Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 5. szám
1909. január 31BÉKÉS H részéről panasz emeltessék. Ilyen panasz azonban ezideig nem tétetett. Az 1886. évi XXII. t. ez. 148. §-a b) pontjában foglalt törvényes elöföltétel a felebbezési kérelem teljesítése szempontjából szintén fennáll. Kétségtelen ugyanis, hogy a szóban forgó pusztarész átcsatolásának czélszerüségét Csorvás községhez való közelebb fekvése, a közlekedés könnyebbsége s a közigazgaiás érdeke, azáltal indokolja, hogy a kérdéses pusztarész Csorvás községhez 1 —2 kmtrnyire, mig Békéscsaba községtől 24 kmtrnyire fekszik s igy ennek a pusztarésznek 1000 főre tehető lakossága közigazgatási, adózási, közegészségügyi, anyakönyvi és egyéb ügyei ellátását Csorváson sokkal könnyebben, kevesebb idővrszteséggel, kisebb költséggel és gyorsabban végezheti, mint Békéscsaba községében. Igaz ugyan, hogy a közigazgatási szükségletek egy része, az esetben, ha az átcsatolás tényleg megtörténik, nem Csorvás, hanem Orosháza községében lesz kielégíthető s igy e tekintetben a jelenlegi állapottal szemben különösebb előny nem áll elő, azonban minthogy az élet mindennapi életviszonyaiból folyó szükségletek aránytalanul nagyobb része mégis csak Csorvás községében találhat kielégítést, ennélfogva a fentebb hivatkozott törvény és szakasz b) pontjának rendelkezése jelen esetben fennáll, illetőleg beigazolnak vehető. Figyelmen kívül volt hagyandó Békéscsaba községének az a kifogása, hogy a csaba—gerendási pusztarésznek átcsatolásával, amintegy 3500 holdat kitevő gróf Trautmannsdorf-féle birtok teljesen el- vágatik Békéscsaba községétől, miáltal az ezen birtokrészhez való hozzájuthatás csakis egy idegen község határán keresztül lesz lehetséges. A vármegyei közigazgatási bizottság felfogása szerint ez az ellenvetés nem állhat meg, mert gróf Trautmannsdorf-féle puszta eddigi közlekedését Békéscsaba községével a 26 méter fszéles csaba—orosházi törvényhatósági utón az átcsatolás esetén is akadály nélkül- megtalálja s igy az eddigi érintkezésben nem gátoltatik, azon semminemű változás nem történik és Békéscsabának ez a pusztarésze a község semmi intézményétől el nem záratik. Békéscsaba községének ez a kifogása csak az esetben volna figyelembe vehető, ha a gróf Traut- mannsdorf-puszta természetes akadályok (folyók, hegylánezok stb.) által volna határolva, illetőleg az anyaközségtől elzárva. Ez az eset azonban nem áll fenn. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 148. §-ának c) pont jában foglalt rendelkezést figyelembe véve, szintén nincs törvényes akadály a tekintetben, hogy Csorvás község kérelme teljesittessék. Mert azáltal, hogy a gróf Apponyi-féle pusztarész Csorvás községhez csa- toltatik, Békéscsaba községe a törvény által reáruházott kötelezettségek teljesítésére képtelenné nem válik. Békéscsaba községének határa 60000 hold, abból lehát 2300 holdnak más községhez való átcsatolása nem járhat azzal a következménnyel, hogy az anyaközség létérdekében megtámadtassék. Az iratokhoz csatolt hiteles jelentés szerint ugyanis Békéscsaba községi pótadója az átcsatolás esetén 3°/o-os emelkedést mutatna fel; a közköltségnek ez a szaporodása Békéscsaba községére nézve nemcsakhogy végzetes eredményűnek nem mondható, hanem alig számba- vehető megterhelést jelentene, annál inkább, mert hisz köztudomás szerint Békéscsaba községe rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek a községnek minden irányú rohamos előhaladását szolgálják. De nem vehető figyelembe az átcsatolás folytán előálló költség többlet Békéscsaba község terhére azért sem, mert Békéscsaba község által kilátásba helyezett előljárósági kirendeltség felállításával és az ezzel kapcsolatosan előálló dologi szükségletek fedezésével járó költségek jelentékenyen több költséget okoznának Békéscsabának, mint amennyit a 3°/o-os potadó veszteség kitenne. Minthogy tehát a fent előadottak szerint az átcsatolás törvényos elöföltételei, a gróf Apponyi- féle Gerendás pusztarésznek Csorvás községéhez leendő átcsatolására nézve kétségtelenül fennforognak s minthogy az 1886. évi XXII. t.