Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-10 / 41. szám
1909. október 10. 5 könyve. Elnöki előterjesztés az egyházmegyei számvevő kinevezéséről. Az 1908-ik évi egyházmegyei számadásokról jelentés, az egyházmegyei szám vizsgáló bizottságnak. Az egyházmegyei számvevő- szék javaslata. Nagykikindai templom- és iskolaépítés. Öcsödi építési ügy. Végvári iskola-ügy. Gyulai egyház földvétele. Zöld Zoltán végvári tanító felebbezése. Dombegyházai egyházi-adóügy. Hertelendifalvai egyház jelentése óvoda ügyben. Kunágotai leik ész i dij lévé 1 megerősítés Mező- berónyi közalap ügy. Mezőhegyesi lelkészválasztás. Makói lelkészválaeztás. Sáfai István állandósítása. Szegedi tanitónőválasztás. Temesvári leiké e z i dijlevól módosítás. Dr. Darányi Ignác minister sürgönye. Földmivelési minisztérium leirata, igazfalvai segélyügyben. Püspöki leirat, makói hitoktatás ügyében. Makói egyház kérvénye hitoktatás ügyében. Püspöki leiratok. Füzesgyarmati tanitóválasztás. Pesti egyházmegye átirata. Makó. Alapítvány. Szapáryfalva. Gondnokválasztás. Egyház negye felosztásara vonatkozó indítvány. Körös- tarcsa. Tanitóválasztás. liókés. T.initó változás. Haláleset bejelentés. Gyoma. Tanító család kegydija. Hódmezővásárhelyi egyház kérelme számadás vizsgálatra vonatkozólag. Békés. Presbiteri határozat ellen felebbezés. Hódmezővásárhelyi tanító helyettesítés ügye. Magyarittebe. Csabi tanító felebbezése. Felsőszabolcsi egyházmegye átirata. Segélykérvények előterjesztése. Szeghalom. Telekkönyvi ügy. Hódmezővásárhelyi tanító, Szabó Imre felebbezése. Magyarcsanádi egyház jegyzőkönyvei. Nyugdijválasztmány jegyzőkönyvének előterjesztése. Szeged. Építkezési ügy. Res.ca. Iskolaügyi előterjesztés. Magyarittebe. Kölcsönügy. Körös- ladány. Uj adókulcs. Gyulavári. Kántor-orgonista tanitó választás. Lugos. Kölcsönüsy. Nagykikinda. Intézményes káplánság állítás. Szeged. Intézményes káplánság állítás. Szentes. Földeseié ügy. Szentes. Sarkadi Antal alapítvány ügyben alispáni megkeresés. Szentes. Kanász Nagy Imre hagyatéki ügyében hozott határozat. Szentes. Igazgató tanítók választása. Szentes. Falábú Sándor halála, ideiglenes tanitó alkalmazása. Szentes. Alapitó levelek beterjesztése. Szentes. Kölcsönügy Szentes. Artézi kutviz bevezetés. Hódmezővásárhely. Adás-vételi ügyek. Hódmezővásárhely. Telekkönyvi bekebelezés ügy. Békési egyház kölcsön ügye. — Bírósági ügyek : Ifj. Nagy Gy. József fegyelmi ügye. Kádár Dániel fegyelmi ügye. Darabos Lajos fegyelmi ügye. Nagy Elek fegyelmi ügye. Békési lelkész- választás ügye. Szabó Imre felfüggesztési ügye. Szabó Imre fegyelmi ügye. Olasz István fegyelmi ügye. Nagy Gy. Sándor fegyelmi panasza. Gyulai egyház felebbezése, fegyelmi ügyben. Nagybecske- rekről felebbezés adóügyben. Ref.-Kovácsbázáról adóügybeni panasz. Vésztőről ifjabb Petes András adóügye. Tordai Lajos felebbezése adóügyben. Sándor Lajos fegyelmi ügyéről jelentés. Benyó Imre felebbezése adóügyben. Hódmezővásárhelyről Nagy Ernő és társai felebbezése. Járásbirósági végzés előterjesztése Bartha György ügyében. Gpcse Albert felebbezése. — Bírósági ülés október 12-én délután 4 órakor, a gyülésteremben. Nyugdijvá- lasztmányi ülés október 11-én délután 3 órakor, a gyülésteremben. Tanügyi bizottsági ülés október 12-én délután */fi3 órakor, iskolai teremben. Községi jegyzők közgyűlése. A „Békésmegyei Községi Jegyzők Egylete“ Gyulán a városháza közgyűlési termében folyó hó 10-én, ma délután 3 órakor évi rendes közgyűlést és ugyanott az nap délután fél 3 órakor választmányi ülés tartt a következő tárgyakkal. 