Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

9 BÉKÉS 1909. november 14. sorozatba felvett ügyek csaknem minden hozzászólás és vita nélkül, — túlnyomó részben az előadói javas­latok értelmében — fogadtattak el, de egyébként sem volt olyan általánosabb érdekű tárgya az ülés­nek, amely külön felemlitést érdemelne. A választott bizottsági tagok közül G-an, — tehát több mint a fele, — hiányzott és ezek közül 4-en mentették ki magukat. Az ülésen Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt jelenvoltak ; dr. Daimel Sándor, vármegyei fő­jegyző, Kiss László, tb. főjegyző, dr. Zöldy Géza, t. főügyész, dr. Zöldy János, t. főorvos, Sárossy Gyula, árvaszéki elnök, Roediger Gyula, kir. pénz­ügyigazgató, Perszina Alfréd, műszaki tanácsos, államépitészeti hivatali főnök. dr. Horváth Dezső, kir. s. tanfelügyelő, Pfeiffer István, közgazdasági előadó és dr. Liszy Viktor, főügyészi helyettes, gr. Wencklieim Dénes, dr. Ladies László, dr. Török Gábor és Dombi Lajos választott tagok. Elnöklő alispán az ülést 9 órakor nyitotta meg és első sorban az alispáni jelentés került felolvasásra, amelyet a bizottság tudomásul vett. — Az alispáni jelentés a következőképen hangzik: A személybiztonság 16 esetben zavartatott meg és pedig 2 erőszakos nemi közösülés, 11 könnyű és 3 súlyos testisértés elkövetésével. A vagyonbiztonság 47 esetben támadtatott meg, melyek közül 1 sikkasztáson kívül, mindegyike ki­sebb értékű tárgy ellopása volt. A tettesek ellen a bünfenyitő eljárás folyamatba tétetett. Tűz 16 esetben volt. Több lakóházon kívül gazdasági épületek és takármányféle égett el. A tűz által okozott kár biztosítás révén nagyrészben meg­térült. Baleset 10 esetben fordult elő, melyek közül 4 halállal végződött. Öngyilkosság 3 esetben történt, öngyilkosság kísérlete 2. Fóldniivelés és mezőgazdasági munkásügy. Október hava általában kedvező időjárással folyt le. A kedvező meleg váltakozott a kellő pillanatban érkező hűvösebb, nedves időjárással; ennek termé­szetes következményeképpen az őszi vetési munká­latok nemcsak hogy zavartalanul haladhattak, de az elvetettek olyan buja fejlődésnek indultak, amilyenre az alföldön rég időktől fogva példa nem volt, sok helyt már legeltetni kell a vetést, annyira megbok­rosodott és elsürüsödött, hogy a kipállás veszélye fenyegeti. Panasz nem igen hallatszik, kivéve némely foltokat, ahol a rozsda és drótféreg lepte meg. A legtöbb gazda már végzett a vetéssel, csak itt-ott van még a későn szedett takarmányrépa után néhány hold vetetleu. Az őszi ugarolás és mély szántás akadálytalanul folyik s igy remény van arra, hogy a tavasziak alá is jól bemüvelhető s elkészíthető lesz a talaj. A jószág még elég legelni valót talál, igy hát a beteleltetés még későbbi idő kérdése. Mezei munkásaink a kedvező idővel messze vi­dékeken találnak munkát, itthon kevés alkalom kí­nálkozván a keresetre. A napszámbér 1 korona 20 fillér és 2 korona között ingadozik. A munkások és munkaadók között súrlódás nem fordult elő. Ipar, kereskedelem cs ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem terén emlitésreméltó fellendülés nem volt észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlan­dóság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen nem emeltetett panasz. A nagygerendási puszta előljárósági kirendelt­ség választása megejtetvén, albirónak Kovács András, esküdtnek pedig Ancsin R. Ádám választatott meg. Békéscsaba-erzsébethelyi községi orvossá dr. Koltai Ármin békéscsabai kórházi segédorvos vá­lasztatott meg. A békési járási főszolgabíró Földesi József községi gazdát hűtlen vagyonkezelés miatt, állásától felfüggesztette s ellene a megtorló lépéseket meg­tette. Ugyancsak Mezőberényben Forgács Lajos köz­ségi hagyaték számügyi- és katonaügyi jegyző he­lyére Pilcz Mihály adóügyi jegyzőt, ennek állására Gozman József, községi segédjegyzőt, a segédjegyző állásra Brücher József, oki. jegyző-helyettes iktatót helyettesítette, míg az iktató állásra a képviselő­testület Haty Ödön községi Írnokot helyettesítette. A szeghalmi járási főszolgabíró Patai Ferenc, füzesgyarmati esküdtet az 1886. év XXII. t.c. 105. §-a alapján 6 korona rendbírsággal sújtott. Fehér László, füzesgyarmati