Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
8 BÉKÉS 1909. márczius 21. Irodalom és művészet. Támogassuk a Kossuth—Múzeumot. 1848-ra örökké visszaemlékezik a magyar. Nagy idők voltak azok és nagy emberek a megteremtői. Áhítattal, kegyelettel kell tekintenünk mindarra, ami ezen időkre emlékeztet. Meg kell becsülnünk a nemzeti küzdelmünkből reánk maradt emléktárgyakat, melyek egy szebb jövő kivivására serkentenek bennünket. És mi még sem adjuk meg ezen szent emléktárgyak leggazdagabb tárházának: a Kossuth-Muzeumnak azt, ami| magasztos hivatásánál fogva megilletné. Hivatalos köreink sem teszik meg kötelességüket. A múltban Bánffy, Széli, Tisza, sőt a Fejérváry-kormány is támogatta a Kossuth-Muzeumot, csak a mai nemzeti kormány nem tesz érdekében semmit. Ezért fordulunk a hazafias magyar társadalomhoz, amelybe egyedüli reményünket helyezzük, hogy a muzeum kiadványainak vásárlásával mentse meg a Kossuth- Muzeumot. 10 korona ellenében megküldjük Hock János »Rákócziné« czimü diszmüvét, melyből 20 koronás szalou-kiadás is van. 100—150 koronáért megküldjük a »Kossuth Lajos azt üzente . . .< czimü hatalmas képet, mely 170 cm. szélességével és 130 cm. magasságával a legnagyobb színes olajnyomat a kontinensen. A 100 koronás kép egyszerű keretű, a 150 koronás arasznyi széles, díszes aranykeretben van. Tárgya fenséges, kivitele ahhoz méltó. Ezeket a kiadványokat rendeljük meg és a Kossuth-Muzeum, legértékesebb nemzeti gyűjteményünk meg lesz mentve, mely Budapest, VIII. Népszinház-utcza 23. sz. alatt van. Szezon. Eossz időket élünk, rossz csillagok járnak !... Nyakunkon a háború, hacsak valamelyes »deus ex machinal, vagy hogy világosabb legyek, valami »non futárem« ki nem bogozza azt a mádiusi görcsöt*, amit ha másképp nem, karddal leszünk kénytelenek kettévágni ! Vannak akik szörnyű pessimizmussal néznek az eljövendő bonyodalmak elé és kikerülhetetlennek tartják a háborút, mások meg reménykednek a békében. Melyiknek lesz igaza, majd elválik ! Tény az, hogy kurucz időkre lehet esetleg kilátás! A mozgósításról egész rémhírek keringtek már az elmúlt hét folyaii án városunkban. Pedig csak annyi történt, hogy a tartalékosok két első korosztályát behívták, s ezáltal három hadtestnek az annektált tartományokba induló ezredeit, hadi létszámra emeltek fel. Csak ennyi történt! Persze ez a >csak< soknál is többet jelent azoknál, akik a behívás paradicsomi örömeit az apák és anyák gondatlansága miatt élvezni kénytelenek, de általános szempontokból a »csak« szó használata indokolt és helyes! Hiszen történhettek volna ennyi erővel már olyan dolgok is, amik egyenes világfelfordulást jelenthetnének! Hála az Istennek, hogy nem igy van! Az utóbbi napok a békéhez közeledés jegyében teltek el, és reménykedve bízunk benne, hogy talán nem lesz lehetetlen a kibontakozás! A »háborús párt« híveit nagyban exaltálta és frappirozta a múlt keddi zivatar, amidőn is bőven hullott az istennyila és zengett az ég, akárcsak kánikula közepén! Ráadásul még a jégeső, meg a szi várvány! Csak egy fiók üstökös kellett volna, hogy ezek a jó urak riadót fújjanak! Mert az égi jelekben nemcsak a pogányok hittek, hanem ma is sokan hisznek, t. i. a vén asszonyok és a babonások! Ezekből pedig hála Istennek van annyi ebben a hegyekkel koszoruzott, négy nagy folyóval átszelt szép magyar hazában, hogy kitelnék belőlük bőven akár két európai háború markotányos és népfólkelő szükséglete! * * * Az izraelita nőegylet az idén ismét kitesz magáért! Olyan fényes és nagy kaliberű hangversenyt rendez, ami valóságos művészi esemény gyulai kiima alatt! Csokalyi Fényes Annuska a Király Színház kilencz éves csodaprimadonnája jön le közénk egy estére, hogy bámulatban ejtsen mindeneket! A bájos kis díva egyszerre énekel, hegedül és tánczol! Nem a fejledező gyermeki tehetség öntudatlan és bátortalan megnyilatkozása, nem szárnypróbálgató kísérletezés az ő fellépése, hanem egy Istentől megáldott fényes talentum szokatlanúl korai ragyogása ! Valami olyan különös jelenség, mint mikor a rózsafán előbb pattan ki a