Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-30 / 22. szám
4 BÉKÉS 1909. május 30. lenlegi vámjövedelem nem fedez, az öcsödi lakosokra( is kiterjesztendő. A kérdéshez dr. Oláh Antal öcsödi ügyvéd és Soós István jegyző szólaltak fel, akik hivatkozással a község részéről beadott előterjesztésben foglaltakra, a vámszedést a jelenlegi keretekben kérték fenntartani. A vármegye alispánjának felvilágosítása után, amelyben hivatkozik az 1890. évi I. t.-c.-ben biztosított törvényes mentességekre, amelyek alapján az öcsödiek legnagyobb része ezentúl sem tartozik vámot fizetni, a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. Mezőberény községnek azt a határozatát, mely- szerint a községi orvosokkal olyan értelmű egyezséget kötött, hogy a látogatási dijakat nem a várme gye által megállapított magasabb összegben, hanem ■a községi szabályrendelettel megszabott összegben fogják űzetni s ennek ellenében a községi orvosok fuvarátalányát jelentékenyen felemelte, ifjú Winter P. Adám községi biró felszólalása után, eltérőleg az állandó választmány azon javaslatától, hogy az egyezség mint törvénybe ütköző jóvá ne hagyassák, szótöbbséggel elfogadta. A törvényhatóságnak ezt a határozatát a belügyminiszter, ahová az mindenesetre megfelebbeztetni fog, előreláthatólag meg fogja semmisíteni, mint olyant, amely nemcsak a törvény rendelkezésével áll ellentétben, hanem lehetetlenné teszi azon intencziók érvényesülését, ('melyek az uj közegészségügyi törvény megalkotásának alapját képezték. Mezőberény községnek az a kérelme, mely- szerint a mezőberény—vésztői most épülés alatt álló utón egy második marha-átjáró létesítését kérelmezte, élénk vitára adott alkalmat. Kolozsy Endre községi első jegyző, Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök és az alispán felszólalása után az ügyet újabb előkészítés és javaslattétel czéljából visszaadták az alispánnak. Békéscsaba községének határozatát, amelylyel a községi tisztviselők fizetését rendezte, a beadott fe- lebezések folytán, a törvényhatósági bizottság megsemmisítette, mert a határozat csupán egy szó többséggel hozatott és a fizetésrendezés mellett a helyettes jegyző is szavazott, akinek azonban szavazati joga nincs. A vármegyei közművelődési pénzalapból kiosztandó jutalmak oda ítélésére hivatott bizottságba beválasztattak : dr. Follmann János, Varságh Béla, Veres József, Pálffij Béla. klaviar Dániel, Böhm Miklós, Reck Géza és dr. Török Gábor. A járási mezőgazdasági bizottságok tagjainak fele a szabályrendelet értelmében kisorsoltatván, ezeknek, valamint az időközben elhalt tagok helyei következőkkel töltettek be : ‘A szarvasi járásban : Kristóf! János és Tolnai Ferencz rendes és ifjú Tolnai Ferencz póttag, az orosházi járásban : Jankó Ferencz és Menyhárt Zsigmond rendes, Kovács Lajos póttag, a békéscsabai járásban : Pfeiffer István, Beliczey Géza, idősb Kocziszky Mihály és Bajcsi Gusztáv rendes, Kovács L. Mihály, Haraszti Sándor, ^akos Mátyás póttagok, a szeghalmi járásban: Nyitrai István és Freiler Jenő rendes, Kardos Ferencz póttag, a békési járásban : Czira Gergely, Vámos Sándor rendes, Hoffmann D. András, Durkó Gergely és Jantyik József póttagok, a gyomai járásban : Biró Benedek, G. Nagy László, Kalmár József, Uhrin Mihály endrődi, Szilágyi Péter, Szabó Benedek és Kalmár Vincze póttagok, végül a gyulai járásban : Kovács András és Megele Béla rendes, Z. Nagy Ferencz, Szabuka János és Z. Szabó Istváu póttagok gyanánt lettek megválasztva. Gyula város módosított szervezési szabályrendeletére vonatkozó állandó választmányi javaslat részben meg lett változtatva és az összes szervezett állások tehát a függőben tartani javasolt harmadjegyzői s a harmadik adótiszti állás is engedélyeztettek ; végül az adóhivatalnál rendszeresített irnoki állás is meghagyatott. A szabályrendelet tárgyalása alkalmával felszólaltak : Kóhn Dávid, dr. Ladies László, dr. Follmann János, dr. Lovich Ödön, az állandó választmány javaslata ellen, mellette a vármegye alispánja A szabályrendeletre vonatkozólag, az állandó választmány által tett több rendbeli észrevétel újbóli tárgyalása czéljából az ügy a képviselőtestületnek visszaküldetett, ez azonban nem akadályozza, hogy a folyó évi junius havában az általános tisztujitás már a módosított szabályrendelet alapján tartassák meg. Hosszú vita indult meg Gyula város képviselőtestületének dr. Simonka György