Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-20 / 25. szám
1909. junius 20. BÉKÉS 7 íresebb regénynél. Ez e legjobb olvasmány és e téren a vezető szerep a „Magyar Hirlap“-é, amely pompás riportjaival országszerte ösmert. A Magyar Hírlap politikája : magyar, iránya : magyar, tenden- cziája, törekvése, ezélja és eszköze : a magyar szó, magyar eszme, a magyar érzés terjesztése. Rovatai bővek, értesülései elsőranguak, megbízhatók és ligazak. A napi események regisztrálásán kivül egész csomó szórakoztató rovata van a Magyar Hírlapnak, amelynek speczialitásai ezek a vidám és komoly rovatok, amelyeket csak olyan gonddal szerkesztenek, mint az egész lapot. A Magyar Hírlap előfizetési ára : Egy évre 28 K, félévre 14 K, negyedévre 7 K, egy hónapra 2 K 40 fill. Szin.!b.átz. Szezon vége felé járunk : megkezdődtek a jutalomjátékok. Békefiék és Krémerék már learatták a ■sikerek babérerdejét, de azért jut még elismerés a jövő hét jutalomjátékainak is. A jövő heti műsor érdekessége Kertész Mihály jutalomjátéka, ki Rostand világhírű » Sasfiók «-jában a czimszerepet, a reichstadti herczeget fogja játszani. Feladata Tóvölgyi Margit után nehéz lesz, de pépességeit ismerve hisszük, hogy a szerepet uj felfogásban nagy sikerrel fogja megjátszani. A színházi hét estéiről a következőkben számolunk be : A kedélyes paraszt. »A kedélyes paraszt«, Fall Leo legsikerültebb -operettjei közül való, ennek elég bizonysága márj; azt, hogy Bécsben idestova az ötszázadik előadástL éri meg. Meséje kerekded s bár sokban emlékeztet a Drótostótra és nem is valami erős dongáju mese,' azért mindvégig ügyes és mulattató. A zene osztrák h fajmuzsika, de a jobb fajtából. Vannak benne szép ( melódiák, melyeket az öreg paraszt (Mezey Andor),1, gén szépen és kedvesen énekelt el. A partitúra leg- j, zebb száma, amely az ember sorsának nehézségét;; anaszolja, szintén az ő szájába van adva. Mezey' bben a szerepben kiválóan érvényesült Krémer j gazdag svábja igazi kabinetalakitás volt. Ezt — aj tetőtől-talpig művész-embert— minél többször látjuk,!; annál több oldaláról ismerjük meg. Soha sem egy-! forma, soha sem unalmas, mindig tud a maszkjába, ■ a hanghordozásába, énekébe, játékába valami ujaf, ] eredetit és találót bevinni, ami alakításainak inü- i vészi értéket ad. A legtöbb taps neki szólt ezen az ; estén. Felhő Rózsi is igazi szerepkörében volt, Bekefi,'j Bekefiné, Irányi, Sümegi, tíaróthy, Juhászáé stb ,!; egytől-egyig, igen jók voltak s a karok és tablók remekül emelték érvényre az előadást. A gyermekszerepekben a két kis Békefi gyerek és a kis Szabó Vili tűntek ki üde gyermekhangjukkal, bátorságukkal s különösen a kis Szabó Vili biztos játékával. Igen sok tapsot és formás kis csokrokat kaptak. — Rendezés, diszletezés, kívánni valót nem hagytak fenn. Zenekar, dirigálás, igen jók voltak. Az édes otthon. A franczia vígjátéknak mindig megvan a maga nagy közönsége, különösen ha a színházi kommüniké fehér darabnak jelzi őket. A mai világban ez a legnagyobb reklám egy franczia vígjátéknak leá- , nyos papák és mamák szemében. Meg is telt hétfőn . este alaposan a színház közönséggel s hogy a leá- , nyok igen tekintélyes számban voltak képviselve, az ] is természetes valami Pedig a darab, »Az edes otthon«, ] nem olyan túlságos fehér darab, amint az hirdetve ( volt. — Arczpiritó szemtelenségek ugyan nincsenek ] benne, de van egypár sikamlós mondás, amit bátran : el lehetett volna hagyni. Ennek daczára, a közönség ( igen jól mulatott, bár