Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

6 BÉKÉS 1909. szeptember 19. Közgazdaság. A gyulai bőrszövetkezet katonai lábbeli mű­helye részére az állam által adományozott gépek első része, úgymint különféle sima tüzésü és bal- karu varrógépek már megérkeztek. Ezeken kívül a következő gépek érkezése van jelezve a Moenus frankfurti gépgyáiból: bőrhenger 1, excentprés 1, kédervágó 1, talpárokvágó 1, talpbélés élező 1, hasitó 1, satukból 12, Mac Kay talpátvarrógép 1, hozzávaló felszerelés 1, „Nova perfecta“ sarokprés 1, combinált tisztitó 1, sarok vágó 'és polírozó 1, hosszukaru katonai lábbeli varrógép 1, gomblyuk­varró 1, zwikkelő gép 1 és a gépek hajtásához 2 drb villanymotor á 2 PH. Ezeknek értéke 18600 kor., szállítás, csomagolás és vámmal együtt körül­belül 20 ezer korona. Ez állam hozzájárulás; a felszerelés, elhelyezés és betanítás költségei az in­tézetet terhelik. A gépek 7 drb kivételével kisebb szabásuak és legnagyobb részt úgy kézi, mint erő­hajtással egyformán használhatók, 4 azonban csakis erőhajtásra van szerelve Legérdekesebb a talpát varró és zwikkelő, ez utóbbinak nettó ára 7200 korona. Mivel a műhely elhelyezése a szövetkezet­től nem függő okok miatt uj épületben már netn lehetséges, az intézet a szomszéd Abafi-fóle házat megvásárolta s eddigi raktárait annak egy részébe helyezi át, a műhely pedig a régi épületnek hat egymásba nyíló szobájában lesz berendezve, mely e célra átalakítás alatt áll. Az összes gépek 10 évig az állam tulajdonát képezik, ami azokon külön felirattal van kitüntetve. Minthogy a szegedi hasonló vállalat még csak a tárgyalás és tervezés állapotá­ban van, a gyulai pedig ez évi novemberben már munkára készen áll, ez lesz Magyarországon a bőr­ipari szakban az első kisipari gépműhely. A feloszlott gyulai oksz. méhész egylet vagyo­nának a békésmegyei gazdasági egyesület részére történt átadása megtörténvén, az arról felvett jegyzőkönyvet a belügyminiszter jóváhagyta. Az átadott vagyon értéke 1662 koronát tesz ki, köztük egy 600 kor. értékű betétkönyv, 800 kor. értékű ingatlan, a többi pedig felszerelési tárgyak. A kettőskörözsi halászati társulat egy halikra költő és ivadéknevelőtelep engedélyezése iránt fo­lyamodott a vármegye alispánjához. Az orosházi munkásházak — számszerint 22 — elkészültek, miért is a község elöljárósága azok sürgős felülvizsgálatát kéri és bejelenti egyben, hogy a munkások a szerződést elfogadták és a köl­csön törlesztésének határidejét 20 évben állapítot­ták meg. Államsegély a gazdasági tanfolyamokra. A föld­mi velésügyi minister hozzáintézett felterjesztésre értesíti a vármegye alispánját, hogy a tél folyamán rendezendő 44 gazdasági előadásra 1000 korona államsegélyt engedélyezett. A törvényhatósági utak befásitása. Bezerédj Pál selyemtenyésztósi felügyelő, akinek a szederfák ü'tetése terén való lelkes gondossága közismert, értesíti a vármegye alispánját, hogy a törvényható­sági utaknak folytatólagos beültetéséhez szükséges szederfákkal a vármegyét el fogja látni és ezenfelül minden egyes fa mellé egy-egy védőkarót díjtala­nul fog a vármegye részére megküldeni. Utátadás. A beruházási hitel terhére kiépített, a raezőberényi kettőskörözsi hídhoz vezető mintegy 6 kilométer hosszú ut szakasz építési munkálatai elkészülvén, a vármegye alispánja az útnak a for­galom részére leendő átadása iránt a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intézett. Uj szakfelügyelő- A kereskedelemügyi minisz­ter Szűcs Izsót Békés-, Bihar-, Aradvármegyék te­rületére az iparos- és kereskedő-tanonciskolák szakfelügyelőjévé nevezte ki. Szállítások Törökországba. A aradi keres­kedelmi- és iparkamara értesíti az érdekelt keres­kedelmi- és ipari köröket, hogy a