Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
4 BÉKÉS 1909. augusztus 8. dolga fölött bosszankodott. Amint a kapun kilépett, a Kis Ferenc 9 éves Johanna leányával találkozott. A komor gazda eleinte ügyet sem vetett a kis leányra, később azonban figyelmes lett ennek csacsogására, amikor észrevette, hogy a pajzán teremtés ő reá öltögeti nyelvét, őt csúfolja. Éz a tapasztalat annyira kihozta sodrából a különben is bosszús férfiút, hogy a kezeügyében levő ostorral egynéhányszor a csufolódó kis leány felé csapott. A leányka erre hangos jajveszékeléssel futott kapujo- felé, amidőn egyszerre csak kint termett a vészjelet meghalló apa s látván mi történt, hirtelen egy husángot ragadott föl s olyat ütött vele leány kája bántalmazójár , hogy ez menten összeesett. A verekedő szomszédok kölcsönösen feljelentették egymást a békési kir. járásbíróságnak. Megserételt körtetolvaj. Hegyesi János körös tárcsái munkásember, vasárnap este úgy vélekedett, hogy mielőtt kimegy a mezei munkára, az útjában eső Ladányi György kertjéből megtölti bakóját jóiüzü körtevei. Úgyis tett Már tele volt a bakó lopott körtével, mikor arra felé vetődött Kelemen János csősz, ki felszólította a futásnak eredt Hegyesit, hogy álljon meg. Mivel a felszólítás hiábavalónak bizonyult, a c-iősz elsütötte ijesz- tésképen rozsdás puskáját. A lövés talált s Hegyesi hátából jó hoszu ideig szedegette ki az előhívott dr. Biró László községi orvos a sereteket. A körtekedvelő állapota válságos. Játék a revolverrel. Hegedűs Bernát erzsébet- helyi lakos korcsmájában egy nagyobb társaság mulatozott együtt. A mulatozók között voltak Babinyecz János és Novák János békéscsabai földmivesek is. A korcsmahelyiség asztalán egy, 7 miliméteres revolver feküdt, azt Babinyecz János kezébe vette és babrálni kezdte. A revolver ekkor hatalmas dörrenéssel elsült s a golyó Novák János lábaszárát fúrta keresztül. Szerencsére nemesebb részeket nem talált s igy a sérült pár heti ápolás után, teljesen meggyógyul. Öngyilkosság. Múlt hó 29 én reggel egy orosházi törődött, elaggott öreg munkás ember dobta el magától az életet. A szegény, öreg Német Lajos, ki 80 éve dacára sem tudta bevárni azt a kevés időt, mely még hátra lehetett neki az életből. A lakásán felakasztotta magát. — Hozzátartozói már halva találták. Színészet Orosházán. Nádasy József, a soproni színház igazgatója és társulata, e hó közepe táján kezdi meg előidásait. Az elsőrendű társulat a legkiválóbb újdonságokat fogja bemutatni. TŰZ. Orosházán hétfőre virradóra, a Vásárhelyi-utcán kigyuladt Berdon Miklósnó nádfedelü háza. Szerencse, hogy a szomszédban lakók észrevették a veszedelmet s nyomban oltáshoz fogtak. Sikerült is nekik a tüzet elfojtani úgy, hogy csak mintegy másfél ölnyi tető-lett a lángok martaléka Szerencsétlenség. Haraszty Sándor, Hoyos- féle kamuti bérletén kutat furat Lichtenstein Jáuos orosházi vállalkozóval. Szerdán délután a kút munkálatainál nagyobb szerencsétlenség történt. Ugyanis a vascsöveket felhúzó és lebocsájtó gép hengerkereke elszabadult s gyors forgásnak indult a nehéz csővel. Lichtenstein a hengerkerék korongját el akarta kapni, de oly szerencsétlenül járt, hogy a jobb karját három helyen is eltörte. A békéscsabai közkórházba szállították, g Felrobbant szénsav. Sajnálatos szerencsétlenség történt pénteken délután Békéscsabán a szikvizgyárban. Tevan Géza, a szikvizgyár ügyvezetője, az üvegeknek szénsavval való megtöltésével foglalatoskodott. Egyik szikvizes üvegben, melyet kezében tartott, a szénsav felrobbant s az üveg roncsai oly erővel repültek arca jobb feléhez, hogy súlyosan megsebesült, sőt az üvegszilánkok behatoltak jobb szemébe is, atgy hogy elvesztette szemevilágát. — A súlyosan megsérült szemet dr. Remenár Elek kórházi igazgató operáció utján eltávolította. Teván Gézát a kórházban ápolják. Szerencsétlenség. Hétfőn