Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 42. szám
1909. október 17. B É K É S 5 kibővítése, melyre vonatkozólag az összes előterjesztések a kórház kibővítése érdekében elfogadtatlak. A vármegye szervezési szabályrendelete, a belügyminiszter által kívánt módosításokkal, továbbá a községjegyzői s megyei tisztviselők nyugdij-szabály- rendelete módosítása, Árvamegye átirata a készpénzfizetések felvétele, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter üdvözlése, Szepesvármegye körirata a gyámügyi törvénynek, a kölcsönadásokra vonatkozó rendelkezésének módosítása iránt, elfogadtattak. Szolnokvármegye átirata a kórházi tisztviselők és orvosoknak a vármegyei tisztviselők sorába való beosztása érdekében, miután Békésvármegye ez ügyben már előzőleg határozatot hozott, tudomásul vétetett. Névszerinti szavazással a vármegyei pénzek jövőre is egyenlő arányban a gyulai 3 pénzintézetbe helyeztetnek el. Az esküdtszékek megalakítását előkészítő bizottságba 12 bizalmiférfiu választatott. A községi orvosok lakpénze a lapunk múlt heti számában történt módon állapíttatott meg. A vármegye csaknem minden községének többirányú ügyei, az állandó választmány javaslatai értelmében intéztettek ti. így Gyula városának 500000 koronás kölcsöne, továbbá a kötőgyári részvények jegyzése s kifizetése tárgyában hozott határozatai is jóváhagyattak. Ezzel a közgyűlés a tárgysorozat teljes elintézésével déli 12 órakor befejeztetett, a hitelesítő közgyűlés pedig szerdán délelőtt 10 órakor tartatott meg. A békésbánáti református egyházmegye közgyűlése. A tiszántúli ref. egyházkerület püspökének, Erőss Lajosnak, f. évi április havi látogatása óta most, f. évi október hó 12-ik s következő napjain Torontálvásárhely községet újra egy olyan figyelemreméltó kitüntetés érte, amely kitüntetés e község ujabbkori történetének kiválóan becses mozzanatát képezi. Torontálvásárhely község politikai, közigazgatási, társadalmi, közmivelődési és egyházi élete a határőrvidék polgárosításának bekövetkeztéig, vagyis az 1878-ik évig, úgyszólván nem volt egyéb, mint a bibliai alvó leányzó s nem volt jelen a mi Urunk, Jézus Krisztus, ki azt halottaiból feltámasztani elhivatott volna; de amint mondva vagyon: »nem halt meg a leányzó, csak aluszik«, épugy aludta körülbelül 80 éven át e község kóros álmát, hogy abból elvégre az uj, modern, alkotmányos korszak bekövetkeztekor friss erőre, egészségre ébredjen fel. A megváltó hatalom, mely Torontálvásárhely községnek bilincsekkel, áltatással s émelyítő má- konynyal leszegezett koporsóját felnyitotta, — maga a néplélek volt. Az a népiélek, amely isteni szikrát Torontálvásárhely letelepedett lakossága a nagy magyar alföld anyavárosaiból Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Gyula és a többi városokból ide, Magyarország legszélsőbb déli határára, mint legfőbb örökségét s legnagyobb kincsét magával hozta. Ez az isteni szikrát méhében hordó néplélek volt tehát a szomorú időkben\ csendes vigasztalója és verőfényes jövőt igérö barátja Torontálvásárhely- nek, hogy azután a szabad szárnyalások várva-várt napjaiban Torontálvásárhely községet, — mint a magyarság és szabadszellemüség sziklavárát, — az elismerés és méltánylás dicsfényével övezze s a ha- zafiság világitó tornyává alkossa ép ezen a vidéken, ahol a hazafiság kultiválása valóságos önfeláldozással szorosan karöltve jár. Leírhatatlan az a lelkesedés és vendégbarátság, amelylyel Torontálvásárhely községe a tiszántúli ref. egyházkerület békés-bánáti egyházmegyéjének itt megtartott közgyűlésére egybesereglő egyházi és világi tagjait fogadta. Azok jöttek a legnagyobb számban az egyház- megyei közgyűlésre, akik ivadékai azon ősapáknak és ősanyáknak, akiknek ágyékából eredeti 118 évvel azelőtt Torontálvásárhely községnek ide vándorolt lakossága. Békességes