1. Jegyzőkönyv hitelesítők megnevezése. 2. Elnöki jelentés. 3. Versényi Ele mér értekezése a „Határidő Naplódról. 4 Indítvány Kner Izidornak az egyesület tiszteletbeli tagjává való megválasztása iránt. 5. Elnök jelentése a féláru vasutijegykedvezményt köszönő küldöttségben való részvételéről. 6. Indítvány a menetjegykedvezménynek a jegyzők családtagjaira és a segédjegyzőkre leendő kiterjesztés tárgyában. 7. Az orsz. közp. jegyzőegylet alapszabály tervezete. 8. Az orsz. közp. jegyzőegylet 1908. évi közgyűlésének jegyzőkönyve. 9. Az orsz. közp. jegyzőegyletnek am. kir. belügyminiszter úrhoz intézett emlékirat. 10. A vármegye alispánjának értesítése a magánmunkálati szabályrendelet módosítása iránt beadott kérvény sorsáról. 11. A vármegye alispánjának értesítése a közigazgatási hivatalok hivatalos óráinak egységesítése iránt beadott kérvény tárgyában. 12. Baranya- vármegyei jegyzőegylet átirata, a községi és körjegyzők erkölcsi és anyagi helyzetének javítása tárgyában. 13. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata a községjegyzői nyugdíjügynek országos rendezése tárgyában. 14. A vármegye alispánjának értesítése, a női gazdasági iskola felállítása tárgyában beadott indítványra. 15. Indítvány a községi jegyzők és segédjegyzők lakbér- ügyének törvényhozási rendezése tárgyában. 16. Győrvármegyei jegyzőegylet átirata a segédjegyzöi állások szervezése tárgyában. 17. Elnök jelentése a jegyzők napilapjára történt részvényjegyzéséről. 18. Tagok felvétele. 19. Az egylet és alapjainak 1908. évi számadása. 20. Indítvány a segélyegylet ügyében. 21. Indítvány a jegyzői állások pályázati hirdetményeinek mely lapokban való közzététele tárgyában. 22. A „Rendőrségi Lexicon“ ajánlása. 23. Tiszjujitás. 24. Az orsz. közp. jegyzőegylet f. évi közgyűlésére kiküldöttek választása. 25. A jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. — Petne- hdzy Ferencz az egylet érdemes elnöke a meghívóhoz terjedelmes beszámolót mellékelt az egylet múlt évi működéséről. A jelentés egyben melegen propogálja a „Községek Országos Takarékpénztára“ ügyét, közölvén annak alapszabálytervezetét. Miután a jegyzői egylet közgyűlése a vármegye közgyűlését megelőző délután tartatik, feltételezhető, hogy ezen a tagok a szokottnál nagyobb számban fognak résztvenn i. Gyermekvédelem. A magyar állami gyermek- védelemnek városunkban észrevétlenül minden zaj nélkül működő kis intézetének az elmúlt szeptember havi forgalmát alábbi számok mutatják. A men- helynek f. évi augusztus 31-iki létszáma 1971 gyermek volt, ehhez szeptember hóban felvétetett 84, a szeptember havi forgalom tehát 2055 gyermek. A gondozásban volt gyermekek közül szeptember hóban szüleinek visszaadatott 56, más menhelybe szál• littatott 5, szigorúbb nevelésre berendezett intézetbe szállíttatott 5, meghalt a vidéki telepen 2, az in- zetben 4 tehát a 72 gyermek apadása után maradt gondozásban szep'ember hó végén 1983 gyermek, ezek közül 7 éven aluli 977, 7 éven felüli 1006, továbbá fiú 1108, leány 875. A szeptember hó folyamán gondozás alá vett 84 gyermek közül a budapesti menhelyből ide szállíttatott 60. Gyula vidékéről beszállittatott 24. Nem