reggel Öesödön vé- letlenségből szerenosétlenség történt. Tóth János jómódú öcsödi polgár 16 éves leánya, Tóth Margit kis húgával játszadozott, majd unatkozni kezdett s levette a falról apja revolverét és azzal kezdett játszani. Kíváncsian forgatta jobbra balra, célozgatott vele, majd a ravaszt kezdte huzgálni. Egyezerre csak a fegyver elsült. Mikor a füst eloszlott, a 16 éves leány rémülten vette észre, hogy húga vértől elborítva fekszik előtte. A revolvergolyó szivét lőtte keresztül, úgy, hogy a szerencsétlen kis leány nyomban meghalt. A lövés zajára az udvaron tartózkodó szőlők és emberek beszaladtak a házba s éppen jókor érkeztek, mert megtudták akadályozni, hogy a boldogtalan leány öngyilkos ságot ne kövessen el. A revolvert nagyneh ezen kicsavarták Tóth Margit kezéből, aki erre sírva kiabálta: — Engedjetek meghalnom, hisz megöltem a testvéremet! A szerencsétlenség egész Öcsöd lakosságát megindította s mindenki élénk részvétet tanúsított a leány és szülei iránt. A csendőrség a vizsgálatot már befejezte és az összes iratokat a gyulai kir. ügyészségnek beküldte. A másfél éves kis Tóth Julis temetése kedden volt. Utolsó útjára ki kísérte nővére is, aki véletlenségbő I a másvilágra küldte kis testvére lelkét. Gyermekszáj: Tanító: „Hol fordul a elő szarvas?“ Kis tanuló: „Az erdőben.“ — — — Tanító: „És a“ — — — Tanuló: „És a Schicht- szappinon“. Tanító (mosolyogva): „Helyes! De ón a hegyeket gondoltam. Tehát a szarvas hegyeken és az erdőben fordul elő“ — — — „És a Schichtszappanon“, kiáltotta a kis társaság egy hanguan és vidám nevetéssel. Ekkor már a tanítónak is nevetni kellett. 214 5—16. Bizony uraim, ez nem volt csekélység! Képzeljék csak, teljesen eltévedtem a hegymászás alkalmával ; fölöttem meredek, sziklák, alattam száz méternyi feneketlen mélység, úgy, hogy lehetetlen előre vagy hátra menekülnöm. Húsz órán át kellett így feküdnöm és csak az volt szerencsém, hogy egy doboz Fay-féle eredeti szódeni ásváuypasztilla volt a zsebemben^ mely nélkül hegyi utat nem teszek. Ezen pasztillák nemcsak hogy megóvtak a szoraj ellen, ezeknek köszönöm mindenekelőtt, hogy ezen kalandomból meghűlés nélkül menekülhettem. Hegymászáshoz mindig vigyünk magunkkal Fay-féle eredeti szódeni pasztillákat. Dobozonként 1 korona 25 fillérért vásárolhatjuk minden gyógyszertárban, droguista és ásványvíz-üzletben. Magyarország és Ausztria részére főképviselet . Guntzert W. Tb Becs IV/1., Grosse Nengasao 27. Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik.k. A konyhában és házban mindent, ami egyáltalában mosható és tisztítható, csakis scMcht szarvasszappanával tisztítsunk. E szappan évtizedeken át folytatott beható és lelkiismeretes tanulmányozásnak eredménye. Mosó ereje rendkiviili, szavatolt tiszta és ment minden káros keveréktől. Q-ond nélkül használható tehát minden tisztítási célra, még ott is, hol közönséges szappan felmondja a szolgálatot vagy különös gondosság szükségeltetik. £ □□□□□□□□□□□□□ Följegyzések. Senye Mihályné olyan célszörü szögényös özvegy asszonyi sorban éldegélt Szanazugon. Volt egy kis háza, egy kis irtás földje, úgy kolompár, paszuly alá . . . Egyebe aztán semmi ;' azaz hogy volt még valakije, a Jani gyereke, akit úgy szeretett, mint a szeme-fényét, vagy még annál is jobban. No, szerethette is, mert a gyerek jó is volt, meg okos is . . . Mikor Janika az első vizsgán szerencsésen átesett, az öreg tanító lelépett a katedráról s ott, az egész falu előtt megszorongatta Senyéné kezét s úgy dicsérte szép szavakkal a fiát. No, büszke volt Senyéné a dicséretre. Már hogy ne lett volna büszke. Még a köny is kicsor dúlt a szeméből, annyira szivére estek a szép szavak . . . Mikor hazafelé mentek, még az utón is folyton simogatta a gyerek fejét s motyogott magáöau . . . — Tálentum, tálentum . . . Az utjok ott vezetett el az orvos kapuja