 Nagyvárad—Szeged-Rókus. Motorkocsi menetek. Nagyvárad indul — 8 01 Nagyszalonta — 9 27 Kötegyán (98) — 9 59 Sarkad — 10 H József Sanatorium — 10 23 Gyula-városerdő 36. sz. őrh. (fmk.) - 10 27 Gyula érkezik — 10 39 Gyula indul 6 05 10 39 Biczere 43. sz. őrh. (fmh.) 6 17 10 51 Békéscsaba érkezik 6 30 11 04 Békéscsaba (117) 6 52 ][ 18 Orosháza (118) 7 58 1 2 37 Hódmezővásárhely (93, 94) — 1 53 Szeged-Rókus érkezik — 2 43 1 13 2 51 — 3 27 3 40 3 53 3 58 — 4 10 — 4 12 g 16 4 27 8 30 4 42 8 41 Szeged Rókus—Nagyvárad. Motorkocsi menetek. Szeged Rókus indul — — — 3 50 Hódmezővásárhely (93, 94) — — — 4 55 Orosháza (118) — — 8 22 6 12 Békéscsaba (117) 9 30 8 18 11 43 7 34 Biczere 43. sz. őrh. (fmh.) 9 43 8 33 1 1 58 7 49 Gyula érkezik 9 55 8 51 12 14 8 03 Gyula indul — 8 56 12 18 — Gyula-városerdő 36. sz. őrh. (fmh.) — 9 10 12 25 — József Sanatorium — 9 15 12 80 — Sarkad — 9 29 12 44 — Kötegyán (98) — 9 52 l 04 — Nagyszalonta — 10 22 1 33 — Nagyvárad érkezik — 12 05 3 10 — Gyula—Simonyifalva. G} ula máv. kitérő 5 31 2 15 7 02 Arpád-utcza 5 34 2 18 7 05 Komló-szálloda 5 36 2 20 7 07 Gyula Kossutk-tér 5 39 2 23 7 10 Kórház 5 41 2 25 7 12 Vámház kitérő 5 44 2 28 7 lb Paradicsommajor 5 51 2 35 7 22 Gyulavarsánd fmh. 5 58 2 42 7 29 Gyulavári 6 04 2 48 7 36 Solymosmajor 6 17 3 01 7 48 Dénesmajor 6 28 3 12 7 59 Bedőszeg 6 39 3 23 8 10 Feketegyarmat 6 51 3 35 8 22 Na gyzerind 6 58 3 42 8 29 Nadasmajor 7 13 3 57 8 44 Miske 7 18 4 02 8 49 Bélzerind 7 30 414 9 01 Vadász 7 39 4 23 9 10 Simonyifalva piacz 7 47 4 ?! 9 18 Simonyifalva 7 51 4 35 9 22 Simonyifalva—Gyula. Simonyifalva 4 40 9 33 5 47 Simonyifalva piacz 4 45 9 38 5 52 Vadász 4 53 9 46 6 00 Bélzerind 5 01 9 54 6 08 Miske ö 14 10 07 ■ 6 21 Nádasmajor 5 19 10 12 6 26 Nagyzerind 5 34 10 28 6 41 Feketegyarmat 5 40 10 34 6 47 Bedőszeg 5 53 10 47 7 00 Dénesmajor 6 04 10 58 7 11 Solymosmajor 6 16 11 09 7 22 Gyulavári 6 28 11 21 7 35 Gyulavarsánd 6 34 11 27 7 41 Paradicsommajor 6 41 11 34 7 48 Vámház kitérő 6 47 11 40 7 54 Kórház 6 50 11 43 7 57 Gyula Kossuth-tér 6 53 11 46 8 00 Komló szálloda 6 55 11 48 8 02 Arpád-utcza 6 57 . 11 50 8 04 Gyula máv. kitérő 7 00 11 53 8 07 Kél *1 három szobás Itt (megfelelő mellékhelyiségekkel) kerestetik januárra. Nem kell okvetlenül a belvárosban lennie. Ajánlatok a gimnáziumi pedellusnak adandók, lehetőleg még a hét folyamán. 498 í-1 Meghívó. A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság III. évi rendes közgyűlését Gyulán, 1909. évi december hó l én délután 3 órakor tartja Békésvarmegye székházának kistermében, melyre a t. részvényes urak ezúton meghivatnak. Tárgysorozat: 1. 1908. évre vonatkozó számadások és az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére. 3. A Magyar Agrár- és Járadékbankkal kötött kölcsönszerződés bejelentése. 4. Alapszabálymódositások. 5. Igazgatósági és esetleg felügyelő-bizottsági tagok választása. 6. Cégvezetők kirendelése. 7. Esetleges indítványok. Gyulán, 1909. november 13-án. Az igazgatóság nevében : Ambrus Sándor, 499. 1—1 ig. elnök. A részvények vagy előre dr. Jantsovits Emil ügyvid irodájában, vagy közvetlenül a közgyűlés fent kitett helyén teendők le. Kivonat az alapszabályokból. 24. §. Az évi mérleg, valamint az igazgatóság és fel- iigyelöbi/.ottság jelentése, a kereskedelmi törvény 198. §-a értelmében, 8 nappal a közgyűlést megelőzőleg, a társaság hivatalos helyiségében közszemlére kiteendők. Az évi mérleg a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg, az alapszabályok 6. §-ában megjelölt lapban közzéteendő. 