Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-14 / 46. szám
1909. november 14. BÉKÉS 7 •aüség sz°rint gyújtogatás okozta. Az ismeretlen gyújtogató után erélyesen nyomoz a hatóság. Halálozás. Varga András békési kisbirtokos, •volt községi bíró, a függetlenségi 48-as párt Kecskeméti híveinek elnöke, fo'yó hó 8-án reggel 8 órakor 68 éves korában elhunyt. Temetése folyó -bő 9-én, d. e. 10 órakor a református egyház szertartása szerint, tisztelői nagy részvéte mellett ment végbe. Feltűnést keltő találmány! A fogápolásra használt szerek csak részben felelnek meg hivatásuknak. Az illatos szájvíz a fogkőlerako dást meg nem akadályozza, a fogpor hosszas használata pedig a fog zománcát koptatja el. Ezen hiányokon segít egy kitűnő uj találmány, a Sztraka- féle Menthol fogszappan, mely serő bacillus-ölő hatásánál fogva a szájüreget hatalmasan desinficiálja, a fogakat fehéríti s a romlástól megóvja. Beszerezhető gyógy- tárakban, drogériákban egy koronáért. 3 darabot 3 koronáért bérmentve küld Sztraka gyógyszerész, Mohol. — Kapható : Winkler Lajos gyógyszertárában, Gyula. 481 1—4 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Uj hírlap. Májer Jenő, békéscsabai lakos bejelentette a vármegye alispánjának, hogy Békéscsabán „Földművelő“ cimü közgazdasági és társadalmi hetilapot indit. Almanach 1910-re A könyvpiac elmaradhatatlan vendége Mikszáth Kálmán Almanachja. Ez a ipiros fedelű érdekes és változatos könyv szinte már elválaszthatatlan velejárója a télies világnak és hozzátartozik, mint.a karácsonyfa aranydiója és színes gyertyája. Ő nélküle csonka maradna egy irodalmi esztendő és hiányát sok-sok könyvbarát erezné meg, aki a duruzsoló kályha mellett a könyveihez, legjobb barátaihoz szeret fordulni. Az Almanach szinte az egész újabb magyar irodalom irányát felöleli magába •és Krrongó, de erőteljes literaturánknak legteljesebb .áttekintését nyújtja. Magas irodalmi színvonalú az Almanachnak ez az újabb kötete is, mintabogy mindenkor az irodalmi produktumok legjelesebbjeinek gyűjteménye volt. Novellái a különböző belletrisztikai irányok és áramlatok dokumentumai. Uj irányok felé való törekvések jellemzik mii irodalmunkat, amelybe uj hangok, uj nézőpontokból meglátott .problémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megtartotta mindazt, ami a szívhez és lélekhez szól! Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba sűrítve: ez az Almanach, amelynek megjelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a könyvbarátok nagy táborában örömteljesen üdvözölt vendég. És ez mindenképen érezhető is, mert különb vendég a többinél: nem visz, -de hoz Garmadával hoz magával szellemi kincset, amellyel a magyar házakat gyarapítja És magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar írógárda legjobbjait, köztük régieket is, akik a háziak szeretetében már helyet találtak maguknak és az •újakat, akik szintén mindenképen érdemesnek mutatkoznak erre a szeretetre. És Mikszáth Almanachja, a kellemes olvasmányok fölött érzett örömön kívül még jogos büszkeséggel is tölthet el mindnyájunkat, mert ha a magyar szellem ellenségei is olvassák el e novellákat, még ők is kénytelenek elösmerni, hogy ezek a magyar elbeszélések, nivó dolgában nemcsak utolérik, de túl is szárnyalják a külföldi novellák java termésének színvonalát is. Az Almanach régi híveinek, éppenugy, mint az újaknak is, nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomában az uj hívők tábora bizonyára gyarapodni fog, amit a könyv szokatlan olcsósága .is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Almanachban olvassuk legfrissebb Írásait a következő magyar irók- ; nak: Gárdonyi Géza, Biró Lajos, Bársony István, Xőrinczy György, Ambrus Zoltán, Színi Gyula, Scossa Dezső, Lövik Károly, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Pékár Gyula, Farkas Pál, Herczeg Ferenc, Szomaházy István, Sas Ede, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor. Az Almanach Singer és Wolfner (Budapest, Andrássy-ut 10.) kiadásában jelent meg. Ara 2 kor rónával kerül többe. A képviselőtestület ezen adatok alapján újból tárgyalta az ügyet és annak eredménye az volt, hogy a jelenlegi útirány fenntartása mellett 17, mig az útiránynak fenti értelemben leendő megváltoztatása mellett ugyanannyian szavaztak. Az ennek folytán — elnöki szavazás helyett — megtartott sorshúzás az előbbi álláspontot juttatta érvényre. A kérdés felett a törvény- hatóság a decemberi közgyűlésen fog érdemben határozni; képviselőtestületnek különben sem szabályszerűen hozott határozata csupán véleményes jelleggel bir, minthogy az útnak tulajdonosa a vármegye és igy az utat érdeklő bármely változtatás, az ő jogkörébe tartozik. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. A gyulai kir. törvényszék Kardos Istváu gyulai áll. elütni iskolai igazgatót a gvulai kir. törvényszékhez romá7i tolmácscsá nevezte ki. Pályázat- Gálbory József, kir. törvényszéki elnök, az orosházi kir. járásbíróságnál irnoki állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények decsmber hó 7-ig adandók be hozzá. Biinügyi krónika. Nagy László 16 éves, mező- berényi napszámos 1908. évi szept. 15-én szolgálatadójától, Ailer Józseftől egy pár cipőt, cselédtársától, Divicski Mihálytól egy kabátot, egy mellényt és egy zsebkendőt, Frei József cselédtársától egy pár csizmát ellopott s ilykép kiruházkodva tovább állott, — mig végre 1909. okt. 17-én a csendőrök elfogták és a gyulai ügyészséghez beszállították. Vádlott beismerte a lopás elkövetését, de mert volt gazdája a megbüntetését nem kívánta, csakis a cselédtársai kárára elkövetett lopásban mondta ki őt a bíróság bűnösnek s tekintettel fiatal korára, 24 napi fogházra Ítélte s ezt a büntetést is az előzetes letartóztatás által teljesen kitöltöttnek vette. Az ítélet jogerős. Sipos György 43 éves csabai lakosnak 1909. évi március hó 10-én kellemetlen látogatója volt. A községi végrehajtó tette tiszteletét, hogy dobra üsse két rossz gebéjét. Igen ám, csakhogy Sipos nem fogadta kellő szívességgel látogatóját, s mikor a végrehajtó karhatalmul egy csendőrt is hozott magával, Sipos az istálló ajtajába állt, vendégeit oda beengedni nem akarta, majd az őt onnan eltávolító csendőr fegyverét is megragadta s az árverés megtartását megakadályozta. A biróság a vádlottat beismerése alapján hatóság elleni erőszak vétségében mondta ki bűnösnek és ezért az enyhítő körülmények figyelembe vételével 3 napi fogházra Ítélte. — Az ítéletben az ösz- szes érdekeltek megnyugodtak. Hanyecz Lajos 31 éves, endrődi lakos 1909. év elején egy levelet irt ifj. Vaskó Irarénének s abban azzal fenyegette meg, hogy hűtlenségét tudomására hozza az Amerikában lévő férjének, ha 62 koronát nem küld neki. — Ifj. Vaskó Imréné azonban ártatlansága tudatában nem engedte megzsarol- tatni magát, hanem feljelentette Hanyecz Lajost, akit a biróság a csütörtöki főtárgyalásou beismerése alapján zsarolás vétségének kísérlete miatt 5 napi fogházra ítélt. Az Ítélet jogerős. Esküdtszéki tárgyalás. 1909. évi november hó 8 án Bagyinszki Pál testvérgyilkos ügye került volna tárgyalás alá, de mert a vádlott súlyos beteg lett s a tárgyalásra meg nem jelenhetett, a biróság ezt az ügyet a következő esküdtszéki ciklusra halasztotta. Bagyinszki ügye helyett, nehogy az esküdtek horribilis költségeivel az államkincstárnak felesleges kiadás okoztassék, a biróság telefon utján behivatta a 8-ikára, a következő napra beidézett feleket s igy az 1909. évi őszi esküdtbirósági ülésszakot már november 8-án befejezte, tárgyalásra kerülvén szándékos emberölés bűntettének kísérlete és gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt Porok János bűnügye. Porok János 21 éves csorvási lakos paraszt legény szerelmes volt egy 16 éves kis leányba, Dohányos Máriába. Két év óta tartott szerelmük s boldogságuk utolsó napja egy húsvéti táncmulatság volt, amikor a legény táncközben erősen meghűlt és súlyos beteg lett. Az első vasárnap