Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-02 / 18. szám
4 BÉKÉS 1909. május 1. Városi képviselők választása. A városi választott képviselők megbízatása tudvalevőleg hat ■évről hat évre lejár, igy az 1903-ik év nyarán választott képviselők megbízatása folyó évi junius hó 30-án szűnik meg. — A képviselőtestület csütörtökön tartott rendes közgyűlésében, a választók névjegyzékének összeállítására a választmányba Schröder Kornél elnöklete alatt Ritsek János, Novak Árpád és Kukla Ferencz képviselőket, a megalakítandó igazoló választmányba pedig Schröder Kornél és dr. Follmann János képviselőket választotta meg. A képviselőtestületből kilépő városi tisztviselők a következők : az első választókerületben Singer Mihály, dr. Follmann János, Szénásy József, Szarvassy Arzén, Ritsek János, Sál István, Beleznai Antal, Bekker Antal. Ugyanezen kerületbe benmaradó és igy most választás alá nem eső képviselők pedig a következők : Sál József, Kóhn Dávid, Reisner Ede, Lukács Endre, Mayer István, Karácsony Károly és Kocsis László. A második választókerületben kilépnek Glatz János, Csőke István, N. Kukla István, Szabados János, Horvát Pál, Krizsán András és Szabados Mátyás . benmaradnak Bakó György, Ludwig József, Kukla Perencz, Hegyi István, ifj. Csőke Péter, Góg György, Kis István, ifj. Góg Péter, Siflis István, Heilinger Károly, Zsigmond György és Szőke Péter. A har madik kerületben kilépnek Schmidt József, Gombos Mojsza, Emanditi Konstantin, Anuló Pál, Dászkál Szilárd és Havasi Hermann ; benmaradnak Purzsa Illés, ifj. Beleznai István, ifj. Perei András, ifj Bottó György, Klavács András, ifj. M. Szabó István és Pozsár Mojsza. A negyedik kerületben kilépnek Hack Márton, Exner Perencz, Múlt György, Metz Antal és ifj. Prattinger Mátyás; — benmaradnak Schriffert János, Reinhart Ádám, Eisele József, Bayer József, K. Schriffert János, G. Kneifel József, P. Sál József, Hoffmann Konrád, Steigerwald Ádám, Pfaff Ferencz és Geszner József. Az ötödik kerületben kilépnek Murvai Perencz, Monori Mihály, Túri Károly, Bordó György, Somogyi János, Vidó András és V. Tar János; benmaradnak Ravai Gábor, Bállá Ferencz, Gulyás János, Tarkó Gábor, Nóvery Albert, Gyarmati Sándor, Szilvási Lajos, Makai László, Lendvay Mátyás és Nádházi András. A hatodik kerületben kilépnek Pántye György, Miskucza Illés, Nyikora Dávid, Vladucz Péter és Vonyiga Illés; benmaradnak Hengye Mojsza, Fábián Lajos, Nadabán János, Toldi András, ifj. Styr György, Tar András, Árgyelán György, Portörő András, Szilágyi Tódor. Nagy István, Kis Lajos, Tulkán Péter és Styr György, Választandó lesz ezek szerint az I-ső kerületbe 8, a II-ikba 7, a III-ikba 6, a IV-ikbe 5, az V-ikbe 7 és a Vl-ikba 5 rendes képviselő s ezenkívül min den kerületben 4—4 póttag. — A választás napját a törvény értelmében a vármegye alispánja fogja kitűzni s a választás valószínűleg még május hó folyamán fog megejtetni. Gyula városa s a honvédség. Hetek óta el van terjedve a hir, amelyet mint szóbeszédét magunk is hallottunk, anélkül, hogy szükségesnek tartottuk volna diskuszió tárgyává tenni, hogy Gyula városából a honvédséget el akarják vinni. Nem tettük szóvá azért, mert éppen annyira értékeltük, mint azt a kósza hirt, mely a mozgósítási hírekkel kapcsolatban kelt szárnyra, hogy a katoua sag a takarékpénztán betéteket a hadikincstár részére akarja lefoglalni. Miután azonban a honvédségnek a Gyuláról való állítólagos elviteli szándéka napirend előtt a képviselőtestület csütörtöki közgyűlésén is szóba hozatott, anélkül, hogy eme szándéknak valódiságában egy pillanatig is hinnénk, kénytelenek vagyunk ez okból azzal foglalkozni. Nem is beszélünk arról, hogy az államnak szerződésszerű kötelezettsége mindazideig amig a honvédségi intézmény fennáll, Gyulán honvédséget tartani. Gyula városa volt tudvalevőleg az első az országban, amely a honvédség szervezése alkalmával saját pénzén laktanyát épített a honvédség ró szere a fenti feltétel mellett. Ez a szerződésszerű viszony teljesen kizárja annak lehetőségét is, hogy akár elfogultság, akár ellenszenv, sőt akár a rosszakaratú gyülölség i8 képes volna a honvédséget Gyuláról elvinni. De a szerződésszerű jogtól el íb tekintve, ha az nem is forogna fenn, el sem tudjuk képzelni egy magyar, sőt amitől Isten óvjon, akár egy nem is magyar, hanem ellenséges órzületü idegen kormánytól sem, hogy arra, miszerint Gyuláról a már itt lévő katonaság elvitessók, elfogadható okot, vagy csak ürügyet is találhasson. Gyula városa a középkorban, sőt a történelem szerint már az Árpádok korában is katonai állomás volt. Szemlélhető bizonyítéka ennek a nagy és dicsőséges múltú gyulai várrom, a Budapest és Orsóvá közt levő óriási területen épségben egyedül álló várrom. Közegészségi szempontból is Gyula városa a honvédségnek első állomáshelye ; politikai, közrendészeti s társadalmi szempontok pedig egyenesen megkövetelnék, hogy Gyula mint megyei székhely katonai állomás legyen akkor is, ha ezideig nem lett volna, katonai állomás még az esetben is, ha ez ez államnak nagy anyagi áldozatába kerülne. Megengedjük, hogy a laktanyák felszerelése a fejlődő modern igényeknek és követelményeknek talán nem is felel meg mindenben, amint bizonyára nem felel meg a többi honvédségi állomásokon sem; de ha ez igy ia volna, ebből csak egy dolog következik és pedig az, hogy az igények és esetleges hiányok államköltségen pótoltassanak. Gyula városa, mely az első laktanyát 200.000 korona költségen felül saját erejéből építette kölcsönpénzből, amely kölcsön közbevetőleg mondva mai túlterheltségének legfőbb okát képezi, nincs többé ama helyzetben, hogy pótadójának emelésével katonai czólokra további áldozatokat hozhasson. És mert nincs ily helyzet ben, azért őt azzal büntetni, hogy szerződésszerű kötelezettség és méltányosság arczulcsapásával a ma itt levő honvédséget — ahelyett, hogy azt számos hivatalos aktában tett Ígéret szerint egy zászlóaljjal szaporítanák — a honvédelmi kincstár részéről is évtizedek óta tett és milliókra terjedő katonai beruházások megsemmisítésével még el is vigyék, egy - értékü volna azzal, mint amikor sorvadó betegen eret vágnának és megölnék, amit magyar emberektől, magyar kormányról, egy magyar várossal szemben még feltételezni is bűnnek bélyegeznénk. A gyula—simonyifalvi vasút május 1-től változó menetrendje, mely a Gyuláról Simonyifalvára délelőtt 9^óra után induló, és a Simonyifalváról kora délután Gyulára visszatérő vonatközlekedést s különösen a menetrendnek ama intézkedése, mely a gyulai vasúti állomás s a vámházkitérő között a vonatokhoz és vonatoktól történő közlekedést beszünteti, nagy sérelme Gyula városának. A Gyula— Simonyifalva között közlekedő egy vonat beszüntetése ellen tudomásunk szerint a kisvasút igazgatósága is szót emelt ; ami pedig csupán a városban közlekedett vonatokat illeti, azok beszüntetése, miután szerződésszerű kötelezettségen alapszik azok közlekedtetése, nemcsak méltánytalan, hanem jogtalan is. Gyula városa ugyanis annak idejében csakis ama feltétel mellett engedte meg gróf Almásy Dénesnek a lóvasut létesítését, ha a vasúti vonatokhoz és a vasúti vonatoktól személyszállító közlekedést tart fenn. Gróf Almásy Dénes viszont ama feltétel mellett adta át a lóvasutat a gyulavidóki h. é. vasútnak, ha ez a személyszállítást illetőleg fennálló kötelezettséget Gyula városával szemben teljesíteni fogja. A kisvasút mütanrendőri bejárása alkalmával Gyula városa képviselői jegyzőkönyvileg eme jognak érvényesítését kérték s a keresk. miniszter eme igényt jogosultnak nyilvánítván, szintén kötelezte a vasúttársaságot a személyszállító vonatok üzemben tartására, mely kötelezettségnek a kisvasút mindaddig, mig maga tartotta üzemben a vasutforgalmat, meg is felelt. De üzemben tartotta mindezideig az államvasut is, s a kereskedelmi miniszter által is annak idejében elismert jogalapján köteles azt az államvasut is további üzemben tartani. A képviselőtestület, eme jogának és Gyula városa érdekének érvényesítése szempontjából elhatározta a közigazgatási bizottság utján felhívni a kereskedelmi minisztert, hogy aminő helyes mértékkel mért a kisvasúinak, ugyanezen mértékkel mérjen a hatásköre alatt álló államvasutnak is és az őt is terhelő szerződésszerű kötelezettségét a