Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

6

BÉKÉS

1909. október 81.

280 képet tartalmaz a Könyves Kálmán most megjelent képkatalogusa, mely többek között Benczúr Gyula „Millennáris hódolat“ cimü festményének mását is magában foglalja. & képjegyzék kizárólag magyar művészek alkotásairól számol be, ami a legjobb bizonyítéka, hogy a Könyves Kálmán a magyar művészet népszerűsítését tűzte ki céljául és ezt a célt szolgálja nagy lelkesedéssel és buzgalommal. — A csinos kiállítású füzetke 50 fillérért rendelhető meg a Könyves Kálmán magyar műkiadó részvénytársaságnál Budapest, Nagymező-utca 37. — A társaság ezen összeget minden képrendelőneb visszatéríti.

Kincses Kalendáriom. 1910. A gyakorlati tudnivalóknak és az érdekes olvasmányoknak mír országszerte mindenütt kitünően ismert kincses tára, a Kincses Kalendáriom megjelent az 1910. esztendőre. Tartalma csupa olyan dolog, a mit mindenkinek tudnia kell, de a mit jóformán senki se tud. Ez a Kincses Kalendáriom páratlan sikerének, óriási elterjedtségének a titka. Anyaga csakis gyakorlati szempontból, hogy úgy mondjuk : a közszükséglet szempontjából van összeválogatva s az egyes cikkek a tudás legmagasabb régióiba is elviszik az olvasót a nélkül, hogy előtanulmányokat vagy képzettséget követelnének tőle. Az ismeret-terjesztésnek az irodalomban ma már nincsen olyan faktora, mely népszerűség dolgában a Kincses Kalendáriommal versenyre szállhatna Az uj Kincses megtanítja az olvasót például arra, hogy hogyan készül a kalendáriom ? Hogyan készül az ünnepek kiszámítása, és mi az a vasárnapi betű, az arany-szám, a hold-kulcs, a mit gyermekkorunktól a holtunk napjáig ott látunk minden naptárban anélkül, hogy tudnók mi az értelme, mi a célja? Schakleton hadnagy déli sarki útja, Cooknak az északi sark eléréséért vívott szinte emberfölötti küzdelme nagy cikkekben, térképekkel és illusztrációkkal magyarázva, itt van leírva a Kincses uj kötetében. Az idén az egész Európát foglalkoztatta a balkáni kérdés és bizonyára foglalkoztatni fogja még nehány évtizedig; a Kincses az idén apróra elmondja, hogy politikai tekintetben mit lehet és mit kell tudni a Balkánról és számos térképen mutatja be a különféle balkáni népek aspirációit. Az oroszországi és a kínai események is folyton foglalkoztatják az újságokat és általuk a közvéleményt E két óriási birodalomról is nagy cikkeket közöl a. Kincses. A történelmi ismeretek terjesztése a célja egy nagy tanulmánynak, mely a magyar szabadságharc történetét mondja el, a megszokott sablonoktól és frázisoktól menten, — egy történetírónak a szemével mondja el az eseményeket, föltárva számos olyan dolgot, a mit mások észre se vettek ; például azt, hogy az 1848. március 15-iki hires tizenkét pont szerkesztésekor a választójogi reform kérdése hogyan ütközött össze az önálló bank kérdésével; — mintha csak a mai napok történetét olvasnék. Egy másik- cikk a tengerparti magyar történeti emlékeket idézi föl, egy harmadik pedig még messzebb megy vissza a múltba: az asszír és babiloni királyok idejébe. A természettudományok kedvelőit érdekelni fogja a sárkányoknak a meteorológiában való szerepét ismertető cikk és egy igen érdekes tanulmány a tengeri halak életéről. A hegyek világából, a hasznos és kártékony madarakról s a Dunáról is van egy-egy érdekes cikk a Kincsesben. Általános érdeklődésre tarthat számot egy nagy cikk, mely az agy és az idegek működését ismerteti. Hogyan készül az újság, — hogyan űzik a politika mesterségét miniszterek és képviselők, — mit és hogyan dolgoznak a diplomaták, — mindezt elmondja a Kincses apróra, szokása szerint érdekesen nyílt szókimondással, és tömérdek ismeretet közölve. Aki az egyházi dolgok iránt érdeklődik, talál a Kincsesben egy-egy cikket Rómáról és a pápaságról és Budapest minden felekezet- beli templomairól, — akinek sport a passziója, annak az idén az úszásról és a hegymászásról szóló cikk az olvasmánya. Az ifjúság hasznát fogja látni a külföldi főiskolákat ismertető cikknek. A kultur történet köréből egy cikk az emberi művelődés elemeivel foglalkozik, érdekesen, képekkel is illusztrálva az anyagát. Azt hisszük, számtalan embert fog érdekelni egy nagy cikk, mely Magyarországnak mintegy hétezerötszáz régi nemesi családját ismerteti. Ezek csak a felötlőbb dolgok a Kincses Kalendáriom

uj kötetében, ezeken kívül még száz más dologgal foglalkozik a Kincses, de úgy hisszük, hogy már a fölsorolt dolgok is igazolják azt, hogy a Kincses Kalendárium becsülettel megérdemli a nevét — és megéri az árát. A mikor már mindennek fölfelé szökik az ára, a Kincses Kalendáriom a szokott piros kötésben még mindig a régi, szerény áron kapható : két koronáért, vászonkötésben három korona a Kincses, szattyánbőrkötésben pedig négy korona negyven fillér. Mindenütt kapható, ahol könyvet árulnak.

