Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

1909. április 11. BÉKÉS 7 nap alatt, vagyis legkésőbb 1909. évi julius hó 1-ső napjáig postadijmentes ajánlott levélben közvetlenül hozzám küldjék be. Az egyes földrészletek jelenlegi osztályozásáról a közszemlére kitett egyéni birtokivekből és katasz­teri munkálatokból szerezhető tájékozódás. A javaslatokban megjelölendők az újból osz­tályba soroztatni kért földterületek (földrészletek, •dűlők vagy puszták), esetleg a módosítani javasolt tisztajövedelmi fokozatok, továbbá az indok, mely miatt a kiigazítás kéretik. Indok megjelölése nélkül csak általánosságban tett javaslatok érdemlegesen nem tárgyalhatok. A kiigazítás iránt tett javaslatok vissza nem vonhatók. Abban az esetben, ha a javaslat 20 vagy töbk községbeli földadóköteles birtokos részéről adatiq be, az illető birtokosok aláírásuknak valódiságát1 valamint azt a körülményt, hogy tényleg községbeli földbirtokosok, a községi elöljáróság által az írásbeli javaslaton záradékilag hitelesen igazoltatni tartoznak.« Eme miniszteri rendeletre még visszatérünk és azzal vármegyénk szempontjából behatóan fogunk foglalkozni. Kataszteri becslöbiztos. A földadó kataszter kiigazításáról szóló uj törvényből kifolyólag a pénz­ügyminiszter az ország területén 48 uj kataszteri becslőbiztost nevezett ki s pedig Békésvármegyé­ben Gyulára Böszörményi Pált. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár vasárnapra hirdetett közgyűlése, — miután a ki­küldöttek határozatképes számban nem jelentek meg, — folyó hó 25-én d. e. fél 11 órára ugyan­csak a népkerti pavilion nagytermébe újólag ki- tüzetett. Ezen a közgyűlésen az ügyek, — tekintet ■nélkül a megjelent kiküldöttek számára—érvényes határozattal fognak letárgyal tatni. A munkás­biztositó pénztárnál egyébként krízis van, amennyi­ben az ügyvezető személye tekintetében változás készül, de az idevonatkozólag tett intézkedésekről referálni még időelőttinek tartjuk. Gyulaváros helypénzdijszabása. A kereskede­lemügyi miniszter Gyula város módosított helypénz- dijszabását ismét visszaküldte bizonyos pótlások végett. E pótlások közül legfigyelemreméltóbb a miniszternek az a kívánsága, hogy a szabályren­deletbe egy olyan szakasz vétessék fel, amelynek értelmében a szabályrendelet megszegése vagy ki­játszása 4 koronától 40 koronáig terjedhető pénz­bírsággal büntetheiő. A pénzbírság elzárásra nem lesz átváltoztatható. iltátadás A gerendást és a békésföldvári állo­mások kibővítése folytán újonnan létesített, illetőleg áthelyezett útátjáróknak átadását a közigazgatási bizottság f, hó 10-ére tűzte ki és pedig a gerendási állomásra nézve reggel 8 órára, a békésfóldvári állomásra pedig délután 2 órára. Az orosháza-hódmezővásárhelyi ut építése. Az állami beruházási hitel terhére kiépítendő orosháza- hódmezővásárhelyi ut építési munkálatai kiadása tekintetében megtartott árlejtés eredménye szerint, a munkálatok 366000 korona vállalati összeg mel­lett, Róheim Károly és fiai budapesti czégnek adattak ki. A vonatkozó szerződés, amelyet Hódmezővásár­hely törvényhatósága már jóváhagyott, most érke­zett meg Bókésvármegyéhez is, hogy azt Békés- vármegye törvényhatósága is jóváhagyja. A kérdéses u: 25 km. hosszú s ebből 4'2 Békésvármegye terü­letére esik. A kisiparért. Achim Gusztáv községi mérnök •és a csabai villamos művek igazgató-főmérnöke azon fáradozik, hogy a kisipar támogatására nappali áramot bocsájthasson az iparosok rendelkezésére. Ennek megbeszélésére hétfőn értekezletre hívta össze az érdeklődő iparosokat, kik beható tanács­kozás után az árammeginditást sürgették a lehető legrövidebb idő alatt. 