bimbó, mint a levél! . .. Lesz azonban más érdekessége is a hangversenynek : Kovalssky Robi, Major Simi és Czinczár Dezső szereplése, kik zongorán és hegedűn játszanak s kiknek fellépését nemcsak lokálpatriotizmusból (rövid, de velős szó, akár a „Rükverczkonczentrirunguj de minden helyi vonatkozástól menten, általánosságban is kiváló eseménynek kell tekintenünk ! Azt szokták mondani, hogy nagy események előre vetik árnyékukat. Ez nem mindig igaz mondás. Most is például nem az árnyékukat, de a fényüket vetették előre s annyi jegy elkelt, hogy az esti pénztárnál talán aranyért sem lehet jegyet kapni. Ezért lehet, hogy egyesek haragudni fognak, de lesznek sokan és sokkal többen, akik nem haragszanak érte, azok t. i., akik jegyüket már előre megváltották és lesz olyan is, aki határozottan örülni fog neki s ez a valaki nem más, mint a hangversenyt rendező gyulai izraelita nőegylet Dr. Nyúl. Közgazdaság. „Központi Bank Részvénytársaság“ ezim alatt tudvalevőleg Gyula városának néhány agilis férfia uj pénzintézetet tervezett alakítani. Agilitásuknak bizonyítéka, hogy az 1500 darabban kontemplált részvényre szükséges aláírásokat az uj pénzintézet alakítására határozottan kedvezőtlen viszonyok mellett is sikerült megszerezniük A pónzpiacz hely zete a súlyos politikai viszonyok miatt, az eszme felvetése óta is annyira megromlott, hogy az alapítók ennek folytán elhatározták a hitelintézet felállításától elállani, mely elhatározásukról a részvény- aláírókat folyó hó 17-én a következő kommünikével értesítették: „Bárha a részvényaláirás teljes eredménynyel járt, amennyiben a 300,000 koronás alaptőke túljegyeztetek és a 10%-os befizetés is megtörtént, mégis különös tekintet ei azon kedvezőtlen helyzetre, amelyet a pénzpiaczon a folytonos háborús hírek előidéztek s amelyek egy újonnan keletkező hitelintézet helyzetét igen nehézzé tenné«, nem akarjuk a reánk bízott tőkét túl nagy kocz- kázatnak kitenni és ezért a tervbe vett alapítástól elállunk. A szives bizalmat megköszönve, a, egy- zett részvények után befizetett összt get postai utón — levonás nélkül — b. czimére beküldöttük. A Központi Bank Részvénytársaság alapitói.“ A vármegyei vámos utak múlt évi állása. A vármegyei ktr. ailamepitészeti hivatal beterjesztette a vármegye alispánjához a vármegyei vámos utak 1908. évi bevételeiről és kiadásairól szerkesztett kimutatást. Eme kimutatás BBerint a vámos uiak legnagyobb részének jövedelme, igy Békésén, Kétegy- házán, C-orváson, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Vésztőn, Kötösladányban és Tótkomlóson nem tesz ki annyit, hogy ezen vámosut'k tartozásainak még csak kamatai is fedezhetők lennék, igy tehát a most említett vámosutak tartozásai nem csakhogy idővel letörlesztódnének, hanem azok óvről-évre emelkednek. Ezek szerint nem marad más hátra, mint ezen vámos utakon a vámdijtételek felemeltessenek. A törvényhatósági bizottság már elvileg ki is mondotta a szeghalmi, füzesgyarmati és körös- ladányi vámos utakra a vámdijtételeknek felemelését és ehhez a miniszter is hozzájárult. A mező herényi vámos ut tartozása jelenleg 65000 korona, amelynek letörlesztése az 1917 évben várható Gyula város vámos u'jának tartozásai is szépen törlesztődnek, úgy, hogy a jelenlegi tartozás 56000 koronát tesz ki, amely, figyelembe véve az eddigi évenkénti törlesztés mérvet, az 1912 évben előreláthatólag teljesen meg fog szűnni. A tartozás teljes letörlesztese után módjában lesz Gyula városának — a vámos utak átvételével — megvalósítani azt a régóta táplált kívánságát, hogy a város belterületén elvonuló macadam jellegű útszakaszok, rendes kőburkolattal legyenek elláthatók. A szarvasi vámosutnak a múlt évi kimutatás szerint 40000 korona, mig a gyomai vámosutnak 5500 kotona bevétele volt, tartozása egynek sincs.