Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
1909. augusztus 15. BÉKÉS 5 gazdasági eszköz lett a tűz martalékává. Az összes kár 800 koronára tehető, amely azonban biztosításból megtérül. Halálozás. Varga László, békési könyvkereskedő, rövid ideig tartó szenvedés után, folyó hó 7-én, éjfél után 1 órakor, életének 23-ik évében, váratlanul elhunyt. A törekvő, derék fiatal ember, csak alig egy éve kezdte meg Békésen önálló működését, hogy a hirtelen halál egyszerre véget vessen szépen megindult pályájának, annyi nemes ambicziónak. A múlt hó 29-én kiütött békési tűzvész áldozata. — Nemes szive sugallatát követve, sietett veszélyben forgó embertársai segítségére, ahonnan azonban önmaga a halálos kór csiráival tért vissza. Tífuszba esett. Nem is kelt fel többé. Temetése nagyszámú tisztelői részvéte mellett, — folyó hó 8-án, délután 4 órakor ment végbe, a református egyház szertartása szerint. Mit szóltok hegymászásomhoz? Képzeljétek csak, én, aki máskülönben minden levegő fuvalat- tól meghűlök, úgy, hogy alig tudok beszélni és torokfájdalmaktól szabadulni, fent vagyok a hegycsúcson komisz rossz időben, r legnagyobb zivatarban. És nem hültem meg. És nem lettem beteg. Miért? Pay-féle eredeti szódeni pasztillákat hasz-1 náltam és mondom nektek, ezek csodát tettek. Igazán szerelmes vagyok ezekbe az apró pasztillákba és elhihetitek, hogy akár utón vagyok, akár otthon mindenkor készen tartom őket magamnál. Hiszen egy doboz ára csak 1 K 25 fillér és minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz üzletben kaphatók. Magyarország és Ausztria részére főképviselet Guntzert W. Th, Béci IV—1., Grosse Neugasse 27. A mosás akár a táncz, Fáradságba nem kerül, Schicht szappant ha használsz, Még szived is örül. Schicht szarvasszappana csodálatos, hathatós tisztítóerejét sajátszerü előállításának és a legjobb nyersanyagok leggondosabb kiválasztásának köszöni. Schicht szarvasszappana kíméli a kezeket és a fehérneműt! Megtakarít fáradságot és vesződséget kíméli ennélfogva az egészséget! Megtakarít pénzt, időt és munkát! J Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik. Följegyzések. A hetvenes évek derekán történt. Justh Gyula, a képviselőház agilis elnöke akkoriban itt kurucoskodott a mi vármegyénkben. Tiszteletbeli aljegyző volt nálunk s mint ilyen, Tornyáról ngy hébe-hóba beruccant négyes fogatán a vármegye- házára egy kis látagatóba. Hogy azonban Baranovics -Gerzson, a gyulai járás szolgabirája beteg lett, vagy talán meg is halt, Beliczey főispán, Justhot bízta meg a helyettesítésével. No, ekkor már állandósab ban tartózkodott Gyulán s szorgalmasan látogatta a községeit, hol egyszer-egyszer erélyesen közibük cserditett a belső embereknek, ha az úgy kivánta- tódott. Ez időben — bár akkor a Kettőskörözs mai ásott medre már megvolt, igaz, hogy ártér nélkül — a doboziak nagyon sokat szenvedtek az árvizektől. Hol Szanazug alatt, hol Békés filött, de minden esztendőben néha két-háromszor is kiöntött a Körözs, átszakitotta a gátat s viz alá vette a község egy részét. Pedig a doboziak megtettek mindent a veszedelmes elem ellen, már úgy a maguk szempont jából, de hiába. Ami kis árkot húztak, azt betemette, ami kis gátat vetettek, azt egy-kettőre átlépte a hömpölygő áradat. Igaz, hogy az árok csekély, a gát meg alacsony volt s leginkább akkor buzgólkodtak erősen a magyarok, mikor már nyakukon volt a veszedelem . . . Ezt az ázsiai állapotot nem nézhette tétlenül a vármegye. Kiküldte hát a fiskusát, főbiráját, indzsel- lérjét, kik is a helyszínelés után hamarosan kimértek a falu körül egy széles szalagot s meghagyták az elöljáróságnak, hogy ott ilyen meg ilyen széles és magos körgátat kell építeni . . . No a magyaroknak sehogysem tetszett, hogy a vármegye csak úgy mirnix-dirnix rájuk parancsol . .. Maga a biró is, ki nagy népszerűségnek örvendett a faluban, húzódozott a méregdrága, időpocsékló eszmétől; a .törvénybiró meg éppen agitált ellene; de az egész tanács is rosszalta a megye okvetetlenkedését. — Minek az a rengeteg munka? Sohse lösz annak vége . . .! Kisebb is mögtöoné . . . Tág gyűrű . . . tág ... Még ilyen beszédek is hallatszottak : — Ha önti a mienket önti . . . Nem tösz az kárt a pantallóba . . .! így ógtak-mógtak a hivatalos emberek . . . S hogy kifogjanak a vármegyén, elkezdték a deputációba való járást, ami mellett aztán a munka csakugyan el is maradt. az alispán egy ideig tűrte ezt a huza-vonát. Aztán hogy megsokalta, szólt Justhnak, kit épp akkor bízott meg a járás vezetésével a főispán. — Csinálj valamit ezekkel az emberekkel . . . Még pedig hamarosan, mert itt a megyegyülés . . . Justh egy-kettőre befogatott. Ez volt az első útja Dobozra. Mikor kiért a községbe, egyenesen benyitott a törvényházba. A tanács ott ült szép sorban a zöld asztal mellett s pipázott . . . — Hol a biró, meg a törvénybiró ? — igy szólt Justh. A belső emberek összeintettek : — No, ez keményen kezdi ! Hanem azért a falu két bírája csak felállt az asztal mellől. — Mi vó’nánk azok ... — bökte meg mellét a biró. Justh egyenként rá mutatott a két emberre: — Elsősorban biró, másodsorban törvénybiró . . . Ha kendtek egy huszonnégy órán belől hozzá nem fognak a gátépítéshez, ha ki nem rendelik az embereket, olyan huszonötöt hányatok kentekre, hogy azt a Pilátus se veszi le kendtekről .. . Megértettek ? Azzal Justh feleletet sem várva kifordult a törvényházból, felült a bricskájára s visszahajtatott Gyulára. A tanács csak a szemeit meregette, ámult- bámult. Végre is a törvénybiró törte meg a csendet; — No ez kemény embör . . . Azt mondom, hogy kemény . . . — De mögérteni a szavát — intett rá a biró. — Azt mög '. . . — bólintott a tanács . . . Ebben állapodtak meg. Hanem aztán másnap ki is rendelték a közmunkát. —ely. Közgazdaság. Az ipari munkák vasárnapi szünetelése. A színházaknak, úgyszintén bárminő más előadásoknak látogatására mutatványoknak, látványosságoknak, kiállításoknak megtekintésére, továbbá a közlekedési eszközök, vagy a közönségnek munkaszüneti napokon is rendelkezésére álló egyéb intézmények igénybevételére szolgáló jegyek a kizárólag ezek árusítására berendezett üzletekben munkaszüneti napokon déli tizenkét óráig árusíthatók. Móh üzletág céljaira berendezett üzletekben az említett jegyek árusítása munkaszüneti napokon az alatt az idő alatt végezhető, melyben az illető üzlet a fennálló munkaszüneti rendelkezések szerint nyitva tartható. Az ipartörvény rendelkezései alá tartozó intézetek és vállalatok, illetve ezek alkalmazottai által közvetlenül folytatott jegy- árusítás munkaszüneti napokon az illető intézet és vállalat üzemére nézve érvényben levő munkaszüneti korlátok között végezhető, mig az ipartörvény rendelkezései alá nem tartozó intézetek és vállalatok, illetve ezek alkalmazottai által, munkaszüneti napokon közvetlenül folytatott jegyárusítás az 1891. évi XIII. t-cikk szempontjából semminemű korlátozás alá nem esik. Az Őszi rozs. A homoktalajok leghálásabb őszi gabonaféléje kétségen kivül az őszi rozs s egész nagy homokvidékek vannak, ahol búzát nem, hanem csak rozsot termelnek. De sőt nemcsak a homokon, de a kötött talajú gazdaságokban is nagy jelentősége van a rozsnak s nincs gazdaság, amely rozs nélkül meg tudna lenni. Rozsot minden gazdaságban kell vetni. 