Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

4 BÉKÉS 1909. szeptember 12. az iparosokra, mint a kereskedőkre nézve, kikre a gyulai négy vásár közül a szeptemberi a legfonto­sabb és a legértékesebb és most valamennyinél mostohábban ütött ki. A hétfő délelőtti pótvásár­hoz fűzött reményeket az eső, mely vasárnap egész éjszakán át zuhogott, szintén teljesen tönkresilányi- totta. Ugyanígy volt a nyersbőrvásár is, amely a Kakas-teret elborító nagy sár miatt egyáltalán nem volt megtartható, kiszámithatlan kárára a vevőknek és eladóknak egyaránt, utóbbiak ki sem rakták áruikat, hanem kipakolatlanul kénytelen voltak visszaszállítani. A kedvezőtlen idő különben nem­csak a mesterembereknek és a kereskedőknek, ha­nem a városnak is jelentékeny kárt okozott, mert tekintélyes összegű vásári helypénztől esett el. Házasságok. Rück Adám cipész-iparos szept. 6-án kötött házasságot Nagy Ilon Rózával, Nagy Gábor szabó-iparos leányával. —Keő János cipész­iparos pedig szept, 7-én vezette oltárhoz Avibrózi József vasúti pályaőr Anna leányát. E'jegyzés. Farkas István, gyulai kir. törvény­széki jegyző, eljegyezte néhai Haviár Lajos, Békés­vármegye államépitészeti hivatalának volt főnöke és neje Hűke Mária leányát, Micikét. Notórius tolvajok. Akadnak azok igy városi helyen. Hát még olyan alkalomkor, mikor vásár van s kilátás nyílik nagyobb szabású operációra. Majd minden vásáron megtörténik ez az eset. Pe­dig az egész oly közönséges, oly mindennapi e fic­kók fogása, hogy azt furfangosnak egyáltalán nem lehet nevezni. S mégis felülnek nekik az együgyü emberek. Biró Mihály gyomai gazda is bejött a múlt heti gyulai vásárra, lóvétel irányában. Ott járt-kelt a szemrevaló állatok közt s nézegette kö­zülök a magának valót. Meglátta ezt két jómadár s összeintettek. Pislantásuk azt mondta: „Ez a mi emberünk!“ Erre szétváltak. Az egyik odament Bíróhoz s tudakolta, hogy mit szándékozik venni ? Lovat? Milyent? Mennyi pénze volna rá? Mikora jószivü tudakolódzással készen lett, a saját hom­lokára csapott s megtorpant: „Ej, ej . . . tudnék én éppeg olyan egy pár lovat, amilyent keres. Nincs messze ... A sógoromé ... itt van a közeli ta­nyán . . . két három puskalövés.“ A többi is igy, eszerint a sablon szerint: A két ember elindul. Mikor kiérnek az ember- s állatforgalomból, elé- bük tűnik egy ember (a másik cinkos) az elejt egy tömött pénztárcát. Emez felveszi s osztozkodást ajánl. Az együgyü ember megörül. Pár perc múlva a tárca elvesztő lihegve visszafordul, neki támad a két embernek tárcáját, pénzét követeli . . . majd motozáshoz fog, de az együgyü emberen kezdi . . . Emez segít a kutatásnál s közben szépen kifésülik az együgyü embert minden pénzéből . . . Akurát igy járt Biró Mihály is, kinek 100 koronáját vittek el igy a jómadarak. A rendőrség keresi a notórius tolvajokat, kik ezóta valószínűleg már valamerre a dunántul operálnak. A gyiklesö. A gyulai országos vásárra Papp Lajos orosházi gazda is bejött két szép ökörrel. Az ökrök jó kondícióban voltak. így hát nem csoda, hogy Papp Lajos hamarosan túladott rajtuk, mikor is a vevővel együttesen egyakarattal betértek a Király-ba egy kis áldomásivásra. Italozás közben Papp Lajos unokaöc8Cse szintén benyitott a kocs­mába s itt elkérte tőle az ökrök árát, melyet Papp át is adott azzal, hogy csak másnap megy haza. Magánál mindössze 10 koronát tartott. Telt, múlt az idő. Később bevetődött a kocsmába három bé­kési illetőségű honvédbaka, kik ismerve Pappot, megszólították, majd asztalához ültek s italoztak. Este a három baka azt mondta Pappnak, hogy éj­jeli szállásról ne gondoskodjék, majd bevezetik ők a kaszárnyába, ott kényelmesen pihenhet. Ebben állapodtak meg. Am mikor a kaszárnya kapujához «értek, ott elibök állt Braun Antal szakaszvezető s megtiltotta kerekeD, hogy idegen civilember átlépje a kapu küszöbét. De azért nem mutatott haragot, sőt Ígérte, hogy most már majd ő keres olcsó la­kást Papp számára. El is indultak vissza a köz­pont felé. Útközben betekintettek több kimérésbe. Ittak. Végül éjjeli mulatóhelyre jutottak. Itt is 'dorbézoltak erősen. Mikor azonban fizetésre került a sor, Papp tökrészegen motyogta, hogy neki már egy árva garasa sincs 1 „Hát az ökrök ára!