Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
1909. november 7. BÉKÉS 7 Csapó «Gergely, Bekker Antal, Dr. Tardos Gáspár és Kendler Albert. Az esküdtek 7-nél több szava zattal bűnösnek találták a vádlottat a rablás bűntettében s ezért a bíróság a Btkv. 344. §-a alapján, s tekintettel az elrablóit összeg csekélységére, a Btkv. 92. §-nak alkalmazásával, vádlottat 1 (egy) évi börtönre ítélte. Az ítéletben az érdekeltek megnyugodtak. Gyilkosság büntette Szerdán, november 3-án gyilkosság bűntettével vádolt Hondár Gergely békési, Kárászmegyeri pusz tai Csikóslegény bűnügye került tárgyalásra, ki Békésen a kárászmegyeri pusztán 1909. május 18. és 19-ike közötti éjjelen Rokszin József disznópásztort, akire napok óta haragudott, éjszakai fekhelyén felkereste s alvása közben egy vasdarabbal és egy fejszével agyonverte. Vádlott beismerte a cselekményt s annak elkövetése okául azt hozta fel, hogy öt Rokszin napokkal azelőtt megverte, emiatt csúfolták őt azzal, hogy megverte az oláh a magyart s ez érlelte meg benne a gyilkosság szándékát. Az esküdtek bűnösnek mondták ki vádlottat a gyilkosság bűntettében, s ezért őt a törvényt alkalmazó birósig — figyelembe véve az enyhítő körülményeket, uév- szerint vádlott fiatal korát, beismerését, büntetlen -előéletét és hogy a Rokszintól szenvedett sértés hatása alatt cselekedett, — 12 évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet jogerős. Az esküdtbiróság elnöke Hubay Lajos, bírái Dr. Nyisztor Adorján és Dr. Aigner Dezső, jegyzője Dr. Nuszbek Sándor volt. A kozvá- dat Dr. Konrád Ernő képviselte, a védelmet Dr Follmann Janos látta el. Rendes esküdtek : Licsk; Lajos, Prág' Bonitac, Herczberger József. Scheiber András, Schmidt Antal, Szulimán Ödön, Fruda Miklós Frailer Gyula (főnök), Werner György, Cs. Balogh István, Bá'ori János és Bekker Antal, pótesküdtek Offenvágner Károly és Fischer Ignác voltak. Szándékos emberölés büntette Csütörtökön, nov 4-én szándékos emberölé bűntettével vádolt Kása Mihály és társa bűnügyé tárgyalta az esküdtbiróság. Elnök : V. Szakmar Arisztid, bírák : Tóth Ferenc és Dr. Aigner Dezső jegyző Dr. Nuszbek Sándor volt. Közvádlóként Dr Konrád Ernő szerepe t, mig a védői tisztet Dr. Be rényi Armin és Dr. Felfoldy Sándor ügyvédek láttál el. Rendes esküdtekül Bekker Antal, Frailer Gyűli (főnök). Achim Tamás, Fischer Ignác, Gábor Ödön Cs. Balogh István, Frnda Miklós, Dán József, Csen ger László, Braun Hermann, Izsó Sándor, Schmi 1 Antal, pótesküdtekül Csapó Gergely és öff nvágne; Károly sor.eoltattak ki. A tárgyalásról, mely reggel •9 órától esti 10 óráig tartott, külön cikkben alábl emlékezünk meg bővebben. Gyilkosság bűntettének kísérlete. Péntekeu, folyó hó 5-én, Bányai István, gyula kereskedősegéd állott az esküdtszék előtt, kit a: ügyészség gyilkosság bűntettének kísérletével vádol -azon az alapon, hogy Bányai István Gyulán, 1909 május 12-én házastársára, Tóth Zsófiára egy forgó- pisztolyból több lövést intézett, de a lövések közü csak egy talált s az sem okozott halált, csak ki sebb sérülést. Az eset előzményeit annak idejét bőven ismertettük, igy arra újból visszatérni ismétlés volna. Az esküdtbiróság elnöke Hubay Lajos törvényszéki bíró, :agjai Dr. Nagy Kálmán járásbirc és Gubicza Adám törvényszéki bíró voltak. A jegyzőkönyvet Göndör Béla törvényszéki jegyző vezette a közvádat Dr. Liszy Viktor képviselte, a védelmet Dr. Martos József ügyvéd látta el, az orvos szakértői tisztet Dr. Kaczvinszky János kórház műtőorvos töltötte be. Rendes esküdtek voltak Csenger László, Dán József, Kendler Albert, Licskc Lajos, Bordó István, Jeszenszky Béla, Bekker Antal Offenvágner Károly, Dr. Müller Jenő (főnök), Prág Bonifác, Szulimán Ödön, Kalocsa István; pótesküdtül ki lett sorsolva: Frnda Miklós. Az esküdtet Bányai Istvánt a szándékos emberölés bűntetténél kísérletében nem bűnösnek mondották ki, de meg állapították azt is, hogy egy családi összeszólalkozz «folytán és anyósával való kellemetlenségei miatt, vádlott olyan megzavart lelkiállapotban cselekedett^ hogy az neki be nem számitbató. Ez alapon a bíróság vádlottat, — ki időközben feleségével is kibékült, — felmentette. Az Ítélet jogerős. Szándékos emberölés kísérlete. Szombaton, nov. 6-án szándékos emberölés bűntettével vádolt Rácz András állott az esküdtszék előtt, aki azzal volt vádolva, hogy Körösladánybau. 