Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
XLI. évfolyam. Gyula, 1909. junius 27. 26-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ............... 10. K — I Fél évre............... 5 K — f Év negyedre............... 2 K 50 f Hirdeté si díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 lillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivat l: Gyulán, Templom-tér, Dob :iy János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Novák Kamill. A gyulai kir. törvényszék elnöke, Novak Kamill kúriai biró — mint erről lapunk más helyén megemlékezünk — nyugalomba vonult. Kisebb jelentőségű állásoknál a nyuga- lombavonulás ténye felett több-kevesebb kommentár hozzáfüzésével napirendre szoktunk térni, ám ez esetben a sablontól eltérve vezető helyen is foglalkoznunk kell a nyuga- lombavonulás alkalmából Novák Kamillái, aki olyan pozicziót töltött be, olyan magas méltóságot viselt, hogy az ő nyugalombavonulá- sának tényét jelentős és közérdekű eseménynek kell tekintenünk a társadalom és a közélet szempontjából. Novák Kamill 1812. óta — a szervezés idejétől — áll, mint törvényszéki elnök az állam szolgálatában ! Harminczhét és fél éve viseli az elnöki méltóság nagy és fontos körültekintést, tapasztalatokon leszürődött emberismeretet és különös tapintatot igénylő terheit s napjainkban az ország legidősebb kúriai bírója volt, azonkívül az egyetlen egy ember, aki a bírói szervezet óta töltött be törvényszéki elnöki tisztet és pedig alig pár hóra terjedő megszakítással ugyanazon törvényszéknél. Nagy, eredményekkel teljes hosszú idő az igazság szolgálatában ! Sokan szeretik magukat még ma is abban a hitben ringatni, hogy a bíráskodásnak a közigazgatási funkczió felette áll! Eltekintve a „justitia fundamentum reg- norum11 régi igazságától, a mai jog szempontjából is az igazságszolgáltatást kell a jogi élet azon faktorának tekintenünk, a melyre az állami s különösen a társadalmi rend alapjai vannak lefektetve. Nem kicsinyelni akarjuk ezzel a köz- igazgatást, hiszen annak elsőrendű szükségességét és kihatásaiban, horderejében óriási jelentőségét a jogász ember sem vitathatja el, tagadhatatlan azonban, hogy az igazságszolgáltatás kevésbbó tűr vaczillálásokat a jog egyes vidékein s a jogszolgáltatási faktorok között elfoglalt poziczióját éppen ennek köszön heti. Eme legfontosabb jogszolgáltatási szervnek, a bíráskodásnak volt éber és puritán becsületességü, pártatlan őre a gyulai kir. törvényszék távoz') elnöke: Novák Kamill! Fiatalon, alig huszonkilenc esztendős korában került vezető állásba, ami akkoriban is nagy ritkaság s csak a rátermettség és kiválóság kitüntető honorálása volt, manapság pedig a jogszolgáltatás eme ágában elő sem fordul ! Kiváló érzéke volt a vezetés helyes irányelveinek gyors és biztos felismerésében, amit semmi sem bizonyít annyira, mint ama elvitázhatatlan tény, hogy az igazságszolgáltatásnak 1872. óta oly gyakran és radikális alakban előfordult mindennemű változásaiban hideg, józan törvénytisztelettel s kipróbált jogi tudással párosult humanizmussal töltötte be tisztét. Azokat az evolucziókat, amiken a bíráskodás 1872. óta keresztül ment, (hogy mást ne említsünk, mint a szóbeliséget s az esküdtszóki intézményt) a jogkereső közönség jogérzékének teljes és minden irányú kielégítésével közmegelégedésére megoldani nagy, szinte a lehetetlenséggel határos feladat volt. És Novák Kamill a vezetése alatt álló törvényszék és járásbíróságok vállvetett támogatása mellett sikeresen tudta megoldani az uj törvények átmeneti intézkedéseinek nehézségeit . . . Hosszú és érdemekkel teljes pályát futott be s midőn mint a közvélemény hü fcolmá- csolói, ezt az oldalt az ő érdemeinek általános jellegű elismerésére szenteltük, nem vezetett bizantinizmus bennünket, nem érdek, nem önző czélok, hanem az emberi igazság ama elve adta kezünkbe a tollat, hogy az igazi érdemek előtt meg kell a közvéleménynek hajolnia ! Novák Kamill hivatali pályájának aktái a legfelsőbb királyi kézirattal — mely érdemei elismeréséül a Lipót-rendet tűzi fel a becsületes munkában megőszült s uyugalomba vonuló