Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
XLI. évfolyam. 45-ik szám. Gyula, igog. november 7. Előfizetési árak: Egész évre ............... 10 K — f Fél é vre..................... 5 K — f Év negyedre................... 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A magyar állattenyésztés érdekei. Az osztrák kormánynak egy nagyjelentőségű kezdeményezése okoz nagy nyugtalanságot a magyar állattenyésztő gazdaközönség körében, nem minden ok és alap nélkül foglalkoztatva és sürgős cselekvésre serkentve a magyar gazdatársadalom őrtálló szervezeteit. Az országos magyar gazdasági egyesület állattenyésztési szakosztályában beható tanácskozás tárgyát képezte ugyanis az osztrák kormány által tervbe vett és létesíteni szándékolt állatértékesitő központ, amely intézmény az osztrák agráriusok részéről, a balkán szerződések ellen megindított heves agitáció leszerelésének rekompenzációja lenne. Az országos magyar gazdasági egyesület tanácskozásai folyamán Jeszenszky Pál beható tanulmányozások alapján, teljes részletességgel ismertette meg az osztrákok által létesíteni tervezett állatértékesitő központ feladatait, feltárva azokat a hátrányokat is, melyeket ez az osztrák intézmény fog előidézni a magyar állattenyésztés érdekei ellen. A tényállás megismeréséhez^ugyanis tudnunk kell, hogy az osztrák kormány törvénytervezetet nyújtott be egy állatértékesitő központ létesítésére vonatkozólag, mely törvény- tervezet értelmében az állatok forgalmának, kivitelének és másirányu értékesítésének szolgálatára álló ezen központ számára a törvényhozás 1910-től 1918. évekig terjedő időre a közös vámterületre behozott szarvas- marhák és sertések után befolyó vámjövedelem 63 6%-nak megfelelő dotációt köt le. Az állatéi tékesités, a kivitel s ezzel összefüggő mindennemű kérdések megoldásának hathatós előmozdításán kivül hivatva lenne a központ Becsben egy nagyobbsza- básu állandó tenyész- haszonáliatvásártelepet létesíteni, legfőbb feladatát pedig az állatkivitel előmozdítása és céltudatos szervezése fogja képezni. Ebben az utóbbi feladat indokolásában van azután leginkább kidomborítva ennek a törvénytervezetnek káros hatása a magyar állattenyésztés érdekeire, mert hiszen tudvalevő dolog, hogy Ausztria a saját szükségletére szolgáló állatokat és állati termékeket sem tudja kitermelni, hanem Magyarországból Ausztriába vitt állatok egy része is saját belszükségletük fedezésére lesz fordítva s csak az ezen felüli mennyiség kerül kivitelre. Nem szorul hát bizonyításra, hogy ha az osztrákok az állatkivitel előmozdítására és céltudatos szervezésére ily nagy költséggel és áldozattal állatértékesitő központot létesítenek, nem a saját termékeiket akarják értékesíteni, hanem a Magyarországon termelt vágó és haszonállatokat s ezeknek termékeit akarják a saját hasznukra értékesíteni és az állatértékesitő központ létesítésével maguknak a magyar gazdák bőrére újabb jól jövedelmező kereseti forrást létesíteni. Különösen két tényező az, amely a mi állat- tenyésztési érdekeinket veszélyezteti. Az egyik a létesíteni ter-vbe vett bécsi állandó tenyészállatvásári telep, a másik az exportnak széles alapokon és hatalmas anyagi eszközökkel való fejlesztése, melylyel az állatkereskedelmet egészen a maguk kezébe kapni s azt monopolizálni akarják. Lehetetlen, hogy a magyar gazdák ösz- szetett kézzel nézzék ezeket a törekvéseket s ne kövessenek el mindent abban az irányban, mely szerint ők is megfelelő rekompen- zációkhoz kössék a Balkán szerződések elfogadását. Emellett pedig a legfontosabb teendő az Omge. által is régóta sürgetett állandó tenyészállatvásártelep létesítésének