-cz. 148. §-a értelmében annak parancsoló rendelkezését figyelembe véve, a kérelem teljesítése elől elzárkózni nem is lehet, ennélfogva a vármegye alispánja által hozott első fokú határozat megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Ezen határozat ellen a kézbesítéstől számítót* 15 nap alatt felebbezésnek van helye, amely közvetlenül a vármegye alispánjához nyújtandó be és a m. kir. belügyminister úrhoz intézendő. Erről a vármegye alispánja, az összes iratok kapcsában és jelen határozat 4 példányával további törvényes eljárás végett értesittetik. Kelt Békésvármegye közigazgatási bizottságának Gyulán, 1909. évi január hó 11-én tartott ülésében. Döry, ftispán-elnök. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak minadazok, kik általános jövedelmi pótadójuk kevesbitése végett az ingatlant terhelő adóságaikra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy azt f évi február hó 15-ig annál inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Gyula, 1909. január hó 30. 47 1—1 Városi adóhivatal. 531/909. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik tőkekamat adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hógy^zt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1909. január hó 26-án. 37 í—i Városi adóhivatal. 522/909. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik IV. oszt. kér. adóra vonatkozó vallomásukat a már közzét tt határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1909. január hó 26-án. 38 í—i Városi adóhivatal. T a n ü g y. A gyulai polg. iskola megszűnése folytán az ott alkalmazott rajztanár 1600 korona fizetése felszabadult, melyre nézve a kultuszminiszter olyan értelemben intézkedett, hogy azt a nem róm, kath. növendékek hitoktatói között óraszámszerint kell felosztani. A főgimnáziumban ma délután fél 6 órakor Uránia-előadás lesz. Tárgy: Az alkohol káros hatásai. Belépődíj 20 fillér. Dísztorna, Un Tóth József, főgimnáziumunk buzgó tornatanára, a főgimnáziumi tanulók váloga- iott tornászaiból megalkotott csoportjával február hó 2 án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén délután fél 5 órakor a főgimnázium tornacsarnokában disztornát rendez. A disztarna sorrendje : I. Felvonulás, himnusz. II. Szabadgyakorlatok. III. Csapattornázás : a) bak, b) ló, c) ugrózsámoly. IV. Lengőkötél. V. Korlát. VI. Szabadgyakorlatok buzogánynyal. VII. Mintacsapat a nyújtón. VIII. Szózat, elvonulás. A személyenkénti belép.tidij 60 f. A belépti- dijakból befolyt tiszta jövedelmet a főgimnázium vezetősége jótékonyczélra fordítja, amennyiben ezen ös-zeggel azon szegényebbsorsu és arra érdemes főgimnáziurui tanulókat fogja a lehetőséghez képest segélyezni, akik az ez év május havában Budapesten megtartandó országos tornaversenyre és az ezzel összekötött tanulmányi kirándulásra (Budapest, Visegrád) különben nem mehetnének el. Tekintettel ezen emberbaráti czélra, felülfizetések is köszönettel fogadtatnak. A disztornát különben a helybeli legjobb czigányzenekar fogja játékával kisérni. A tornaterem nagyságát tekintve — miután a dísztorna maga is nagy helyet igényel — a nagy közönség részére csak 150 ülő- és mintegy 