25. íj. A közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik részvényeiket azok le nem járt szelvénynyel együtt, a közgyűlést megGőzőbg, az egybehivási hirdetményben megnevezett letéti helyeken és ugyanott meghatározott módon letéte- inényezték. A letett részvényekről elismervény állittatik ki, mely a közgyűlésen való részvételre igazolványul szolgál. Az állam, Bekésvármegye, Gyula város, Gyulavári, Fekete- gyarmat, Nagyzeriud, Vadász, Bélzerind, Simonyifalva községek es gr. Almásy és József főherceg birtokai a 7. §. szerint átvett részvényeket letenni nem tartoznak és a rószvénybirtoklásuk igazolására elegendő a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek, az alispánnak, a polgármesternek, a községi elöljáróságnak, illetőleg a 2 nagybirtokosra nézve a helyi hatóságnak a közgyűlésen bemutatandó értesítése. A részvényesek a közgyűlésén szavazati jogaikat személyesen vagy oly meghatalmazottak által gyakorolhatják, kik maguk is részvényesek. Békésvármegye, Gyula város, a községek, kiskornak, vagy gondnokság alatt állók, testületek vagy nyilvános intézetek képviselőik, vagy jogérvényes meghatalmazással ellátott megbízottjaik által, kereskedő cégek, részvény-társulatok, vagy szövetkezetek cégjegyzésre jogosított képviselők által is képviseltethetik magukat, habár ezek maguk nem is részvényesek. Az állam a tulajdonában lévő részvények alapján megillető szavazati jogot a kereskedelemügyi m kir. miniszter által esetről-esetre kirendelt képviselő által gyakorolja. 26. §. A közgyűlésen megjelent, vagy képviselt részvényest minden szabályszerűen igazolt (letéti) részvény után egy szavazat illeti meg 28. §. Indítványok, melyeket szavazatképes részvényes a közgyűlés elé terjeszteni kivan, az igazgatóság elnökével Írásban a közgyűlés előtt 8 nappal közleudók. Ellenesetben az ilyen indítványokat a közgyűlés nem tárgyalhatja és azokon nem határozhat. Kivétel ezen szabály alól az olyan indítvány, mely újabb közgyűlés egybehivása iránt tétetik. haszonélvező) illetve a törvényes képviselő a kázbér- vallomási ivet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) legkésőbben december hó 15-ig nyújtsák be. A bevallás tárgyát a házak évi nyers bérjövedelme képezi. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számítandók különösen : 1. a szoros értelemben vett lakbér; , 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági s egyéb adók azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbér- fillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó címén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már ben- foglaltatnak : 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek ci- mén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakásvilágításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált víz utáu fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérítéséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers ház- bérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető baszonértéket (bérértéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani.j Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbór címén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bér- jövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30 százalékot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevüknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beirása előtt tilos. A felek a bázbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, a kivetés során megállapított házbéradónak 1 százalékát, ha pedig a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló fdhivás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4 százalékát fizeti pótlék fejében. Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó 1910. évre való érvénynyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1909. évi 109,817. szám alatt kiadott rendeletével az 1909. évi december hó 15-ig terjedő időt tűzte ki. A házadéról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjővedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok ; b) a házközösségnél annak feje; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy Ha a vallomásadásra kötelezett vallomási ivet a bérösszegnek beirása előtt Íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5 — 200 K-ig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. Biróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási Ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem lett. Kelt Gyulán, 1909. november 26. 496 1-3 M. kir. pénzügyigazgatóság.