időben, a közügy szolgálatában, atyafiságos látogatásra jöttek tehát azok az unokák, kiknek őseinél, illetve idősebb tagjainál menhelyet és atyafiságos részvétet talált az 1848-iki zavaros, vészteljes napokban a feldúlt és felégetett Torontálvásárhely, akkor Debeliácsa kiszaladt lakossága. A hála tehát csak fokozta Torontál-Vásárhely község lakosságának különben is hires vendégszeretetét, amely vendégszeretettel egyben a ref. valláshoz való hithüségét is dokumentálni óhajtotta. Az érkező vendégek legelseje f. évi október hó 10- én esteli 9 órakor Dombi Lajos gyulai lelkészegyházi elnök személyében érkezett meg. Az esperest a vonatnál a torontálvásárhelyi intelligenciának mintegy 50 tagból álló küldöttsége a legbensőség- teljesebb szívélyességgel fogadta és üdvözölte, aki azután a község lelkészénél, Gacsal Jánosnál talált szállást. Október 11-én a délelőtti vonattal érkeztek Fekete Gyula uagykiaindai, Zöld József resiczai és Tóth József egyházmegyei jegyző, körösladányi lelkészek. Ugyanaznap délutáni 3 órakor érkeztek Szabolcsba Mihály temesvári lelkész, egyházmegyei ta- uácsbiró, Magyarország ujabbi korának egyik legnevezetesebb költője, továbbá Pogány Károly, nyug díjazott főispán, egyházmegyei tanácsbiró, Kádár Dániel klopódiai, Imre Árpád szulyai, Zöld Mihály végvári lelkészek és Zöld Zoltán végvári tanító képviselő. Az egyházmegyei tagok legnagyobb zöme f. hó 11- én az esteli 9 órai, Nagy becskerek felől jövő vo- náttal érkezett meg. Az akkor érkezők élén Fekete Márton egyház- megyei világi elnök, kir. tanácsos, szentesi lakos állott, kit, illetve akivel együtt az egész vendégsereget Sepsey Mihály községi főjegyző a politikai és egyházi község képviseletében a legszivrehatóbb »Isten hozott !«-tal fogadta. A rendező- és fogadóbizottság Dr. Kun Antal egyházmegyei ügyész, antalfalvi ügyvéd vezetése alatt mintegy 100 taggal kalauzolta azután a vendégeket szállásaikra, amely vendégeknek névsora ez : Dr. Csató Zsigmond nyugalmazott főispán, kir. tanácsos, szentesi lakos, Dr. Baksa Lajos egyház- megyei tanácsbiró, budapesti lakos, Juhász Mihály kir. tanácsos, hódmezővásárhelyi polgármester, Nagy Károly kir. tanácsos, makói lelkész, Futó Zoltán egyházmegyei főjegyző, szentesi lelkész, Dr. Zsíros Lajos egyházmegyei világi főjegyző, nagykikindai lakos, Papp Imre hódmezővásárhelyi lelkész, a lel- készi kar nesztora, Téreh Gyula egyházmegyei levéltárnok, hódmezővásárhelyi lelkész, Dr. Bán Zsigmond egyházmegyei ügyész makói, Dr. Oláh Antal egyházmegyei ügyész öcsödi, Dr. Széli Gyula egyházmegyei ügyész szegedi, Dr. Szegedi Kálmán egyházmegyei tanácsbiró békési, Szabó János újonnan választott egyházmegyei jegyző, köröstarcsai lelkész, Papp László egyházmegyei főszámvevő szentesi, Som- lyódi István szegedi kir. járásbiró, Török János nagylaki kir járásbiró, Bereczk Sándor szegedj, Bay József tanácsbiró gyulavári, Bereczki László makói, Baróthy István igazfalvai, Barát Imre magyarittebei, Csapó Péter öcsödi, Csánki Benjámin szeghalmi, Darabos Sándor tanácsbiró békésszentandrási, Hamar György vadászerdői, Kiss László orosházi, Losonczy Endre hódmezővásárhelyi, Paulinyi Károly mező- berényi, Szalay József nagybecskereki, Szabó Béla mezőhegyesi, Szőllősi Imre bodófalvi, Szabó Mihály dobozi lelkészek, Biró Pál makói gondnok, Császár Péter hódmezővásárhelyi tanitóképviselő, Czirbus István makói tanitóképviselő, Gulyás János gyulai tanitóképviselő, Papp Antal szentesi tanitóképviselő, Szinok Balázs vadászerdői tanitóképviselő, Gesztesi István bodófalvi presbyter, Vigh Imre öcsödi tanitóképviselő. Végül folyó hó 12-én a reggeli órákban érkeztek meg: Fa István lelkész, Sipos Kálmán kir. járásbiró, Beichenbácher Lőrinc és Kovács György presbyte- rek, Dr. Hódi Antal ügyvéd, Tarkó Ernő adóhivatali tiszt, a pancsovai ref. egyházközség, Tomka