jegyzőt pedig, a községi vizs- gálás alkalmával általam taláit mulasztások miatt, 10 korona rendbírsággal büntettem. Reisner Sándor, orosházi járási Írnok nyugdij- jaztatott. Békéssámson községben községi esküdté Nagy Imre választatott meg. Csorváson Sebők József pénztári ellenőr állásáról lemondott. Kétegyházán a Gyula városi jegyzővé meg­választott Erdős Gyula helyébe segédjegyzővé Ajtay Béla, felsőnyiki körjegyző választatott meg. Gyomán a Békésvármegyei gazdasági egyesület október hó 3-án nagyon látogatott és szépen sikerült állatkiállitást rendezett. A kiállított állatok száma mintegy 250 darab volt. A dijak legnagyobb részét a gyomai kisgazdák nyerték el. Dr. Zöldy János vármegyei főorvosnak rend­szerinti havi jelentése az alábbiakat tartalmazza : A közegészségügyi viszonyok általában kedve­zőtlenek voltak és az előző hónaphoz viszonyítva rosszabbak is, amennyiben a heveny-ragadós bajok­ban történt valamennyi megbetegedés 245-el volt több, bár a halálozási arány 5 százalékkal kevesbe- dett. Az egyes szervek és betegségek lefolyását ille- |tőleg leginkább a légző szervek hurutos és gyula­dásos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: A difteria 92 megbetegedéssel, 16 halálozással; a vör- heny 90 megbetegedéssel, 12 halálozással ; a ka­nyaró 37 megbetegedéssel, 2 halálozással; a hasi hagymáz 233 megbetegedéssel, 18 halálozással (7 százalék); a szamárköhögés 13 megbetegedéssel, 1 halálozással, a vérhas 6 megbetegedéssel, a bárány­himlő 2 megbetegedéssel, összesen 473 megbetege­dés és 48 (9 százalék) halálozás. Amint a fentebbiekből kitűnik, a heveny-raga­dós bajok közül a basi hagymáz volt az uralkodó, amely egymagában a megbetegedéseknek felét adta ki. A hasi hagymáz a vármegye 22 községében mutatkozott ugyan, de mégis legnagyobb elterjedés­ben csupán Békéscsaba és Orosháza községekben. Mindkét községben személyesen tartottam ellen­őrző vizsgálatokat és arról győződtem meg, hogy a betegség elfojtására úgy a hatóságok, mint a közre­működő orvosok, a szükséges intézkedéseket meg­tették. Legnagyobb eredményt várok attól, ha a lakos­ság mind szélesebb rétege felvüágosittatik aziránt, hogy e bajtól mikép óvja magát. Ezért intézkedtem, hogy az útmutatásom szerint részletesen kidolgozott óvrendszabályok kinyomattassanak és minden ház­hoz eljuttassanak. Felfogásom szerint a hatósági intézkedésnek haszna és sikere csak úgy lehet, ha a nagyközönség a nyert felvilágosítások után maga is támogatója lesz a küzdő munkának. A védekezésnek ez a módja már tavaly is eredménynyel járt. Egyébiránt a hasi hagymáz igen szelíd lefo­lyású, amit igazol a feltűnően alacsony halálozási százalék. Tetemesen emelkedett a difteriások és vörhe- nyes esetek száma, mig a kanyarós és szamárköhö- gős betegeké feltűnően csökkent. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említést nem tesznek, gyermekágyi láz esete nem fordult elő. A köztisztaságot mindenütt kielégitőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 192, hullán 3 esetben, orvos törvényszékit pedig 14 könnyű és 5 súlyos testisértés esetében. A főorvos előadmánya szerint a múlt hónap folyamán, hét éven alóli gyermekeik gyógykezelésé­nek elmulasztása miatt, 20 egyén ellen tétetett a kihágási eljárás folyamatba. Heks Miksa állami főállatorvos jelentése sze­rint a vármegye állategészségügye október havában kedvezőbb állapotot tár fel, mint az előző hónapok­ban. Az elmúlt hónapban ugyanis a ragadós állati betegségek kisebb számmal mutatkoztak és járványos elterjedést egy sem nyert. A betegségek szórványos jellege és az előző hónapokban felmerült betegsé­geknek október havában történt tömegesebb meg­szűnése folytán az állatforgalom, valamint a gazda­sági üzem lényegesebb korlátozást nem szenvedett. a fantázia is segítette. A világ gyönyörűségeinek, a művészeteknek, az irodalomnak pedig egyik főal­kotó eleme. Fantázia nélkül nagy emberek nincsenek, se nagy dolgok. S a fantázia nemhogy szaporodóban, inkább fogyatékán van. Olyan mint a baraboly: magától is egyre kevesebb A nagy mesemondók kihaltak. Öreg Dumas, Dickens és Jókai mögött bezáródott a végzetes kapu, mely eddig csak a visszajövők- nek nem nyílt meg — de a