Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

6 BÉKÉS 1909. január 24. tekintetében szintén kifogástalan volt, mondanunk sem kell. Ki kell emelnünk azt a fáradhatatlan tevé­kenységet, melyet a tantestületnek minden tagja a siker érdekében kifejtett, s ugyancsak nem hagyhat­juk e helyen emlités nélkül a tantestület kötelékén kivül álló, de a rendezés fárasztó, sok gondot és körültekintést igénylő munkájában derekasan részt vevő Köpösdy Róza nevét is. Ő festette az ízléses, szép díszleteket, ő ter­vezte a ruhákat, s igen tevékeny részt vett a ren­dezés munkájának minden kis ágában. Ha dicsérjük a tantestület tevékenységét, akkor nem szabad a KSpösdi Rózsika fáradozását sem emlités nélkül hagyni. Egyforma igazsággal mérjünk az érdemeseknek! * * * A farsang úgy látszik, jól beválik az idén; van muri és czéczó *szantumkvatisz!« Folyó hó 28 án a Szegényeket Felruházó Egyesület rendezi fényes hangversenyét, február 1-én pedig a tiszti tánczestely fog irgalmas filléreket juttatni, amint a meghívó mondja : »részben a siciliai és calábriai, részben az ajkai és resieai bányakatasztrófa által sújtottak« részére! Szicziliában és Kalábriában igaz ugyan, hogy nem bányakatasztrófa, hanem földren­gés volt, no de ez a dolgokon nem változtat; sajtó­hiba az egész. A fő, hogy mulatunk és a mi mulat­ságunk révén segítséghez jutnak a szerencsétlenek. így vegyül a hasznos a kellemessel. Dr. Nyúl. Közgazdaság. Thék Endre az orosházi iparosokért. Orosháza ipara a fejlődés stádiumába jutott s ez első sorban Thék Endre érdeme, ki minden eszközt megragad arra, hogy Orosháza iparát fellendítse. Alig nehány hete, hogy gépkiállítást rendezett, mely az egész ország kisiparosainak felköltötte a figyelmét. Most, hogy nagy betegségéből felgyógyult, f. hó 12-én leláto­gatott Orosházára. Leutazásának főczólja uj egye­sület megteremtése volt. Czime Orosházi Első Kis­iparpártoló Egyesület. Czélja az iparosoknak min­den oldalú támogatása, de különösen amaz újabb irány előbbrevitele, mely gépek bevonása által igyekszik a kisipar intensivitását fokozni. A meg­alakuló közgyűlés Thék Endre elnöklete mellett a Casinó helyiségében folyt le kedden délelőtt. Részt vettek ezeu : dr. Berthóty István főszolgabíró, dr. László Elek az Orosházi Takarékpénztár elnöke, a gyulai iparfelügyelő, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara Il-od titkára, Torkos Kálmán községi főjegyző, Szól István községi mérnök, Horváth Jó­zsef községi biró, a tanoncziskolák képviseletében Pál Ernő igazgató, a tanügyi bizottság részéről dr. Külley Pál, az Ipartestület részéről Kun Mihály elnök, Katona Imre alelnök, Vitéz Lajos jegyző, továbbá számosán a vezető iparosok közül. A je­lenlevők mindannyian egyhangú lelkesedéssel fo­gadták a tervezetet s ezzel a megalakulás elvi kér­dése el is döntődött. Az egyesület elnöke a nagy­nevű kezdeményező, Thék Endre lett. Bizottsági tagok: Orosháza község mindenkori főjegyzője és bírája, az orosházi járás főszolgabirája, az Orosházi Ipartestületi Hitelszövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnöke, az Ipartestület el­nöke és jegyzője, ügyésszé dr. Külley Pált válasz­totta meg az alakuló közgyűlés. Már a megalaku­lás a siker jegyében született: Thék nemcsak esz­mét hozott magával, de a kereskedelmi minisztérium­ból egy újabb vívmányt is. Azt az 56891 koronás kölcsönt, melyet 43 iparosnak gépek beszerzésére segély gyanánt kért a kormánytól s negyedévi rész­letekben öt év alatt tartoznak az iparosok vissza­fizetni. A pénzbeszedési az Ipartestületi Hitelszö­vetkezet foganatosítja, honnót az összeget a köz­pontba küldik be. Azok, kik a most nyert összegre előjegyeztettek, már mihamar kötik a szerződése két. S miután az ipari czélokra kieszközölt olcsó díjtételű nappali áram már át van vezetve Oros­házára, rövid 1—2 hónap, esetleg bét múlva 40—50 műhely fog beszélni modern irányról, fejlett ipar­ról. Azt hisszük az első biztató lépésnek meg is lesz a kívánt sikere s a 43 első vállalkozót mi­előbb még egyszer annyi fogja