elnök mellére — bezárultak. A lemenő nap sugarai világítják be immár a távozó elnök közbecsülésben álló, tisztes alakját ! . . . Őszinte tiszteletünk, nagyrabecsülésünk kiséri őt a becsületesen teljesített kötelesség után jól kiérdemelt nyugalmába. T a n ü g y. Negyvenéves találkozó. A szarvasi főgimnáziumban mióta fennál, 1791. év óta volt sok találkozó, de ilyen nevezetes, ily nagy érdeklődést keltő, mint e hó 20-án, még sohasem volt. 1869. évben 39, illetőleg egy évközi kilépés folytán 38 hallgatója volt a VIII-ik osztálynak. Ebből a lefolyt 40 év alatt 14 halt el, egynéhányról nem lehetett kideríteni, hogy hol vaD, de a vélemény az, hogy azok is elhaltak, igy körülbelül húszra tehető az élők száma. Megjelentek : Boczkó István tiszaföldvári ügyTÁHQli. Válasz egy levélre. „Megkaptam a levelét tepnap este, — Éppen a rózsafákat oltogattam, Olyan boldogság szállott a szivemre, Amíg remegve lassan bontogattam . . . Elolvastam! Mit feleljek magának? Amit most írok, jól meggondolom, — Ne írjon többet egy szegény leánynak... Haladjon tovább fényes utakon. Mert mi nem vagyunk egymásnak teremtve, Belőlünk egy pár sohasem lehet! Én és Maga? Hogy is gondol ilyenre? Szegény vagyok ... Feledjen engemet! ... Menjen előre, nagy jövője várja, Hír és dicsőség . . . Fényes paloták . . . Ne gondoljon a kis falusi házra, Felejtse el virágos udvarát, Ezt a kis udvart, hol a rózsafák közt Megtudta lelkem rejtett álmait. , . — Menjen előre!... Isten vezesse, áldja... Csak bontsa ki egészen szárnyait...! Kész a levél — s valaki mégse zárja, Könnyes szemű lány nézi csendesen, Sietve kezdi más levélpapírra: „Jöjjön el mégis! . . . Nagyon szeretem! ... Rácz Etus. A békemozgalomról. Irta: Zipernovszky Károlyné, a „Békeegyesület“ alelnöke. Eszméink előrenyomulásában végre elérkeztünk oda, ahonnan tulajdonképpen kiindulnunk kellett volna. Az előrehaladottabb államok kormányai és fejedelmei kezdték maguk hirdetni, hogy a folyton növekedő fegyverkezési terheket nem képes elbírni az emberiség. Az 1897-beli és 1907-ben ülésező hágai nemzetközi konferencziáknak tulajdonképeni czélja az lett volna, hogy ezen a bajon segitsen. Hogy ezen irányban eredményre nem jutottak, az reánk nézve egyáltalán nem volt meglepő. Ha oly országban kell utaznunk, hol minden pillanatban kilehetünk téve rablók támadásának, hol jogainkat senki sem védi, bizony mi sem hagyjuk akkor ott fegyvereinket. És igy az államok is — addig, mig anarchikus viszonyban élnek egymással, mig bármely pillanatban ki lehetnek téve az alattomos szomszéd támadásának — le nem mondhatunk védelmi eszközeinkről. Arra pedig az államok még meg nem értek, hogy közös megegyezéssel egyszerre szereljenek le. Nem is lehet a nemzetközi jogrend megalakítása előtt várni azt. De éppen ebben az irányban nem kicsinylendő eredményeket ért el a két konferenczia. A nemzetközi választott biróság intézményét megalakították és ezen intézmény már működött is több esetben, bebizonyítván igy életrevalóságát. Ha csak azt a néhány esetet vesszük is, melyekben ezen biróság Ítélete a háborút feleslegessé tette, be kell látnunk már eddig, mily nagy szolgálatot tett az emberiségnek és nem értjük a lenézést, melyben a hágai konferenczia munkálatai részesültek. Igaz ugyan, hogy sem az angol-búr, sem a japán-orosz háború kitörését meg nem akadályozták, de nem is állította azt senki, hogy az eddigi két konferenczia már be- végzett munkát produkált. A hágai választott biróság csak fakultativ. Nem kötelező az államokra nézve, hogy vitás eseteiket Ítéletének vessék alá. Az általános kötelező választott biróság elve megbukott egy kis minoritás ellenállásán. Miután azonban az államok kötelezték magukat, hogy ezentúl minden hét évben összejönnek kiküldöttjeink és addig is. Sirolin Emeli &z étvágyat és a testsúlyt, megszül»* tett a köhögést, váladékot éjjeli IzzadásL Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkof „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmua-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógysaertártk* ban. — Ara üvegenkint 4^— korona. XjSipTmlc mai száma, 12 oldal.
