Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
4 BÉKÉS 1909. május 16. A földadóról és a kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi Y. t.-cz. alapján a földadó kataszter kiigazításának kérelmezésére a törvényhatóság illetékes lévén, Békésvármegye törvényhatósága, tekintettel arra, hogy a vármegye mindhárom becslő járásában, a vármegyével szomszédos becslő járások tiszta jövedelmi fokozatához viszonyítva Békésvármegye óriási hátrányára rendkívül nagy és indokolatlan eltérések mutatkoznak, a földadó kataszter arányos kiigazítását csakis eme tiszta jövedelmi fokozatokban mutatkozó eltérések kiegyenlítése alapján tartja igazságosan keresztülvihetőnek. Békésvármegye közönségének, mely a par excellence földmiveléssel foglalkozó vármegyék között csaknem az első helyen áll, évtizedek óta rendkívüli nagy sérelmét képezi az érvényben álló kataszter és eme kataszteren alapuló földadó, mint amely nemcsak igazságtalanul, hanem elviselhetlenül is sújtja annak nagy-, közép- és kisbirtokosait egyaránt. Az ország egyik részében sem volt oly sérelmes és igazságtalan már az abszolút korszak alatt készült földadó kataszter ideiglen sem, mint éppen Békésvármegyében, de még tetemesebben fokozta és \ elviselhetetlenné tette az 1883. évi XLVI t.-czikkben alapuló állandó kataszter. A földadó, a földtehermentesitési járulékkal az 1881. XL. t.-czikk értelmében az egész ország területére 80 koronában volt kontingentálva; ebben a 80 millió korona földadóban Békésvármegye évi 1.655.658 korona földadóval és a régi általános jövedelmi pótadó kulcsnak megfelelöleg 231.792 korona pótadóval particzipált. Az 1883. évi XLY. t.-cz. tudvalevőleg 6 millió koronával szállította le az ország föladóját. Békésvármegye földadója azonban nemcsak hogy nem szállott le a megkevesbült 6 millió korona földadó arányában, hanem az 1883. évi állandó kataszter következményeként Békésvármegye földadója a régi 1.655.658 koronáról felemelkedett 2,025.364 koronára és ennek megfelelöleg általános jövedelmi pótadója 231.792 koronáról 607.609 koronára, vagyis az állandó kataszter Békésvármegyét 744.795 korona földadó többlettel sújtja. Békésvármegye eme óriási földadó emelkedése két okban rejlik. Az első ok az, hogy a többi vármegyék nagyrészének és különösen a szomszéd vármegyék földjeinek tiszta jövedelmi fokozata az előzőhöz képest tetemesen leszállittatott; a második oka pedig az, hogy Békésvármegye földjeinek tiszta jövedelmi fokozatai a régihez képest viszont tetemesen emeltettek. A tiszta jövedelmi fokozatok emelkedése Békésvármegyében az összes művelési ágakra nézve történt. Aránytalanul magasak ugyanis az összes művelési ágak, igy a legelő és rétek tiszta jövedelmi fokozatai is a szomszéd vármegyék vonatkozó tiszta jövedelmeihez viszonyítva; mindamellett az összehasonlítást ez alkalomból csupán a szántóföldekre terjesztjük ki, amely összehaszonlitás a Békésvármegyével szomszédos becslő járásokhoz képest a következő : Előrebocsájtjuk, hogy Békésvármegye területe három becslőjárásba van beosztva, nevezetesen először a békési becslöjárásra, amelyhez a békési és szeghalmi járások, másodszor a szarvasi becslöjárásra, amelyhez a szarvasi és gyomai járások, harmadszor a békéscsabai becslöjárásra, amelyhez az orosházi, békéscsabai és gyulai járások, végül Gyula rend. tan. városa határai tartoznak. A békési járással határos Biharvármegye be- rettyó-ujfalusi és Jász-Nagykun-Szolnokmegye kar- czagi osztályozási vidéke. A szántóföldeket illetőleg a tiszta jövedelmi fokozatok a következők. A békési becslőjárásban I. osztály 12 frt. 50 kr. II. » 11 — » III. » 9 — XIV. 2> 6 » V. 4 75 > VI. 3 30 > VII. 1 50 » VIII. » 1 — » A berettyóujfalusi osztályozási vidéken (Kornádi) I. osztály 8 frt 75 kr. II. osztály 7 frt 75 kr, III. 6 50 IV. 5 ) — > V. > 3 » — » VI. 1 1 80 £ VII. > — » 75 VIII. > — 1 — karczagi (Dévaványa) harmadosztály vidéken : I. osztály 9 frt — kr. 11. 7 — III. 5 25 i IV. » 2 » 70 » V. 1 » 80 VI. — » 70 » VII. » — — VIII. > — > — A szarvasi becslőjárással határos Jásznagykun- szolnok vármegye mezőtúri osztályozási vidéke. A szarvasi becslőjárás szántóföldjeinek tisztajövedelmi fokozatai a következő : i. osztály 13 frt — kr. ii. 12 — » ni. 9 75 * IV. 6 50 V. 5 » — VI. » 3 i) 50 VII. 1 60 » VIII. — » 75 mezőtúri becslőjárásban : I. osztály 11 frt 50 kr. II. » 10 — » III. 7 } — 2> IV. 4 50 T> V. 3 — » VI. » 1 20 VII. — 80 » VIII. — — A békéscsabai becslőjárással határosok a hódmezővásárhelyi, aradi, erdőhegyi és szalontai becslő- járások, illetőleg osztályozási vidékek. A békéscsabai becslőjárás szántóföldjének tisztajövedelme : I. osztály 13 frt 