Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

1909. április 18. BÉKÉS 8 A szarvasi járás foszolgabirája Pollák Gábor1 szarvasi községi írnokot, mivel a községi ügyviteli szabályzat ellenére magánmunkálatokkal foglalkozott, 10 kor. és Lánczossy László szarvasi anyakönyvvezető helyettest hivatali mulasztások és szabálytalanságok miatt 40 kor. pénzbírsággal bűntette. Tótkomlóson az elhalálozás folytán megüre­sedett községi irnoki állásra Janisch Ferencz, Békésen a megüresedett állatorvosi állásra Jantyik József ok­leveles állatorvos választatott meg. A földmivelésügyi miniszter által Fábián Gábor és Püski Sándor békési gazdasági munkások részére adományozott elismerő oklevél és 100—100 kor. jutalom a gazda- és munkásközönség, valamint a községi elöljáróság jelenlétében adatott át. Az át­adás ünnepélyén a vármegyei gazdasági egyesület Pfeiffer István egyleti titkár által képviseltette magát. A felfüggesztés folytán ideiglenesen megüre­sedett orosházi szolgabirói állásra a vármegye fő­ispánja dr. Yangyel Endre gyakornok, tb. aljegyzőt helyettesítette. A jelentés tudomásul vétetett. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségi viszonyok általában elég kielégítők vol­tak és az előző hónaphoz viszonyítva valamivel job­bak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban tör­tént valamennyi megbetegedés száma 32-vel kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a légző szervek hurutos és gyulladásos bántalmai fordultak elő kedvező lefolyással. A leg­gyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny raga­dós bajok közül előfordult: a) a diphtheria 50 meg­betegedéssel, 15 halálozással; b) a vörheny 66 meg­betegedéssel, 26 halálozással ; c) a kanyaró 30 meg­betegedéssel, 3 halálozással; d) a hasihagymáz 5 megbetegedéssel, 1 halálozással; e) a bárányhimlő 3 megbetegedéssel; f) a gyermekágyi láz 1 meg­betegedéssel ; összesen 155 megbetegedés 45 halá­lozással. (27%.) Amint a kitüntetett adatok igazol­ják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, amely betegség azonban jóformán csak Békéscsaba községre szoritkozott. A baj különben ezen a helyen is csökkenő, a megbetegedések száma kevesbül. Határozott csökkenést mutat a diphthe- riások, a hasihagymázas betegek száma, mig a kanya- rósaké kissé emelkedett. A heveny ragadós bajok többi kóralakjai csak jelentéktelen számokban szere­peltek. A heveny ragadós bajok tovaterjedésének megakadályozására a lehető és czélszerü hatósági intézkedéseket mindenütt megtették, azokat kellően ellenőrizték. Az előirt és havonként végzendő egész­ségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó hiba nem fordult elő. A bábák működése ellen ki­fogást nem emeltek. A köztisztaságot mindenütt ki­elégítőnek jelzik a beérkezett jelentések. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek: élőn 159, hullán 9 esetben, orvostörvényszékit pedig 17 könnyű és 6 súlyos testisértés eseteiben. Gyógyszérummal beoltottak 20 diphtheriás egyént, a kik közül meggyógyult 15, meghalt 5. A halva szülöttek száma 16 volt, az el­vetéléseké pedig 16. Felemlitendőnek tartjuk a főorvos előadmányai között előterjesztett kimutatást a vármegyei közkór­ház múlt évi forgalmáról. Ezen kimutatás szerint az elmegyógyintézetben ápoltatott a múlt évben 323, a belgyógyászati és sebészeti kórházban pedig 4874 egyén. Az összes betegek közül meggyógyult 46%, javult 31%, gyógyulatlanul elbocsáttatott 6%, meg­halt 4V2%. Az összes gyógydij 450393 koronát tett ki, az ápolási napok száma 248000 volt. Műtétet 1416 esetben végeztek. Egy-egy nem elmebeteg egyén átlag 27 napig, és egy-egy elmebeteg átlag 259 napig gyógy kezeltetett. A többi előadók jelentései, illetőleg előadmányai vita nélkül fogadtattak el. A bizottság ülését délben befejezték; délután néhány albizottság tartotta ülését. 2410-1909. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt I. és Il-od osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügy­igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. § a értelmében április hó 19-töl 27-ig a városi adóhivatal helyiségében köz­szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel £már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adó­juknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, .1909. évi április hó 16-án. Dr. Lovich Ödön 179 1—1 polgármester. T a n ü g y. Tanítói személyi pótlékok. A vármegyei köz- igazgatási bizottság az 1907. évi XXVII. t.-cz. alap­ján, 200 korona személyi pótlék megadása czéljából, a következő nem állami tanítókat hozta a vallás- és közoktatásügyi miniszternek javaslatba: Uhrin Károly békéscsabai, Povázsay Gábor tótkomlósi, Sass Ferencz orosházi, Bekker Endre gyulai, (kiváló tanítói és nevelői érdeménél fogva) Bene Ferencz gyulai, (kiváló tanítási eredményei miatt) Podsztrelen György orosházi, Bencze Sándor endrődi, Dankó Soma szarvasi, Weinberger Simon öcsödi és Lengyel Ká­roly körösladányi (közgazdasági munkássága alapján) tanítókat. Kinevezések. Petz József csabai állami elemi iskolai tanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter állomáshelyén való meghagyása mellett igazgatóvá nevezte ki a tanítás terén való fáradhatatlan, jeles munkássága jutalmául. — Holczer Béla füzesgyar­mati tanítót a mellinczei iskolához, nejét szül. Po- povics Olgát ugyanoda állami tanítónővé nevezték ki. A Békésvármegyei Általános Tanitó-Egyesület igazgató-bizottsága f. hó 14-én délután Csabán az állami elemi fiúiskola tanácstermében ülést tartott Uhrin Károly elnöklete alatt. Petz József főjegyző előterjesztette a járáskörök jegyzőkönyveit. Nagyobb vita keletkezett a gyulai járáskor jegyzőkönyve kö­rül, melyben elhatározták, hogy a járáskor kötele­zett tagjai, mivel napdijaikat és útiköltségeiket nem téritik meg, vidéki gyűléseken nem vesznek részt. Pe.czely József megokadatolja a járáskor ezen hatá­rozatát. ... Ha egyrészről kötelezővé teszik a gyű­léseken való megjelenést, méltánytalan dolog, hogy a tanítók csekély napidiját, útiköltségeit sem téríti meg az állam; bejelenti, hogy a Szarvason tartandó nagygyűlésre a gyulai járáskor nem megy el, mert nem lát garancziát arra, hogy kiadásainak csak el­enyésző kis részét is megtéríthessék, mivel Szarvas annyira kiesik a központból, hogy az állam által e czélra utalványozott 342 korona a megyében levő állami tanítók utiszámláinak harmadrészét sem fogja fedezni. A bizottság nagy része hozzászólt a tárgy­hoz. Elnök is sérelmesnek tartja a mostani állapo­tokat, felhozza, hogy mintegy 600 koronát kitevő hátralékok kifizetését több Ízben megsürgették, de sajnos, még eddig minden eredmény nélkül. A Szarvason tartandó nagygyűlésen újabban felmerülő hátralékokat már előre látja. Láng Gusztáv java­solja, hogy a nagygyűlést épp azokból ne tartsák meg. írna Ferencz indítványozza, hogy az alapsza­bályt módosítsák, melyszerint a járáskörök évente egy, az anyaegyesület meg két évben tartson gyű­lést. B"ósz János indítványára, tekintetbe véve az anyagi nehézségeket, elhatározza a bizottság, hogy a nagygyűlést megtartja május 11. és 12-én, de nem Szarvason, hanem Csabán s ekkor módosítják az alapszabályokat. A tárgysorozatba felvették a nyugdij-reviziöt, az Eötvös-alap évi jelentésének is­mertetését, a Gazdakör egyik kiküldöttjének előadá­sát. A pénztárnok előterjesztése után Péczely József indítványára a bizottság felír a Tanítók Országos Bizottságához, hogy a nyári nagygyűlésen nyilváno­san tárgyalják az állami tanítók részére megállapí­tott szégyenletesen csekély napidijait. Ennek sürgős orvoslását kéri olymódon, hogy az állami tanítók részére épp akkora napidij és kilométer pénz álla­píttassák meg, mint amekkora napidijat és kilométer pénzt kapnak a tanítókkal egyenlő képesítéssel biró többi állami