“ —igy a szakaszvezető. Hogy az ökrökről, meg azok árá­ról semmi pozitivet nem tudott Papp mondani, a szakaszvezető elkapta a részeg ember derekát, le­nyomta a földre s kikutatta az összes zsebeit, de pénzt nem talált. Erre nekiesett a csizmáknak. Gondolta : ott lesz a pénz. Hogy szépszerével ném boldogult a csizmahuzással. gyiklesőjét vette elő s azzal kezdte meg az operációt. Ám a csizmák sem adták elő a pénzt. Erre a sikertelen kutatás foly­tán dühössé lett baka összeszurkálta Pappot s ki­dobta a mulatóhelyről. Mire Papp elbotorkált a rendőrségre, hol jelentést tett az esetéről. A rend­őrség megindította a vérengző szakaszvezető ellen a hivatalos eljárást. Az időjárás végre szép, állandó szeptemberies jelleget öltött. Pompás, enyhe, napos idők köszön­töttek reánk. Az ősz felénk lengő varázsa, bája betölti az egész természete?! A fecskik már leg­nagyobb részben útra keltek dél tengerei felé, alig van még néhány közülük itthon mutatóba. Azok is pár nap múlva követik a többieket. Aztán elkez­denek sárgulni a fák levelei és megkezdődik a természetnek szomorúságában is oly szép, olyan poétikus haldoklása. Már bűvösebbek az éjszakák, nem sokára megjelenik az első dér, s mi fázva gondolunk a barátságtalan, hideg napok beköszön­tésére. Addig is azonban örüljünk a meleg napok nak és élvezzük szeptember szép, állandó derűjét, verőfónves csillogását. A mezőgazdasági munkákra kedvez az idő­járás, sajnos azonban, a julius és augusztus hónapi nagy forróság és még nagyobb szárazság okozta mérhetetlen károkat nem képes helyrepótolni. Az augusztus hó végső napjaiban lehullt, mintegy 50 mm-nyi csapadék csakis a nagyon késői zöld ten­geri fejlődésére volt kedvező hatással, a többire elkésett. Ha ugyanennek az esőnek csak a fele egy hónappal hamarabb áztatja meg a tengerit, ennek termése a mostaninál kétszeresen is na­gyobb lett volna, — A tarlólegelők is nagyon megsínylették a kéthónapos szirazságot, de eze­ken a múlt heti esők mégis lendítenek annyit, hogy a jószág pár hét’g még ellegelhét rajtuk. De leghasznosabb volt az eső a szántásra, ami min­denfelé serényen fo'yik. A tengeri szedését sok helyt már m> gkezdették ; szüretelésről az idén alig lehet szó, legfeljebb a szőlőnek kosarakba való leszedéséről ; ezrekre menő tőkékről alig néhány kosár szőlőt hagyott meg a májusi fagy, amely különben a szilvát is úgy megdézsmálta, hogy a rendes termésnek alig harmadát hagyta meg. Lopások- Oltyán Illésnek folyó hó 6 án a kis- oláhvárosi Első-utca 8. szám alatt levő házába va­laki behatolt s nagy tájékozottsággal odament az ember ágyához s annak párnája alá nyúlva onnan száz korona különféle pénznemben levő készpénzét elemelte. A rendőrség bevezette a nyomozást. Ugyan­csak az Első-utcában lakó Moldován Pétert is káro­sodás érte f. hó 5-én. Tőle 32 libát hajtottak el. A rendőrség kinyomozta, hogy a libákat Pera Illés több Ízben büntetett munkakerülő munkás hajtotta el, még pedig Csabára s ott potom áron eladta egy orosházi gazdának. A pénzből Pera takarosán ki- stafirozta magát. Alsó, felső ruhákat vett ... Azon - ban mikor a rendőrség rajta ütött még 21 korona készpénze is volt. Az ügyet áttette a rendőrség a járásbírósághoz. Eljegyzés. Dr. Moldoványi Gyula fővárosi ügy­véd, városunk szülötte, ifj. Moldoványi István polgár­társunk fia, eljegyezie Kunz Józsát, Kunz József fővárosi tekintélyes kereskedő s kereskedelmi ta­nácsos leányát. A gyulai ujoncifjak vigalmi bizottsága folyó hó 26-án, a népkerti pavilion nagytermében Ludvig Ferenc és Petik József diszelnöksége mellett világ­postával egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Személyjegy 1 K 20 f. Családjegy 3 K. — Kezdete este 9 órakor. Esküvő. Fürst János, orosházi tanító leányát Ircnkét, hétfőn délután 5 órakor vezette oltárhoz Breznay Imre, gercselyi (Zemplén m.) állami tanító. Eljegyzések. Kurczniann Izidor budapesti ke­reskedő f. hó 8-án eljegyezte Grünhut