által megfelebbe- zett azon határozata felett, melyszerint a gyulai kö tött és szövött iparárugyár részvénytársaság újabban kibocsátott részvényeiből a város 100 darabot jegyzett. Kóhn Dávid, dr. Ladies László, dr. Follmann János, dr. Lovibh Ödön és az alispán felszólalása után a törvényhatóság a részvényjegyzést jóváhagyta, azonban utasította a képviselőtestületet, hogy a fedezet kérdésében hozzon újabb és szabályszerű határozatot. A vármegyei szolgák azt kérték, hogy a törvény- hatósági bizottság részükre évente 14 napi szabadság- időt engedélyezzen. Achim L. András és dr. Simonka György a szabadságidő megadása mellett szólaltak fel, Popovics Szilveszter békési főszolgabíró és az előadó ellenben az állandó választmánynak azon javaslata mellett érveltek, hogy a szabadságidő olyatén való biztosítása, hogy a szabadságiránti kérvényt egyáltalán ne legyen szükséges indokolni, nem engedélyezhető, mert éppen úgy mint a többi tisztviselők a szolgák is — indokolt kérelemre — részesíthetők úgy mint eddig is, szabadságban, másrészt képtelenség volna, hogy a szolgák a tisztviselőkkel szemben, akiknek a szabályrendelet szerint, csak indokolt kérelemre adható szabadság, kedvezménye- zettebb helyzetben legyenek. A törvényhatósági bizottság nagy szó többséggel az állandó választmány javaslatát fogadta el. A tárgysorozatnak egyéb pontjai minden hozzászólás nélkül az állandó választmány által tett előterjesztés értelmében nyertek elintézést. A közgyűlés esti '/49 órakor ért véget; a hi- telelesitő közgyűlés pedig másnap délelőtt 11 órakor tartatott meg. A Sanatorium Egyesület közgyűlése. (Május 23.) Budapesten a Margitsziget vendéglőjének nagytermében vasárnap délelőtt tartotta meg közgyűlését a József Királyi Herczeg Szanatórium Egyesület Lukács György elnök vezetésével. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak még: Barabás Béla országos képviselő és Bayer Józsefné alelnökök és Werner László főtitkár. A közgyűlésen nagy és előkelő közönség volt jelen. Különösen sok vidéki tag jelent meg. Ott voltak a többi között: Pászel Aurélné, Bayer Béláné, Baumgarten Egmondné, Jászai Mari. Bossányi Ivánná, Bothos Jánosné, Bőke Gyuláné, özv. Neumann Árminná, özv. Pulszky Ferenczné, Porzsolt Ernőné, Yikár Béláné. Vármegyénkből Petry Józsefné (Vésztő), Zelinka János esperes és Ösapay Lajos (Endrőd). Lukács György elnök elnöki megnyitójában örömmel üdvözölte a nagyszámban megjelent tagokat és köszönetét fejezte ki a tagoknak azért az önzetlen munkásságáért, amely az egyesületet abba a helyzetbe hozta, hogy a jelen közgyűlésen az egyesület megerősödéséről és előrehaladásáról tehet jelentést. Ez az eredmény jutalmát abban találja, hogy az újabb nemzedék egészsége, bár lassan, de mindinkább előrehalad. Az egyesület magasztos czéljainak tovább fejlesztése érdekében kéri a tagoknak áldozat- készségét ismételten. A legközelebbi jövőben az egyesületre újabb föladatok háramlanak. Az Országos Gyermekvédő Ligával együttesen a gyulai szanatóriumban egy gyermekpavillon létesítését határozta el az igazgatóság. Azonkívül a mostani szanatórium zsúfoltsága miatt egy második népszanatorium fölállítása mindinkább sürgősebb lesz. Az egyesület ezt a második népszanatoriumot oly helyen kívánja fölállítani, ahol az egészségügyi viszonyokon felül az áldozatkészség legjobban nyilatkozik meg. Ilyen hely elsősorban Debreczen, ahol a város 150.000 korona készpénzt és 30 holdnyi területet ajánlott-fel az uj szanatórium számára. Másodsorban egy bácskai nagyközség fog figyelemre kerülni. Reméli, hogy a jövő közgyűlésen már jelentést tehet ennek a fontos kérdésnek a megoldásáról. Bejelenti továbbá, hogy még ez év folyamán három uj tüdővészgondozó (dispen- saire) nyílik meg és pedig Kassán, Győrött és Maros- vásárhelyen. Ezután Werner László főtitkár terjesztette elő az igazgatóság évi jelentését, amely felöleli az egyesületnek múlt évi működését. Örömmel jelenti, hogy a múlt évben a tagok száma 2600-al szaporodott és igy ez idő szerint a taglétszám a 15.000 et is túlhaladja. Vidéki bizottsága az egyesületnek százhat van. A jelentés hálával emlékezik meg mindazokról, akik az egyesület érdekében munkásságot fejtettek ki, elsősorban Auguszta kir. herczegnőről, a megyék fő- és alispánjairól, a városok polgármestereiről, a tagokról, bizottságokról s azokról a művészekről, akik az egyesület javára hangversenyeket, Kiolvasásokat