Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
4 BÉKÉS 1909. szeptember 26. foganatosítandó irattári kiselejtezés tudvalevőleg még sehol sem eszközöltetett. E tekintetben a békésmegyei jegyzők által egy kezdeményező lépés tétetett oly irányban, hogy a községek irattárának helyes, szakszerű és egyöntetű selejtezése céljából a törvényhatóság az összes községek terhére egy ideiglenes jellegű irattár-rendezői állást szervezzen, kinek azután az alakítandó bizottság közreműködésével csak az első szakszerű selejtezés képezné kötelességet, mig a későbbi selejtezéseket a szabályzatban megjelölt községi közegek foganatosítanák. A kérelem tekintetében érdemleges határozatot az októberi közgyűlés fog hozni, a legutóbb megtartott állandó választmánynak ide vonatkozó véleményét módunkban van már most ismertetni. E szerint az indítvány korai, azért afelett ez alkalommal napi- re' dre térést javasol, bárha a selejtezés egységes és egyöntetű foganatosítását nemcsak szükségesnek, hanem közérdekből elkerülhetetlennek mondja. Minthogy azonban a Vármegyei ügyviteli szabályzat (136) szerint a vármegyei kiselejtezés tényleges foganatosításáról külön belügyminiszteri rendelet fog intézkedni, amely bizonyára ki fog terjeszkedni a községi selejtezésekre is, vagy legalább is per analogam felhasználható lesz, ezért a kérdés végleges megoldása arra az időre halasztandó, amikor a foganatosításra rákerül a sor. A képviselőtestület f. hó 21-én délelőtt közgyűlést tartott, amelyen tekintve, hogy választások voltak, nagy számmal megjelentek a képviselők. A gyűlésen Ambrus Sándor alispán elnökölt. Ez ülésen Tóth László csabai segédjegyzőnek a főszám- vevői állásról való lemondása következtében megürült főszámvevői és az újonnan rendszeresített III ad jegyzői állásokat töltötték be. A kijelölő választmány főszámvevőnek kandidálta Alcser Antalt, Diósi Józsefet és Jaccsovits Zoltánt. Névszerinti szavazással Alcser Antal 62, Diósi József 62 és Jancsovits Zoltán 1 szavazatot kapott. így a két legtöbb szavazatot nyert Alcser és Diósi között uj választást, illetve szavazást rendelt el az elnök. E szavazásból Alzser Antal 7 szavazattöbbséggel győztesen került ki, kit az elnöklő alispán megválasztott főszámvevőnek jelentett ki. Ezután a ill-ad jegyzői állást töltötték, be. Névszerinti szavazás kéretett, melyet az alispán elrendelt. A szavazatok összeszámlálása után kitűnt, hogy Erdős Gyula lett megválasztva 90 szavazattal, Popovics Kornél 27 szavazatával szemben. A közgyűlés a megválasztottaktól kivette a hivatali esküt, mely után a gyűlés 12 órakor véget ért. A képviselőtestület hétfőn, folyó hó 27-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal; 1. A Novák-utca kinyitásához szükséges telkek vételi ügye. 2. Kerekes Róza, Margit és Eerencz József illetőségi ügye. 3. A polgármester előterjesztése a képviselőtestület választás alá nem eső tagjai névjegyzékének a kiigazítása céljából egy küldöttség megválasztása iránt. 4. A beton-, betonpalló és téglajárdák építésére beérkezett ajánlatok előterjesztése. 5. Az állami elemi és polgári leányiskolák építésére beérkezett ajánlatok előterjesztése. 6. Az 1909—10. évben szükséges tűzifa beszerzése céljából meghirdetett pályázat folytán beérkezett ajánlat előterjesztése. 7. Az 1910. évben szükséges cselédségi ruhák szállítása céljából meghirdetett pályázat folytán beérkezett ajánlatok előterjesztése. 8. Az 1910. évben szükséges cselédségi csizmák szállítása céljából meghirdetett pályázat folytán beérkezett ajánlatok előterjesztése. 9. Az 1910. évben szükséges könyvkötői ■munkák szállítása céljából meghirdetett pályázat folytán beérkezett ajánlatok előterjesztése. 