Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

6 BÉKÉS 1909. szeptember 12. nesen, közvetlenül a gyermek fantáziáját ragadják meg, hogy fogékonynyá tegyék szemléletét szép dolgok élvezésére s élesítsék megfigyelő képességét. Az uj lap bő tartalmában minden gyermek meg­találja a magáét s mindenből a lehető legjobbat kapja. Tartalmának gazdagságához és kiállításának szépségéhez képest nagyon olcsó : előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. Az előfizetések a Jó Pajtás kiadója, a Prankin-Társulat címére (Budapest, IV., Egyetem-utca 4) küldendők. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó. Közgazdaság. Árlejtés a városi járdákra. A Gyula városa által építendő járdákra pénteken délelőtt tartatott meg a zárt ajánlati veisenytárgyalás a városházán. Beérkezett összesen öt ajánlat és pedig a követ­kezők : Schriffert József Q-méterenként a beton­járdát 5-80, a kapubejárásokat és kockakövezete! 8—8 korona, a vaslemezeket folyóméterenként 14 korona, a betoncsöveket 15 cm 3, 20 cm 4 50, 25 cm 6 kor., a betonpallókat (1 m.) 170, (0'50) 1 kor., kapubejárókat 3"80, téglafolyókát 1'80, téglajárda 1 ’80, kapubejáró 3 50, utcaátjáró 350 kor,, betonpalló­nál 3 50 egységi árért; Meloccó Péter a betonjárdát 670, kapubejárót 770, kockaköveket 16 80, vas­lemezt 8 kor., 15 cm betoncsövet 2-50, 20 cm beton­csövet 3-80, 25%« betoncsövet 4'40, 1% beton­pallót 2’80, 0 5 m. betonpallót 3-80, kapubejárót 4-00, téglafolyókát 2’50, téglajárdát 1’60, kapubejárót 240, utcaátjárót 2-80, betonpallónál 2'80, u'cai földtöltést 20 fill., hordott földtöltést 16 fillér egységi árért; N. Szabados József betonjárdát 5 40, kapubejárót 7 40, kockakövezetet (nyers) 8 80, vas­lemezt il’50, 15cm. betoncső 3, 20 cm. betoncső 4, 25 cm betoncső 5 kor., betonpalló 1 m. P60, 0’50 betonpalló 0-80, kapubejáró 310, téglafolyókát 235, téglajárdát 2'20, kapubejárót 3'40, utcaátjárót 3-40, a betonpallónál 340, utcai földtöltés 20 fill., hordott földtöltés 40 fillér egységi árért; Schreiber Izidor betonjárda 6'60, kapubejárás 7 30, kocka­kövezet 9, vaslemez 3 kor., utcai földtöltés 10 fill., hordott földtöltés 30 fillér egységárért; PJajj'Ferenc betonjárda 540, kapubejáró 660, kockakövezet ll-50, nyerskockakövezet 875, vaslemez 9-20, 15 cm betoncső l-90, 20 cm betoncső 2 80,25 cm betorcső 3-90, betonpalló 1 m. 1 *90, 0 50 betonpalló 1 05, kapubejárás 2-15, téglafolyóka 2, téglajárda 2 15, kapubejáró 3-95, utcaátjáró 3-95, betonpallónál 4’05 kor., utcai földtöltés 25 fillér, hordott föld­töltés 58 fillér egységárral. Az ajánlatok átszámítás alatt állanak és a városi tanács és állandóválaszt- raány javaslataival a képviselőtestület elé fognak terjesztetni. Árlejtés az állami elemi és polgári leány is­kola épületére. Ugyancsak péntek délelőtt tartatott meg a versenytárgyalás a Korona helyén épitendő iskolai épületre, amely alkalommal a következő ajánlatok tétettek : Pfaff Ferenc 138,987 K 17 fill., Sehr ffert József 154,564 K 01 fill., Dávid Jakab 165,456 04 fill., K, N. Szabados József 140,130 K 19 fill., Schneider János és Mátyás 133,411 K 12 fillér. Ezen ajánlatok szintén a képviselőtestület és onnan a vallás és közoktatásügyi miniszterhez fognak tel- terjesztetni; a miniszterhez azért, mert a városnak az iskola építésére nincsen fedezete és ezen fede­zetet, tekintettel Gyula város 100 percenten felüli pótadójára, a kultuszminiszter tárcája terhére kéri. A versenytárgyalás is ezokból feltételesen tartatott meg és a vállalati szerződés csak a fedezet kérdésének megoldása utáu fog megköttetni. Selyemfonóda. A Békéscsabán létesített selyem fonoda folyó hó 15*én kezdi meg működését. A gróf Wenckheim-féle iparvasut egyrésze mintegy 