“ Utmesteri tanfolyamok. A kereskedelemügyi miniszter, mint tudva van, az utmesterek elméleti és gyakorlati ismereteinek kibővítése czéljából egyes helyeken 2—2 évre terjedő utmesteri tanfolyamokat állított fel, amelyekre az illető vármegyék utbiztosaikat az útalapból nyújtott segély mellett kirendelték. Békésvármegye utbiztosai a nagyváradi tanfolyamot hallgatták és ez év márczius 29., 30. és 31. napjain lesz az 1907—1909. évi harmadik és utolsó kétéves tanfolyamnak a vizsgája, amelyre a vármegye szintén meg lett hiva. Szabályrendelet jóváhagyás. A földmivelésügyi miniszter jóváhagyta a vármegyének legutóbb módosított szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről szóló szabályrendeletét, amelynek értelmében most már Szeghalom, Füzesgyarmat és Kötösladány községekben a magyarfaju szarvasmarhatenyésztés az általános, mig a többi községekben a piros-tarka hegyi fajtájú szarvasmarhák tenyésztése van általában megengedAe. A vámszedési jogok meghosszabbítása A kereskedelemügyi miniszter a vésztői és tótkomlós! vámos utakon a vármegye által gyakorolt vámszedési jogot, minthogy a végleges engedélyezési eljárás ezideig még befejezést nem nyert, a folyó évi október hó 31-ig ideiglenesen meghosszabbította. A szeghalmi gözmalmi hid közigazgatási bejárása. Szeghalom községének a Berettyó túlsó partján lakó zsellérjei és kisbirtokosai azt kérték a kereskedelemügyi minisztertől, hogy az úgynevezett gőzmalmi Berettyó hidat, mert az rossz karban van, újra építtesse. A kereskedelmi miniszter egyik főmérnökének a helyszínén szerzett tapasztalatai alapján adott informácziója folytán elrendelte a kérdéses hid terveinek a járási utbizottság által leendő elkészíttetését. A hozzá bemutatott tervek alapján a kereskedelemügyi miniszter a közigazgatási bejárást elrendelte, amely Dr. Daimel Sándor megyei főjegyző elnöklete alatt a folyó hó 16-án tartatott meg Szeghalmon. A közigazgatási bejáráson Csánki Jenő járási főszolgabíró, a Berettyó és sebeskörösi ármentesitő társulatok, Per- szina Alfréd a kir. államepitészeti hivatal főnöke, valamint mintegy 200 zsellér és kisbirtokos vett részt. A bizottság a helyszínén alaposan tájékozódván a helyzetről, megállapította, hogy a tervek vizlefolyási szempontokból teljesen megfelelők, vas- felszerkezettel azonban 12 tonnás terhelés mellett a híd 150000 koronába kerülne, vasbetonból építve azonban 70000 koronára lenne a költség redukálható. Kétségtelenül megállapittatott, hogy a zselléreknek és a kisbirtokosoknak, valamint ezenfelül mintegy 2000 hold tulajdonosainak feltétlen érdeke, hogy a hid a jelenlegi helyén újra építtessék, mert annak felhagyása esetén, ami szintén szóba került, ez az érdekeltség két kilométer kerülővel tudna a községbe jutni. Nagy gondot okoz a költségeknek honnan leendő beszerzése, mert a közvetlen érdekeltek, úgymint a járási utibizottság minthogy a hid viczinális utón fekszik és a zsellérek, a 70000 korona költség előteremtésére képtelenek, igy nem marad máB hátra, mint hogy az állam, a vármegye és a község hozzájárulásával építtessék fel a hid. Ebben a tekintetben való további eljárás, a bemutatott jegyzőkönyv alapján, a vármegye alispánja által fog folyamatba tétetni. Az ÖCSÖdi vashidnak a vármegye részére való átadása. A törvény hatóság^ bizottság a múlt év folyamán hozott egyik határozatával az öcsödi hármas kötözsi és az állam által épített vashidnak átvételét határozta el, azon az alapon, hogy az az ut, amelyen a kérdéses hid fekszik, a közlekedési utak hálózatából a törvényhatósági utak hálózatába vétetett át. Az átvétel kérdésével kapcsolatosan kimondotta a törvényhatósági bizottság, hogy mivel az átveendő hid fenntartása tetemes összegbe kerül, az azon gyakorolt vámszedési jognak a vármegye részére leendő átruházását fogja kérni a kereskedelemügyi minisztertől. Öcsöd községe a törvényhatósági bizottságnak ezen utóbbi részét megfelebbezte. A miniszter döntése most érkezett le. Annak értelmében a törvényhatósági bizottsági határozatnak átvételére vonatkozó részét a miniszter jóváhagyta, ellenben a vámszedési jog átruházására vonatkozólag kijelentette, hogy ebben a kérdésben csak az esetben fog határozni, hogy ha Békésvármegye törvényhatósága a vámszedési jogot, külön,, a miniszteri rendeletben részletesen körülirt kérvénynyel fogja kérelmezni.