érdektelen e helyütt megemlíteni azt, hogy a menhely fentartási költsége a f. évben 101000 koronát igényel, továbbá a gyermekek gondozásáért a nevelőszülőknek eddig kifizetett, valamint az év végéig még kifizetőndő gondozási dijak összege a 216000 koronát fogja elérni Ezen 317000 korona összegből a 101000 korona fenntartási költség egészben városunkban marad, a 216000 korona gondozási dij pedig a menhelyek következő telepei : Gyula, Doboz, Vésztő, Mező- berény, Köröstarcsa, Gyulavári, Endrőd, Gyoma, Körösladány, Dévaványa, Nagyszénás, Kétegyháza, Orosháza, Békés, Csorvás, Füzesgyarmat, illetve ezen községek lakossága között megoszlik. A fenntartási valamint a gondozási dijak összege azonban a gyermeklétszám emelkedésével évröl-évre emelkedik, mert mennél több a menhely gondozása alatt lévő gyermek, annak arányábán azok gondozására is nagyobb összeg vétetik igénybe. Mint tudjuk a menhely vezetői teljes igyekvéssel azon vannak, hogy a gyermeklétszám a tél folyamán a tavaszi kikeletre meghaladja a 2400-at és e czélból két uj telep a megnyitás stádiumában van. Azonban nagy baj az, hogy a szépen előkészített tervek elé sokszor oly váratlan akadályok gördülnek, hogy a tö meges gyermekszállitmányok beszüntetését kell kérelmezni, mert az intézet kevés, szűk és egészségtelen helyiségei a felvétel után következő kiadásokat egészségi okokból gyorsan lebonyolítani nem engedik. Sokszor hallatszott már, hogy a gyulai menhely kapui bezáródnak, ami úgy városunkra mint annak vidékére nagy csapást jelentene, nagyon elérkezett tehát az ideje, hogy úgy a vármegye mint városunk intéző körei megmozduljanak és a belügyministeriumnál kieszközöljék, hogy Gyulán a többi menhelynek mintájára megfelelő pavil- louok emeltessenek. Dr. Szóbél Dávid szabadságijáról visszatérve, orvosi rendeléseit újból megkezdte. Az Alsó-Fehór-Körözsi Társulat gróf Széchenyi Antal elnöklete alatt f. hó 8-án délelőtt választmányi — tegnap délelőtt pedig őszi rendes közgyűlést tartott, amely utóbbin megjelentek: Ondrus Cyrill, dr. Szegedy Kálmán, dr. Hoffmann Károly, ___________________B ÉKÉ S________________ dr . Lovich Ödön, dr. Bucskó Korjolán, dr. Jantso- vi s Em 1, Biró Pál, Csőke István, Kukla Ferenc, Nyikora Illés, Haán Béla, K. Nagy Gábor, Szatmári Gábor, Morvái Mihály, Z. Tóth Sándor, Gol- dis János, továbbá Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, Künzl Ernő helyettes igazgató-főmérnök es Misley Elemér pénztárnok, mint jegyző. Gróf Széchenyi Antal elnök a közgyűlést üdvözölvén, tárgyaltatott és tudomásul vétetett Künzl Ernő h. igazgató főmérnöknek a társulati ügyek állásáról, valamint a folyamatban levő munkálatokról szóló jelentése. A Tiszavölgyi Társulat és a Tiszai Armentesitő társulatok közös nyugdíjintézetének közgyűlésére elnök és igazgató-főmérnök küldetnek ki. A Hoffmann Mihály halálával üresedéibe jött nyugdij- választraányi tagságra dr. Hoffmann Károly választatott meg. — A deczember hó 31-ig szerkeszted költség szükséglet, úgyszintén a jövő évi költség- előirányzat elfogadtatott. A földmivelésügyi miniszter rendelete, melylye! a folyó évben végzendő Fekete-Körözsi partbiztositási munkálatok részben való megtérítése fejében 4000 korona államsegély engedélyezését helyezi kilátásba, örvendetes tudomásul vétetett. A társulati alap gátvédelmi és szolgálati szabályzatok módosításának kidolgozására