Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-12 / 37. szám
2 BÉKÉS 1909. szeptember 12. máson tapasztalt ama gyakori jelenség, hogy országos állatvásárok alkalmával, midőn nagyobb tömegekben kerülnek állatok elszállítására, kevés waggon áll rendelkezésre. Eme körülmény már eddig is sok jogos panaszra adott alkalmat. Legutóbb is, az or szágos vásár alkalmával, igen nagy volt a kocsihiány s ami waggon rendelkezésre állott, abból is csak kevés volt megfelelő, úgy hogy a sertéseket és lovakat fedetlen kocsikba kellett rakni. A panaszok főforrása az a régi baj, hogy a gyulai állomás szűk és a forgalom igényeit egyáltalán nem elégíti ki. — Azt is tudjuk, hogy a kibővítés kérdése már évek óta vajúdik anélkül, hogy ebben a kérdésben mind eddig valami látható eredmény konstatálható volna. Örömmel kell üdvözölnünk tehát a közigazgatási bizottságnak ebből az ügyből kifolyólag hozott határozatát, mely feliratban kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a kibővítési munkálatok kivitele iránt sürgős intézkedéseket tegyen, önálló indítvány során tárgyalták még azokat a panaszokat is melyek a Gyulán, Békéscsabán és Békésen keresztül futó Elővizcsatorna vízhiánya folytán napirenden vannak. E tekintetben az érdekeltségnek az a sérelme, hogy a csatornában vagy túlontúl sok a viz, vagy semmi sincs benne, mely utóbbi esetben az iszapkigőzölgés olyan nagy, hogy annak megszüntetése elsőrangú közegészségügyi követelmény. Utasittatott tehát az alispán, hogy a panaszok orvoslása iránt forduljon az illetékes minisztériumhoz. Az ülés lefolyásáról szóló részletes tudósításunk egyébiránt a következő. Dőry Pál főispán elnöklete mellet jelen voltak : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki ülnök, dr. Zóldy János tisztifőorvos, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd műszaki tanácsos, Katona Imre kultúrmérnök, Iloediger Gyula kir. pénzügyigazgató, dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Yarságh Béla bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után előterjesztetett az al- ispáni jelentés, mely egész terjedelmében a következő : Folyó évi augusztus havában a vármegyében előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem : A személybiztonság 29 esetben zavartatott meg és pedig 1 gyilkosság, 2 kerítés vétsége, 17 köny- nyü és 9 súlyos testisértés elkövetésével. A vagyonbiztonság ellen 31 esetben intéztetett támadás, melyek közül 5 csaláson, 2 rablás kísérlete és 2 betöréses lopáson kívül, mindegyike kisebb értékű tárgy ellopása volt. A tettesek ellen a büntető eljárás megindittatott. Tus 29 esetben volt. Több lakóházon kívül gazdasági épületek és takarmány égett el. A tűz által okozott kár legnagyobb része biztosítás révén megtérül. Baleset 14 fordult elő, melyek közül 4 halálos kimenetelű volt és pedig Gyomán és Endrődön 1—1 esetben, fürdés közben való vizbefullás folytán. Öngyilkosság 5, öngyilkosság kísérlete 1 történt. Fóldmivélés és mezőgazdasági munkásügy. Az elmúlt hónapban a cséplés mindenütt befejezést nyert és igy most már véglegesen megállapítható, hogy vármegyénkben a termés egyike volt a leggyengébbeknek. Gazdáinkat mindenütt csalódás érte, az ősziek iránt támasztott várakozásukban csak a tavasziak fizettek némely helyen elég jól Az augusztus havi nagy forróság a szépen indult dohány-, tengeri- és takarmányféléket visszavetette, a tengeri legtöbb helyen lesült, korán érett, ugyaunyira. hogy törésük, — különösen a jókori fajtáknak. — már meg is kezdődött, különböző eredménnyel, de a legtöbb helyen csak közepes termést igér és ád. A dohány is sokat szenvedett a nagy forróságtól, de még többet az egész augusztus havában uralkodó szelektől, ennek a termése úgy minőség, mint mennyiség tekintetében, alatta marad