Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-17 / 42. szám

8 BÉKÉS 1909. október 17. hogy balkarját s orrcsontját összetörte, bét először Szénáson kötözték be. Áchim L. András balesete. Szerdán este súlyos baleset érte a megyebizottság közismert alakját, a parasztpárt vezérét. Ugyanis kocsijával, a békés­csabai felüljáró melletti régi ideiglenes utón, állí­tólag nem kellő világítás miatt, az úttestről az árokba fordult és lábát kitörte. A baleset élénk részvétet keltett. Verekedés. Folyó hó 3-án Gyulavári főutcáján sétálgatott három jó cimbora, már mint Pánti László, Szabó Gábor és Dandé Lajos. Amint fel-alá ténferegtek, nézlelődtek, egyszer csak ki jön velük szembe . . . ? Nem más, mint Domokos Gergely, aki meg Pantinak nagy ellensége. így hát nem csoda, hogy ez alkalmat Pánti megragadta s bot­jával úgy össze-vis8za verte társai asszisztálása mellett Domokos fejét, hogy az orvosi vélemény szerint 20 napokat vesznek igénybe a támadt lékek beforradása. Az esetet feljelentették a kir. járásbí­róságnál. Öreg emberek néha különösek; de ami jó és az egészségnek használ, azt többnyire jobban tudják, mint a fiatalok. És tudják, mit mond Géza bácsi ? „Fay-féle eredeti szódeni pasztillák ! Ha meg vagy hűlve, ha köhögsz, ha hurutos vagy, mert sokat dohányoztál, ha légzési nehézségeid vannak, ha rekedt vagy, — végy Fay-féle eredeti szódenit. Én kipróbáltam és tudom, hogy mi használ. Egy doboz ára egy korona 25 fillér és minden gyógyszertár­ban, drogtiista és ásványvizüzletben kapható. — Magyarország és Ausztria részére főképviselet : Guntzert W. Th., Bécs IV./., Grosse Neugasse 27. A „Borászati Lapok“, Magyarország ezen is­mert szaklapja egy „Oltványtelepek“ cimü cikkben fölötte elismerőleg foglalkozik a Caspari Frigyes tulajdonát képező Kisküküllőmenti első szőlő-olt­vány teleppel, Medgyesen (Erdély) és több fény- képfelvételt mutat be, mely fényképek ezen telep oltványainak pompás fejlődését igazolják. A telepet, melynek gyönyörű árjegyzéke előttünk fekszik és a mely ezen árjegyzéket ingyen és bérmentve meg­küldi, legjobb meggyőződéssel és legmelegebben ajánlhatjuk. A békési papválasztás megsemmisítve. A békés­bánáti református egyházmegye torontálvásárhelyi közgyűléséből kifolyólag Békés városának szen­zációja van ; nevezetesen az, hogy az egyházi bíró­ság Nyárády László református lelkész választását megsemmisítette. Úgy tudjuk, hogy az Ítélet in­doka az, hogy Nyárádyt a választást megelőzőleg időközben Erdély egyik református gyülekeze­tében lelkésznek választották meg és igy a zsi­nati törvények értelmében egy éven belül más egyházban, tehát a békésiben sem volt joga fel­lépni s magát választás alá bocsájtani. Valószínű, hogy az egyházmegyei Ítélet felebbezés folytán a kerület elé is jön, de a tényálladók és a törvény oly világos, hogy a kerület is bizonyára hasonló értelemben fog Ítélkezni. És igy Békés újabb izgal­mas választásnak néz eléje. Halálozás. Dr. Frey Géza békési járási orvos és neje szül. Ochs Valéria 1 éves Róbert nevű fiacskájuk folyó hó 11-én este 6 órakor csendesen elhunyt. A kis halott temetése f. hó 13-án délelőtt 10 órakor ment végbe az izr. egyház szertartása szerint. A köztiszteletben álló gyászoló családtól rövid pár hét leforgása alatt mindkét gyermekét elragadta a halál. A mélyen lesújtott