a darab az igazi híres fran-1, ■czia vígjátékoktól messze marad. A szereplők közül;j Fodor Ella, Nagy Terus, Krémer, Almásy (ki ezen .az estén igen fürge, jókedvű bácsinak bizonyult), Kertész, Kende Paula, Bernáth M., Békefiné, Juhiszné, Bene Emma és Virágháty olyan kitűnő összjátékot ! produkáltak, hogy a legelőkelőbb fővárosi színpadon s becsülettel állották volna meg a helyüket. Túlzás- 1 nak, ízetlenkedésnek, ami ilyen zsánerű darabok 1 előadásánál oly gyakori, — semmi nyoma sem volt. s Úgy pergett a darab, mint a karikacsapás, ami a ( rendezés kiválóságát dicséri. A diszletezés harmo- I rikusan illeszkedett az előadáshoz, csak a súgó volt ! néha túlbuzgó elannyira, hogy akik elől ültek, azok ; Ikétszer is végig élvezték a darabot, ami pedig egy- s ugyanazon taksáéra bizony — igazságtalanság. Passe Partout, j Thurner Georges 3 felvonásos szinjátéka, a j »Passe Partout« budapesti nagy sikerére a fővárosi 1 sajtó híradásából még emlékezhetnek azok, akik 1 lapot egyáltalában olvasni szoktak. Úgy látszik, ez- f ■úttal a gyulai közönség is valamennyire tisztában i volt a darab értékével, mert meglehetősen megtol- é nak a színpadi és zenekari próbák, mely utóbbiak különösen sok gondot adnak Kun Richárdnak, a zseniális fiatal karnagynak. A bemutató iránt, — mely a szezon két utolsó napján, junius legvégén lesz, — általános érdeklődés nyilvánul meg már most is nemcsak Gyulán, de a vármegye közelebb eső részeiben is. Meg vagyunk róla győződve, hogy özv. Makó Lajosnénak, a társulat kiváló igazgató nőjének és Almásy Endrének, az ügyvezető igazgatónak ambiczióját fogja képezni a darab lelkiismeretes betaníttatása és kifogástalan bemutatása. Ezt nemcsak a darab sikere érdekében, de a gyulai közönség iránti figyelemre tekintettel azt hisszük, teljes joggal kérhetjük és el is várjuk. Mert nem tudjuk feltenni, hogy egy olyan előkelő nívón álló társulat, mint a szegedi, megengedje magának azt, hogy jó hírnevét és renoméját éppen ennek a darabnak esetleges felületes előadásával rontsa le és tegye illuzóriussá. Ennyit úgy a szerzők, mint a közönség érdekében. Heti műsor. Hétfőn páratlan bérletben Felhő Rózsi jutalomjátékául »Az erdészleány« uj Operette, nálunk először. Kedden páros bérletben »Virraszt a szerelem« jeles vígjáték, nálunk először. Szerdán páratlan bérletben Kertész Mihály jutalomjátékául »Sasfiók« a czimszerepben a jutalmazandóval. Csütörtökön páros bérletben Redei Szidi jutalomjátékául »Hoffmann meséi« opera. Pénteken páratlan bérletben »Madarász.« Szombaton Almássy Endre jutalomjátékául »Szerencse fia« komédia, nálunk először. Közgazdaság. Hidteher-próba. A szeghalmi Sebeskörözs foki hid felépítménye elkészülvén, a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy annak teherpróbája megtartassák. A hid teherbíró képessége 54,000 kgr. s ezzel szemben 74.000 kgr. anyaggal terheltetik meg, mely folyammóterenként 2400 kilogrammal lesz elosztva. Államsegély. A föl dm ivei és ügyi minister Békéscsaba község rélöntőző telepe részére szivattyú helyreállítás czéljára 10.000 koronát engedélyezett. Az aradi kereskedelmi és iparkamara jelentése a kamarai kerület (Arad sz. kir. város, Arad-, Békés-, Csanád- és Hunyadvármegyék) közgazda- sági állapotáról az 1908. évben, most jelent meg egy 180 oldalas könyvben s bő áttekintését nyujtj» a fentirt vármegyék közgazdasági mozzanatainak. A tanulságos munka Általános részt és KülöniR részt tartalmaz, az utóbbi a következő alczimekkel: I. Kereskedelem. A) Mezőgazgasági kereskedelem : 1. Gabona- és terménykereskedés. 