tisztviselők. Láng Gusztáv indítványára a bizottság szorgalmazni fogja a nem állami tanítók kedvezményes vasúti jegyeit. Végül a gyűlés a Szatmárnémetin felállítandó tanítói inrernátus részére 10 koronát szavazott meg. Kirándulás. A tanügyi kormány minden negye­dik évben összegyűjti az ország fővárosában, Buda­pesten hazánk középiskoláinak tanulóifjúságát, illetve az egyes iskolák ifjai közül azokat, akik a testgya­korlat terén a többiek közül kiválnak és nemes mér­kőzésre szólítja fel őket. Az idén május hó 22. és 23-án lesz Budapesten a »Magyar tanulok országos tornaversenye,« amelyen — ez alkalommal — részt vesz a gyulai főgimnázium is 18 főből álló tornász- csapatával, amely — a feltételek szerint — az intézet V. és VI. osztályú növendékeiből került ki. Nem lehet azt kívánunk és várnunk, hogy a fiatal, még fejlet­len intézet, midőn még csak második éve annak, hogy a testgyakorlat tanítása szakember kezében van, mindjárt első megjelenésekor nagy győzelmeket aras­son más, régibb és gyakorlottabb intézetekkel szem­ben, azonban erősen hisszük, hogy a gyulai gimná­zium is megállja helyét a többi között. Az országos tornaversenynyel kapcsolatban rendezi az intézet ve­zetősége az idei tanulmányi kirándulást is, amelynek programmja: Budapest, Visegrád, Esztergom és a Balaton vidéke. A kirándulás 8 napig tart, máris többen jelentkeztek rá. A költségek még véglegesen nincsenek megállapítva, de jelezhető, hogy akik a kiránduláson is részt vesznek, azoknak költségei körülbelül 50—60 korona, akik csak a tornaverse­nyen vesznek részt, azoknak költségei 25—30 koro­nára rúgnak. A február hó folyamán megtartott disztorna tiszta jövedelmét az intézet vezetősége a tornaversenyen résztvevő szegénysorsu tanulóknak részbeni vagy egész segélyszésére fordítja. ( Hírek. A húsvéti Ünnepekre kedvezett az időjárás. Pompás enyhe nap volt úgy vasárnap, mint hétfőn. A feltámadási körmenetet is minden akadály nél­kül meg lehetett tartani; igaz, hogy Damokles kardja­ként lebegett fölöttünk az eső, de megusztuk az idén is szárazon ezt az estét. Az ünnep két napján áhitatos hívők seregei töltötték meg a templomo­kat, és hálaadó ünnepi zsolozsmák dicsőitették a feltámadott Istenembert I A tavaszi verőfénybe har­monikusan olvadtak be a templomokból kiszálló Alleluja hangjai. A vallás és a természet egyformán ünnepelte a feltámadás, az ébredés nagy titkát, sejtelmes misztériumát! . . . A gyulai állami gyermekmenhely bizottságának nagy napja lesz jövő vasárnap, folyó hó 25-en. A bizottság ugyanis délután 3 órakor tartja a vár- megyeháza termében rendes közgyűlését, ami'lynek kiemelkedő momentuma ama körülmény, hogy ez alkalommal iktatják be ünnepélyesen a bizottság uj elnökét Széchenyi Antal grófot. A beiktatási ün­nepély jelentőségét fokozza, hogy a közgyűlésre — A katona csak katona ! Szja a böcsület! A gyerek meg vagy három dunna alatt nyö­gött s kegyetlenül izzadt a herbatheától. Nehány nap múlva a fürer, meg a káplár éppen a Csülök Pista sonkáján osztozott, mikor a káplárt rapportra hivták a kapitány elé. Szörnyen megijedt a két katona. A káplár homlokát még a hideg veríték is kiverte. Mi lesz ? Ez bizonyosan a vasárnapiért van! Kitudódott valahogy! Valaki mégis észrevette ? . .. A rapport után a káplár, mint egy bolond szaladt be a fürerhez. Az arcza ragyogott az öröm­től, a kezében valami fényeset szorongatott, lihegve állott meg az ajtóban s csak annyit tudott mondani : — Kereszt . . . kereszt! — No ? . . . kérdezte a fürer. — Kereszt... Én kaptam ! Végre magához tért a káplár. — Igen, én kaptam, amiért a gyereket ki­húztam; a kapitány ur nagyon megdicsért s húsz forintot is adott. Nesze, itt van a fele ! — Hát a kereszt? — Azt nem adom! Megmutatom otthon a faluban. — Ohó ! — Hallgass . . . Ne, itt van a másik tiz forint, de a kereszt az enyim, mert ez — nagy tisztesség!

Next

/
Thumbnails
Contents