Haán Béla alelnök kéretik fel. A földmivelésügyi miniszter rendeletének ama része ellen, amelylyel Künzl Ernő helyettes igazgató javadalmazásától a jóváhagyást megtagadta, a közgyülás felirati joggal él, amelyben kimutatja, hogy határozata nemcsak a méltányosságnak, de az alapszabályok formai kellékének is teljesen megfelel. A közgyűlésnek egyik legfontosabb tárgya volt a vészéi vizbujtató (syphon) helyén létesítendő műtárgy alternativ terveinek elbírálása. Négy alternativ terv merült fel. Nevezetesen uj syphon, zsilip, vagy szivattyú-telep építése, esetleg szabad folyás; a közgyűlés egyik mellett sem foglalt állást, de az alternativ tervek behatóbb megvitatására és a tavaszi közgyűlés elé teendő javaslat-tételre az elnökség a főmérnök, a folyammérnöki hivatali főmérnök, dr. Szegedy Kálmán, dr. Lovich Ödön, dr. Hoffmann Károly, Achim Gusztáv és egy kultúrmérnökből álló bizottságot választott. Másik fontos tárgya volt a közgyűlésnek a használhatatlanná vált békési alsó-torkolati zsilipen egy uj szoritó-zsilip létesítése, mely célra a társulat 60000 korona segélyt kér a földmivelésügyi minisztertől. Gyula városának a Fekete-Körözsi vitás hullámtér rendezése tárgyában tett előterjesztése dr. Szegedi Kálmán jogtanácsosnak adatott ki javaslattételre. A gátőrsógi személyzet kérésére a három darab marhatartási jogosultság 4 darabra, a társulati hivatalszolga fizetése pedig 20°/o-al emeltetett. A közgyűlés fél 12 órakor ért véget. Csendörségi gyakorlatok. A VlII-ik kerületbe tartozó csendőrök, számszerint mintegy kétszázan, három napon át, szombat, vasárnap és hétfőn céllövészet gyakorlatokat tartottak Gyulán. Hasonló harcászati jellegű gyakorlatot a csendőrök évenkint egyet tartanak és az ezideit a gyulai honvédség gyakorlóterén ejtették meg. A gyakorlatokon résztvevő nézőközönség élvezettel nézte végig a céllövészetet, melyeknek legérdekesebb részlete volt a lovascsendőröknek pisztolylyal való célbalövése. A gyakorlatokat Krausz Jenő csendőrhadnagy, gyulai szakaszparancsnok vezette nagy szaktudással. Eljegyzés. Schreiber Ottó, a gyulai főgimnázium ifjú tanára eljegyezte Bécsben Chrappa Jankát. Házasság. Galyasi Alajos, a Gyulavidéki Vasút művezetője f. hó 3-án vezette oltárhoz T. Gyene Johannát, T. Gyene Gusztáv birtokos leányát. „Gare aux voleurs,“ vagyis őrizkedjünk a tolvajoktól felírás egészen szezonszerü éa indokolt volna a vasúti pályaudvarokon. Ezt bizonyltja ugyanis két teljesen azonos eset, ami a napokban Gyulán és Nagyváradon történt. Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató a vasárnap éjjeli vonattal kórházi hivatalos ügyben felutazott Budapestre. Tiz perccel vonatiudulás előtt, V411 órakor kint volt az állomáson, bement az első osztályú váróterembe, amelynek asztalán elhelyezte egy felöltő, pléd és kórházi ügyiratokat is tartalmazó kézitáskáját. A felhívásra, hogy már jegy váltható, a pénztár elé ment, jegyet váltott s alig pár perc múlva visszatért a váróterembe, ahol az asztalt azonban teljesen üresen találta. Egy ismeretlen valaki eme pár perc alatt ugyanis a felsőkabátot, plédet és kézitáskát egyaránt elemelte. Hála a villamossági társulatnak és Gyula városa utazó közönsége iránt tanúsított önzetlen előzékenységének, az állomás épület körös-körül olyan pokoli sötét szokott lenni és sötét volt ezúttal is, hogy a tolvaj ennek leple alatt