a lány meglátogatta őt, hozott neki kalácsot, virágot, simogatta lázas homlokát, csókolta kicserepesedett, láztól égő Közgazdaság. Iparosok értekezlete. A ma délután tartandó párosok értekezlete a városháza nagytermébon pontban fél 3 órakor kezdődik Ulhmann Jákó lapszerkesztő, az ország egyik kiválóan működő szövetkezetének embere nagyszabású előadásával, melyben az iparosnak a társadalom félszegségeivel szembeni helyzete is lesznek vázolva. A bókésvármegyei gazdasági egylet igazgatóválasztmánya folyó hó 18-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesztések : a) Gyomán megtartott állatd'jazás lefolyásáról. b) Az egyesület által elhatározandó építkezések ről. 2. Vármegyei alispán megkeresése a vármegyei földadó-bizottságba 12 tag és 12 póttag ajánlása iránt. 3. Ugyanannak véleménytkérő megkeresése a hetipiacokon eddig történt elővásárlások megszüntetése tárgyában. 4. Az OMGE átirata, melyben az állattenyésztési törvényjavaslatra vonatkozó esetleges észrevételeinket kéri. 5. Folyó ügyek. 6. Indítványok. A szeghalmi gőzmalmi hid újjáépítése, rozoga voltánál fogva, tervbe van véve és a vonatkozó közigazgatási b- járás már régebben meg is tartatott. — Minthogy a szükséges költségek, mintegy 50 — 60.000 koronát tesznek ki, a szeghalmi vicinális utibizottságnak, mint tulajdonosnak, csak igen kevés fedezet áll rendelkezésére, ennélfogva a vármegye alispánja megkereste az érdekelt két ármen- tesitő társulatot, nevezetesen: a sebenkörözsi és berettyó ármentesitő társulatokat, hogy mivel a hid újjáépítése árvízvédelmi szempontokból reájuk nézve is kedvezőbb helyzetet teremt az eddiginél, a hid újjáépítését segély megadásával mozdítsák elő. Az alispán megkeresésére mindkét társulat egyenként 5000 koronát szavazott meg, miáltal a hid létesítését jelentékenyen megkönnyítették. Vashidak újra festése. A köröstarcsai és kö- rösladányi vashidak újra leendő mázolására meg hirdetett árlejtés eredménye szerint a kérdéses munkálatokat 3600 korona vállalati árban Krausz Jakab gyulai lakos kapta meg. A vonatkozó szerződést a közigazgatási bizottság novemberi üléséu hagyta jóvá. A szeghalmi u. n. ördögárki—berettyó hid költségeinek ki által leendő viselése kérdésében a megtartott közigazgatási bejárás alapján a vármegye alispánja elsőfokon uként határozott, hogy az összes költségek viselésére, amely 180000 koronát tesz ki, a kereskedelmi minisztert kötelezte azon az alapon, hogy a kérdéses hid állami utón fekszik, tehát annak törvényes tartozékát képezi. Az alispáni határozat ellen a kereskedelmi kormány képviselő tében az államépitészeti hivatal adott be felebbezést a közigazgatási bizottsághoz és ennek az alispáni hatá’ozatot helybenhagyó határozata ellen, a köz- igazgatási bírósághoz, kérve, hogy a költséghezi való hozzájárulásba a sebeskörösi és Berettyó ár- mentesitő társulatok is vonassanak be 10—10 százalék erejéig. A közigazgatási biróság a napokban hozta meg döntését, amely szerint az alispán határozata hagyatott helyben. Itt mogem|itjük, hogy a kérdéses bid építése már annyira előre haladt, hogy most már a gyalogjárók elkészítése és a hidpálya kavicsolása van folyamatban. A szarvas endrődi törvényhatósági ut u beruházási hitel terhére a jövő év folyamán lesz kiépítve. Az építést megelőzőleg Endrőd község képviselőtestülete még az 1907. évben egy olyan határozatot hozott, amelyben kérte a törvényhatósági bizottságot, bogy a kérdéses utat no a jelenlegi irányában, hanem akként építse ki, hogy az a Kossuth Lajos és a gr. Apponyi Albert-utca irányában vezettessék. A törvényhatósági bizottság azonban a kérdéses alkalommal a kérelem felett nem nyilatkozott, hanem utasította a községet, hogy előbb állapítsa meg, hogy a kérelmezett útirány mennyivel lesz hosszabb mint az eredeti, valamiut mennyivel fog az többe kerülni, mintha az ut jelenlegi irányában építtetik ki. A műszaki felvételek szerint a módosított útirány 356 méterrel lesz hosszabb mint most és mintegy 5700" ko-