Károly lelkész, Ömböli István gondnok, Sepsey István tanító a hertelendifalvai ref. egyházközség képviseletében. Szívesen látott vendégek voltak legvégül: Zsi- ross Imre járási főszolgabíró, Molnár Zoltán pancsovai tb. főszolgabíró, Jedlicska Jenő lajosfalvi jegyző és ifj. Gacsal János lelkész, valamint Darabos Lajos hódmezővásárhelyi kántor, az országos dalárversenyek ünnepelt hőse . . . Az egyházmegyei közgyűlés megnyitása előtt programm szerint f. hó 12-én a torontálvásárhelyi gótik oszlopos, csillagos templomban hálaadó isteni tiszteletre gyűltek össze úgy az egyházmegye kiküldöttei, valamint a többi vendégek és a község egész népe. Az őszi verőfényes nap megarauyozta az emberek arcát s megaranyozta örömmel, beteljesedett reménynyel az emberek lelkét. Az istenitisztelet kezdő éneke a 37-ik dicséretnek akkordjai: »Jövel Szentlélek Ur Isten« s végző éneke, a 76-ik dicséret »Szent vagy örökké, Atya Ur Isten« akkordjai keresztültörtek a nagy templom boltozatán s utat kerestek magoknak az Egek Urához. A reggeli imát és az Urimát ifj. Gacsal János mikolai lelkész celebrálta s békét, hitet, reményt varázsolt a mindennapi életküzdelmek harcaiban elfáradt emberiség szivébe. Az egyházmegyei közgyűlést azután f. hó 12-én délelőtt fél 10 órakor az egyházi elnök, Dombi Lajos esperes megnyitotta. Szabó János köröstarcsai lelkésznek egyház- megyei jegyzővé választása megerősittetett s tőle a hivatali eskü kivétetett. Tudomásul vétetett Futó Zoltánnak zsinati rendes képviselővé megválasztása néhai Garzó Gyula helyére. A gyulai egyház földvételügye helybenhagyatott. Mezőberényi közalapügy elintézésével esperes, bízatott meg. Szabó Béla mezőhegyesi lelkészi állásában megerősittetett. Bereczki László makói lelkészi állásában megerősittetett. Ifj. Nagy Gy. József fegyelmi ügye békés utón intéztetett el. Kádár Dániel a fegyelmi eljárás alól felmentetett. Darabos Lajos 100 kor. pénzbírságra Ítéltetett. Nagy Elek a fegyelmi eljárás alól felmentetett. A békési lelkészválasztás megsemmisittetett, s Nyárádi László pályázatból kizárásával a többi pályázottak közül választandó a békési lelkész. Ezeken kívül több közigazgatási s bírósági ügy nyert elintézést. Az ebéden és vacsorán a vendégekkel együtt 300-on felül vettek részt. Az ebéden az első felköszöntőt királyunk Őfelségére a közgyűlés világi elnöke, Fekete Márton egyházmegyei gondnok mondotta. Az egész lakomázó sereg felállva hallgatta a fel köszöntőt s annak végeztével ugyancsak felállva énekelte az »Isten áldd meg a magyart!« Következtek ezután szakadatlan sorrendben az egyházi elnök-esperes, a községi főjegyző, Papp Imre lelkész, Szabó Kálmán torontálvásárhelyi segédlelkész, Nagy Károly kir. tanácsos, dr. Kun Antal ügyvéd, Juhász Mihály polgármester, Tóth József egyházmegyei jegyző, Gesztesi István bodófalvi egyszerű polgár felköszöntői, a melyekben a községbeliek, a vendégek világi és egyházi fejeit és tagjait, viszont a vendégek Torontálvásárhely egész népét éltették. Az estebéd első felköszöntőjét dr. Kun Antal ügyvéd az egyház és költészet papjára, Szabolcska Mihályra, a hires papra és költőre mondotta, amire a költő a költészet berkeiből szedett virágokkal ékesítette fel Torontálvásárhely község szép hölgyeit és á férfiak hazaszeretetét és erős leikül étét. Majd a messze éjbe benyúló estebéd mulato- zóit a vidámság és szellemesség koboldjai lepték meg s Barát Imre és Baróthy István szellemes rögtönzései, Nagy Károly és Szabó Béla »kiszólásai«, különösen pedig Darabos Lajos kántor dalai a legnagyobb lelkesedést keltették. Baloghy Imre. T a n ü g y. Uránia-elöadás. Mint lapunk múlt számában jeleztük, a főgimnáziumi Uránia-előadások ma délután megkezdődnek. Tárgy: Utazás Parisból Romába a Riviérán keresztül. Kezdete fél 6 órakor. Belépti dij személyenkint 20 fillér.