10. Az 1910—11. években szükséges papír és irodai szerek szállítása céljából meghirdetett pályázat folytán beérkezett ajánlatok előterjesztése. Egy röpiratrói. „Nyílt levél Dőry Pál főispán •uihoz* cimü röpiratot kaptunk, amelyről úgy tudjuk, hogy a törvényhatóság összes bizottsági tagjainak megküldetett és amelyre sine ira et studio ,púr észrevételt tenni publicistái hivatásunknak, sőt bizonyos tekintetben kötelességünknek tartjuk. Nincs szándékunkban a röpiratban felhozottakkal foglalkozni és nincs módunkban azok igazsága és valótlansága felett kritikát gyakorolni : mindezeket nyílt kérdésnek hagyjuk. Nem mulaszthatjuk el azonban constatálni, hogy a röpiratozás olyan értelemben, mint ez most megtörtént, nemcsak szokatlan, hanem példanélküli is Békésvármegyében. Tisztviselői ténykedések, mulasztások, visszaélések és bűnök megtorlásának — amennyiben ilyenek fennforognak — törvényben előirt fórumai vannak, nemcsak elegendő, hanem bőséges, mondhatni tul- bőséges számban. Es mert megvannak az illetékes fórumai, a röpiratozást ez irányban feleslegesnek kell nyilvánítanunk. Ső% ha a tisztviselői kar, — illetve első sorban a jól felfogott közérdek szempontjából vesszük — mely utóbbinak félreismerhetetlen és elsőrangú követelménye a köztisztviselői tekintély fenntartása és megóvása — a röpiratot legalább is céltévesztettnek kell minősítenünk. Már pedig az ilyen röpiratozás — melynek alapját képező állítólagos sérelmek más utón kereshetnek és találhatnak orvoslást — esetleg kevésbé a megtámadott tisztviselőt érinti, hanem a köztisztviselői tekintélyben rejlő közérdeket csorbítja és ingatja meg, amit pedig fenntartani kell nemcsak köztisztviselőnek, hanem a közönségnek is. Ennyit a röp- irat megjelenése alkalmából szükségesnek tartottunk elmondani. A békésvármegyei muzeum gyarapodása. 1909. julius 11-én. Bokor Ernő érettségi vizsgálatot tett s leendő műegyetemi hallgató 1 drb száz forintos és egy drb 1 frtos Kossuth bankót, továbbá Klapka György sajátkezű levelét Varga Ottóhoz, az aradi 13 vértanú albuma írójához, mely 1890. augusztus hó 22-én kelt. Végül Móra István Essay cimü sajátkezűi eg Írott versét ajándékozta a múzeumnak. 1909 julius 11-én Csete János szabó inas 1 drb 100 frtos Kossuth bankót hozott, aug. 29-én. Lapszki János cipész tanuló egy 16—17-ik századból vuló rézgyűrűt, I-ső Lipót 15 krajcárosát, egy 1849-iki veretű német hatost, 3 drb 1848-iki m igyar pengő krajcárost, egy 1861-iki veretű 4 krost és egy 1887-iki 1 krost. Moldovány Péter villamos társulati szerelő egy kartács golyót. Oláh Ferenc városi rendőr, egy 1881-iki veretű 5 centes Viktor Emanuel olasz király pénzét. K. Szabó András, szentandrási születésű, szarvasi lakos, honvéd, egy 1851-es veretű német pengő krt. 1909. szept. 5. Berényi Ármin gyulai ügyvéd, egy kova követ Sylt- ről, melyet a tenger hullámai a partról fö1 vert homokkal éles szegletüvé csiszoltak. Czígényi Mihály nyug. utcsináló, egy galambtojás nagyságú rendkívül kemény hófehér kovakövet. Ifj. Mogyorósy Sándor, egy vasból készült gyertyakopprntót. Kiss József gyulai tímár mester, 1 vasból készült bőrtörőt, 1 vastagabban és 1 vékonyabban barkázót fából. Kalandra Béla remetei uradalmi erdész e hó 16-án egy bronz zabolát a Kr. e. 2-ik századból, egy vas zabolát a honfoglalás korából, egy vas, köpüvel ellátott éket, szintén a honfoglalás korából. Ezen tárgyak a remetei erdész ház és kertje területén találtattak. Ajándékozott továbbá egy nagyobb bögrét, melynek fenekét egy körrel kerített lap képezi, félgömb alakú, hasán négy vonal által képzett és lajtorjafog szerüleg bebuzgált két szalag 4 kör-kör területet kerít, a nyakat szintén egy ilyen szalag választja el a hastól ; egy kis váza alakú félfüles mécsest, egy másik szintén ilyen alakú, de nyakat- lan mécsest, egy vonalakkal díszített nagy orsó pergőt, egy kanalat; e tárgyak a bronzkorból valók, lelési helyök Sarkad, a vasúthoz közel fekvő Harmatszeg domb. Ugyanott lelt, de már a kőkorból maradt egy régi mozsárhoz hasonlító igen-igen primitiv füles agyag poharat és egy félgömb alakú füles áldozó bögrét. Összesen 10 tárgyat ajándékozott az erdész ur, melyek igazi gyöngyeit fogják képezni a múzeumnak. Hírességben a bronz zabola, a bronz-sisak és bronz-kentaur mellé sorakozik. Mindenik unikum számba veendő és igy az ajándékozó nevét hálásan fogja őrizni a jövőben, mely hosszú évsorozatban váljék múltjává, ezt kívánja neki s a többi ajándékozónak is Domonkos János muzeumőr. A békésbánáti református eoybázmegye, közgyűlését október 