szülői bána­tában Békés egész társadalma osztozik. Lemondott állatorvos. Jantyik József állator­vos, kit csak nehány hónappal ezelőtt választott meg a békési községi képviselőtestület Békés köz­ség állatorvosává, folyó hó 12-én állásáról lemon­dott. Popovics Szilveszter békési főszolgabíró — tekintettel a közönség érdekeire, még ugyanezen nap délelőttjén gondoskodott e nagyfontosságu állás betöltéséről, amivel ideiglenesen Vass István állatorvost bízta meg. Lopás. Kovács Pál békési bodnársegéd iparos ember létére nem átalotta Behán Mihályt, a gr. Wenckheim Frigyes békési lúdadi uradalmának kocsisát meglopni, furfangos leleményével álkulcs- csal nyitogatván fel időközönként ennek gondosan elcsukott ládáját, amelyből folyó hó 11-én éjjel is 4 kor. 20 fillért emelt el. A megtévedett segéd a gyulai kir. ügyészségnek feljelentetett. Dohánycsempészet. Kertész Sámuel békési dohánytermelőt sem nagyon bánthatta a lelkiisme­ret, midőn az általa termelt tilalmas növény érté kesitésének nem a törvényes útját választotta. Ezt a néminemű csalafintasággal párosult bűnös üzel- mét azonban oly sűrűn gyakorolta, hogy rajta kel­lett vesztenie. A hatóság a maga árgus szemeivel rájött manipulációira s egy eset kapcsán kiderült, hogy Békési Gábor vésztői, Vágási István, Batizi János, Ősi János, Csapó Imre, Csapó Sándor, Ko­vács Ferencz, Andor László, Kelemen IstváD, Szalay János, Vasadi Imre, Kocsis Sándor és Kaiser Adám békési lakosok azok a nagypipáju, kevés dohányu polgártársak, akiket állandó kunschaftjainak tekin­tett Kertész uram. A derék polgártársak azonban nem igen élvezhetik a „szűz“ dohány kesernyés izét ezután — illetőleg a már elfüstölt takarmány édes ize is keserűvé válik, ha az elkövetkezendőkre gondolnak, mert nemcsak a náluk talált dohányt kobozta el az illetékes hatóság, de a termelővel együtt ellenük is megindította kellemesnek épen nem mondható feljárását. Gyermekszáj: Tanító: „Hol fordul elő a szarvas?“ Kis tanuló: „Az erdőben.“ — — — Tanító: „És a“ — — — Tanuló: „És a Schicht- 8zappanon“. Tanító (mosolyogva): „Helyes! De ón a hegyeket gondoltam. Tehát a szarvas hegye­ken és az erdőben fordul elő“-------— „És a Sc hichtszappanon“, kiáltotta a kis társaság egy­hangúan és vidám nevetéssel. Ekkor már a tanító­nak is nevetni kellett. 214 7—16. Törley Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik. A konyhában és házban mindent, ami egyáltalában mosható és tisz­títható, csakis Schicht szarvasszappanával tisztítsunk. E szappan évtizedeken át folytatott beható és lelkiismeretes tanulmányozásnak eredménye. Mosóereje rendkívüli, szavatolt tiszta és ment minden káros keveréktől. Gond nélkül használható tehát minden tisztítási célra, még ott is, hol közönséges szappan felmondja a szolgálatot vagy különös gondosság szükségeltetik. ^ □□□□□□□□□□□□a Följegyzések. A vármegyei őszi ülésekre mindenkor tömegesem következnek fel a megyebizottsági tagok. Egy az, hogy ekkor tartalmas dolgokat rubrikáznak a programúiba:: költségvetés, pótadó . . . más meg, hogy ilyenkor már fogyatékán van a mezei munka s jobban rá ér a föld népe. Most meg különösen nagy volt a föl haj tás, mert választások is voltak kitűzve. Többnyire kerülnek azok igy őszire. Vagy u| hivatalokat szerveznek az urak, vagy kallódik a& ember, még az úri-féle is. Azok