Törökországba irányuló szállítmányok fuvarleveleire és árukülde­ményeire nézve, ott a múlt hó 14-tők, kezdve, uj szabályzatok (Donaureglement) léptek életbe. A rendelet újításairól közelebbi felvilágosítás a ka­mara irodájában nyerhető. A békéscsabai állomás felüljárójának oly sok­szor sürgetett próbaterhelése a kereskedelmi mi­niszter rendelkezéséhez képest, Novák Ferenc műszaki tanácsos vezetése mellett, szerdán év szeptember hó 22-én fog megtartatni. Reméljük, hogy a próba-terhelés kedvezőbb eredménnyel fog most végződni, mint a múlt alkalommal és már évek óta kész felüljáró, a forgalomnak végre- valahára át fog adatni és igy az a sok panasz, amely a forgalmi zavarok miatt minduntalan fel­hangzott, tárgytalanná válik. Az aradi kereskedelmi'- és iparkamara nyári szünete után tegnap tartotta meg első közgyűlését Reirdiart Gyula, kamarai alelnök vezetése mellett. Az ülésen bemutatta az elnöklő alelnök Kossuth Ferenc, kereskedelmi ministernek leiratát, mely­ben értesíti a kamarát arról, hogy az aradi u] vasúti pályaudvar építését legközelebb megkezdik s hogy az eredeti építési programm megvalósulása, melyszerint az uj pályaudvar és felvételi épület 1911-re teljesen elkészül, semmi késedelmet szen­vedni nem fog. A kamarai kerület részére jut­tatott miniszteri ösztöodijak és segélyek odaítélé­séről szóló jelentés beterjesztése után foglalkozott a teljes ülés a külföldi közokiratok végrehajtása tárgyában kötendő nemzetközi szerződéseknek, va­lamint a végeladások reformjának az OMKE által felvetett ügyével s azokra vonatkozólag, a kamara titkári irodája által kidolgozott véleményeket ma­gáévá tette. Véleményt mondott a kamara a keres­kedelemügyi miniszter felhívása folytán, a tengeri magánjogra vonatkozó törvényjavaslatról, valamint a Görögországgal kötendő kereskedelmi szerződés ügyében arról : vájjon a mazsola-szolő vámja, me­lyet Görögország a monarkiába való exportja ér­dekében 1 eszál I i t tat ni, a „Magyar szőlősgazdák országos egyesülete“ pedig a mesterséges (édes) borok készítésének megnehezítésére felemeltetni óhajt, — miként állapíttassák meg? A kamara e kérdésben azt az álláspontot foglalta el, hogy a vámdijtótelek érintése nélkül, az összes érdekek aként lennének kielégitendők, ha a magyar kor­mány eredményesen oda hatna, hogy a bor k< ze- lóse és forgalomba hozása tekintetében, Ausziriá- ban is a magyarországiakkal azonos törvényhozási intézkedések tétessenek. Egyik legfontosabb tárgya volt a kamara ülésének a gabonavámok eltörlésére irányuló s Ausztriából megindított mozgalom, mely a zágrábi kamara kezdeményezése folytán, került az aradi kamarai ülés napirendjére. Az aradi kamara magasabb közgazdasági érdekek szem előtt tartá­sával nem foglalt állást a gabonavámok eltörlése mellett; az ez által megközeliteni óhajtott célt a kamara az őrlési forgalom visszaállításával is elér­hetőnek tartja. Foglalkozott az ülés a temesvári kereskedelmi- és iptrkamarának a tiizifakereskede- lemben használatos méter- és öl-mértékrendszernek sídymértékekkel való kicserélése érdekében a keres­kedelmi kormányhoz intézett feliratával ; az aradi kamara szerint a súlymértékek bevezetése az egész forgalomban annyi zavart és költséget okozna, hogy ezek elkerülése a mai rendszer fenntartását teszi kívánatossá. A közgyűlés megállapítván a kamara jövő évi költségelőirányzatát, elhatározta végül, hogy a Piski petrozsényi vasúti forgalom megjaví­tása érdekében, a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztést intéz. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika Köröstarcsán a múlt év november havában Túsz Imre, Gyaraki Antal, Ladá­nyi Sándor és Bátori János köröstarcsai lakosok együtt pálinkáztak a Czirják István korcsmájában. Mi sem természetesebb, minthogy a pálinkázó emberek régi, sőt mondhatnám ősrégi rossz magyar szokás szerint lerészegedtek és ebben az állapotban virtus- kodtak Czirják Istvánnét ölelgetni akarták. Zűrzava­ros helyzet keletkezett, amely hogy mi módon folyt le, megállapítani nem lehetett, de az bizonyos, hogy Czirják István előkeritette srétes puskáját és azzal Túsz Imrét úgy arcon lőtte, hogy hetekig tartott, inig a lövési seb meggyógyult. Czirják István azzal védekezett a tárgyaláson, hogy őt és feleségét az ittas emberek megtámadták s csak ez ellen védeke­zett, amikor Túsz Imrére rálőtt. A bíróság azonban úgy találta, hogy Túsz Imrét hátulról érte a lövés s a cselekmény pillanatában a helyzet olyan volt, mely kizárja a jogos védelem fenforgását, ugyanazért a védelemnek nem adott helyt, hanem Czirják Istvánt súlyos testi sértés miatt 6 hónapi börtönre Ítélte. Vádlott az ítélet ellen felebbezett. — Kollár György napszámos, 18 éves siheder Békésen ez év augusztus hó 17. napján este megjelent Pavlik János tanyai gazdánál s a nyitott tanyai udvar tolózárral bekap­csolva volt aklából 71 drb libát (248 K értékben) kieresztett. A libákat azonban nem lehetett elhajtani, mert a kutya nagyon ugatott, a gazda is felébredt, Kollár Györgynek menekülnie kellett. Két nap múlva azonban a jeles libatolvaj revolverrel' és késsel fel­fegyverkezve ismét csak megjelent ugyanazon a tanya­udvaron és a 71 drb libát most már csakugyan elhajtotta. Ámde amibe egyszer beleütött az isten­nyila, sohase lesz abból többet prédikációs halott. Kollárnak ismét csak koppant az álla a libáktól, mert útközben a csendőrökkel találkozott s a libákat most már a csendőrök hajtották be, de Kollár Györgygyel együtt, akit a törvényszék lopás büntette miatt 4 hónapi fogházra Ítélte. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvény­szék, mint polgári felebbezési bíróság által, a kö­vetkező ügyek fognak szóbelileg tárgyaltáéi. Szeptember 21, 22. Magyar leszámítoló- és pénzváltó bank — szarvasi főgimnázium 16800 K. Szeptember 2p. Molnár Mihály — Kun Miksa és fii cég 341 K 30 f. Nun Mártonnó'— Hegedűs Istvánná 665 K 20 f. Fehér Jánosné — Springer Ignác 500 K. Fehér Jánosné — Kardos Adolf 200 K. Bepha Józsefoó — Bányász Pál és t. 400 K. L'pcsei Sándorné — Bálint Mihálynó 148 K 23 f. Korcsok Györgyné— Korcsok István és t. 500 K. Ruhmann Jenőné— Kociszki Mihály 300 K. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. rm/Mrdn BU(JaPe8ten- Nyári és téli gyógy- 'JüClüZilllIUi Uv he 1 y, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hév vizű gyógyfürdő ; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszap-, medence- és kádfürdők, melyek kiváló gyógyhatás- sal használtatnak az összes reumatikus- és idegbán- talmaknál. Uszodák, hölég-, szénsavas- és villamos- viz-fürdök. Ivó- és belélegzési-kúra. Prospektust ingyen és bérmentve küld 157 12—16 Az igazgatóság. Heti piacz. Gyula, szept. hó 17. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamát^ az árakban nem volt változás. Heti piacunkon csak csöves tengeriben volt nagy felhozatal, de tekintettel arra, hogy az áru éretlen és nyers, nagy részét eladatlanul vitték. vissza. Eladatott: Búza . 26-40-27 20 Árpa 14 40-14 80 Zab 13 20—13.40 Tengeri 14-20-14 40 Tengeri (csöves) . 7 40— 7-60 A magyar újságírás szenzációi! a magyar közönség legkedveltebb lapja ! A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törek­vések egyetlen Ilii és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: BRAUN SÁNDOR. HACSAK GÉZA Naponkint 125.000 példány ! Egy szám : 2 krajcár. A Nap előfizetési ára : Egész évre 16 K — f. Negyedévre 4 K — f•- Félévre 8 K — f. Egy hónapra I K 40 f.

Next

/
Thumbnails
Contents