Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

1909. május 23. BÉKÉS 7 nak mindenkor kedves, csicsergő alakja lesz Nagy •dicsérettel kell megemlékeznünk Krémer Jenőről, ki az uralkodó herczeg szerepében nyújtott kiváló ka- binetalakitást. Az a felfogás amelylyel feladatát megoldotta, meglepő volt. Túlzásokra sohasem ra­gadtatta magát és nem a karzatnak, de a földszint­nek játszott. Mellette Lotbár szerepében Pesti Kál­mán jeleskedett. Bennük ritka két komikust nyert a közönség. Békefi Niki hadnagya minden tekintet­ben kiváló alakítás volt. Énekben játékban egyaránt •diszponálva nem egyszer zajos tapsot váltott ki a közönség soraiból. Sümegi Ödön képviseli a fiatalos elegáncziát; az ő diszkrét Gusztija kívánni valót nem hagyott maga után, hangja pedig igen kedves tiszta és nemesen csengő. Aradine Vilma Friderika udvarhölgy szerepében keltett helyenkint derültsé­get A közönség sokat tapsolt, jól mulatott. A ren­dezés, zenekar és dirigálás nívón álló volt, csupán a második felvonás elején volt egy kis kavarodás, mikor is SteiDgruber Franc7,iék és a zenekar nem tudtak rögtön egymásra találni s loholtak egész am­bícióval egymás után a nemes öntudat jegyében Díszletek igen szépek voltak. Szerencsemalacz. Az osztrák importokkal szemben ritkán szok­tunk valami nagy bizalommal viseltetni. Rendesen igen gyatra alkotások kerülnek ki a Lajtbán túli operett-gyárakból. A Szerencsemalacz sem tartozik a diceéretes kivételek közé, különösen a librettója. Még a muzsika csak teszi valahogy, helyenkint van benne egy kis lendület, egy-egy vékonyka melódia. De bizony ez is az operettmuzsikák ama divatos faj­tájához tartozik, amelynek nincs karaktere s előadás után nem marad meg az ember fülében semmi más •csak a nagydob és czintányér. Az előadók lelkesen dolgoztak a siker jegyében, telhö Rózsi ügyesen énekelt, sikkesen és közvetlen melegséggel játszott Krémemé Lilinek sajnos csak a szóból jutott ki, dal­ból minél kevesebb. Egyetlen negyedik felvonásbeli énekszáma csak arra volt jó, hogy az előző felvoná­sokból hiányzó érekszámait annál inkább sajnáljuk. Alig jutott egy kis tér az érvényesülésre neki, pe­dig olyan csengő, tiszta, behízelgő hangja, olyan in telligens ének és játéktudása, olyan illúziót keltő megjelenése van, hogy szívesen láttuk és hallgattuk volna akár mind a négy felvonáson keresztül. Kré­mer és Pesti ismét hálás és nagy sikerrel megoldott művészi feladathoz jutottak. Békefi éneke és játéka egyaránt kifogástalan volt. Sümegi a szöktető gróf szerepében nyújtott igen intelligens alakítást s Felhő Rózsival énekelt duettje nagy tetszést keltett. Ker­tész Mihály Jeremiása igen finom művészi érzékre valló alakítás volt. Nehéz tánczát pedig, amelyet bá­jos partnerével Felhó Rózsival járt el, viharos taps­sal honorálták. A többiek játéka s általában az elő­adás és rendezés — kivéve a negyedik felvonásbeli ravasz és hiányzó humor pótlását czélzó pótdiszlet- betolást — kifogástalan volt. A csekély számú kö zönség helyenként melegen tapsolt uj kedvenczeinek Színházi hirek Semmi sem mutatja jobban a -színtársulat szervezett voltát — mint az, bogy a jövő hét is még mindig a tagok bemutatkozásával telik el. Hétfőn a Denevér-ben ismeri meg voltaké- pen Rédei Szidi qualitásait a gyulai közönség. Ked­den Herczeg Ferencz zsenijének ragyogó újszülöttje, A kivándorló fog gyönyörködtetni. Kedves ismerősök a Lápvirágból vonulnak el előttünk s ezek között Jessy szerepében Nagy Terus mutatkozik be aki már — sajnos — csak Gyulán lesz a társulattal, őszre elviszi a pesti Magyar-szinház. Szerdán a Csodagyer­mek kaczagtató mókái mulattatnak s ennek keretében ismerkedünk meg a kitűnő vígjátéki soubrettel : Kende Paulával — Kívüle még Iványi, Almásy, Fodor, Kertész, Krémer, Pesti stb. játszanak jelentős szere­pet. csütörtökön a Király-szinház idei legnagyobb sikerű operettje megy — az Elvált asszony, — mely­ben részt vesz az Operette személyzet apraja-nagyja. Pénteken a szép sikert aratott »Szerencsemalacz« melódiái csendülnek fel újra. Szombaton A Király megy, a Vígszínház idei slágerje. Annyi lesz a kacza- gás, hogy még a színkör viharállott falai is meg­rendülnek bele. A csupa humortól duzzadó, egy kis finom pikantériával tűzdelt darab czimszerepét Al­másy