A „Jó Pajtás.“ Sebők Zsigmond és Benedek Elek pompás uj gyermeklapjának negyedik száma is megjelent már. Igazán elmondhatni, hogy a magyar irodalom szine-java fogott össze, hogy széppé gazdaggá és hatalmassá tegye ezt a lapot; az uj számban is legjelesebb Íróink egész sora szólal meg. Endrődi Sándor hívja össze a lap élén álló versével a gyermeksereget vidám mulatozásra, kedves beszélgetésre. Mikszáth Kálmán folytatja a Rákóczi-korból vett tárgyú elbeszélését. Sebők Zsigmond tovább utaztatja Dörmögő Dömötört, a hires mackót automobilján, ezúttal mint képviselő szerepel a faluban ; ugyancsak Sebők Zsigmond befejezi Zrínyi Miklós gyermekkoráról szóló elbeszélését. Benedek Elek folytatja regényét és tréfás kis csali-mesét mond el a gyermekek mulatságára, Barna Izidor mulatságos verset ir egy rossz fiú egér-kalandjáról, Tomcsányiné Czukrász Róza falusi történetet mond el. Külön érdekesség Rákosi Szidi, a nagy színművésznő cikke, a melyben bájos dolgokat mond el a gyermekeknek a táncról, finom egyénisége szetetetreméltó varázsát vive bele mondanivalóiba. A lap szépségét Túli Ödön és Márton Ferenc pompás rajzai teszik teljessé. A szerkesztői izenetekkel és érdekes talányokkal fejeződik be a gazdag tartalom. A »Jó Pajtas« a Franklin- Társulat kiadásában jelen meg ; előfizitési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) és minden könyvkereskedés.

Közgazdaság.

A renetei Fekete Kiröts híd építésének ügye

A Békés- és Biharvárm’gye határán levő fekete- körözsi u n. remetei hid újjáépítését tudvalevőleg a kereskedelmi minister Biharvármegye ellentétes álláspontja dacára kötelezőleg elrendelvén, a mun kálatok végrehajtását mindaddig függőben tartotta, mig Biharvármegye a hidnak 250,000 koronát kitevő költségeiből az őt terhelő felerésznek mikénti fedezetéről határoz. Biharvármegye törvényhatósága a fedez-t tárgyában végre meghozta határozatát és a kérdéses hid ujjépitésének ügye most már akadálytalanul megvalósitható. A hidat Békésvárme- gye fogja építeni, illetőleg az építési munkálatok a gyulai kir. államépitészeti hivatal ellenőrzése mollett vállalati utón fognak végrehajtatni.

A gyulai hármas körözsi hid szemléjéről és próbaterheléséről fe'vett jegyzőkönyvben foglaltakat a kereskedelmi minister jóváhagyván, a vasfelszer- kezelért a Schlick-gyárnak járó kereseti összeget 146200 koronában állapította meg.

Társulati ügyek A Bebeskörözsi ármentesitő társulat által készített összesített kimutatásból vesz szűk ki a következő érdekes adatokat: Artéri te rülete van az alsófehérkörözsi ármentesitő társulatnak 112000, a berettyói társulatnak 551000, a feketekörözsinak 195000, a hosszufokinak 103000 és sebeskörösinek 207000 kis hold. Védtöltéseinek < 8 belvízcsatornáinak hossza és pedig az alsófehér körözsi ármentesitő társulatnál 176, a berettyói társulatnál 666, a feketekörözsinél 458, a hosFzufoki- nál 324, v gül a sebeskörözsinél 556 kilométer. Az igazgatási költség egy kilométerre az alsófehérkö- röz8inél 214‘51 K, a berettyói társulatnál 148-51 K, a feketekörözsinél 152 52 K, a h^sszufokinál 144T8 K, a sebesköiösinél 85'33 K.

