Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

1909. márczius 21

BÉKÉS

H

,tta a nap jelentőségét. Este a társaság visszament yomára, hol a Polgári Körben társasvacsorát ren- eztek, melyen hatalmas jókedv mellett számtalan jhárköszöntő s lelkesítő zene hangjai mellett késő ajnali órákig együtt vigadtak az ünneplők.

Békés.

Délelőtt az összes felekezeti templomokban isten- sztelet volt. Délutáu óriási közöség gyűlt egybe a érház előtt, hol a Kossuth-társaság rendezte az ün- epélyt. Az Iparos Dalkör nagy hatással előadott neke után Bereutes Lajos főgimn. tanár szavalta el »Talpra magvar«-t, majd Kecskeméty Ferencz orsz. yülési képviselő hazaszeretettől ihletett hatásos be- ;éde után Nádházi/ Bertalan ref. segédlelkész sza alt. Nagy közönség volt jelen a főgimn. hazafias nnepélyén, úgyszintén az ipartestület ünnepélyén.

. Itt a dalkar éneke után Czira Juliska szavalt, aragó László tanár beszédet mondott. Este az őszies olvasókörökben igen látogatott társasvacsorákat| irtottak.

Mezőberény j

Az ünnepély sorozatát a polgári fiú és leány- kóla ünnepélye nyitotta meg. A nagy tornacsar- ok alig volt képes befogadni az ünneplő közönséget.

növendékek összhangzatos éneke után Mucsi! ászló, majd Kuczián Ilona nagy hatással szavaltak,! dg Götti Károly tanár tartalmas és lendületes beidben méltatta a nagy múlt eseményeit, annak •hatását a mai nemzedékre. A szép ünnepély a ümnusz éneklésével nyert befejezést. A polgárság ! egyes körökben rendezett ünnepélyen öregbítette1, azafias érzését. Az Otthon-Körben Kolozsy Endre1, •jegyző mondott lelkes beszédet, nagy hatást érve , , a Polgári Körben Szabó Árpád polg. isk. igazító, mig a Gazdakörben Winter Ádam bíró beszélt, j

Szarvas. ;

Szarvason a Tulipán-Szövetség és a Szabad- 5 pceum együttesen rendezett ünnepséget márczius £

i-én. Az ünnepély az Árpád-szálló dísztermében lyt le. Benka Gyula kiváló szép beszédben méltatta £ árczius 15-ét, Bakay Margit hazafias költeményt 1 avalt, mig Bugyié Aranka melodrámát adott elő. 1 en nagy tetszést aratott Liska János gimnáziumi e nár beszéde, ifj. Krcsmárik Endre felolvasása és . Faragó Jenő szavalata. A főgimnázium ifjúsága, t polg leányiskola és leányegylet szintén rendezett inepélyeket. Este a gimnázium ifjúsága fáklyás £ rmenetet rendezett. Zeneszóval és hazafias dalokat a ekelve vonult a menet végig a község főbb utczáin. 1

Füzesgyarmat

Az ünnepségek megkezdődtek már vasárnap este, amikor lampionos menet vonult a városháza elé, ahol Galfy Kálmán unitárius tanító intézett lelkesítő beszédet a közönséghez. Márczius 15-én délután Szűcs Géza unitárius lelkész méltatta a nagy nap jelentőségét.

Dobozon.

Négy helyen ülték meg a nagy nap emlékezetét, nevezetesen a polgári olvasókörben, az iparos olvasókörben, ahol műkedvelői előadás is volt, az ujfalusi olvasókörben és a földmivelő egyletben. Előzőleg reggel 8 órakor a körök zászlók alatt vonultak fel a ref. templom elé, ahol ünnepi isteni tisztelet volt. Az esti lakomákon 600 ember vett részt. Márczius 20-áu pedig Kossuth Lajos halálát gyász iinnepélylyel ülték meg.

Szabályrendelet

a községi orvosok részére gyógykezelési, valamint fuvar- és távolsági dijakról.

I

1. §. A községi orvosok naponként rendelő Mákat tartani kötelesek és pedig : a 'reggeli. Mákban egy órát és délután egy órát; azt, logy moly órában tartassák délelőtt és délután i rendelés, az egyes községek maguk állapítják neg.

A nappali időszak szeptember hó 29-től: iprilis hó 24-ig, reggel J7 órától este 7 óráig, iprilis hó 24-től szeptember hó 29-ig, 6 órától j sste 9 óráig terjed. A napnak a jelzett időpon- 1 okon kívül eső szakasza, éjjeli időnek tekin- endő. !

2. §. A rendelőórák időpontját köteles a :özsógi elöljáróság időnként közhirrótótel utján,1

lakosság tudomására hozni; a községi orvo- í ok pedig a lakásukon levő czimtáblán tartoznak { zt jelezni. 1

3. §. A rendelőórák alatt jelentkezett bete- 1 eket kötelesek a községi orvosok orvosi gyógy- j ozelósbeu részesíteni. Azon a czimen, hogy í

rendelő óra eltelt, a jelentkezettek közül senki e 1 nem utasítható. i.

