Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
XLI. évfolyam. T T Gyula, igog. augusztus 8. 32-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre............... 10 K — f Fél évre .............. _ 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Doba> János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyíltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A magyar nép — hála Isten — megérezte, hogy az életben minden pályán, minden sorban javarészben az boldogul, akinek az esze ki van csiszolva. Ember legyen a talpán, aki meg tud állni ma, aki panaszkodás nélkül, megelégedetten tudja átélni az életet. 1 Örvendetes dolog, hogy a nép fia képezi magát. Most már nem elég neki a kalendárium, nem kapkodja a vásári ponyván éktelenkedő füzeteket, melyek sötét bűnökről, alantas dolgokról mondanak borzalmas dolgokat. Mióta az iskola a betű szeretetére megtanította a népet, mióta a tanyai gyerek is messze faluba bandukol az iskolába, a könyv életszükséglet lett. A nép is keresi, szereti a jó könyvet s azokat megbecsüli. Arany János Toldiját ott tartja a zsoltár mellett a raestergerendán, Petőfi költeményeit házról-bázra adja, Jókai „Uj földesur“-ában gyönyörűségét látja. A könyv az újkor követelménye. Jó tiz esztendeje, hogy több vármegyében a föld - mivelésügyi miniszter nyilvános könyvtárakat állított föl. Valami harmadfélezert. Mily kedves kép. Hetenkint a faluhdzán, az iskolában, az olvasókörben megjelenik a falu minden rendű lakója, behozza az elolvasott könyvet. És másikat vesz ki. Ahol ez igy van, ott nem unalrnaskodnak, nem pletykáz- nak, nem filkóznak, hanem olvasgatnak, tanulnak, művelődnek. Akinek história kell, a nyilvános könyvtárban sokat talál, aki a verseket szereti, az elmét gyönyörködtető költeményeket olvashat, aki az elbeszélést kedveli jobban, az bőven válogathat azokban az örökszép könyvekben, melyekben a lélek finomul és amelyekben a jóra hajló szív erkölcsi tanulsággal ’ telik meg, felvértezvén az embert, hogy az életben meg ne botoljon. Mind e munkákkal azonban nem volna teljes a gazdasági nép könyvtára, ha nem foglalnának helyet ott a gazdasági könyvek, melyek mindegyike a gazda barátja, megtanítván mindazokra, amelyek ismeretével több lesz a jövedelme. A községek nemes versengésben jelentkeznek ma is a könyvtárért. A földmivelés- ügyi minisztériumban sorjában — a maga meghatározott formája szerint — el is intézik azokat. Tudni kell mindazoknak, akik egy ilyen tanulságos könyvtárt óhajtanak ingyenesen kapni a minisztériumból, hogy a községi képviselőtestületnek kell határozatot hoznia, melyben kimondják a népkönyvtár felállítását, majd íolyamodniok is kell érte és a határozatot is be kell a minisztériumnak mutatni. Ha a községben levő szövetkezet akar létesíteni ily könyvtárt, akkor alapszabályokat kell készíteni, ennek formáját bármelyik gazdasági tudósitó átadja és ezt láttamozás végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni. Ez vonatkozik valamely már meglevő olvasókörre is, azzal a különbséggel, hogy a közgyűlés határozatát a kérelemmel együtt, a földmivelésügyi miniszterhez kell felterjeszteni. Többől nem áll a dolog. Nem nagy sor, minden község utána járhat a dolognak. Ha a kérést nem is intézik el azonnal, azért sor kerül valamennyire. Rendet tartanak ott is: aki előbb kérelmez, hamarabb kap, de minden egyes községet részesítik a gazdasági könyvtár áldásában. Mert a betű áldás, ha jó célokat szolgál. Átok, ha bűnös célzatú emberek lázitják a békességes embert, vagy ha rosszra, vagy cégérességre, céda- ságra tanítják. így jut jó és hasznos könyvekhez a sze gény ember fia is. így jut szép eszmékhez mindmegannyi szegény ember, aki a könyvekből eszmét, gondolatot olvas és boldogabb jövőt remél. Az elöljárókhoz és a nép igaz barátaihoz szólunk. Nézzünk utána, hogy ezt a kincses bányát kiaknázhassuk és mentői több tanulságot szerezhessünk jövőre a könyvből, amelyet egyszerű instanciára a földmivelésügyi minisztérium ad a