A vármegyei erdészeti albizottság legközelebbi ü ését november 12-én délután 5 órakor tartja Minthogy az erdészeti albizottság már régen nem tartott ülést, ennélfogva a november 2-iki ülésen sok és fontos tárgy kerül eldöntésre. Ezek közül megemlítjük a várost közelről érdeklő ügyeket, u.

m. Gyula város kérelmét erdejének kiirtása iránt, továbbá ugyancsak a város kérelmét az aranyfarku pillangó pusztításai elleni védekezés alkalmából felmerült költségeknek az orsz. erdei alapból leendő visszatérítése, végül a sanatoriumnak adományozott Lugos erdő erdőkezelési költségeinek törlése iránt.

Vetőmag-segély a kisgazdáknak. A földmive- lésügyi minister az idei rossz gabonatermésre való tekintettel, az alispán felterjesztése folytán a legnagyobb szükségben szenvedő kisgazdák részére, vetőmag beszerzésére, a vármegye nyolc községének a következő összegű államsegélyt folyósította : Gyoma 5000 K, Szeghalom 5000 K, Körösladány 4000 K, Köröstarcsa 2800 K s végül Békéscsaba, Békés, Endrőd és Kondoros községek kisgazdái részére együtt 5600 koronát. A vármegye főispánja a napokban küldte meg ezen összegeket az érdekelt községeknek.

A vármegyei munkásházak. Több ízben hirt adiunk róla, hogy Békésvármegye területén majd minden községben megindult a mozgalom munkásházak építése iránt s a vármegye közgyűlése 500,000 korona kölcsönt vett fel alapjaiból arra a célra, hogy abból a vármegye azon községeiben, ahol alkalmas telkeket tud erre a célra megszerezni, munkásházakat építsen. így épült a folyó évben a vármegye 6 községében 122 munkásház és pedig : Nagyszénáson 28, Eudrödön 25, Orosházán 22, Békéssáinsonban 18, Dobozon 17, Mezöberényben 12. A vármegyei munkásház-épitőbizottság folyó hó 2G-án tartott ülésén Ambrus Sándor alispán a bizottság elnöke bejelentette, hogy ezek a munkásházak Dobozon még egy ház kivételével mind elkészültek s részben felülvizsgáltattak, részben most folyik a felülvizsgálat. Egy-egy ház átlag 1400—1500 koronába került, amelyért a munkások 30 évi tőketörlesztéssel, tekintve, hogy az állam 2 százalékkal járul a törlesztéshez, évenként 60—70 korona bért fognak fizetni s 30 év múlva a ház tulajdonukba megy át. A bizottság az endrődi elöljáróságnak különösen Kovács J. Pál községi bírónak s Visko- vicz Ignác főjegyzőnek jegyzőkönyvi elismerést és köszönetét szavazott, azért a fáradhatatlan munkásságért, melyet a munkásházak létrehozatala és építtetése körül kifejtettek, úgy hogy az eddig épült munkásházak között az endrődiek a legcsi- nosabbak e a legjobban sikerültek s aránylag a legolcsóbbak. Ezután tárgyalás alá vett a bizottság a Gádoroson jövő évben építendő 32 munkásház építési munkálatainak vállalatba adására vonatkozólag beérkezett három ajánlatot s azok közül mint legelőnyösebbet Bzenyezi József és társa ajánlatát fogadta el, mely szerint egy munkásbázat kuttal és kerittóssel 881 koronáért hajlandó felépíteni. Kikötötte azonban a bizottság, hogy mindazokat a pótlásokat és feltételeket, melyeket a már felépült munkásházak felülvizsgálatánál szerzett tapasztalatokból megállapított, tartozik vállalkozó teljesíteni. Tárgyaltattak még Gyoma és Gyulavári községek előterjesztései’ a megszerzett, illetve megszerzendő telkek telekkönyvi rendezése tárgyában s kimondta a bizottság, hogy —' nevezett községben — a munkásházak építését mindadddig függőben hagyja, mig a házhelyek telekkönyvi rendezése meg nem történik, s azok a‘ vermegye nevére átírhatók lesznek. Kondoros község előterjesztését a 30 házhely megvételére nézve egyelőre nem fogadta el, hanem felhívta a községet, hogy az eladó evang. egyházzal oly értelmű megegyezést igyekezzék létrehozni, melynek értelmében egy utca nyitásával 14—14 szemközt fekvő munkásház felépítésére szükséges telek előnyösebben lenne megszerezhető. Végül tárgyalta a bizottság Gyula város kérelmét a vármegye által épitendő munkásházak iránt s abban állapodott meg, hogy hajlandó Gyulán 30 munkásház építését már a jövő programmba felvenni, ha erre a célra szolgáló házhelyek a vármegye nevére bármikor átírhatók s felhívta a várost, hogy kó- szittesen helyszinrajzot s azt, valamint az özv. gróf Gmásy Kálmánnéval kötött szerződést, minthogy a munkásházak helyéül a nevezett grófnőtől vett parcellákat ajánlta fel a város, mutassa be s jelölje meg pontosan a helyet, ahol a munkásházak felépíthetők.