16 iparos azonnal jegyzett is áramot 51 lóerőre. Valószínű az, hogy ha az áram megindul, az iparosok is nagyobb számban jelent­keznek. A békési kosárfonó segélyezése. A vármegye törvényhatósági bizottsága a békési kosárfonót, — tekintettel annak közgazdasági fontosságára, — hosz- szu éveken át, évi 400 korona segélyben részesítette. Minthogy a segélyezés tekintetében vállalt kötele­zettsége a törvényhatóságnak az 1908. évben lejárt, •ennélfogva a további segélyezést beszüntette. — A kereskedelmi miniszter azonban most leirt a vár­megyéhez és kéri, hogy a segélyezés további folyó­sítását határozza el a törvényhatóság. Megjutalmazott községi munkásközvetitök. A földmivelésügyi miniszter három községi munkásköz- vetitőnek és pedig Békéscsabán Chrisztián György­nek 400 korona, Gyulán Bessenyei Vendel alkapitány- nak 200 korona s Endrodön Tímár A. Mátyás end- rődi községi munkásközvetitőnek 100 korona jutal­mat utalványozott, a gazdasági munkásközvetités terén a múlt évben kifejtett tevékenységük elis­meréséül. A hűség jutalma. Abból az alkalomból, hogy a földmivelésügyi miniszter két derék békési mun­kást, névszerint: Fábián Gábor uradalmi cseléd és Püski Sándor gazdasági munkást hosszú időn át tanúsított hűséges szolgálatukért 100—100 K. juta­lommal és elismerő okirattal tüntette ki, lélekemelő ünnepély folyt le folyt le folyó hó 4-én d. e. 10 órakor a békési községháza nagytermében. Az ünne­pélyt — melyen nagy számú, főleg gazda és munkás­közönség gyűlt egybe s megjelent a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület képviseletében Pfeifer István titkár is — a Popovics Szilveszter, békési járás föszolgabirájának szives szavai nyitották meg. A főszolgabíró hatásos szavait Szathmáry Gábor Békés község első jegyzőjének ünnepi beszéde követte, ki az ünnepeitekhez méltó beszédben méltatta az alkalom jelentőségét, az érdemes két munkás be­csületben, tisztesség és kötelességtudásban megtett életpályáját, amelyen nemcsak a polgártársak álta­lános tiszteletét, becsülését, de a legelső magyar gazda, a földmivelésügyi miniszter elismerését is kiérdemelték. A miniszter által adományozott el­ismerő okiratot uj magyar nemesi levélnek, tulaj­donosait a két egyszerű munkást, az uj Magyar- ország igazi nemeseinek tartja. Mert a Szabadság Egyenlőség és Testvériség korában is vannak ne­mesek. A munka, a becsület és kötelessógtudás férfiai azok. Ilyen értelemben Fábián Gábor és Püski Sándor valódi nemesek. Mindkettő hosszú időn ét tartó verejtékes munkájában, feladatéhoz illő komolyságban, gazdájához igaz magyar hűsé­gében mutatta meg szivének nemességét. Fábián Gábor 43 esztendőn át, Püski Sándor 37 esztendeig szolgálta odaadással urát. És pedig amaz, mint gazdasági cseléd, a Wenckbeim uradalmat, az utóbbi meg mint arató és harmados, a békési B. Szabó kisgazda családot. Őszinte, jóakaratu szívvel ajánlja a főjegyző e két derék férfiút a békési munkások figyelmébe s meg van győződve, hogyha ezek élet­pályáját veszik követendő mintaképül fiatalabb munkatársai, újra visszatérnek azok a boldogabb idők, mikor a gazda és munkás kölcsönös egyet­értésben, becsülésben, egymás és a haza javára él­tek. Az első jegyző megindító szavai után még Pfeifer István a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára intézett az ünnepeitekhez hatásos üdvözlő beszédet, amit a Popovics Szilveszter főszolgabíró zárószavai követtek. A jutalom az érdemes két férfiúnak átadatván, a főszolgabíró megköszönve a jelenvolt közönség részvételét, az ünnepélyt be­rekesztették. Uj óragyár Magyarországon. Nagyfontosságu ipari vállalkozásról kapunk hirt a fővárosból. Lőw Sándor órás és ékszerész, Thorotzkai gróf és Társa villamos óra és mekanikai gyár és Kulicska Antal villamos óragyárosok 500 000 korona alaptőkével, melynek nagy része már jegyezve van, Magyar óra­gyárak egyesült részvénytársasága cég alatt részvény- társaság alakul inga óráknak, villamos óráknak és rokon ipari és mekanikai cikkeknek nagyban való gyártása céljából. Inga óráknak nagyipari termelésére hazánkban ez lesz az első vállalat, mely hivatva lesz az országból a tömérdek külföldi gyártmányú inga­órát kiszorítani A Méhészeti Tudakozó Iroda díjmentesen ad felvilágosítást és szaktanácsot mindenféle méhészeti kérdésre, úgymint méhek beszerzésére s azok szál­lítására és kezelésére, olcsó és jó minőségű méh- kaptárak, méhészeti eszközök és mülépek beszerzé­sére, nemkülönben méhtermelvények értékesítésére nézve is- Kívánatra a nyár folyamán gyakorlati szakoktatást is ad az iroda terjedelmes méhesében, szintén teljesen díjtalanul. — Hölgyek számára hölgy­oktató áll