Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
1909. április 11. BÉKÉS 3 A megyebizottsági tagválasztó kerületek aránytalansága. Csorvás község aziránt folyamodott közvetlenül a belügyministerbez, hogy a választás alá kerülő bizottsági tagok számában és a választó- kerületek megállapításában fennálló aránytalanságot szüntesse meg. Felbocza kérvényében, hogy Békéscsaba községe, amely az 1900. évi népszámlálás szerint 37547 lakossal birt, választ 35 vármegyei bizottsági tagot, mig Csorvás, Újkígyós, Gyulavári, Békóssárason, Pusztaföldvár, Szentetornya, Gádoros, tehát 7 községből alakított választókerület, amelynek lakossága 28000, összesen 6 vármegyei bizottsági tagot választ. A belügyminister Csorvás község kérelmét, törvényszerű eljárás végett a törvény- hatósági bizottságnak küldötte le. Ezen, az egész vármegyét közelről érdeklő kérdésben a törvény- hatósági bizottság mindeddig azt az álláspontot foglalta el, hogy a kérelmet törvényes alap hiányában és különös figyelemmel a folyton kilátásba helyezett közigazgatási reformra, nem teljesiti. A törvényeknek ide vonatkozó rendelkezései egyébként a következők: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 24. §-a azt mondja, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, tudniillik vármegyékben minden 500, törvényhatósági joggal biró városokban pedig 250 lakos után egy bizottsági tag számittatik. Vármegyékben azonban 600-nál több bizottsági tag nem lehet. A bizottsági tagok száma az általános nép- számlálást kővető esztendőben a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre állapittatik meg. Kapcsolatban ezen törvényes rendelkezéssel, kimondja a törvény 29. §-a azt is, hogy a bizottsági tagok számának a 24. §. értelmében újból történt megállapítása alkalmával, a választókerületek sze rinti beosztás is megfelelőleg kiigazítandó. Az 1886 évi XXI. t.-cz. 96. §-a azonban azt is kimondotta, hogy a 24. és 29. §-ban foglalt rendelkezések csakis a legközelebbi általános népszámlálást követő évben vagyis 1891. évben lépnek éle be. Békésvármegyében azonban tudtunkkal az 1891. évben sem a bizottsági tagok száma, sem a választókerületek nem lettek a fenti rendelkezés értelmében újból megállapítva és kiigazítva. Időközben pedig meg lett hozva az 1892. évi XXVI. t.-cz. amely szerint ha tályon kívül lett helyezve az 1886. évi XXI. t.-cz 24. §-ának a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre leendő újra megállapítására, továbbá a 29. §-nak a választó- kerületek beosztásának, ugyancsak 10 évenkinti kiigazítására vonatkozó rendelkezése és ki lett mondva. hogy a törvényhozás további intézkedéséig az 1870. XLII. t.-cz. 28. rendelkezése marad hatályban. A most emlitett törvény 28. §-a azonban csupán arról rendelkezik, hogy a bizottságnak választás alá eső tagjai 6 évre választatnak. Ezen most felsorolt törvényes intézkedések figyelembevételével megállapítható az, hogy jelenleg csupán az 1886. XXI. t.-cz. azon rendelkezése van életben, melyszerint a bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, tudniillik vármegyénkben minden 509 bizottsági tag után 1 bizottsági tag számittatik, a bizottsági tagok száma azonban 600- nál több nem lehet s hatályban van az 1886. évi XXI. t.-cz. 29. §-ának az a rendelkezése is, amelyben megállapittatik, hogy egy választókerületben mennyi lehet a választók minimális és maximális száma. Ellenben a fentiek szerint nincs törvényes rendelkezés arra, hogy úgy a bizottsági tagok számának újbóli megállapítása, valamint a kerületek újbóli kiigazítása mikor és mennyi időre eszköz- lendő. Hogy Csorvás község fentismertetett kérvénye tárgyában miként fog a törvényhatósági bizottság határozni, azt nem tudjuk, azonban tudomásunk szerint a városi törvényhatóságokban, amelyekben ugyancsak a fenti rendelkezések vannak szószerint érvényben, egyes helyeken megengedte a belügyminister, hogy a városi törvényhatósági bizottsági tagok száma a népesség