1908. december 27-én kétszer rálőtt bátyjára, Rácz Jánosra, de a lövések közül az első nem talált, a második pedig sértett állkapcsát törvén csupán el, sértett halálát nem okozta Az esküdtbiróság elnöke V. Szakmáry Arisztid, tagjai Tóth Ferenc és Gubicza Adám bírák voltak. Farkas István tszéki jegyző pedig a jegyzőkönyvet vezette. A közvádlói székben Dr. Liszy Piktor kir. főügyész helyettes, a védői székben pedig- Dr. Martos József ült. Dr. Schiff Jenő főnöklete alatt Offenvágner Károly, .Prág Bonifác, Cs. Balog István, Gábor Ödön, Csenger László, Izsó Sándor, Dr. Tardos Gáspár, Dr. Müller Jenő, Csapó Gergely, Kendler Albert és Bordé István esküdtek bűnösnek találták a vádlottat a 301. §-ba ütköző súlyos testi sértés bűntettében, de kimondották azt is, hogy vádlott cselekményét a jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből és megzava rodásból való tulhajtása közben követte el, amiért is a bíróság vádlottat felmentette. Közvádló fenn tartotta az esküdtek határozata ellen bejelentett semmiségi panaszát. * * * Ezen hét hétfőjén még egy ügy kerül az esküdtbiróság elé, melyről lapunk jövő számában referálunk. Esküdtbirósági tévedés. Nem hiába a feltalálás és a - gyáripar korát érjük : az egyéni ambíció és érvényesülés iránti vágy a szellemi munkásság terén is az epidemikus láz erejével hajtja az embereket az eszme gyártás felé. Valóságos licitáció folyik az eszmék feltalálásában. Mindenki újat akar produkálni és mindenuap előáll egy csomó szellemi harcos, hogy világgá kürtölje az ő világ-átalakitó gondolatát, melyek egy csapásra eldorádóvá fogják átváltoztatni a nyomorúságos életek bus szinterét. Szó sincs róla, hogy ha valakinek van rá ideje és van kedve hozzá, az Íróasztal mellett sok újat kigondolhat, de hogy azután az jó is lesz, az már kérdés. Csodálatosképen a büntető jogszolgáltatás van kitéve a legtöbb kísérletezésnek. Itt produkálják a legtöbb újat, anélkül, hogy kipróbálnák, vajon a reform egyúttal jó is lesz-e. Mert hiszen minden reform értéke attól függ, hogy a gyakorlatban mennyire válik be és a közélet, a közcélok, nevezetesén a büntető igazságszolgáltatás terén a közbiztonság számára mennyi hasznot hajt. Itt van p. u. az esküdtbiróság. Egy ország közvéleménye állapította meg róla, hogy ez az intézmény államnak, bíróságnak és a társaídalomnak egyaránt súlyos terhe, amellett a közbiztonság legnagyobb veszedelme, mert nincs benne biztosítva az igazságszolgáltatás és sem a bűnösben, sem a társadalomban nem kelt megnyugtató érzést. Egyik bűnös megkapja a maga büntetését, a másik bűnös szabadul, bár éppen úgy megérdemelné, vagy még jobban, mint a másik És még azt sem tudhatjuk, miért szól az Ítélet igy vagy úgy, mert azt indokolni nem szabad. Sokkal egyszerűbben lehetne ilyen viszonyok mellett eldönteni a bíróság kérdését, ha kalapból sorsot húznánk. Az esküdtbirósági Ítélet sem hordja magában a komolyság több garanciáját, mint a kalapból való sor>huzás De ha már behoztunk egy intézményt, amely senkinek se kellett, azt valósítottuk volna meg olyan formában, amely legalább valamennyire lehetővé tette volna az igazság megközelítését. Azok a széppn hangzó elméleti érvelések, amelyeket az esküdtbiró- ság behozatala mellett hangoztattak, de amelyeket az élet annyira megcsufolt, legalább az alkalmazás gyakorlati érdekei érvényesülésének engedett volna teret. Nem, az esküdtbiróságot úgy kellett volna megalkotni, mintha nem laikus elemek, hanem csupa egyetemi tanárok intézkednének benne. Lapunk más helyén emlékezünk meg az e hó 4-én tartott esküdtbirósági ülésről, amelyen Rísa Mihály ügyében az esküdtek a vádlottat — az esküdtek főnökének kijelentése szerint — el akarták ítélni, de mert a hozzájuk intézett 15 kérdés közül egy »nem?