rendelkezésre. — Válaszbélyeges kérdések fenti czim alatt: Budapest, I. kér., Virányos-ut 28. szám alá intézendők. Hazai ipari beszerzési források uj czimtára. A »Hazai ipari beszerzési források« II. és bővített kiadása megjelent a m. kir. kereskedelmi muzeum szerkesztésében. Az uj czimtár két részből áll. Az első rész betűrendben felsorolja mindazokat a czik- keket, amelyek az országban gyártatnak, példaszerű utalással arra, hogy az egyes czikkek gyártásával, mely vállalataink foglalkoznak. A második rész az ipartelepeket és azok gyártmányait tünteti fel ipari fő- és alcsoportok szerinti részletezésben. Több mint 1000 olyan ipartelep adataival bővült az uj czimtár, amelyek az első kiadásban nem voltak fólvéve. 3930 magyarországi 190 horvát-szlavonországi, összesen tehát 4120 ipartelepről és azok gyártmányairól nyújt részletes felvilágosítást. Ez a czimtár is, úgy mint az első kiadás, első sorban az állami és törvény- hatósági hivatalok és intézetek számara készült, hogy azok ipari szükségleteik beszerzésénél e segéd­könyv segítségével a hazai közszállitásokat megis­merhessék . De korlátolt számú példányban a közön­ség részére is utánnyomatott a czimtár. Az állami és törvényhatósági hivataloknak díjmentesen külde­tik meg a ezimtár, a közönség pedig 2 koronáért megszerezheti a »Hazai ipari beszerzési források« kiadóhivatalánál (Budapest, V., Akadémia-utcza 3.) Legczélszerübb az összeget postán beküldeni. Az előirt ezimzés be nem tartásából késedelem áll elő a megküldés körül. Törvényszéki csarnok. Höti bünkrónika. Breda Miklós gazdájának: Leindörfer Mór gyomai járási Írnoknak a zárt laká­sába 1907 deczember 1-én álkul(cscsal behatolt és onnan egy télikabátot, egy überzihert, egy öltözet ruhát, egy pár czipőt és egy tulaezüst órát ellopott 104 korona értékben, s azután meglépett Gyomáról. Azonban elcsípték s a gyulai kir. törvényszék hétfőn lopás büntette miatt 6 hónapi börtönre Ítélte. — Vérten András örökösen biztatta Bulyovszky nevű czimboráját, aki Tóth M. Lajosnál szolgált, hogy lophatna néki a gazdájától valamit. A legény aztán 1908 szeptemberében ellopott 6 darab csirkét. Vérten azonnal átadta a esibéket anyjának, Vérten Bálint- nénak, hogy adja el. Valahogy azonban kitudódott a dolog és Vérten András a törvényszék elé került. Bulyovszky megbüntetését a gazdája nem kívánván, a törvényszék csak Vértent ítélte el bűnpártolás vét­sége miatt 7 napi fogházra. Az Ítélet jogerős. — Dávid Péter és Behán György Kondoroson 1908. év szeptember 14-én hamis nyilatkozatot írtak alá arról, hogy Orosz Juliannának hat darab saját ne­velésű birkája van. A nyilatkozat alapján a birkákat el is adták. A törvényszék közokirat hamisítás vét­sége miatt Dávidot 3 napi, Behánt pedig egy napi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős. — Hursan János esabai gazdaember 1908 évi augusztus hó 5-én a heremag-eséplés alkalmával 10 éves kis leányát etetőül használta fel a cséplőgépnél. A kis leány ügyetlenül forgolódott a dob fölött és lába belekerült a dob nyílásába, mely elkapta és térdig leszakította. A kis leány így egész életére nyomorék marad. A törvényszék az apát gondatlanságból oko­zott súlyos testisértés vétsége miatt csak 14 napi fogházra ítélte jogerősen. —■ Szegedi Lajos békési legény 190S. szeptember 24 én segített Nagy István hentesmesternek a szekérről lerakodni. Munkaközben kiesett Nagy István pénztárczája, melyben 221 kor. 64 fillér volt. Szegedi egy alkalmas pillanatban fel­kapta a földről és zsebrevágta. Nagy István később észrevette tárczája hiányát és kereste. Szegedi nem győzött eleget sajnálkozni a baleseten. Mikor elment Szegedi, akkor jutott eszébe Nagynak, hogy hátha Szegedi vágta zsebre a tárczát. Csendőröket küldött el a Szegedi lakására, aki a pénztárczát azonnal előadta egy csatorna nyílásából, ahová elrejtette. A törvényszék, tekintettel arra, hogy a pénzt teljesen hiánytalanul találták meg, lopás vétsége miatt csak egy hónapi fogházra Ítélte. Jogerős. — Sz. Nagy Gábor, Varga Sándor, Barta Gábor és P. Szabó Lajos békési legé­nyek 1908. márczius 21-én lármát csaptak Békés

Next

/
Thumbnails
Contents