arányához képest, a törvényben megjelölt módon kiiga- zittassék. Hogy miféle indokok alapján engedélyeztetett ez a változás, azt a vonatkozó határozatok és a belügyminister döntésének ismerete nélkül nem tudjuk. Itt megemlitendőnek tartjuk, hogy Békésvármegyének minden 500 lakos után 1 törvényhatósági bizottsági tagot véve alapul, a mostani 426 bizottsági tag helyett 560 bizottsági tagra volna igénye. A közigazgatási bizottság április havi ülését a közbeeső ünnep miatt, folyó hó 15-én, csütörtökön! fogja megtartani. Békésvármegye központi választmánya a kül- döttségi elnökök által beterjesztett összeirási és kiigazítási munkálatok felülbírálása czéljából f. hó 15-ikón d. u. Va 5 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tart. A képviselőtestület folyó hó 17-én délelőtt 9 órakor rendaivüli közgyűlést tart a következő tárgyakkal : 1. A Billitz-telek megvételi ügye. 2. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvény- társaságnak újabb kibocsátású részvényeiből 100 darab részvény jegyzése. 3. Blaur Gyula gyulai lakos kérelme a háza előtt a szabályozási vonalig terjedő terület részére leendő eladása tárgyában. 4. A város pénzügyi helyzetének megvizsgálására kiküldött bizottság és a városi tanács előterjesztése a város tulajdonát képező italmérési kártalanítási kötvény beváltása és árának hováforditása tárgyában. 5. Metz Antal és társai gyulai lakosok ajánlata a Göndöcs-népkert mögött fekvő szőlőjüknek a város részére leendő eladása tárgyában. 6. Ad. Schriffsrt József városi tanácsosnak állásáról való lemondása s végkielégítése iránt benyújtott kérelme^ 7. Özv. Varga Lajosnó kérelme nyugdíj és temetkezési járulék folyósítása iránt. 8. A gyulai bőrszövetkezet kérelme a volt polgári fiúiskolának részére leendő eladása tárgyában, 9. Az epreskert bérbeadásáról szóló árverési jegyzőkönyv bemutatása és az árverés jóváhagyása. 10. Esküdtképes egyének lajstromának összeállítására hivatott b'zott- ság tagjainak megválasztása. 11. Gálosi János a vadszőlőtelep-kezelőjének kérelme újabb alkalmaztatása és évi fizetésének felemelése iránt. 12. A szentpálfalvi gödrök haszonbérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása. 13. A vármegye alispánjának 1210 —1909. sz. rendelete a községi közutak felügyeletével megbízandó elől járósági tag kijelölése iránt. 14. A városi tanács előterjesztése az utczai fák kivághatása tárgyában hozott 28—1909 kgy. számú határozat megváltoztatása iránt. 14. A remetei iskola építésére beérkezett ajánlatok előterjesztése. 16. Ritsek János és Veik István h. anyakönyvvezetők kérelme anyakönyvi kivonatokért befolyó dijaknak részükre leendő átengedése iránt. 17. Hoffmann Jáoos és gyermekei illetőségi ügye. Ifjúsági isteni tisztelet. A husvét első napján d. e. 11 órara kitűzött református ifjúsági istenitisztelet Rácz Károly segédlelkésznek az ünnepekre Makóra lett kiküldetése miatt nem fog megtartatni. Az orosházi fősorozás eredménye. A márczius 31-etől április 5-éig megtartott orosházi fősorozás eredménye a következő : fel volt biva 1217 hadköteles, ebből besoroztatott 272, póttartalékba jutott 56, fegyverképtelennek nyilváníttatott 112, távol volt 180. a teljesen ismeretlenek száma 76. Törvényhatósági köriratok. Zemplénvármegye törvényhatósága abból az alkalomból, hogy a bortörvény életbe lépett, Darányi Ignácz földmivelés- ügyi minisztert üdvözölte. Ezen köriratát hasonló felirat czéljából megküldötte Békésvármegyónek is. Ugyancsak közölte a vármegyével Abauj-Torna- vármegye törvényhatósága a fusió tárgyában a miniszterelnök úrhoz intézett feliratát. — Ez utóbbi kérdésben, — amint tudva van — a törvényhatósági bizottság már aképpen határozott, hogy a kérdés felett napirendre tért. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a Nagyszénásujpusztai polgári olvasókör alapszabályait láttamozási záradékkal ellátta. A gyulai járás főszolgabirói hivatala ünnepek után költözködik a vármegyeházából a Munkácsy- utczai Bossányi-féle házba. Lopás. Ohlschléger Sámuel rézműves a napokban jelentest tett a rendőrségen, hogy a múlt év november végén a gróf Wenckheim Krisztina-utczai lakásának egyik helységében levő ládájából a ruhák közül 150 korona papírpénzét valaki ellopta. Akkoriban többször meglopták s azért nem rett jelentést a rendőrségen mindezideig, mert folyton leste a tolvajt, ki rendszeresen behatolt lakásába, de nem érte.sohasem tetten. így a múlt hó 27-én is, inig távol volt, lakásában járt a tolvaj egy álkulc3 segélyével, mert szekrényéből 2 alma és egy fekete nyakkendő eltűnt. A rendőrség a nyomozást megindította. Részegség. Szabó Antal ujkigyósi ember vasárnap berándult Gyulára. Dolgát végezve sorba látogatta a korcsmákat. Estére teljsen elázott. Ekkor bevetődött az utolsó stáczióra, a „csillagok“ közé, hol lefeküdt, hogy mámorát kialudja. Reggel megütközéssel vette észre, hogy negyven koronája eltűnt a tározójából. Azonnal szaladt a rendőrségre, ahol abbeli gyanújának adott kifejezést, hogy valamelyik tündér lopta el a pénzét. A rendőrség bevezette a nyomozást, bár az nem biztat nagy sikerrel, mert valószínű, hogy Szabó korcsmárólszámitásba az udvarlók szempontjából. Neki csak a gavallérok „selejtje“ jut s legfeljebb mint páratlan Ügyességű „Postillon d'amour“ nénjei szolgálatában kap fontosabb szerepkört. Hogy ezzel milyen morált szív fiatal leikébe, az már magától is érthető. A négy lánynak apja, anyja van, mégis árvábbak a legárvábbnál. Apjok a század súlya alatt görnyed, anyjok pedig még most is bohó módra szeretne élni s igy csak veszedelmes versenytársként állanak útjában a viruló szép teremtések. Maguk szabadjára vannak ők hagyva egészen, mint akik sohasem ismerték a gardedam tisztes fogalmát. Csak úgy magánosán, asszonykiséret nélkül, udvarló diákoktól körülvéve sétálgatnak késő estig, hálás teret nyújtva a kisvárosi mamák megbotránkozásának. Pedig lehet, hogy ártatlanabb dolgokról folyik köztük a szó, habár kissé tulbango- san is, mint amilyenről suttog a szigorú mamák előtt lépkedő jól nevelt bakfis impertinens jogász kísérőjével. Ez az emancipált viselkedés valóságos bojkottot eredményezett a kisvárosi társadalomban a Laky lányok ellen. Valamire való fiatalember, nem mert megállani ablakjuk alatt, mert akkor a többi lányos házaknál csukódott be előtte az ajtó. így maradtak egészen magukra a remek szép leányok fellengős, fényes álmaikkal s a hűséges apró diáknéppel, mely minden őszön megújulva érkezik meg a számukra. A legelső diák-gavallérok már régen családapák, de a szegény lányok még egyre fogadják az azok helyébe lépő bajusztalan ajkak lázas udvarlását. És hervadoznak lassan, észrevétlenül, herva- dásukban sem kíméli meg őket a kisvárosi ozson- nák pletykaéhes nyelve. Pedig ha tévedt utakon jártak volna, úgy mindenesetre csillogóbb keret övezné ezeket az igazi becses drágaköveket. Ha a kisvárosi egyszerű, szürke élet helyett egy nagyvárosi szalon káprázatos fénye lett volna e fejedelmi szépségeknek a milieuje, úgy ma is csillogva, vakítva uralkodnának a megigézett férfiak hatalmas seregén. Lehet, hogy asszony igy sem lett volna egyikből sem, de diadalmas, fényes ifjúságuk emléke világot vetett volna hervadó arczuk- nak ránczaira is s fonnyadt nyakukban szikrázó gyöngysorok emlékeztetnék a fényre és a sok mámoros diadalra. így pedig megöregedtek idő előtt, vén leányo- san szárazak és nagyon soványok, mert az álmodott uralkodó herczeg vagy őrgróf aligha tévedt a kis ódon városkába messalianceot kötni. Még jó szerencse lesz, ha valamelyik idejekorán kijózanodik s odanyujtja kezét, mikor tisztességes szándékkal közeledik hozzá egy kenyérkereső derék férfi. És ti lángoló szivü diáknépek akkor ne álljá- tok körül az alszegi zöldsalus ablakot, hogy a reális világba kívánkozó jukker-leány’noz könnyűszerrel hozzáférhessen a sárga gamásnis hetyke segédjegyző, vagy a kifényesedett gérokku állami iskolamester. jt f