bemenőknek se fog ezután, mer.t senki sem maradt kívül. A angolok vették észre legelőbb. A Shakes­peare országa, a praktikus nevelés úttörője szisszent fel legélénkebben. Hopp. Baj van. Fogy a fantázia. Aggsági tünet-e ez, vagy az egyszeregy tiporta le, mint a patkós cipő a virágágyat ? John Bull már öreg, szent igaz, de jól táplált gentleman, aki érzi, hogy nagy dolgot vesztett, mialatt folyton a pénzét csörgette. Nosza hamar egy kigondoló albizottságot küldött ki a parlament közoktatásügyi bizottsága, amely segitsen, de könnyebb száz Dreadnought építeni, mint egy uncia fantáziát becsempészni a számokkal megtöltött koponyákba. Mindegy. Azért a mi tanügyi bácsink mégis azt mondja, hogy nem szabad a fantáziát nevelni a gyerekekben. Ki kell dobni a mesét az olvasó könyvekből. . . . Hej, pedig rendkívül fontos szerepet szán­nék én, ha tőlem függne, a mesének, különösen a népmesének, különösen Magyarországon. Kedves joujou a népmese mindenütt, a nép lelke, fantáziája, érzés és gondolatvilága él abban, nálunk ezenkívül a nemzeti nyelvnek is a népmese a főforrása. I Mondhatnám szinte az egyetlen forrása. Mert hát mi tagadás, még mindig csehül állunk a magyar 'nyelvvel. A képviselőházban, ahol leginkább kellene iragyogtatni szóuokainknak a nyelv ékességeit, ha [valaki egy idegen nyelvű idézetben hibát ejt, mint műveletlent kinevetik, ha ellenben a magyar szö- Ivegben nem ejt hibát, megcsodálják: „Nini, hiszen iez még magyarul is jól beszél.“ Egy hajjal se különb (Egy hajszállal helyett használtatik a Házban) a tudományos könyvek nyelve annak a megemlítésével, hogy nem mindég tudósok Írják, hanem inkább lopok, (tolvajok, plagi- zátorok helyett használtatik a Házban) s ha vala­melyik könyv nem ilyen, azt külön emeli ki a kritikus, hogy .jó magyarsággal van Írva“ ... És éppen ez az! Hát mondják azt Angliában, vagy Franciaországban, hogy hibátlan angolsággal vagy franciasággal ir a szerző. A tudományos nyelv mellett a tanügyi nyelv lepi be a nyelvérzéket mint penész, beleveszi magát a színtelen, száraz, érthetetlen aktanyelv mint rozsda, az újságok németből fordított pongyola nyelvezete fölveri, beborítja mint a burján, hát még a lipótvárosi journyelv és egyéb filloxerák ? Szegény magyar nyelv! Csak a nemes szőlővenyigének vannak annyi ellenségei és betegségei mint neked. De ezt legalább szénkénegezni lehet. Az úgynevezett kabátos ember nyelvére ezer ragály ülepszik épen a műveltség megszerzésével. Magyarul jóformán csak a nép tud. S innen van, [hogy mikor a nyelv pallérozása felülről indul, jolyanforma képet nyújt, mintha a cilinderkalapot a Q7.nrpvp.1 C7fimhfln kpfplilr Minélfogva semmi sem nyilvánvalóbb, mint ^hogy lent kell keresni az arkanumot. Lent, lent a legelején. A népmesén kell kezdeni és a gyereken. Ez a csalhatatlan mód. A kis gyereknek már a (bölcsőben meg kell kóstolnia a csalimeséket. Aztán a népmesékre kell őt fogni s hogy mindjárt frissi­ben azokból szívja be a magyar nyelv titkos j szépségeit, csodálatos meleg színeit, fönséges pom­páját, u'olérhetetlen izeit és zamatját, elandalitó ! muzsikáját, szóval, hogy fölszivja nemzete lelkét és észjárását. Tisztelet tehát a meséknek, különösen a nép­meséknek, tanügyi urak. Nem hogy kidobnák az olvasókönyvekből, inkább meg kell rakni velők |triég jobban, persze megtisztítván őket a póriasság- Itói és a frivolitásoktól, mert csak ez a methodus .eredményezheti, hogy a jövő generációk már gyö- 'nyörü magyarsággal fognak beszélni. De ehhez épen !a fogékony gyermekkort kell felhasználni. Hiába jargumentálna egy-egy Pestalozzi, hogy hiszen a .megérett ifjú majd később úgy is megtalálja a nép- Imeséket és főleg megtalálja, melyeket a gyermek­korban nem lett volna képes élvezni, az irodalom művészi alkotásait a földszagu és akadémiaszagu írókét egyaránt; a rózsákat, melyekre rászállnak a méhek, habár csak vadon nőttek és a rózsákat, melyeket a műgond, az Ízlés, tanultság és izzadás jalkotott és szinte még szebbeknek látszanak — csakhogy nem szállnak rájok a méhek. Hát igen, ezeket kétségkívül megtalálja az ifjú, de már későn. A nyelv struktúrája már akkor kialakult benne. A nyelv tündére még talán levet;

Next

/
Thumbnails
Contents