50 kr. II. 12 » 50 » III. 10 » — » IV. 6 75 V. 5 25 VI. 3 80 » VII. 1 80 » VIII. » 1 » — A hódmezővásárhelyi becslőjárás szántóföldjei « nek tiszta jövedelmei: I. osztály 12 frt 50 kr. II. » 10 » — > III. 2> 8 » 50 » IV. 7 — V. 4 75 VI. 3 » 20 VII. » 1 » 80 VIII. — » 50 Az aradi becslőjárás (Elek, Pécska) tiszta jövedelmei : I. osztály 12 frt 50 kr. II. 10 » — » III. 7 » 50 IV. 5 — V. 3 60 2> VI. » 2 80 VII. » 2 » — ) VIII. » — 55 Az erdőhegyi osztályozási vidék (Gyulavarsánd, Nagypél) tiszta jövedelmei: I. osztály 9 frt 75 kr. II. 7 — III. ) 4 50 IV. * 3 10 » V. 2 50 » VI. 1 80 VII. > — 90 VIII. — 50 szalontai járás tiszta jövedelmei I. osztály 11 frt — kr. II. 9 25 III. 1 7 » — > IV. osztály 5 frt — kr. V. » 3 » 70 VI. 2 50 VII. » 1 50 VIII. » — 70 » A fenti számokban nyilvánuló összehasonlítás minden ékesszólásnál meggyőzőbben bizonyítja a Békésmegye és a vele határos vármegyék becslő- járásai, illetőleg osztályozási vidékei tiszta jövedelmei között Békésvármegye óriási hátrányára fennálló tiszta jövedelmi fokozati külömbségeket és aránytalanságokat. Ezek az óriási külömbözetek minden további bizonyítást feleslegessé téve, már önönmagukban elégséges alapot adnak arra, hogy ezen aránytalanságoknak megszüntetését, nevezetesen Békésvármegye becslőjárásai szántó, legelő, rét művelési ágai tiszta jövedelmei fokozatainak leszállítását kérelmezzük. A fenti tiszta jövedelmi fokozatok felsorolása s összehasonlítása mellett azonban hajlandók vagyunk minden elképzelhető bizonyítási módot javasolni, vagy elfogadni annak, az alakítandó országos földadóbizottság utján leendő felderítésére s igazolására, hogy a földadó alapját képező eme tiszta jövedelmi fokozatkülönbözetek az életben nincsenek meg, a valóságnak meg nem felelnek, sőt azzal homlokegyenesen ellenkeznek. Hajlandók és képesek vagyunk ugyanis bebizonyítani és kérjük is az országos földadóbizottság által megejtendő nyomozás utján meggyőződni róla, hogy Békésvármegye mindhárom becslőjárásában levő szántóföldeknek értéke, vagy évi haszonbére, megközelítő mérvben sem emelkedett amaz arányban az állandó kataszter életbe lépte, vagyis 25 év óta, mint aminő arányban emelkedett a szomszéd becslő- járásokban, illetőleg osztályozási vidékeken. És ha a föld becsértékét és haszonbérét illetőleg, az aránytalanság Békésvármegye hátrányára már 1884-ben fennállott, eme aránytalanság a lefolyt 25 esztendő alatt óriási mérvben fokozódott is. Békésvármegye közönségének, számos társtörvényhatóság és a városok országos kongresszusa által is támogatott múlt évi felirata szerint, a földadókataszterben fennálló igazságtalanságok megszüntetése és a föld tényleges jövedelmének megfelelő adóztatása a régi s az uj törvényben is fennálló becslési rendszer elejtése mellett, az értékkatasztár behozatalával volna ugyan elérhető, de ha a törvény- hozás az uj törvényben az eddigi becslési rendszert fenn is tartotta, a tisztajövedelmi fokozatok aránytalanságának megállapításánál a földek praetium affectionistól ment értékének és tényleges, vagy feltételezhető haszonbérének kiderítése s megállapítása, úgy agrikulturális, mint egyéb szempontokból, ha nem is döntő körülmény, — de mint egyik számba veendő hathatós bizonyítási mód, — feltétlenül figyelmet igényel. A föld praetium affectionistól ment értékétől, tényleges, vagy feltételezhető haszonbérektől, mint egyik lényeges bizonyítási módtól el is tekintve azonban, hajlandók és képesek vagyunk bebizonyítani, hogy a tiszta jövedelmi fokozatok, úgy a szántó, mint a rét- és legelőknél, a törvényben megállapított becslési módozat mellett is, határozottan igazságtalanok és rendkívül sérelmesek a szomszéd becslőjárásokhoz viszonyítva Békésvármegyére nézve. Igazságtalanok voltak már 1884-ben és még igazságtalanabbakká s még sérelmesebbekké váltak a jelenben. Köztudomású, s a meteorologiai intézet pontos megfigyelése által bebizonyított tény ugyanis, hogy a szárazság és ennek minden vészes következményei pár évtized óta még az Alföldön is legnagyobb mérvben és elsősorban Békésvármegyét sújtják. Évek hosszú sora óta jó idő s a jó termés az, ami a hátrányunkra változott időjárás mellett abnormisnak mondható Békésvármegyében. Az 1884. évi állandó kataszterkor szántóföldjeink tiszta jövedelmi fokozatai Békésvármegye mindhárom becslőjárásában a hármas vetés forgó (búza, árpa, tengeri,) gazdálkodási rendszer alapjáD lettek kiszámítva. Ez a hármas vetésforgó ezidőszerint is a gazdálkodási rendszer, sőt igen sok helyt kettős forgóra (búza, tengeri, nem ritkán búza, búza, tengeri) változott át. A belterjes gazdálkodástól époly messze állunk, mint 1884-ben ; sőt a