a múlt évinek. Állattartásunk nagy válságnak néz elébe, mert azonfelül, hogy gazdáink kénytelenek voltak a leg- nélkülözhetőbbeket állományukból olcsó áron eladni, a még megmaradottakat csak nagyon szűkén képesek kiteleltetni, mely körülmény évekre kiható hátránnyal jár szarvasmarha- s általában állat tenyésztésünkre. A munkások és munkaadók között súrlódás nem fordult elő. A munkások helyzete kielégítőnek mondható, mert napszámbérük 1 korona 40 fillér és 4 korona között ingadozik, mert részben kubikos, részben más földmunkálatnál bő alkalmazást nyernek. Ipar, kereskedelem és ipari munkásviszony a ink Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó fellendülés nem észlelhető. A munkások kóréban sztrájkra való hajlandóság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Békéssámsonban Posztó János elhalálozása folytán megürült községi esküdti állás Fühegvi Józseffel, Csorváson szintén elhalálozás folytán megüresedett albirói állás, Becse Antal csorvási lakossal töltetett be. A Csorváson újonnan szervezett segédjegyzői 'állásra Laguer Sándor, szklenó-főrdői lakos választatott meg, az azonban megválasztása után pár nap múlva, állásáról lemondott. Békésen augusztus hó 29-én tartatott meg az újonnan épült izraelita imaház felszentelése, dr. Lövy Ferenc, marosvásárhelyi főrabbi által. Békéscsabán a selyemgombolyitó gyár e hó 15-én lesz üzembe helyezve, hol a női munkások nagy számban fognak állandó kenyérkfereső munkához jutni. Az alispáni jelentés észrevétel nélkül tudomá sül vétetett. A kultúrmérnök előadásában a gyulai kötött és szövött iparárugyár és Ballus István füzesgyarmati lakos felebbezése elutasittatott. Hegyesi Józsefnek Kovács Gyula elleni ügyében az I. fokú véghatározat megerősittetett. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint aug. havi közegészségi viszonyaink általában eléggé kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva majdnem változatlanok, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés száma csak 8-al volt több. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a gyomor és bél huru- tos betegségei fordultak elő kedvező lefolyással. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: a) a diphteria 28 megbetegedéssel, 8 halálozással ; b) a vörheny 19 megbetegedéssel 3 halálozással; c) a kanyaró 39 megbetegedéssel 5 halálozással; d) a hasihagymáz 36 megbetegedéssel 4 halálozással ; e) a szamárköhögés 16 megbetegedéssel 9 halálozással; f) a gyermekágyiláz 1 megbetegedéssel. Összesen 139 megbetegedéssel 28 halálozással (20%). Amint a fentebb kitüntetett, adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, mely azonban szintén nem mutatott nagyobb elterjedést. Gyulán volt a legtöbb megbetegedés 10. Fogyott a vörhenyes betegek száma, inig a diphteriásoké és a hasihagymázosoké csekélyebb emelkedést mutatott. A heveny fertőző bajok többi kóralakjai jelentéktelen számokban, vagy éppen nem szerepeltek. A heveny ragadós bajok tovaterjedésének meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették ; említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említést nem tesznek. A köz- tisztaságot kielégítőnek jelzik a beérkezett jelentések. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn : 196, hullán 8 esetben, orvostörvényszékit pedig 16 könnyű, 6 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavóval beoltattak 16 diphterias egyént, akik közül meggyógyult 14, meghalt 2. A halvaszülóttek száma 27 volt, az elvetéléseké pedig 9. A főorvosi jelentés kapcsán dr. Török Gábor, dr. Ladies László és Ambrus Sándor alispán felszól- lalása után kimondatott, hogy az alispán felhívandó, miként az Élőviz-csatorna állandó vízhiányának megszüntetése céljából forduljon közvetlenül az illetékes minisztériumhoz. Heks