községeknek, gazda- és olvasókörök, szövetkezeteknek. T a n S g y, A gyulai m. kir. állami polg. leányiskolába való felvételre vonatkozó értesítés. A polgári leányisola I-ső osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a IV. elemi osztályról legalább is elégséges bizonyítványt mutatnak fel vagy előmeneteleiket felvételi vizsgálat utján igazolják. A polg. leányiskola II-ik osztályába azok a tanulók Boroztatnak, kik az I. osztályt legalább is elégséges eredménnyel végezték. Az Y. elemi osztályról szóló elégséges bizonyítvány alapján azok léphetnek át a polg. leányiskola II. osztályába, kik a rémet nyelvből, számtan- és mértan-, állattan- és rajzból tantervkülönbözeti vizsgálatot tesznek. A III. osztályba oly tanulók vétetnek fel, kik a polg. iskola II. osztályában legalább elégséges osztályzatot nyertek, vagy az elemi iskola VI. TÍRQ14 Osztályos atyafiak. Irta: Péczely József. Bagó Péter meg Bagó János úgy szögrül-vég- rül atyafiak voltak. Hányadizi ? Biz’ azt maguk sem tudták. De nem is igen jártatták rajta az eszüket. Minek is. Abból ugyan nem lehet megélni. Rokonok voltak. Hát ők arról sem tehettek . . . Ott laktak a zsibongói részen két kis alacsony nádfödeles házban. Biz ott már rozoga volt mindkettő. Különösen a tetők, melyeket kóróval, zsup- szalmával toldoztak-foldoztak. De máskülönben is nagyon kívánták a tatarozást. Azonban nem jutott rájuk költség. Kicsi a napszám, drága az élelöm, sok a gyerök . . . Pedig valamelyik öregapjuk még első ember volt a faluban. Csakhogy az már régen volt. Elég baj, hogy az öregekkel együtt elapadt a szép vagyon is. Ők már csak úgy szegényes napszámos sorban éldegéltek. A régi jó módnak utolsó tisztes maradványában az öreg Bagó András ült. Jánosnak meg Péternek a nagybátyja, aki ott lakott az ősi portán, a kövesut mellett, nagy kőkéményü, ambitusos házban. Az öregnek még megvolt a régi jussa. Nagyon is megvolt, sőt még takarítgatott is hozzá. No, olyan életmód mellett lehetett is. Amellett, hogy árendált az uraságtól, még volt négy járandósága is a fokháti, meg a sürüsi részen, egy csomó erdőilletősége a közösben, szőleje, rétje . . . Mikor Bagó András portájára befordultak a címeres ökrök által vont szekerek, egyszer-egyszer négy-öt iga is egymásután, az emberek megálltak s úgy integettek egymásra : — Akurát a vén Bagó . . . — Micsoda ökrök . . . Ilyenkor a béresek nagyokat kongattak hosszu- nyelü ostoraikkal, hadd tudják meg a szegényes zsellérsorban élő emberek, asszonyok, no meg a gyermekek is, hogy még ma sem utolsó ember a faluban Bagó András . . . No, nem is volt az. Az ilyen jeleneteknek mindig akadtak bámuló! Maga Bagó András is többször, mint nem, kiált az! utcaajtóba s mialatt hosszuszáru csutorás tajték-1 pipából fújta a füstöt, ezüstpitykés mellényét félig kigombolta s úgy legeltette szemeit nagy gyönyörűséggel az igáin. Hát annyi bizonyos, hogy azok az ökrök takaros jószágok voltak. Nem sajnálta értük a pénzt az öreg, az meglátszott rajtuk. De még a szekerekért sem. Azok is jókarban voltak. Befestve szép zöld szinüre, hogy a szemnek már messziről mutassanak ... A oldalaikon két nagy fekete betűkkel ; „B. A". Mikor az igák közeledtek, bozontos fejével már jóelőre integetett Bagó András a béreseknek : — Kongassatok, kongassatok . . . No, a béresek kongattak is. Tudták, hogy az ostor hangos szavát szereti a gazdáluk. Bagó András különben fösvény ember volt. Csak úgy agglegényi sorban élt. Azért nem kerített asszonyt, mert az pénzbe kerül, sokat fogyaszt, sokat pocsékol, különösen a cifrálkodással. Azután jönnének a gyereket. S azok is csak kárára vannak a vagyonnak. Amellett hogy sokat emésztenek, mihelyt cseperednek, mindjárt szeretnék az apjukat jkitúrni . . . Nem nősült meg . . . •Emeli £z étvágyat és a testsúlyt, megszül»* tét* a köhögést, váladékot éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Rcehe fi ßß Kapható orvosi rendOetre a gyógyszertárak* ban. — Ára üvegenkirit 4.— korona. X_ia,p"a.nl2 mai száma. S ©lcS.a.1.