személyszállító vonatok további közlekedését illetőleg ezután is teljesítse. Bérmálás. Dr. Csernoch János Csanádi megyés püspök május 12—18-ig a felsőcsanádi esperesi kerületben bérmálni fog. 12-én Elekre utazik, 14-én meg Kétegyházán végzi a bérmálást, ahol ünnepélyesen fogják fogadni. Erőss püspök Békésmegyében, Hétfőn, ápril 26- án délután a csabai vasúti állomásnál a református lelkészek és a Békéscsaba intelligencziája fogadták Erőss Lajos református püspököt és gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnokot, kiknek kíséretében volt Futó Zoltán szentesi lelkész. Domby Lajos gyulai református lelkész s békésbánáti egyházmegyei esperes vezetése mellett az ünnepélyes fogadtatásnál megjelentek : Fekete Márton kir. tanácsos, egyházmegyei főgondnok, Nád- házy Bertalan békési, Bay József gyulavári, Szabó János köröstarcsai, Koppányi Gyula csabai lelkészek, Karla Ödön, Gulyás János, Szentandrási Pál, Salamon Gábor, Szügyi József, Csiszár Sámuel, Csete György, Lovich Ödön polgármester, Domokos István járásbiró, Megyeri Imre, Sárosy Gyula, dr. Zöldy János, dr. Kiss László árvaszéki ülnök, továbbá a gyomai, gyulavári, békési, csabai, mezőberényi, füzesgyarmati, vésztői, szeghalmi és körösladányi egyházak kiküldöttei. A fogadó küldöttség a Budapest felől érkező személyvonattal várta az uj püspököt, aki hétfőn reggel indult el Debreczenből és Szajolon keresztül érkezett Csabára. A püspököt hozó vonat pár percznyi késés után megérkezett. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a püspököt és kíséretét, kit Domby Lajos esperes magas szár- nyalásu beszédben üdvözölt. Erőss Lajos püspök röviden válaszolt. Kifejezést adott annak, hogy szándékosan teszi látogatását először a békésbánáti egyházmegyében . . Jóindulatáról, szeretőiéről biztosította az egyházmegye minden községét és minden tagját. Ezután a püspök és kísérete az állomás éttermébe vonult, ahol megebédeltek, majd a Szeged felé induló vonattal tovább utazott kíséretével együtt Nagykikindára s itt a délvidéken kezdi meg körútját, elsősorban is a délvidéki kisebb egyházakat keresve fel. Május 8-án, szombaton délben újra Békéscsabára érkezik a püspök az ottani ref. egyház meglátogatására. A csabai hívek és Békésvármegye közönsége akkor diszeB hivatalos fogadtatást rendeznek tiszteletére. A vármegye központi választmánya április hó 27- én délután 3 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tartott, amelyen jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt dr. Daimel Sándor, dr. Zöldy Géza, dr. Ladies László, dr. Márki János, Dombi Lajos és Moldoványi János központi választmányi tagok, utóbbi úgy is mint a választmány előadója. A központi választmány az összeíró küldöttségek által helyesbített névjegyzékeket felülvizsgálván, azok ellen észrevételt nem tett és az ideiglenes névjegyzékeket az orosházi és gyomai választókerületekhez tartozó községekben, valamint a vármegyei közigazgatási kiadó hivatalban közszemlére kitenni rendelte. Az ideiglenes névjegyzékek az idevágó törvény rendelkezése szerint május hó 5. napjától, ugyanezen hó 25. napjáig lesznek közszemlére kiteve s azok ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat. Dr. Szóbél Dávid, a békésvármegyei közkórháznak hosszabb ideig volt alorvosa, városunkban letelepedett és orvosi működését május hó elsején megkezdette Kossuth Lajos-tér 31. sz. alatti lakásán. A gyulai pénzügyigazgatóoágnál és a kir. adóhivatalnál május 1-től a hivatalos órák kótköznapon 7—1 óráig; vasár- és ünnepnapon 9 —11 óráig tartatnak. Május elseje. Ragyog a napsugár, virágban állnak a fák, a cserjék, s mi a tavasz ihletétől raegittasodva, köszöntünk bűbájos május hónap! Te vagy az ébredésnek, az ifjúságnak, a virulás- nak, a szerelemnek jelképező időszaka. Te vagy csüggedő remények ólesztgetője, s a te első napodat nagy eszmék, jövőbeni megvalósulásra váró nagy gondolatok ünnepének szentelték a világ ösz- szes szoczialistái. — A poézis, amely téged fehér májussá avat, a miénk. A lelkesedés, mely piros május nevet adott neked, a másoké. A te ünnepeden azonban az elvek különbözősége az embereket