Miksa m. kir. főállatorvos ur jelentésze szerint augusztus havában a vármegye állategészségügye a júliusi állapothoz képest javulást nem mutatott, mivel a ragadós állati betegségek augusztus havában is nagyobb számmal jelentkeztek ; köztük a lépfene Füzesgyarmaton, a sertésvész és sertésor- bánc pedig Békésen járványos elterjedést nyert. Általában az elmúlt hónapban a lépfene betegség a szokottnál tömegesebben grassált, amennyiben 10 községben 17 udvarban lett megállapítva. Füzesgyarmat községben, hol a juhállományt támadta meg, 9 ember is megbetegedett. Nevezetesen két tulajdonos juhainak elhullását nemcsak eltitkolta, hanem az elhullott juhokat emberi élvezetre titokban el is árusította mindaddig, mig a hatóság tudomást nem szerzett ezen bűnös üzelmekről. Szerencsére azonban az emberek csak helyi, külső, vagyis carbuncu- lus fertőzést aquiráltak és idejében alkalmazott orvosi kezelésre valamennyien meggyógyultak. Az illető állatbirtokosok ellen a megtprló eljárás a hatóság részéről folyamatba tétetett és a füzesgyar- mati juhállománynak lépfene ellen történt védőojtá- sával, valamint a szigorú hatósági óvinfézkedésekkel a járvány elfojtatott, úgy, hogy a közeli napokban a zárlati intézkedések megszüntethetek lesznek. A betegségek tömegesebb jelentkezése folytán az állatforgalom is korlátozást szenvedett. A betegségek által okozott elhullási veszteség az elmúlt hónapban a nagyobb hasznos háziállatok között 14 drb, a kisebbek között pedig 659 drb volt. Julius havi jelentésemben jeleztem volt, hogy Csorvás községben egy gazdaság tehenészetében ismeretlen betegség következtében 12 drb elhullás történt. Marek állatorvosi főiskolai tanártól vett távirati értesítés szerint állatojtás utján a kór neméül veszettség állapíttatott meg. Julius 12-ike óta azonban a tehenészetben újabb megbetegedés vagy elhullás nem történt. Ugyanezen jelentésem keretében jelezni bátorkodom, hogy a gyulai vasúti állomáson gyakori jelenség az, hogy országos állatvásárok alkalmával, midőn nagyobb tömegekben kerülnek állatok elszállításra, kevés vaggon áll e célra rendelkezésre. Ezen anomáliát már egy ízben be is jelentettem a földmiv. m. kir. minister úrhoz. Az elmúlt napokban tartott gyulai országos állatvásár alkalmával is nagy volt a kocsihiány s a mi vaggon rendelkezésre állott, abból is csak kevés volt megfelelő, úgy, hogy a sertéseket Mh. kocsi helyett, lovakat és szarvasmarhákat pedig Lf. kocsik helyett Cz., Czrn., vagyis fedetlen kocsikba kellett berakni. Emellett az elszállítani szándékolt állatok közül kocsihiány miatt nagyobb tömegek lábon hajtattak el. Eltekintve attól, hogy ezen anoNémelyik nagy szorultságában átugrik a katonákon. Másrészét megfogja a legénység és hazaviszi homoksáncnak szánt zsákokban. Néha tizet, tizenkettőt is fognak igy. Egyszer honvéd bakacsapat masírozott hazafelé, gyakorlat után. Dobszóval mentek, de a dob valahogy nem hangzott, csak rekedt, tompa hangot adott. Rákiált a százados a dobosra : — Hé ! Mi van azzal a dobbal ? Nem szól ? — Nem ám, mert nyúl van benne. Hires vendégszerető háznál daliás százados volt beszállásolva Mikor vig poharazás után éjfélkor fütyürészve ment be szobájába, alva találta ott legényét. Fölrázta. — Vendel, bepakkoltál-e ? A legény álomittasan felelt: — Nem, százados ur! — Akkor hát hajnalban pakkolj be —■ de ■mindent Érted ? — Értem, százados ur! Mikor másnap ötkor a századost súlyos álmából fölkeltette a legény, keresi ruháját, de nincs sehol. — Vendel, hol a ruhám ? A legény végtelen bamba arccal megáll: — Jelentem alásan, bepakkoltam. Már viszi is ■a szekér ! — Fuss utána, te szerencsétlen. Vendel futott is. Szerencsére az egész dolognak nem volt egyéb következménye, mint néhány percnyi késés és pár irgalmatlan nyakleves.