700 méter hoszban áthelyeztetett azért mert a csorvási állomás kibővítése azt szükségessé tette. A megtartott közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokat a keres­kedelmi miniszter megerősítvén, az időközben el­készült, illetőleg áthelyezett vasút mütanrendőri bejárása a közigazgatási bizottság rendelkezéséhez képest szeptember 10-én tartatott meg. Békésvármegyei feltalálók. A magyar királyi szabadalmi hivatalban bárom békésvármegyei fel­találó szabadalmaztatta találmányait. Az egyik Kalocsa István gyulai gépész és lakatosmester, aki Kardos Mihály művezetővel egy uj szerkezetű va­salót talált fel, a másik Luft Károly békési gyár­vezető, aki egy uj szerkezetű tiloló gépre szerezte meg a szabadalmat, a harmadik Soós József oros­házi gépész, aki tolattyus vezérmüveken eszközölt nagyobb szabású újításokat. Árlejtések. A kóröstarcsai Kettőskörözs-hid és a kórösladányi Sebeskörözs-hidak vasfelszerkeze- tének mázolására meghirdetett árlejtés 10-én tar­tatott meg. Mint legelőnyösebb ajánlettevő, Krausz Jakab gyulai vállalkozó ajánlata fogadtatott el 3990 korona vállalati összeggel. Ajánlatot tették még: Bisitz Elek Gyula 6241 korona, Guc Ede és társa Budapest 5742 korona. Ugyanekkor biztosíttattak az állami műúton tervbe vett Kemény Bertalan- fóle 138 folyómeternyi vasúton korlát vállalati mun kálatai. Legelőnyösebb ajánlattevő : Kemény Manó Arad folyóméterenként 9.00. Kívüle Mátyás András (23'50), Pfuff Ferenc (ÍO'IO) és Kukla István (12 kor.) tettek még ajánlatot. Vármegyei vasúti segélyalap. Orosháza köz­sége az orosháza-tótkomlósi vasút kiépíthetése cél­jából — amely reá nézve igen jelentős közgazda- sági érdeket képvisel — a vármegyétől 50,000 korona segélyt kért. A törvényhatósági bizottság elismervén a kérelem fontosságát, a kért segélyt a vármegyei közúti alap terhére meg is szavazta. A kereskedelmi miniszter azonban a szóban levő 50,000 koronát a közúti költségvetésből törölte azzal az indokolíssal, hogy vasúti segélyezések a közúti alap tulajdonképeni feladatát nem képezik, másrészt a közúti alap helyzete egyébként is olyan kedvezőtlen, hogy a megszavazott segély összegét nem képes fedezni. Kijelentette azonban a minisz­ter, hogy a vármegye más utón gondoskodhat a kérdéses segélyről és fel is hívta a vármegye kö­zönségét, hogy a fedezet kérdésében újra határoz­zon. A törvényhatósági bizottság ennek folytán kijelentette, hogy a segélyezési kérelmet fedezeti alap hiányában — sajnálatára — nem teljesítheti. (Oroshíza község nem nyugodott bele a törvényha­tóság elhatározásába és kérvénnyel fordul most a törvényhatósági bizottsághoz, hogy vármegyei pót­adó megszavazásával vasúti segélyalapot létesítsen és abból elsősorban fedezze azt a 50,000 koronát, amelyet az orosháza-tótkomlósi vasútra már meg­szavazott. Minthogy a vármegye 1%-os pótadója mintegy 28.000 koronát tesz ki, ennélfogva a vármegyének — a kérelem teljesítése esetén — 2% pótadót kellene megszavazni. Orosháza község kérelmével az októberi közgyűlésen lesz alkalma a törvényhatóságnak foglalkozni. Fedeztetési állomások. Az 1910. évre bizto­sítandó fedeztetési állomások kijelölése céljából a javaslattételre hivatott hármas bizottság megtar­totta értekezletét, melyen a szervezendő állumások, a beállítandó mének száma, a takarmány ára, a ménvizsgálatok határnapjaira nézve javaslatait egy- beállitotta. Ezek szerint Békéscsabán az állomás eddigi létszámmal szervezendő. Gyula város 7 mén­nel. Zab ára : 10 korona, szénáé : 4 korona. Endrőa 3 ménnel. Szarvas 17 ménnel, zab ára; 8 korona, szénáé: 4 korona. (Létszám emelés: 2.) Öcsöd 2 ménnel. Kondoros 2 ménnel. Békésssentandrás 2 ménnel. Dobos 2, Kétegyhása 3, Békés 11, Mező- berény 3, Kór'óstarcsa 4, Vésztő 5, Szeghalom 4 Kórósladáay 3, Gyema 7, Újkígyós 4, Orosháza 9 Csorvás 2'ménnel látandó el. A bizottság hozzá­járult ahhoz, hogy az állomásokra a tájfajta ménét február 1-én, a többiek február 15 én vonuljanak ki b a mének egész idény alatt állomáshelyeiket tartassanak. A ménvizsgálati határidők tekinteté ben a javaslat következő : 1909. év november he 16-án Gyula, 17-én Békéscsaba, 18-án Békés, 19-ét Mezőberény, 20 án Gyoma, 22-ón Szeghalom, 23-ár Szarvas, 24-én Orosháza. — A javaslatok a tovább intézkedések megtétele céljából] a vármegye alis­pánjához áttétettek. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Szabó Géza békési járásbirósági dijnokot a komáromi törvény­székhez Írnokká nevezte ki. Elköltözött Ügyvéd. Bertin Pál szeghalmi ügy­véd Szeghalomról Szegedre költözött s ezért be­adta lemondását a szeghalmi járásbíróságnál viselt ügyészi megbízotti állásáról is. Heti bünkrónika. Krátki György és Sztringe István Szarvason, 1908 december 15 én éjjel a róm. kath. temetőből 6 darab sírkeresztet elloptak, s azt felaprózva tüzelőfának eladták és a pénzt ellumpolták. Tekintve, hogy 20 év körüli suhancok, istentelen cselekedetükért aránylag igen alacsony büntetést kaptak. Lopás vétsége miatt Krátkit 1 hónapra, Sztringet 14 napi fogházra Ítélte a bíróság. De még ezt is sokalták és felebbeztek enyhítés végett. — Pribelszky István Szarvason, 1908 márc. 2-án Römer Györgytől a bezárt padlás kinyitása után két kosár tengerit ellopott. Lopás vétsége miatt jogerősen 7 napi fogházra Ítéltetett. — Patai János 16 éves fiú Dobozon, 1908 december 31-én este az uj év tisz­teletére fojtással töltött fegyverrel lövöldözött s eközben véletlenül D. Szatmári Antal társát úgy fejbelőtte, hogy az agyrázkódást szenvedett és meg­halt. Gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt a bíróság a fiút 3 hónapi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős. — Ökrös Róza Orosházán, 1908 jun. 18-án éjjel Lakatos Józseftől 1 szoknyát, 1 pongyolát és 1 abroszt lopott. Lopás vétsége miatt 14 napi fog­házat kapott. Vádlott az Ítéletben megnyugodott. — Jendrejesik And rák és Lacz János Békéscsabán, 1908. év őszén Engel Miksa üzletéből különböző csekély értékű élelmi cikkeket loptak, ezenkívül Jendrejesik 24 korona 54 fillér rábízott pénzzel is megszökött. Jendrejesik lopás és sikkasztás vétsége miatt 1 hó­napi, Lacz János lopás és orgazdaság vétsége miatt 3 napi fegyházra Ítéltetett Az Ítélet jogerős. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Nyilvános köszönet. Alulírott Balogh János tanitó urnák ez utón is köszönetét mondok azon odaadó és fáradtságot nem ismerő oktatásokért, melylyel fiamat az átme­neti vizsgára előkészítette. Gyula, 1909. szeptember 8. 395 i -i Gilányi Sándor. Heti p i a c z. Gytrla, szept. hó 10. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folynmán csekély ingadozással az árak nem változtak. Heti piacunkon élénkebbkinálat mellett, el­adatott : Búza . . . 26 20 —26 80 Árpa . . . 14-10-1420 Zab ... 13-40-13.80 Tengeri . . . 14 20-14 40 Érteiiténi! A földadókataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. t.-cz. alapján az egyes földrész­leteknél a művelési ágban beállott és felvett mivelési ágváltozások osztályba sorozása Gyula- város egész területén f. évi szeptember 13-tól kezdödőleg a kir. kataszteri helyszínelő becs- lőbiztos és két előljárósági tag közbejötté­vel log megejtetni. Erről az összes érdekelt birtokosok az­zal értesittetnek, hogy az osztályozásnál meg­jelenhetnek, de meg nem jelenősök az osz­tályba sorozás foganatositását nem gátolja. Gyula, 1909. évi augusztus hó 28-án. 396 i-i Városi adóhivatal»

Next

/
Thumbnails
Contents