« helyett »igen«-nel feleltek, legnagyobb meglepetésükre a bíróság Rácz Mihályt felmentette. — A jelen ülésszakban résztvett esküdtek eddig olyan értelmet, helyes érzéket, igazságszeretetet és természetes, okos gondolkodást árultak el, amelyből nyilvánvaló, hogy a tévedés nem róható terhűikre. — Rása Mihály Békésen 1908. dec 23-án Pikó Józsefet egy korcsmában töltött időzés végén agyonverte — védekezése szerint jogos védelemben. Az esküdtek megállapították, hogy jogos védelem nem forgott fenn, de arra a kérdésre, hogy Rísa Mihály nem lépte-e túl a jogos védelem határát, félelemből, ijedtségből, vagy megzavarodásból igennel feleltek. Természetes, hogy az esküdtek a félméter hosszú kérdést nem értették meg, valamint hogy egy pro- fessionátus jogászokból álló 12 tagú társaságnak is fejtörést adott volna a kérdés megfejtése. A rendszer — tehát nem a bíróság ténykedése — olyan szerkezetű kérdések feltételét hozza magával, mint ha egyenesen az volna a célja, hogy az rzon gondolkozó embert megzavarja és különösen fines figyelemmel arra a különbségre, amely a laikus is a jogi gondolkodás között van. Ha A. bottal megfenyegeti B-t és ez e miatt igyonüti A-t, arra a kérdésre, hogy B. tullépte-e a ogos védelem határát, minden józan eszü ember ízt fogja mondani, hogy B. ha egy kicsit meg is volt ijedve, annyira túllépte a jogos védelem határt. hogy megéldemei érte 10 évet, mert minden lomoly ok nélkül történt az agyon verés. Hja, az elméleti alapokra rakott esküdtszék úgy van nagy ravaszsággal konstruálva, hogy a természetes józan laikus észt akarja ugyan bevinni a bíráskodásba, de nem enged teret arra, hogy ez érvényesüljön. Mert ki az ördög gondolná, — ha nem jogász, hogy ha valaki a jogos védelem határán túl, — tehát igazi ok nélkül, valakit gyanúsít, azt a büntető jog szerint, fel kell menteni. Hiszen ő nem jogász abban, hogy valaki a jogos védelem határait túllépte, általában csak azt tekinti, hogy az illető jogtalan téren mozgott, aminek következménye a büntetés Hogy pedig a büntetőjog szerint, mi a jogos védelem határainak túllépéseiben felállított fogalom értelme, azt honnan tudja a nem büntető jogász? De hát elméleti urak, mindegy, ugy-e? Az a fő, hogy nekünk is van esküdtszékünk, hiszen a külföldön is van. Ott is rósz, épen azért nem baj, ha nálunk is rósz. . Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési biróság által a következő ügyek lesznek nyilvános előadás alapján elintézve. November <?. Robitsek A. utóda cég — Pletenik József és. neje 478 K 19 fill. Oravecz Józsefné — Oravecz József nőtartás. Freikind Nina — Országos tisztviselőbank igényper. Grósz Armin és fiai cég — Samstag A. és fiai cég 400 K. Rencsisovszki Ferencné — Kispesti takarék- pénztár igényper. Ifj. Váiosi Lajos — Sterbencz Berta 536 K. November 12. Békés község — Nagy Ferenc 347 K 07 fill. Tóth István — Koppel Kálmán és t 850 K. Illés Mária — Szilágyi Zános ingók kiadásaLusztig Miksa — Hajnal Béla 1000 K, Rajki István — Hajdú József 1Q3 K 43 fill. Csermis 'Katalin — Adás» Mihály egyesség hatálytalanítása. Heti p i a c z, Gyula, november hó 5. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben csekély forgalom mellett az árak nem változtak. Heti piacunkon kevés kínálat mellett eladatott ; Búza . . . 28-40—29 — Árpa . . . 1440—14 60 Zab . . . 14-20-14 40 Tengeri (aj) . . 12 40—12 60 Magán-szoba. Özv. Végh Józsefnének Munkácsi Mihály-utcza 13. sz. házában egy külön bejáratú, csinosan bútorozott szoba :: azonnal kivehető. :: 473 1—1 Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy női ruha szabó-inühelyeinet Gyula, Corvin-utca 9. szánni házba helyeztem át. -- A n. é. közönség szives megrendelését kérve, tisztelettel Klein Ignác női ruha-szabó. SteekenpferdIiliomtejszappaii legenyhébb szappan a bőr részere, valamint szeplök ellen Mindenütt kapható. 81 35-40