játsza, de nagy szerepe lesz Fodor E., Kende P. és Nagy Terusnak. — Krémernek, Pestinek, Ker­tésznek, Csikynek, szóval a vígjátéki ensemble min­den tagjának. Amint látjuk, a jövő hétejj|is élveze­tes estékre van kilátásunk. — Az igazgatóság min­dent elkövet, hogy ezt a szezont emlékezetessé tegye. Heti színházi műsor. Hétfő, május 24., párat­lan : »Denevér« operett. Kedd, páros: »A kivándorló«, Herczeg Ferencz színmüve itt először. Szerda, párat­lan : »Csodagyermek«, bohózat. Csütörtök, páros: »Elvált asszony«, operett, itt először. Péntek, párat­lan : »Szerencsemalacz«, operett, másodszor. Szombat, páros: »A király«, vígjáték, itt először. Közgazdaság. Gyula város erdeje. Gyula város polgármestere a képviselőtestülettől nyert megbízatás alapján, részletesen indokolt kérvényt adott be a földmive- lésügyi miniszterhez, hogy a város eidejének ki­irtását engedje meg. A kérvényben hivatkozik a város arra a körülményre, hogy az erdőben aszú igen el van terjedve s rendkívül pusztítást visz véghez, az erdő különben is amiatt, mert a talaj most már nedvességet nem kap, igen csenevész és igy a városnak az erdőből semmi haszna nincs, de nem felel meg az erdő azon czélnak sem, amelyet az erdőtörvény előír, miért is az erdő további fenn­állásának semmi értelme nincs, a városra nézve pedig az erdő költséges gondozása csak anyagi áldozatokkal jár. A földmivelésügyi miniszter a kérelmet szabályszerű tárgyalás végett a vármegye erdészeti albizottságához küldötte le, ahova az ere­detileg is benyújtandó lett volna. A kérelem felett az erdőfelügyelőség és az állami erdchivatal véle ményének beszerzése után, legközelebb fog a bizott­ság dönteni. A Gyulavidéki h. é. vasút nagyzerindi állomásá­hoz Lipthay báró tamásdi uradalmából kiindulólag mintegy 7 kilóméternyi hosszuságujkeskenyvágányu motorüzemü mezőgazdasági vasutat óhajtván építeni, miután ehhez a vasút igazgatósága készséggel hoz­zájárult, a közigazgatási bejárás a tegnapi napon ment végbe. A mezőgazdasági vasút építése Nagy- zerinden a bel- és kültelken egyaránt nagyobbmérvü kisajátítást igényel és miután az érdekeltséggel ez egyezség utján nem sikerült, a vasút igazgatósága a szükséges terület megszerzésére nézve a kisajátítási jogot kérelmezi a kereskedelemügyi minisztertől. Az uj szárnyvasutat, amely kizárólag teheráru szál­lításra lesz berendezve, még az ősz folyamán fogják a forgalomnak megnyitni. Az Orosháza—szentesi útnak a szentes—csong­rádi h. é. vasút keresztezésénél a m. kir. állam vasutak egy vonó sorompó felállítását kérte a köz- igazg. bizottságtól. A helyszíni eljárás e hó 17 ón tartatott meg, 'amelyen a vonó-sorompó helyére és a vezeték oszlopainak az orosház—szentesi törvény- hatósági utón leendő felállítására nézve teljes meg­állapodás jött létre. A vonó sorompó a közvetlen közelben lévő szeged—nagyváradi vonal őrházából fog kezeltetni. A sorompó felállítását az a körül­mény tette szükségessé, hogy az ut a kérdéses he­lyen emelkedik s a Vasútnak olyan görbülete van, hogy az utón haladók a mozdonyt csakis közvetle­nül közelből vehetik észre, úgy, hogy a vasuti szerencsétlenség esélye, a mostani helyzet mellett igen nagy. Törvényszéki csarnok. Medvigy Mihály táblai tanács elnök Nagy­váradról a hót elején Gyulára érkezett Gálbory József elnöki titkár kíséretében a gyulai törvény­szék és járásbíróság ügyvitelének megvizsgálására. Az elnök a tapasztalt rend fölött általában meg­elégedését fejezte ki. Hivatalvizsgálat. Lapunk múlt számában meg­emlékeztünk róla, hogy Sztaniszlavszky Adolf nagy­váradi kir. főügyész Gyulára érkezett a gyulai kir. ügyészség ügyvitelének megvizsgálására. A vizsgálat általános eredménye — mint értesülünk — minden irányban a legkiválóbb eredményeket állapította meg. Különösen a fogházkezelés és fogbázi rend fölött fejezte ki megelégedését a főügyész. Szembe­tűnő a kosárfonó ipír fellendülése. Az elért szép eredmény fölött a főügyész elismerését fejezte ki úgy az ügyészség vezetőjének dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettesnek, valamint Halász Sándornak a gyulai fogház felügyelőjének. Heti bünkrónika. Juhász Béla posta- és távirdai kiadó volt a békésszentandrási postahivatalnál, amelynek főnöke Barna Izidor 1909 január 18-án a megfelelő