helyét meg be kell tölteni. Ilyenkor hát bejön minden épkézláb ember. Ha nem jön viszik, mert ezt igy kívánja a párt­fegyelem. A bizottsági ember felhúzza az uj dolmányt, a csizmákat kifényesíti, a kalap karimáját megdörgőli visszára is, meg szőrmentében. Az asszony közbe adja a jótanácsokat: — Az urfélékkel ne igen értekezzen, mert sohse tudja az ember kibe, mi lakik. A korcsma sem ajánlatos, különösen a nagyvendéglő. Jobb ia lesz, ha pénzt nem visz magával. — Jó, jó — dörmögi az ember, miközben a kislajbli alsó zsebébe szalajtja a hüvelyk ujját. Ott már van egy papiros . . . Indulás előtt bekövetkezik a boltba. Itt vásá- roltatik két bőrszivar, meg hozzávaló cipka papirosból. A szivarból kettőt adnak három krajcárért. Elég derága annyi pizé. Van ugyan derágább is, de azokat uraknak találták ki, gyenge dongáju emberek­nek. Ez csak kurta. De van is ereje. No, mindegy. Jó az azért. Egy a gyűlés előttre, egy meg utána. Az egyik veszendőnek Ítélt kurta a belső zsebbe tevődik ; a másiknak meg, alapos szemle után le- haraptatódik a dudorodója, mely művelet után illendő- helyére, a cipkába kerül. Rágyújtás most nem tör­ténik meg, csak később, mikor csapatosan a vonaton,, vagy kocsin ülnek. Ekkor már vigan serceg, pörcög, füstöl az úri mesterség. A fél oldala sebesen fogy, a másik meg akadékoskodik. Erre az ember elnyomja a tüzet s erőlteti a másik oldalát négy-öt gyújtással,, egy kis piszkálással . . . Mikor is kialakul az a vé­lemény, hogy csak nincs a pipának párja, meg a szűz dohánynak. De hát ilyen alkalommal mégis- jobb a szivar, mert az tekintélyt kölcsönöz, különö­sen a cipkás szivar, melyből egész módispsan gomo­lyog a füst. A nagy alabárdos, léniázott köpönyegét portás is, ott a megyeháza előtt, a szivar után tájé­kozódik s köszönti a gazdáját, már mint a bizottsági embert. Fenn az emeleten tovább éghet a szivar. Nem kell mindjárt a terembe menni. Az ülés sem kezdő­dik, de meg itt fönn, ismerősökkel is találkozhatni az ember. A szivarért is vétek volna; ilyenkor még meg van a csutkája. Már pedig abban van az erő, A füstje is vágósabb, a sörcsögése is kiadósabb, kár volna eldobni. S amig nézlelődik az, ember, az eme­leti ablakon át egész komótosan le lehet köpködni. Ez is valami. Ilyen magasról lesercenteni a köve­zetre . . . Van abban valami különleges, aminek a gyakorlása szokatlan, de meg jól is esik. Közbe urak jönnek-mennek nagy büszkén. Nem köszönnek. Elég illetlenség. Csak úgy egész bátran be az ajtón, meg ki. Akurát úgy, mint otthon. A csengetésre bekövetkeznek az emberek. A szivarok eloltatódnak ujjráveregetéssel, nyomkodással, mely után a zsebbe tevődnek. Kinn is lehetne ugyan hagyni az ablak párkányán, rácson, de hát itt sok­féle ember forog jön-megy . . . csak biztosabb az a zsebben, Gyalog János is ott szivarozott az ambituson, A jelölteket mustrálgatta. Ki-milyenes? Meg-meg- csóválta a fejét: — Rossz bőrbe vannak . . . Az urak paroláztak vele s megbátyámuramozták, így van az már ilyenkor. No, mindegy. Azért csak arra fog szavalni, amelyiket legtekintélyesebbnek vé­leményezi. A többi is csak amellett tart. Rá is szavalt. Meg is bukott. Megvakarta a fejét, — Fölfordult világ! A pótadót már egyakarattal voksolták le. Nem is csoda, mikor úgy megijesztgetik az embert, hogy Súlyos se-

Next

/
Thumbnails
Contents