12-én és a folytatólagos napon fogja Torontálvásárhelyen megtartani. Szeptember végén vagyunk s körülveszi lelkünket az ősz, a haldokló természet poétikus varázsa ! Még zöldek a fák, virágosak a rétek, a mezők, de kései pompájuk között járva, megsejti a lélek a hervadás sáppasztó lehelletét. Egy-egy színtelenre vált levél ki-kiválik zöld társai közül és lopva, titokban, mint a rejtett könnycsepp, zizegve perdül alá . . . Hűvös éjszakák után megmeghajtja a fejecskéjét egy-egy névtelen mezei virág . . . azt már az ősz sejtelme, a korai dér ölte meg ... A természet, a vidék eleven zöld tónusába egyre több sáppadt tzin vegyül, mig végre észrevétlenül aranysárga lesz körül az egész határ, s elfogódva állunk meg az ősz, e nagy Mester palettájának buja színgazdagsága előtt. A nap sugarainak melegsége is fokonkint hül ki s a kánikulai hőséget sáppadt enyhe verőfény váltja fel . . . az ég színe is áthalványodik selymes világos kékbe, a levegő végtelenségében fehér szálak ezre és ezre úszik, száll tova Dél felé a költöző madarak utjain . . . azok a fehe szálak a vándorpókok csillogó hálószövetei . .. azokat a nép ökörnyálnak nevezi . . . A dal megritkul a fákon, erdőn, mezőkön egyaránt . . ami kevés énekes madár még maradt, az is húzódik lassan lefelé, melegebb égalj alá .. . Petőfit dalra ihlette ez a csöndes haldoklás, mi pedig fölidézzük lelkűnkbe az ő elégikus szomorúságát és hallgatagon, szótlanul, az elmúlás szelíd érzésével lelkűnkben járunk a zörgő avar felett . . . hallgatagul, szótlanul, hogy meg ne zavarjuk a hervadás varázsának melodikus, csodás szépségű, bübáju harmóniáját! . . . TŰZ. Licska Lajos asztalosnak f. hó 21-én este 9 órakor az asztalos . műhelye padlásán összehalmozott fo'gács kigyuladt s a műhely tetőzete és a padláson levő 2 gyalupad, 14 hajlított szék, 2 töltött szék, 1 diván a tűz martalékává lett. A tüzet kissé későn jelezte a toronyőr, a lángok már magasra csaptak s bevilágították messze a környéket, mikor megkor.dult a vészharang. Nagy közönség gyűlt össze az utcákon, kiknek nagy része összetett kezekkel nézte az illuminációt. Szerencsére a tűzőrség és katonaság kivonult s hamarosan lokalizálták a dühöngő elemet. Először is a gépeket helyezték biztonságba s a benzintartányt, mert félő volt, hogy robbanás történik. A kár 3270 korona, mely biztosításból megtérül. Eljegyzés. Tompos Dezső, Máv. hivatalnok Szombathelyről, eljegyezte Diószeghy Ilonká', Diószeghy Sándor polgártársunk leányát. Mozi. Nap-nap után nagy közönség tódul a ' Kossuth-téren felállított nagyméretű sátorba, hol Nagy Emil Apolló mozgófénykép színháza van. A pártfogást meg is érdemli a mozi, mórt ily nagyarányú, szép és tiszta képeket Gyulán még nem láttunk. A rezgés is oly csekély, hogy a szem alig veszi észre. A képek változatosak, tanulságosak és humorosak. Különösen ez utóbbiakat kedveli a felséges nép. Minden hétköznap két előadás van, vasár- és ünnepnapokon három, mint ezt a plakátok is magyarázzák. Az aradi Kossuth-szobor leleplezését nagy terjedelemben és kimerítően tárgyalták a fővárosi lapok. Ep azért mi az ünnepély részletes leiiását mellőzzük, csak a vármegyénket szorosan érintő eseményeket soroljuk fel. A nagyszabású ünnepélyből Bókésvármegye is kivette a maga részét. Úgy a vármegye, mint a nagyobb városok és testületek küldöttségekkel képviseltették magukat s koszorúkat helyeztek a szoborra. Dőry Pál főispán Békésvármegye küldöttsége élén tette le a törvényhatóság hatalmas koszorúját a következő szavakkal : Békésvármegye közönsége nevében helyezem el e koszo ut a halhatatlan emlékű Kossuth Lajos szobra elé. A koszorú felirata a következő volt: „Kossuth Lajos halhatatlan emlékének — Békésvármegye közönsége*. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő vezetésével a békésmegyei általános tanitó-egyesület koszoruzta meg ezután a szobrot. A koszorú szalagjának felírása ez volt: „Kossuth Lajosnak — a békésmegyei általános tanitó-egyesület“' Az eső miatt a többi megyebeli küldöttségek már minden beszéd nélkül helyezték el koszorúikat a szobor talapzatára, ahol a következő bókósmegyei koszo-