rendeztek. A főtitkár jelentését a közgyűlés elismeréssel fogadta. Utána Németh György főpénztáros bemutatta az egyesület zárószámadásait. E szerint a múlt évben a vagyon 62.133 koronával szaporodott és most 696.00G korona. Csécsy Nagy Miklós és Horváth Zsigmond, mint a felügyelőbizottság és zárószámadási bizottság elnökei tettek ezután jelentést és javaslatukra a közgyűlés a fölmentést a tisztikarnak és pénztárosnak megadta. Majd Geszti József dr., a gyulai szanatórium főorvosa terjesztette elő évi jelentését, amelyet bő kivonatban lapunk tárczájában közlünk, de amely jelentést a főorvos, kívánságra minden érdeklődőnek egész terjedelmében készséggel küldi meg. Végül az indítványokra került a sor. Ezek közül a közgyűlés magáévá tette Hartmann Lajos dr. (Kassa) indítványát, amely kimondja, hogy az egyesület a belügyminiszter utján a tüdőbajosok kötelező bejelentését szorgalmazza. A közgyűlés az elnök zárószavával véget ért. A közgyűlés után a Margitsziget árnyas fái alatt ebédre ültek össze a közgyűlési tagok. Lukács György Auguszta kir. herczegnőt, az egyesület védőjét éltette, majd a vidékről fölsereglett vendégek egészségére ürítette poharát. Bayer Béláné (Budapest) Lukács elnököt, Dobál Antal (Kolozsvár) Barabás Bélát, Barabás Béla a magyar urhölgyeket éltette. Kövesdy Boér Gusztávné (Nagykanizsa) a tisztikar érdemeit méltatta. Werner László fölolvasta a nagyszámban érkezett üdvözlő táviratokat, köztük Auguszta kir. herczegasszony meleghangú telegrammját a közgyűlésből küldött üdvözletért. T a n S g y. Tanulmányi kirándulás. Három évvel ezelőtt több érre megállapított tervezetéhez híven, főgimnáziumunk vezetősége a jelen tanévre kitűzött tanulmányi kirándulását május, hó 15—23-ig tartotta. Ezen kirándulás czélja elsősorban hazánk fővárosának, Budapestnek és nevezetességeinek megtekintése volt, összekötve a Dunántúl közelebbi történelmi vagy földrajzi fontossággal biró helyeinek felkeresésével. Alábbi sorok keretében csak vázolni óhajtom a kirándulásunk lefolyását. Május 15-én, szombaton a déli vouattal indultak el kirándulóink: 20 tanuló ifjú, Bartoss Ferencz, Münch Szilárd és Mérey Gyula tanárok vezetésével, a gyulai állomásról és közvetlen külön kocsiban utaztak egész Budapestig. Az indulás előtt minden egyes kiránduló 32 oldalas hektografált füzetet kapott kézhez, amelyben az egész kirándulás tervezete, a látnivaló nevezetességek leírásával benne foglaltatott. Mindjárt Budapestre megérkezve, az első benyomás élénken hatott ifjainkra. A főváros nyüzsgő-mozgó emberáradata, a számos különféle kocsinak villamosnak szakadatlan sorozata, a nagyváros fényes kivilágítása, zaja, szinte kábító volt az első perczekben a gyulai csendhez szokott vidéki ifjakra és nem aligha tesznek ki többet. Hogy a központi személy zet közös volta s az a körülmény, hogy a két in tézet üzeme egymás kiegészítő részét képezi, a,fen tariási költségeket is mennyire szállíthatja alá, arró később lesz szó, amikor a gyermekszanatorium költ ségvetést adom. Németországban, ahol jelenleg 80 gyermekszanatorium működik, az ilyen társulás példáját í belzigi szanatórium mutatja. A belzigi felnőttek sza natoriumát a berlín-brandenburgi szegénysorsu tüdő betegeket gyámolitó egyesület létesítette, a vele tár sült gyermekszanatoriumot a Bleichrőder-alapitvány ból létesítették s tartják fenn. Az egyesült intézmény minden tekintetben példásan működik. Mindezeket figyelembe véve, 1908. szeptem bérében ilyen értelemben előterjesztést tettem egyesületünk nagyméltóságu elnökének s hálás szívvé ismerem el e helyütt is, hogy őnagyméltósága fej tegetéseimet magáévá téve, nemes embermentő bűz galmával a kérdés praktikus megoldásához azonna hozzálátott. Érintkezésbe léptünk a ligával, mélynél nemes intencziótól vezérelt vezetői, Edelsheím-Gyula} Lipót gróf s Karsay Sándor dr. igazgató a terve nemcsak kivihetőnek, hanem fontosságánál fogvi kiviendőnek is találták s alig néhány napja, hogj Karsay igazgató lent járt nálunk, hogy intézetünké megismerje s a tervről eszmecserét folytasson. A. szemle és megbeszélés eredményeképen azt a meg tisztelő felszólítást kaptam, hogy adjam a létesítendő gyermekszanatorium építkezésének, berendezésénél s működésének s a József szanatóriummal való viszonyának vázlatos képét, ami azóta meg is történt A tervezet jelenleg tárgyalás anyagát alkotja. (Folytatása következik.) •