előtt. Senyéné önkéntelenül megállt s tanakodni kezdett önmagával: Bemenjen-e, ne-e? Végre is csak benyitotta az ajtót . . . Az orvos épp otthon volt. — No mi járatba vannak ? — szólt rájuk a falu kirurgusa. — Hát instálom ennek a gyeröknek a sorába gyüttem ... — igy Senyéné. — Na — intett az orvos. — Hát a fejit kéne möglékeni . . . — Az nagy dolog . . . — Nagy ám . . . az ám ... De hát teccik tudni én csak ilyen szögényös özvegyi sorban élók, rá vagyok szorulva ... a nagy derágaság . . . — Talán inkább a baj, a betegség . . .? — Betegség ? Nincs ebbe a gyerökbe semmi hiba . . . Nem volt ennek soha semmiféle nyavalyája . . . — Nem ... — ütődött meg az orvos . . . — Nem a . . . — Hát akkor miért akarja a fejét meglékel- tetni ? — Hát, — fohászkodott egyet Senyéné, — most volt a gyerök vizsgája, oszt a tanító ur, aki pedig nem szokott hazudni, azt mondta az egész falu előtt, oszt bizonykodott is mellette, hogy ennek a gyeröknek a fejibe tálentum van, még pedig sok pízt érő tálentum . . . Hát mondok, ha már igy van, ha kénes van benne, akkor kivötetöm ... * A szanazugi cigányasszony nagyon büszke volt, hogy az ő fiát is besorozták katonának s elvitték messze a császárvárosba. Amikor csak alkalom kínálkozott, mindenütt eldicsekedett a fiával, annak esetével. Ilyenkor rendesen hozzátette, hogy nem valami közönséges baka ám a Tivadar, hanem valami nagyobb . . . amikor nála járt, mondta is neki az az arany zsinóros finom tiszt, de biz ő elfeledte . . . — Talán káplár ... — találgatták a szanazugi magyarok . . . — Nem a . . . — Fürer, őrmester . . . A cigányasszony csóválgatta a fejét . . . — Talán kadét — vetette oda egy katonaviselt magyar . . . Az asszony nagy örömmel integetett: — Azs, azs ... a többi közsött akadik . . . . — ely. A divat. — A Divat Ujság-ból. — Furcsán vagyunk mi divattudósitók ! Mi csak a kalendáriumot nézzük, beszélünk tavaszról, nyárról; tanácsolunk a kánikulára, mert hiszen most annak kell, ne lennie, pedig most, amikor ezeket a sorokat irom, inkább hideg van, mint meleg. Dehát mi meg nem állhatunk, nekünk sietnünk kell az idő kerekével, el kell mondanunk minden idénynek a maga divatját, mert egyszerre csak, alig hogy egyet-kettőt fordulunk, itt lesz az ősz s akkor már a sorját váró sok hímzett batiszttal s egyéb, a nyárra szánt szövettel mi lesz? Mi fázunk s az aki a francia tengerparton nyaral, csudadolgokat beszélhet az ott uralkodó fényűzésről, különösen a társasösszejöveteleken, estélyeken, melyeken inár-már a jövő idény előhar- cosait láthatjuk. Legnagyobb szerepe jut ebben a fényűzésben a mindenféle fajta csipkének. Yanuab ruhák, amelyek egészen velencei csipkéből vagy santilltüllből készülnek. A csipke mintája aranyszállal van körülszőve ; az irlandi csipkét viaszgyöngy- gyel varrják ki, meg strasszgyöngygyel, mert valóságos művészi hatást ldhet ezzel elérni. A másféle estélyi ruhák könnyű habos szövete, a leghalványabb divatszinben, a rajta áttetsző voál-medalio ira hull, mely arany-, ezüzt- vagy acélszövedék. Villamos fény mellett az egymásba olvadó színek legszebb vegyülékét lehet elérni. Különös nagy fényt űznek köpenyekben. Majd minden ruhának megvan a megfelelő köpenye. Legkedveltebb anyaga a diszköpenynek a sima, hímzett tüll ; a selyemmuszlin hímzéssel és berakott csipkével, az arany- és ezüstmintázatu kínai krep. A bélése selyemsiffon vagy gáz kétszeresen, háromszorosan egymásra rakva, néha még plisszés is. Szinte tanulmányozni kell az ilyen köpenyt, hogy végre lássuk, tulajdonképpen miből is van összeállítva. A tengerparti kalapok türhetőek nagyság tekintetében, már csak a szél miatt is. Vannak panamakalapok lágy, tarka fátyolszövettel díszítve ; más kalapok egészen be vannak vonva toile de jony-val; meg mások csipkéből és hímzésből vannak összeállítva, mig a diszök megegyezik a ruháéval. A durva