Mariskát Gyuláról. — Borbély István békésrosszerdei községi tanító folyó hó 11-én tartotta eljegyzését Durkó Ferenc dobozi malomtulajdonos leányával: Esz­tikével. Öngyilkosságok. Keese Sándor gádorosi ke­reskedő házánál az utóbbi időben felütötte fejét az egyenetlenkedés, viszálykodás s a boldog csa­ládi élet pokollá vált. Ezt megunta Kecséné s csütörtökön délelőtt egy családi jelenet következ­tében, önmaga ellen fordította a fegyvert. Teme­tése pénteken délután ment végbe nagy részvét mellett. — Túsz Lajos, 74 éves köröstarcsai parasztembernek erős természete volt. Még a saját gyermekeivel sem fért össze. Akadékoskodott, ve­szekedett velük. Hogy ezek visszafeleseltek, az öreg megharagudott a gyermekeire, meg az egész világra s meghúzódott valami kis szurdékban és remeteéletet élt. Dolgozni már képtelen lévén, az a veszedelem fenyegette, hogy éhen pusztul. Gyer­mekeiben azonban megvolt a kötelességérzet és ellátták táplálékkal a zord aggastyánt. Ennek azon­ban nem használt már az sem. Megvolt hasonolva a világgal és vasárnap délelőtt gyufaoldatot ivott. Mikor egyik leánya délben megjelent lakásán az ebéddel, már halva találta az öreg világgyülölőt. Sirköavatás. Kedden délelőtt Mezőberényben szép ünnepély keretében avatták fel Horváth Já­nosnak, a Postamesterek Országos Szövetsége volt elnökének sírkövét. A fáradhatatlan, közéleti tevé­kenységű férfiú ünneplésén impozáns közönség je­lent meg. Képviselve volt a kereskedelmi minisz­térium Feledi József miniszteri tanácsossal, megje­lentek azonkívül az ünnepélyen a budapesti posta­vezérigazgatóság, a nagyváradi postaigazgatóság, a Postamesterek Országos Egyesülete, a Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár, a Mezőberényi Kaszinó és még számos intézmény képviselői. Az ünnepély délelőtt 11 órakor vette kezdetét. A felavató beszé­det Knsztinkovics Béla, a Postamesterek Országos Egyletének alelnöke tartotta. Ezenkívül számos beszéd hangzott még el és számtalan szép koszo­rút helyeztek el mindazon egyesületek, melyek­nek a megboldogult elnöke volt. A sirkő szép fekete márvány piramis, rajta a Postamesterek Országos Egyesülete meleg hangú dedikációjával. Szerencsétlenségek. Koczka Pál békéscsabai gazdaember harmadféléves Pál nevű fia a libákat legeltette künn a soproni tanyákon. Eközben a kút mellett levő vizes gödörbe esett s oda belefult. A szerencsétlen szülők ellen megindították a hivatalos eljárást. — Dénes Lajos orosházi sirásó lábát vé­letlenül megszurta egy licium-tüske, a szúrás helye rohamosan feldagadt s mire orvoshoz fordultak, az erős ember vérmérgezés következtében rövid szen­vedés után meghalt. Halálozás. A szarvasi Placskó-családnak gyásza van. Placskó Emil tanító és hegedüvirtuoz, Placskó István szarvasi ev. lelkész fia, vasárnap reggel 22 éves korában elhunyt. A szerencsétlen fiatalembert három nap alatt hashártyalob pusztította el. A mé­lyen sújtott család iránt általános a részvét. Segédjegyző választás. Csorvás községben az újonnan rendszeresített segédjegyzői állásra tegnap ejtette meg a választást a község képviselőtestülete. Legtöbb szavazatot nyert Marnoyics Ferenc baranya- megyei segédjegyző. Színészet Szarvason. Szeptember hó elsején nyitotta meg Kréméi■ Sándor szabadkai színigazgató az ez évi színi idényt Szarvason. Az első előadá­sok nagy érdeklődés mellett folytak le. Már eddig is kialakult az a vélemény, hogy ez a gárda erő­sebb a tavalyinál, dr. Farkas színtársulatánál. A „Bánk-Bán“-nal köszöntöttek be, mely kitűnő tra­gédia zsúfolt házat vonzott. Csütörtökön a „Babá«-t, pénteki n a „Durand és Durand“ francia bohózatot adták. A bérlet jól sikerült, a közönség kellő mérvben látogatja az előadásokat. Orosházi színészet. Nádasy József színigaz­gató szeptember elsején vonult be az orosházai színkörbe Abonyi „Gyermek“ című színmüvével, szeptember 2-án a „Tatárjárás“-t, 3-án a „Császár katonái“-t adták. A társulatról és zenekarról álta­lában jól emlékezik meg a közönség. A társulat tag­jai közt vannak Szentiványi, Mártonfalvy, Fátyol,

Next

/
Thumbnails
Contents