2. Kereskedőim) és takarmánynövények. 3. Kertészeti növények. 4. Bortermelés és borkereskedelem. 5. Állatkereskedelem 6. Állati termékekkel való kereskedés, a) Szalonna és zsiradék, b) Tej- és tejtermékek, c) Tojáskereskedés, d) Baromfikereskedés. e) Halke- reskedós. f) Selyemhernyótenyésztés. 7. Erdei termékekkel való kereskedés. B) A kereskedelem egyéb ágai. II. Ipar. A) Általános rész : 1. Ipartestületek. 2. Ipari részvénytársaságok. 3. Ipari szövetkezetek. 4. Ipari és kereskedelmi szakoktatás. 5 Betegsegélyző pénz árak. 6. Munkásügyek, sztrájkok ; kivándorlás. 7. Kiállítások. B) Különös rész : L. Bányászat és kohászat. 2. Vas- és fémipar. 3. Gépek és közlekedési eszközök gyártása. 4. Kő-, föld- és agyagipar. 5. Fa-, csont és rokoniparok. 6. Bőr-, sörte- és szőripar. 7. Fonó- és szövőipar. 8. Ruházati ipar. 9. Papiros ipar. 10. Élelmezési iparok. 11. Vegyészeti ipar. 12. Építési ipar. 13. Sokszorosító ipar. 14. Házi és népipar. III. Pénz és. hitelügy. IV. Közlekedési ügy. 1. Közutak. 2. Vasutak. 3. Hajózás, vizszabályozás. 4. Posta, távirda, távbeszélő. V. Függelék. A kamara múlt évi működése. — Ezúttal csak jelezzük a könyv megjelenését. A vármegyénket illető adatok ismertetésére még visszatérünk. Törvényszéki csarnok. Román tolmács. Novák Kamill elnök a gyulai kir. törvényszék mellé rendszeresített román tolmácsi állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények julius hó 10-éig adandók be hozzá. Áchim elitélése. Úgy történt a dolog, hogy a békéscsabai rendőrök bizonyos kézbesítést vittek Áchimhoz. Elvitték egyszer, kétszer s harmadszor, mikor otthon találták, akkor sem jókor jöttek. Nevezetesen Achim nagy haraggal dult- fu It s nekitámadt a rendőröknek, azt mondván nekik : „Mars innen ki, kutyák ! Menjetek betyárt fogni !“ így utasította ki őket. Emiatt felelősségre vonták a hatóságok s száz koronára Ítélték. A napokban érkezett le «bben az ügyben a belügyminiszter döntése, melynek értelmében a kiszabott pénzbüntetés harmadfokulag helybenhagyatott . A szegénysorsu szabaduló foglyok segélyezésére szolgáló alapra a lefolyt esküdtszéki ülésen főtte a színházat. A Passe Partout kiváló terméke az utóbbi évek szinmüirodalmának s a darab jelességeit minden apró ízében érvényre emelte a kifogástalan előadás. Almásy Endre virtuozitással megjátszott Regis Liouel-je, Kertész Mihály drámai erővel és megkapó közvetlenséggel teljes Regis Eugene-je, Kende Paula szimpatikus felfogással, erős művészi készültséggel személyesített Helouin Jaquelinje körül forgott az egész darab. Pergő színes jelenetek során, nagyobb-kisebb szerepekben mint mindig, úgy ezúttal is kitűnőek voltak Sz. Tóvölgyi Margit, Krémer, Csiki, Nagy Terus, Fodor Ella, Baróthyné. Az apróbb szerepek betöltői is egyenként és összesen a legnagyobb mértékben rászolgáltak a közönség elismerő tapsaira. Boszorkányvár. A szerdai előadás Békefiék jutalomjátéka volt. Szinrekerült a »Boszorkányvár«, Milöcker Károly bájos zenéjü operettje telt ház mellett. Az előadás igen tisztességes volt. Józsi csordást Békefi Lajos, Verus-t Békefiné Koppán Margit játszotta, uk voltak az est ünneplésének központjai s a közönség nem is fukarkodott a tapssal, kihívással s elárasztotta őket babérral, virággal. Krémemé Marcsája, Mezey Andor Andris bojtárja, Krémer Kányavárt grófja egyenként kiváló alakítást, összevéve pedig kiváló együttes volt, melyből ragyogóan emelkedett ki a harmadik