8 mégis azt látjuk, hogy gazdatársaink rendkívül kicsiny rozstermésekkel beérik s alig tesznek valamit a rozstermés fokozására, holott alig van növény, amely jobban és biztosabban hálálná meg a jól elkészített, jól megtrágyázott talajt, mint éppen a rozs. Termésátlagai csupán azért alacsonyak, mert rendesen a leginkább kiélt talajba kerül, abba, amelyikből az előző növényzet már minden tápanyagot kiélt s amelyet még Bem látunk el újabb tápanyagokkal, melyek a rozs erőteljesebb fejlődését biztosítanák. Hagyján ez akkor, amikor a rozsnak nincsen ára, olyankor az elvetett maggal a gazda nem sokat reszkíroz s megelégszik, ha a két-háromszoros terméssel a ház szükségletét fedezi. Ma azonban, amikor a rozsnak is 20—21 korona az ára, nem lehet a gazda csupán olyan nagy terméssel megelégedve, amennyi a ház szükségletét fedezi, hanem oda kell törekednie, hogy nagyobb termése révén, feleslegét eladhassa, hogy igy a befektetett nagyobb tőke megtérüljön. 8 ez könnyen lehetséges, ha egyrészt talaját jól megműveli, másrészt szuperfoszfát alkalmazásával biztosítja a nagyobb termést. Azért nem mondom istállótrágyával, mert hiszen ha volna istállótrágya elegendő meay- nyiségben, szívesen alkalmazná azt a gazda a rozs alá is, de nincs, éppen azért kerül a rozs rendesen trágyaszegény talajba. Vannak a rozsnál igényesebb növények, azok alá kerül az istállótrágya. Nincs növény, amely bizonyosabban meghálálja a szuper- foszfátot, mint a rozs. Hacsak egy m.-m.-val ad nagyobb termést a trágyázott, mint a trágyázatlan már 100%-e8 jövedelmet ad, mert az alkalmazott szuperfoszfát ára felét sem teszi ki a rozs mai árának. De nem egy mázsával, hanem rendesen 2—3 mázsával fokozza a termést s igy sokszorosan adja vissza azt az összeget, amibe a szuperfoszfátozás kerül. Nincs arra eset, hogy a szuperfoszfát hálátlan maradjon a rozsnál, ezer és ezer kísérlet bizonyítja, tehát önmaga ellen vét, aki rozsföldjeire nem alkalmaz szuperfoszfátot, amelyből magyar holdanként 100 —150 kg-t kell kiszórni a vetőszántás előtt Homoktalajon azonban a szuperfoszfát egymagában nem elegendő, mert a homoktalajok káliban is nagyon szegények, már pedig a szuperfoszfát is csak akkor fejtheti ki hatását, ha elegendő káli-tápanyag is áll a növény rendelkezésére. Homoktalajokon tehát akkor járunk el helyesen, akkor számíthatunk nagy termésre, ha a 100—150 kg. szuperfoszfát mellett 60—100 kg. 40%-os kálitrágyasót is alkalmazunk. Jó lesz az elmondottakat most az őszi vetés előtt megszívlelni, ha jövőre bő rozsaratást akarunk biztosítani. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. A gyulai kir. törvényszéknek is éveken át volt derék birói tagját érte a megérdemelt előléptetés kitüntetése a napokban. A király ugyanis Szommer Béla orosházi kir. járásbirósági albirót jelenlegi alkalmazása helyén járásbiróvá nevezte ki. A kinevezés nemcsak Orosházán, de városunkban is osztatlan örömet keltett.