szaktanfolyam hallgatása végett Nagy­váradra berendeltetett. Juhász Béla ettől fogva egyedül vezette a postát. Február hónapban egyszer fiatal vére megkívánta a mulatóst, mert egy ven­déglőből zenét hallott s az erre elfogyasztott egy üveg sör elhódította. Pénze nem volt, tehát hozzá­nyúlt a hivatalos pénzhez. Az első lépés megtétele után azonban rendszeresen kezdte a hivatalos kasz- szát kifosztani és ezt folytatta 1909 márczius 10-ig. Minthogy a Juhász Béla tetteiért a kincstárral szem­ben Barna Izidor tartozott kártérítéssel, Barna márczius 10-én megkérte a szarvasi postahivatal főnökét, hogy rovancsoljon az ő postájánál, Juhász Béla ezt megtudta s jelzett napon délután ó óra tájban, hogy a sikkasztás felfedezését meghiúsítsa, összeszedte a hivatalos lajstromokat, egymásba rakta s azlán rájuk dütötte a az égő lámpát. A kezelési okmányok egyrészét megmentették ugyan a tűz eloltásával, de azért a sikkasztás összegét még sem lehetett pontosan megállapítani, s csak hozzávetőleg lehet tenni 1200—1300 koronát. Ér­dekes epizódja az esetnek az, hogy Juhász Béla, a saját valomása szerint, az utolsó időkben elsik­kasztott összegekből 800 koronát átadott Kilényi József korcsmáro8 nejének, hogy részére Amerikába szóló útlevelet és hajójegyet szerezzen. Kilényiék- nél, tagadásuk daczára, házkutatást tartottak, de az eredményre nem vezetett. A főtárgyaláson dr. Berényi Ármin védte Juhász Bélát, akit hivatali sikkasztás büntette miatt, fiatal korára és beismerő vallomására, mint enyhitő körülményekre tekin­tettel 9 hónapi börtönre Ítéltek. Az Ítélete jogerős. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség P^ítoyárfiiríln But,aPesten N/ari és té|i gyogy­VJöCiuüuIIUIUU hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizű gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszap-, medence- és kádfürdők, melyek kiváló gyógyhatás- sal használtatnak az összes reumatikus- és idegbán- talmaknál. Uszodák, hölég-, szénsavas- és villamos- viz-fürdők. Ivó- és belélegzési-kúra. Prospektust ingyen és bérmentve küld 157 4—16 Az igazgatóság. Országos vásári jelentés. Május 19-én szerda. Sertésvásár. A felhajtás alig haladta mag a 4000 darabot. A sovány sertés ára a magas gabona árak következtében nyomott volt, mig a kövér sertések magas árakon adattak el. Elkelt éves süldő páronként 100—120 kg. súly­ban 90—110 fillérig. Hízott sertések, minőség sze­rint 94—104 fillérig, Május 20. Csütörtök. Birka és juhvásár. A fel­hajtás mintegy 5500 drb. Eladatott páronként jó kos 18—25 kor., fejős juh 16 — 20 koronáig, bárá­nyok 10 —12 koronáig. A felhajtás túlnyomó rész­ben Báuffyhunyad. Belényes és lialrnágy vidéké­ről való. Május 21-én. Péntek. Szarvasmarhavásár. A felhajtás alig haladta meg a 4000 darabot. Tekin­tettel a száraz, időjárásra az árak nyomottak voltak, de alig lett valami is visszahajtva, majd minden darab el kelt. Eladatott fejős tehén 150—350 kor., rúgott borjú 50 koronáig darabonként, jármos ökör 400—700 koronáig páronkint, hízott marha minő­ség szerint 50 — 64 koronáig mmázsánként, 10 szá­zalék levonással. Május 22. Szombat. Lóvásár. A felhajtás oly nagy volt, mint már régen nem tapasztaltuk, meg haladta a 12000 darabot, ellenben igen kevés volt a vevő, igy a vásár nagyon vontatott és igen keve­set adtak el. Eladatott jó 3—5 éves ménló dara­bonként 700 — 1400 koronáig, 5 —7 éves luxus hintó- lovak páronként 1600—2000 koronáig, közép fajért 600—800 koronáig, fuvaros igás ló 210—400 koro­náig. Vágóhidra is vásároltak és fizettek minőség ^erint métermázsánként 30—40 koronáig. Heti p i a c z. Gyula, május hó 21. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán az abnormÍ8 száraz és hideg időjárás folytán állandóan szilárd volt a hangulat, a búza ára 160—koronáig emelkedett. , Heti piaczunkon eladatott: Búza Árpa Zab Tengeri csekély kínálat mellett . 29 20—30 ­. 16 60-16-80 16-20—16 40 14 60-14 80 Erteiltes! Tisztelettel értesítem a u. é. közönséget, hogy elhunyt fiam Bekker János borbély és fodrász-üzletét saját felügyeletem alatt továbbra is fenntartom. A n. é. közönség jóindulatú pártfogását megköszönve, igyekezni fogok azt továbbra is kiérdemelni. Gyula, 1909 május bó. Tisztelettel: id. Bekker Mátyás.

Next

/
Thumbnails
Contents