felvonásban Rédey Szidi Coralie-\n. A gyönyörű énekszámok egész sorát volt alkalmunk ismét hallani s Redey-1 tisztelői egy pompás, piros virágokból összeállított csokorral lepték meg. A közönség igen jól mulatott a darabon és sokszor hívta lámpák elé a jobb szereplőket. Csókkirály. A csütörtöki est ismét nagy csalódás volt [azokra, akik a reklám után Sztojanorics »Csókkirály«- ától sokat vártak. Férczmunka biz ez a javából, librettója kopott, kitaposott nyomban jár s ha föl is van helyenként ékítve néhány szebb melódiával, [annak daczára semmi hatása sincs. A helyenként dallamos, helyenként tulmodern zene nem képes a darabot fentartani és a kopott librettó miatt, ami [eléggé igazolja, hogy az operettben a szöveg és zene egyenrangú tényezők. A czimszerepet Felhő Rózsi adta, jókedvűen játszott és helyenként csiripelt is. Ruhái igen szépek voltak. Rédey Szdi királynője művészies énekével, kifogástalan játékával teljes illúziót keltett. A többi, nem valami hálás szerepben Krémer. Sümegi, Békefine voltak igen jók. Pesti a varászlót játszotta. A közönség a felsőbb régiókban mulatott, a földszinten bosszankodott. Taps, kihívás igen gyéren volt. Külön ki ke 1 emelnünk a második felvonás királyi termének díszleteit, melyek igen ízlésesen és hatásbeltően voltak összeállítva s a zöldes fényű reflektorok mellett igen sokat mulattak. A Gyurkovics leányok. Szegény Herczeg Ferenczet kilelte volna a hideg, ha úgy véletlenül végignézi a színművészet pírtoló egyesület tiszteletére rendezett pénteki díszelőadást. Láttunk már rossz előadást, de ilyet még nem. A darabban egyedül Baróthyné, Kertész, Fodor Ella, Nagy Terus, Kende Paula és Csiki voltak helyükön, a többi szerepeket valószínűleg csak úgy kilutrizták, ahogy jött. Ezért pedig a szerep kiosztására hivatott faktort kell okolnunk, a színészek arról legkevésbé sem tehetnek. Aztán a szereptudás is igen gyönge lábon állt, sokan rögtönöztek is a kínosabb helyzetekben. Különösen a 3-ik és 4 ik felvonás volt kritikán alóli. Itt, ami kis rend volt az első két felvonásban, az is felbomlott. Az egyes jobb szereplőkről nagyon nehéz volna küiön-külön bírálatot mondani, mert őket is határozottan diszguszlálta az együttes lehetetlen összeválogatása. Játszottak tehát lehetőleg oly jól, ahogy tőlük kitelt. A többiekről jobb nem beszélni Hogy a rossz előadást senki sem tapsolta, az megint csak természetes valami. Közönség ezúttal, a színművészet pártoló egyesület javára tartott előadásokéhoz képest nagyobb számban. Színházi hírek- A »Zách Klára« gyulai bemutatója erősen foglalkoztatja a szegedi színtársulatot s érthető kíváncsisággal tölti el a gyulai színházlátogató közönséget. Elvégre nem állt mindenkinek módjában, hogy a nagyváradi pazar kiállítású, zajos sikerű bemutatón jelen lehessen. A darab szerep- osztását teljesen még nem ismerjük, annyit azonban tudunk, hogy a főbb szerepeket kik játszák. Zách Klára Krémemé Lili, a gyulaiak kedvencze lesz. Kázmér szerepét Békefi Lajos tenorista fogja játszani és énekelni. A komoly krónikás szerepében Kertész Mihály, a vig krónikás megjátszásában Ktémér Jenő fognak egymással nemes versenyre kelni. Zách Felicziánt Csiky László, Danes mester, zólyomi főispánt Raróthy, mig ennek fiat Danes Miklóst, a kérőt Sümeghy Vilmos játszák. Erzsébet királynő szerepében valószínűleg Tóvölgyi Margit fog föllépni, mig Drugeth szepesi gróf nejét Békefiné Koppán Margitnak osztotta ki a direkezió. A karok és magánénekek már be vannak tanítva, most foly