mielőbbi meg valósítása, melyre már a magyar törvényhozás meg is szavazta a szükséges egy és fél millió korona költséget, mert ennek további elodázása következtében az osztrák állatértékesitő központ előreláthatólag magához fogja ragadni Magyarország állatforgalmát s ha nem sietünk a tervbe vett telep létesítésével, szépen fejlődő állat - tenyésztésünk hasznát az osztrákok fogják élvezni. Mikor tehát a magyar gazdaközönség teljes egészében fenntartja a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződések tárgyában a legutóbb junius havában megtartott gazdagyülésen elfoglalt álláspontját, egyúttal erélyesen követelnie kell most már az 1908. évi XLIII. t.-c. által létesíteni rendelt állandó tenyészállatvásári telep haladéktalan létesítését s ennek oly mérvű állami támogatását, amily mérvben az osztrák kormány a létesítendő osztrák központot fogja támogatni. Gyula város legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke 1910. évre. Weisz Mór, ip. kam. tag 4037 12 Braun Mór, ip. kam. tag 3479 58 Gróf Almásy Dénes 2181 26 Erkel János, mérnök 2053 24 Róm. kath. egyház 1894 94 Novák Kamill, kúriai biró 1857 28 TÁRCA. Öcsém sírja. Ott, valahol a rónaközépen, Porladozó sír van elhagyva régen. Csonkán meredez korhadt fejfája, Koszorút nem tesz senki reája. Vadvírágszőnyeg boritja lágyan, Enyhe tavaszon . . . sugaras nyárban. Arany kalászok körül ölelik, Senki nem nézi, nem látja pedig. Mégis néhauap, csöndes alkonyon, Lelkem ott mereng árva hantodon. Oda-oda száll, ha fáj az élet; Távoli rónán ott susog véled : Hol a vadvirág betakar lágyan, Ahol oly boldog, csendes világ van ... rr Őszi rózsák. Nehány szál virág, őszi rózsa Hajladozik az útfélén. Szomorú őszi hervadásból Csak ők maradtak idelenn. Minden virág megtörve, tépve, Merengőn egy sem integet. Ősz árvái halvány virágok ! Csak nézlek, nézlek titeket. Ősz vad lovagja, a kóborló szél Megfeledkezett rólatok, Elmúlt idők emlékéül Egyedül itt maradtatok. Álmok, ébren . . . Sejtelmes, néma éjszakákon, Ha álmaim’ hiába várom Emlékeinkre gondolok. Elém suhan sok tarka árnyék, Mintha nem is e földön járnék, S szivem erősebben dobog. Járom utamat ábrándvilágba’: Előttem a rét minden virága... Hol elfogott az alkonyat. Zúgó füzes a patak mellett, Hol én bolyongón jártam veled, Csókolva ajkad, arcodat. S bár enyém vagy, ölellek lágyan, Szivemben annyi boldogság van: Zúgó füzekhez vágyom én! Csillogó, himes tarka rétre, Hol vadvirágot szedve, tépve, Boldogságomat fellelém . .. Jánszky Elemér. A fuvar. Irta: Péczely József. Az ember rátette kezét az utcaajtó görbölő- jére. Megállt. Lehorgasztotta a fejét. Gondolkozott. Majd egy kis tétova után oldalt fordult s sercentett egyet a földre. — Hallod-e hé ! — kiáltott az asszonyra, ki épp akkor fordult ki a pitvarajtón. — No . . . — állt meg az asszony. Az ember kivette szájából a diófaszáras készséget, beletekintett úgy félszemmel a kialudt kráterbe s aztán a pipa makkjával megveregette a tenyerét. — Hát azt gondolom, hogy kitakarítom az egészet . . . — No . . . — Mind a két pásztát . . . — Addig nem gyün haza? — Nem. Beszéd közben a tarisznyát megrántotta a vállán. Hogy a szijat rövidnek véleményezte, a csatton eresztett egyet s a vas-nyelvet két lyukkal alább eresztette. így már egész pászolósan állt a mesterség. Siroliit •Emeli Q2 étvágyat és a testsúlyt, niégsrflq-* ieti a köhögést, váladékot, éjjeli izsadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolásé. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) ßß Roche ff Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak* ban. — Ára üvegenkint korona. Lapu-nls: mai száma lO old.al.