követni. Vámszedési jog meghosszabbítása. A keres­kedelmi miniszter a Szeghalom—körösladány—füzes­gyarmati vámos ut vámszedési jogát 10 évre meg­hosszabbította s egyidejűleg elvben kijelentette, hogy a vámdijtételek felemelése ellen észrevételt nem tesz. A Nagyláposi állomás teherforgalmának a darabárukra való kiterjesztése iránt mozgalom in­dult meg az érdekeltek körében, akik eziránt a miniszternél kérelmeztek is. A kereskedelmi kor­mány azonban a kérelmet nem teljesítette, mert annak kivitele a pályaudvar kibővítését, uj áru­raktár építését, a személyzet szaporítását igényelné, ami nagy költséget okozna. Utkaparóház létesítése. Az orosházi—gádoros— nagyszénási utón egy uj utkaparóház létesítése tár­gyában hozott törvényhatósági határozatot a ke- resk. miniszter megerősítette. Vizszabályozási munkák a Körözsökön. Az ál­lami költségvetés keretében, a földmivelósügyi mi­niszteri tárcza költségvetésében a gyulai kir. folyam­mérnöki hivatal hatáskörébe tartozó Körözsökön 1909. évben végrehajtandó munkálatokra 187000 korona van előirányozva és pedig: 1) a Tisza torkolatát és Békésszentandrás közé eső folyószakasz állandó hajózhatóvá tételére Bökénynól létesített csegés duzzasztó őrtelepének a gyulai kir. folyammérnöki hivatallal távbeszélő utján való összekötésére 40000 korona, 2) a Hármas-Kőrös 2. és 6. számú átvá­gásai felett levő elfajult mederrószek szabályozására (partvédmü és kotrás) 87000 korona, 3) a Fekete- Kőrös alsó szakaszának folytatólagos kotrására és rőzsepárhuzammüvekkel való szabályozására 60000 kor. Hogy az 1 és 2 alatti munkálatok végrehaj­tásra kerülnek-e, még nincs eldöntve, de végrehajtás esetén az 1) alatt említett munkálathoz az oszlopok, sodronyok és egyéb felszerelvények szállítása, va­lamint a 2) alatti munkálathoz a rőzse és faanyag szállítása zárt ajánlati versenytárgyalás utján vállalatba fog adatui, mig e munkálatok többi része, valamint a harmadik munkálat az érdekelt ármentpsitő társulatok által rendelkezésre adandó rőzse és faanyag felhasználásával házi kezelésben fognak végrehajtatni. Munkásházak. A törvényhatóság által tervbe vett munkásházak építésének ügye a megvalósítás stádiumába lépett. Az e ozélra kiküldött intéző- bizottság kedden tartott ülésében határozatban el­rendelte, hogy Orosházán 22, Endrődön 25, Szarva­son 22, Mezőberényben 12, Gádoroson 32, Nagy szénáson 28, Békéssámsonban 18, Dobozon 17, összesen 176 munkásházat építenének fel. Az épí­tési munkálatok biztosítására versenytárgyalás hir- dettetett, mely szerint az ajánlatok márczius hó 1-éig nyújtandók be. Intézkedés történt arra nézve, hogy a felépítendő munkásházak udvarán már most készíttessenek kutak, hogy a tavaszszal megindí­tandó építkezéskor kellő mennyiségű viz álljon ren­delkezésre. Az olyan telkek, melyekben az idén építkezés nem foganatosítható, bérbeadatnak. A gazdasági egylet gyűlése. A Békésvármegyei Gazdasági Egylet igazgatóválasztmánya január hó 24-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart, melynek táigysorozata a következő: Elnöki jelentés a kiosztott korpáról. Vármegyei főispán átirata a aseléd- és munkáski­tüntetések ügyében. Az O. M. G. E. átirata az egylet tisztviselői részére nyugdij-alap teremtése ügyében. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület átirata, melyben az államvasutakfial tapasztalt hiányosságok orvoslása ügyében tett feliratának pártolását kéri. Szarvas és Öcsöd községek kérelmei, több kedvezményes áru korpa kieszközlése iránt. Folyó ügyek és indítványok. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások. A rendes februári esküdtbirósági ülésszak február 1-én veszi kezdetét. Az egyes ügyek ismertetését jövő számunkban adjuk. A tárgyalások rendje a következő : Február 1-én : Szándékos emberölés bűntettével vádolt Juhász Mátyás. Február 3-án: Könnyű testisértés vétsé­gével vádolt Binges István* és szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt Binges János. Feb­ruár 4-én: Gyújtogatás bűntettével vádolt Vajda Bálint és Józsik Sándor. Február 5-én : Szándékos emberölés bűntettével vádolt Horga Pál. Február 6-án : Gyilkosság bűntettével vádolt Kállai Imre bűnügye kerül tárgyalásra. Heti bünkrónika. Békésen történt a múlt év tavaszán az a mulatságos eset, hogy Frank Meny­hért korcsmáros megfogadta a jó Püski András napszámost fát vágni. Napokig fűrészelte és haso­gatta a fát Püski András nagy busán, mig csak egyszer ki nem szimatolta, hogy a pinezében jó féle italok rejtőznek. Kapta fogta magát, egy szép tavaszi estén bebújt a pincze ablakon, leugrott a pincze anyatalajára s kezdte a palaczkos borokat kóstolgatni. Egyszer egy furcsa drótos nvaku üveg került a ke­zébe és mert sehogy sem tudta kinyitni, sommás eljárás utján leütötte a nyakát, — ám abban a pil­lanatban az üvegben volt folyadék süstörögve futott ki az üvegből a plafon felé. Pezsgő volt biz az, amit még addig Püski András csak szódavíz alakjában ismert. Hősünk azonban bátor ember volt és még italtól, lett légyen az bármiféle, soha meg nem ijedt. Addig próbálgatta az üvegek nyakát leütögetni, mig vagy 10 üveg pezsgőből sikerült vagy két üvegre valót a saját becses torka számára benyakalni. Egy szónak is száz a vége (különösen, ha asszony mondja ki a szót) Püski András berúgott (tán még a föld is körülötte a sok kifolyt pezsgőtől.) Másnap estig nagyjából mégis kijózanodott s avval a büszke öntu­dattal, hogy pezsgőtől volt berúgva, távozott. A ka­lapja azonban a távozási manőverek közben lemaradt a fejéről és árulója lett. Emez előzmények után tör­tént, hogy Püski András felett törvényt ültek a »palotában« és 3 hónapra megfosztották szabadságá­tól. — Patkós Mihály mezőberényi lakos előleges megegyezés alapján R. Szabó Lajos és Molnár János mezőtúri lakosok társaságában 1907. év junius hó 10-én megjelent Békéscsabán dr. Herzog Henrik iro­dájában s ott előadta, hogy ő megvette a Kelemen Bálint és Hegedűs Lajos endrődi lakosok ingatlanait s azért jött, hogy erről szerződést készítsenek, az eladókat is magával hozta, azok személyazonosságát Juhász Antal szintén mezőberényi lakos fogja bizo­nyítani. A szerződést a jelzett irodában elkészítették s azt Patkós Mihály mint vevő, B. Szabó Lajos, mintha Kelemen Bálint lenne, Molnár Lajos pedig mintha Hegedűs Lajos lenne, aláírták, Juhász Lajos pedig bizonyította, hogy B. Szabó Lajos csakugyan Kelemen Bálint, Molnár Lajos pedig nem más mint Hegedűs Lajos. Patkós Mihály ugyanakkor megbízta dr. Herzog Henriket, hogy a megvett ingatlanokra 9000 kor. kölcsönt eszközöljön ki s a nevezett ügyvéd közben­járására a Gyulavidéki takarékpénztár 8900 K kölcsönt hajlandó volt adni. Ezután Dr. Herczog Henrik fel­hívta a feleket, hogy jelenjenek meg az irodájában, a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas szerződés meg­kötése végett. Ekkor azonban egy kis baj történt, B. Szabó Lajos, — aki első alkalommal Kelemen Bálintnak adta ki magát, — nem volt hajlandó to­vább közreműködni, miért is Patkós Mihály előbb Szőllősi János, majd Fekete Flórián mezőtúri lako­sokat kérte meg, hogy Kelemen Bálint helyett jelenjenek meg az ügyvédi irodában a végleges szer­ződés megkötése végett. Ám azok ettől vonakodtak. Végül is Bogdán Imre vállalkozott, hogy lesz ő Kele­men Bálint. A végleges szerződést is megkötötték 1907. julius4-én. A dolog azonban kiderült, egyrészt azért, mert Fekete Flórián értesítette az igazi Kele­men Bálintot, hogy mi történik a földjével, másrészt a Dr. Herczog ügyvéd irodájában is gyanú férkőzött a megjelent felek személyazonosságához. A törvényszék e héten foglalkozott ezzel a bün- ügygyel s Patkós Mihályt 2 rendb. magánokirathami- sitás büntette miatt 2 évi és 6 hónapi fegyházra, Molnár Jánost 1 rendb. magánokirathamisitás miatt 2 évi börtönre, (mindeniket azonkívül 100 K. pénz- büntetésre) Bogdán Imrét és B. Szabó Lajost ugyan­azon bűncselekményért 1—1 évi börtönre, végül Juhász Antalt mint bűnsegédet 6 hónapi börtönre és 50 K. pénzbüntetésre Ítélte. Vádlottak, védő és ügyész felebbeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents