Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-25 / 17. szám
BÉKÉS 1909. április 25. állapítsa meg költségvetését, amely szerint a közúti alap átlagos évi bevétele 502,000 korona, évi kiadása pedig 466,000 koronát tenne ki, vagyis a vármegyének évente 35,000 korona állana rendelkezésére, amelynek terhére a fentebb hivatkozott 770,000 koronás kölcsön lesz felvehető. Előre megjósoljuk, hogy ennek a normál költségvetésnek egybeállítása nem fog sikerülni. A vármegye közúti politikáját ilyen prokrustesi ágyba beszorítani nem lehet s ki fog tűnni, hogy a minister- nek ide vonatkozó kívánsága már az első legközelebb egybeállitandó közúti költség vetés alkalmával nem lesz teljesíthető. A közúti költségvetésbe az Orosháza— Gésa megállóhelyre felvett 50,000 korona vasúti segélyt a miniszter törölte, azért, mert a vasúti segélyezés szorosan véve nem tartozik a közúti alap feladatai közé és mert a vármegye közúti alapja a fentebbiek szerint szorosan vett kötelezettségeit sem képes teljesíteni. Megengedi azonban a miniszter, hogy a kérdéses 50,000 korona fedezéséről a törvényhatóság más fedezeti forrás igénybevételével határozhasson. Érdekes intézkedése a ministeri rende letnek az is, amely szerint elrendeli, hogy eltérőleg a törvényhatósági bizottság határozatától, a községek belterületén átvonuló törvényhatósági átkelési útszakaszokhoz a községek hozzájárulása igénybe vétessék, azonban lehetőleg csak ott, ahol vámos utak nincsenek. Minthogy ilyen község alig van, a rendelet idevonatkozó része gyakorlati jelentőséggel nem bir. Általában megjegyezzük, hogy a kereskedelemügyi miniszter a közúti költségvetés felülbirálatánál a költségvetés realitásának rovására eső szigorúsággal járt el. A bevételi rovatok nagyrészénéi ugyanis a bevételi tételeket felemelte, viszont a kiadási rovatok igen sok tételénél a^^v°íiJls%sgör1eheLet- !cuü! SS§1'£./ uobZegre redukálta. Hogy menynyire nem reális ez az eljárás, felhozzuk, hogy a bevételek közzé felvette a vármegye javára az öcsödi hídon gyakorolt vámszedésből befolyó összeget, holott a vámszedést a vármegye szabályszerűen még nem is kérelmezte, mig a kiadási tételeknél a hosszufoki ármentesitő társulat árterébe eső közutak után kivetett és már esedékes mintegy 9000 koronát azon a czimen, hogy ez a kérdés még a közigazgatási bíróság eldöntése alatt áll, törölte, pedig a közigazgatási bíróságnak döntése már le is érkezett, amely szerint a vármegyének fizetési kötelezettsége meg van állapítva. Nem teljesiti a minister azt a kívánságot sem, hogy a csaba—gerendási útra Csaba község által előlegezett 250,000 ko rónát az 1910. évben visszafizesse. Végül megemlítjük, hogy végeredményében a költségvetés következőkben van megállapítva: Az 1909. évre bevétel 1.316,000 korona, kiadás 1.238,000 korona, maradvány 78,000 korona, az 1910. évre pedig 584,000 korona, kiadás 584,000 korona. A kereskedelmi minisztertől visszaérkezett költségvetés a vármegye májusi közgyűlésének egyik fontos tárgya lészen. Vármegyénk közművelődési bizottságának működése. A múlt év folyamán alakult vármegyei közművelődési bizottság legszentebb feladatának tekintette az iskolán kívüli oktatás ügyét felkarolni s igy a nemzeti közművelődést minden irányban szolgálni. Magyarországon a felnőttek oktatása még a kezdet kezdetén áll. A nyugati nagy nemzetek, akik korunk értelmi és gazdasági törekvéseiben a vezetők, mind felismerték szükségességét annak, hogy a társadalom szélesebb rétegeibe a műveltséget bevinni a legmélyrehatóbb állami érdek. Tudvalévő, hogy a műveltség alapja mindennek. Csak a művelt nemzet erős, csak a művelt nép boldog, csak a művelt ország gazdag. Nálunk gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszteré az érdem, ki a kultur nagy nemzetek népművelési intézményei nyomán nagy fontosságú rendeleteket bocsátott ki a nemzeti közművelődés irányítása és gyámolitása érdekében. Mig kultúrpolitikánk illusztris vezérét erős nemzeti kulturális törekvéseivel ősi magyar szokás szerint a társasom egak-aesi tragárs, saját erejére hagyta, addig némi büszkeséggel mutathatunk rá, hogy Ambrus Sándor alispánunk kezdeményezésére s fáradhatatlan buz- gólkodására az általa vezetett vármegyei közművelődési bizottság a népművelés terén, megyénk egész területén, elismerésre méltó hasznos munkát végzett. Az elért eredmény fel kell, hogy hívja a magyar kultúra vezér- férfiai figyelmét, mert közművelődési bizottságunk oly tért hódított meg, mely eddig parlagon hevert s be kell látniok, hogy csak ez az a tér, amelyen a nemzeti politika igazi sikereket érhet el. Vármegyénk közművelődési bizottsága, mig egyfelől erős kulturális tényezőnek bizonyult, addig alapvető, kezdeményező munkáellenőrző hivatalnoknak árnyékát sem látja. Ám ha a vonaton éjszakázik, úgy este felé eléje áll egy vasutas és a jegyét kéri. Nem azért teszi ezt, hogy megnézze, dehogy : egyszerűen zsebrevágja s odébb áll. Reggel ugyanaz a vasutas mutatkozik és szó nélkül visszaadja a jegyét. A magyar azután morfondíroz, miért történt ez most ? Hát azért, mert az amerikai vasutakon -— ha Pullmann hálókocsiban, ha ülőhelyén alszik az ember, — nyitott szakaszban van, hol jövő-menő emberek járnak-kelnek. Hogy tehát az alvó ember jegyét el ne lopják, vagy ő azt el ne veszítse, hanem éjszakára biztos helyen legyen : a vasutas magánál tartja. Eddig az atyás- kodás a vonaton. A kocsi ajtóit egy-egy állomás után tárva-nyitva hagyják. Az utasok azért végig járhatnak a folyosós vonaton. Ha valaki nem vigyáz és kipottyan, bizony az az ő baja. Robogó vonatra fölugrani, avagy arról leugrani mindenkinek szabad és lehet. Ha baja esik, neki fáj. A vonat érkezését s indulását lelkiismeretes pontossággal tartják be. Már most, ha a vonat indulása például 10 óra 20 perezre van jelezve, a vonatkísérő kalauz igen mérsékelt hangon mondja, hogy: „All oboard 1“ (kocsira 1) Aki szót fogad neki, az utazik, aki nem figyelt rá, hanem holmi duplázott sípolásokra, meg karemelést és gesztusokat vár, mint otthon szokás s a mire oda haza rá van szoktatva : az egyszerűen a perronon marad. A szomszédos Berkeley város a tudományok fölszentelt csarnoka. Ott van a kaliforniai egyetem, melynek közadakozásból 11 millió dollár készpénze van és vagy 136 tanár oktat ott a tudomány min den ágában. Óvodáknak, elemi iskoláknak, gimnáziumoknak, különböző szakiskoláknak ott se szeri, se száma. — Aki korcsmát keresne s ezután kérdezősködnék, attól bizonyára megkérdeznék — mióta van ön ezen a vidéken, hogy nem tudja, hogy egész Berkeley ben egyetlen egy, bort, sört, vagy bármily szeszes italt kimérő helyiség nincsen. Nincs itt se szalon, (korcsma), se kétértelműségben, avagy hírhedtségben utazó üzlet. — Berkeley a tanulás városa, itt semmiféle lumpolásra nincs alkalom. Berkeleyben ez idő szerint 40— 50 ezer lakos él. Virágzó, gyönyörű város. És ilyen város, illetve egész megye akár hány van Kaliforniában. Magyar ember Délamerikában tömegesen nem