50 állóhelyet lehet fentartani. A gimnázium vezetősége ezen okból csak korlátolt számú belépőjegyet adhatott ki. Jegyek ma, hétfőn és kedden délelőtt Doóay-üzletében kaphatók. Az esetleg még fennmaradó jegyek pedig kedden 4 órától kezdve a főgimn. tornacsarnokában válthatók meg. Hírek. Vármegyei közgyűlés. A Szervezési Szabály- rendeletben előirt februári rendes közgyűlés előreláthatólag a hónap második felében fog megtartatni. Ez idő szerint a közgyűlés elé kerülő ügyek előkészítése folyamatban van. A vármegye közigazgatási bizottsága február havi rendes ülését jövő hó 8-án fogja megtartani. A gyulai r. k. hitközség egyház és iskolatanácsa dr. Lindenberger János elnöklete alatt múlt vasárnap népes közgyűlést tartott. Első tárgy a vallás- és közokt. miniszter leirata volt, melyben a minisztérium megtagadta a hitközség által eddig saját pénztárából fizetett régibb keletű tanítói korpótlékoknak az állam terhére való átvállalását, ami sajnálattal vétetett tudomásul. A hitközség 1909. évi költségvetése Szénásy József alelnök jelentése és indokolása alapján elfogadtatott s az adókulcs a múlt évi 18%-ban lett megszavazva. Az iskolai és egyházi adóhátralék igen megnövekedvén, annak közigazgatási utón, végrehajtás általi beszedése kimondatott. A Map iskolaépület megvétele végérvényesen elintézve .lévén, az egyháslanács köszönetét mondott a nemeslelkü adakozóknak, kiknek áldozatkészsége lehetővé tette annak megvételét s egyhangúlag elhatározta, hogy az iskolát örökösen Gróh Ferencz-féle iskolának nevezi. Az egyháztanács 3 évi megbízása lejárt s az uj választás megejtésére márczius 11. napja tűzetett ki. parancsot, hogy a bűnös lélek fürge készségével már künn is termett az utczán. Igen melege volt, pedig oda künn hűvös tavaszi szél lengedezett, fülébe dúdolván olykor kellemes dallamokat a leleplezett múltról. De ő elfásult ! Lelkét már nem érintette. Örült, hogy szárazra juthatott, pedig az escLugyancsak verdeste fakó arczát. Rohant a czél felé. A jegyelárusitó nem valami kitörő örömmel fogadta a színészetet gyámolitó egyesület elgyötört elnökét és amint belépett, gúnyos, kihívó ábrázattal fordult hozzá : „Talán az első számú páholyt parancsolja?“ „Igen, de honnan tudja ?“ kérdé meglepetten. „Én ne tudnám ?“ válaszolt a pultnak nagy életismerője, hiszen egész napon a megőrülésig abban fő a fejem, miként helyezzem el az egész közönséget egy páholyban, mert mindenki az első számút jegyeztette elő.“ Kajetán nem ért rá a hosszas, unalmas diplomácziai tárgyalásokra, hanem elővette ügyvédi irodájának raktáron levő és mindég bevált erőszakos fegyvereit. A fegyverek és a fenyegető mozdulatok meg is tették hatásukat. A jegyek bátor elutasítója, — mint valami hősies bank tisztviselő megijedt és azonnal kiszolgáltatta az első számú páholyt. Mialatt Kajetán feltűnés nélkül el- villámlott; Böske meglepetten nézett maga körül. Egyedül maradt. Tükör elé állott és elégedetten mosolygott nyelvének nagy- sikereihez. A nem várt hatás nyugodtabbá tette. Hiszen neki fényes elégtétel volt már Kajetánnak látható, zajos rémülete. A többit úgyis majd elvégzi derekasan a mama. — De alig enyeleghetett ezekkel a lelkét csiklandozó, kedves gondolatokkal, mint a végszóra, előtoppant a hős és bűnbánó arczczal nyújtotta át az els'o számú páholyjegyet, a remélt béke mentő jelvényét. „Jól van!“ — monda kurtán, hidegen. Majd feltámadt benne az asszonylélek legnagyobb erőssége: a büszkeség és mint valami győzedelmes hadvezér, diadalának fölényével kiáltotta a teljesen letört és sápadt arczu férj felé : „Most már jöhetnek a színészek. Még az a kiállhatatlan vereshaju is“.