él. Aki Canadában farmoskodik, az rettenetes sorsban van; kegyetlen csalódásnak rabja! S hiába, figyelmezteti a magyar kormány honfitársainkat, azért a vasúttársaságok irdatlan őserdőibe kicsalják elpusztulni a magyart, lelketlen ügynökök. jával megoldotta azt a függő nagy kérdést, hogy : — mikép lehetne a tankötelezettség évein túl a továbbképzést általánosabbá és hatbatósabbá is tenni s akként népünket jobban belevonni a nemzeti közművelődós keretébe, másrészt gazdasági boldogulására is megadni a kívánatos értelmi és erkölcsi készültséget. Közművelődési bizottságunk e nagy függő kérdést vármegyénk intelligens társadalma és a városok és községek hatóságainak összhangzó együttes munkájával oldotta meg. A társadalom és a hatóság mit képes karöltve a közművelődés terén végezni, arról minden ékesszólásnál meggyőzőbben beszól ez a statisztika, melyet közművelődési bizottságunk ez évi működéséről a nyilvánosság elé hozunk. Az év [folyamán vármegyénk területén közművelődési bizottságunk 131 előadást tartott, ez előadásokat összesen 47.138 felnőtt egyén hallgatta végig. E csaknem félszázezer érdeklődő mély tanúságot rejt magában és fényesen igazolja kultuszminiszterünknek a nemzeti közművelődés terén oly sok éleslátással kijelölt irány helyességét. Vármegyén1: ‘ ’es községeiből beérkezett hivatalos jeUntések alapján a tél folyamán tartott közismereti előadások a következőképpen oszlanak meg : 1. Gyula tartatott 11 előadás; a hallgatók 2660 2. Kétegyháza » 3 » » 230 3. Gyulavári » 1 » » 40 4. Doboz » 2 » 160 5. Mezőberény 12 » » » 5150 6 Köröstarcsa »-5 » 6907. Békéscsaba » 9 » » » 4060 8. Újkígyós » 2 » » » 450 9 Gyoma » 6 » » » 782 10. Szarvas » 5 » » 1582 11. Kondoros » 3 » 520 12. Öcsöd » 2 » » 600 13. Bszentauctrás 4 » 1124 14. Szeghalom 13 _ » » 3478 15. Körösladány 2 2> » 524 16. Orosháza » 24 » » 21020 17. Orosháza külterület 4 2» 213 18 Tótkomlós » 3 » » » 450 19. Csorvás 3 » » 350 20. Gádoros » 4 » 265 21. Nagyszénás 2 » » 200 22. Szentetornya 4 » » a. 559 23. Gyopárhalom » 3 147 24. Pusztaföldvár 3» 4 » » 1094 A vármegye 24 községében 131 előadás tartatott. E számok élénken beszélnek s fényesen dokumentálják Békésvármegye Köz- művelődési bizottságának és ennek keretében az irányitó Pál Ernő, a közművelődési bizottság lángoló lelkesedésü, agilis, ügybuzgó titkára sikeres munkáját. Egy rövid esztendő munkája együvé tudta hozni vármegyénk intelligens polgárságát s az együvé hozott tábor gondos vezető kezek hatása alatt áldozatokat is tudott hozni a műveló'dés nélkülözhetetlen feltételeinek megalkotásában. Az elfogulatlan bíráló megnyugvással hajthatja meg közművelődési bizottságunk előtt az elismerés zászlóját, mert lehetetlen, hogy kifejtett munkájában fel ne ismerje azt a czéltudatos tervszerűséget, készséget és mozgékonyságot, amelylyel oly hamar sikerült neki vármegyénk egész területén a felnőttek oktatásának művelődési feltételeit megteremteni. Felhívás a birtokos közönséghez! A földadó kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. t.-cz. alapján a pénzügyminiszter elrendelte az egyes földrészleteknél a mivelési ágban beállott változás felvételét, s ennek megtörténte után a megfelelő mivelési ágba leendő sorozást. A mivelési ágváltozások felvétele végett az ösz- szes kataszteri iratok a városnak kiadattak s azok a városi nyilvántartói irodában 30 napi közszemlére folyó évi április hó 24-től május hó 25-ig bezárólag kitétettek, melyeket minden birtokos fenti