4. §. A szegények gyógykezelése, vagy bármi- e

emü orvosi ellátása ingyenes. r

5. §. Szegénynek az tekintetik, akinek yó^yszorszükségletót az országos betegápolási é lap fedezi. Ezekről a 118956—1898. számú v elügyministeri rendelet értelmében, a közsógi|I

jelőljáróság által vezetendő nyilvántartás minden j óv január havában, a községi orvosok rendelke- ! zésére bocsájtandó.

t 6. §. A fizetósképes betegek a gyógykeze- ] lésért dijjat fizetni tartoznak.

Gyógykezelési dijj jár mindazokért az orvosi működésekért, amelyek mint betegvizsgálat, vóny- irás, vényismótlés, vagy egyszeri orvosi tanács alakjában külön-külön, vagy együttesen nyuj- , tatnak.

7. §. A gyógykezelési díj nappal az orvos lakásán 80 fillér, a beteg lakásán 1 korona. Éjjel ezeknek a dijjaknak kétszerese fizetendő. A 7 éven alóli gyermekekért a most jelzett gyógykezelési dijak fele jár.

8. §. A községek belterületén kívül fekvő külsőségeken (tanyák, majorok, puszták stb.) a íközségi orvosokat a fizetőképes betegekkel szem- |ben, a rendes gyógykezelési dijjon felül, még ívagy természetben kiszolgáltatott fuvar, vagy fu- vardijj ós ezenfelül távolsági dijj illeti meg.

Úgy a fuvardijj, valamint a távolsági dijj, külön-külön, kilométerenként az oda- és visszautazásnál, 2 kilométernél távolabb eső helyekre és pedig a fuvardijj 20, a távolsági dijj pedig 25 fillérben állapittatik meg.

A távolsági ós fuvardíj a 7 éven alól levő gyermekek gyógykezeléséért is teljes egészében fizetendő. Egy helyen levő több beteg után, vagy pedig ugyanazon kiutazás alkalmával meglátogatott betegek után a fuvar- ós távolsági díj csak egyszer számítható fel.

A községekkel szemben távolsági dij felszámításának helye nincs.

9. §. A községek az 1908. évi XXXVIII. t.-cz. 21. §-ában felsorolt esetekben, ha ezen szabályrendelet 8. §-ában jelzett fuvardijat a 10. §-ban megállapított átalányi összeggel meg nem váltják, a községi orvosok részére természetben kötelesek fuvart adni, vagy a 8 §-ban megállapított fuvardíjakat tartoznak az orvos részére fizetni. A községi orvosok köteleztetnek, hogy esetről-esetre felmerülő fuvar igényeiket, az igénybevétel előtt lehetőleg 24 órával a községi elöljáróság tudomására hozzák, ez alól kivételnek csak sürgős esetben van helye.

10. §. A községek által az előző szakasz értelmében kötelezett fuvar vagy fuvardíj megváltási összege a következőkben állapittatik meg: Békéscsaba, Békés, Füzesgyarmat községekben

gymás mellett és nem sokára megcsendül az ab- kon át az angol ember egyszerű beszédmodora : ló napot uram, megengedi, hogy lesegitsem pod- yászait?' Mikor elhelyezkedünk a kétkerekű bér- ocsiban, a huszadik e'er körül járó számot az les rendőr feljegyzi magának és gyors tempóban idulunk London szíve felé.

Anglia Skóciával és Írországgal együtt is ki- 2bb hazánknál, de a századok óta élvezett békés ijlődés hatalmas gyarmatbirodalom központjává itte. A világ egyik fele közvetlenül neki engedel- íeskedik, a másik felét pedig a páratlan siker tkai érdeklik. Talán nem lesz érdektelen, ha egy ivolabbi nézőpontból néhány tekintetet vetünk rra a társadalomra, melynek barátai és ellenségei - e kettő mindig közelebb áll egymáshoz, mint a jlativ szemlélők, — a világ minden részében ta- ilhatók

Első és leginkább szembetűnő benyomás, hogy z angol társadalom nem egységes. Egy angol pro- :ssor ismerősöm nem egyszer büszkén említette, ogy jme alkalmam van látni egy országot, melyet szta demokratikus elvek kormányoznak, de min- ig elfeledte hozzátenni, hogy a demokraczia és ristokracza fogalmak oly szoros egységet képeznek tt, mint az erő és anyag. Ki látta az egyiket a lásik nélkül? Az angol társadalom még inkább igozott, mint az európai. Nem hiszem, hogy té- ednék azzal a durva felosztással, hogy az angol írsadalmat négy elem. alkotja : az urak, a munka- ezetők, a munkások és a munkátlanok. Csak egy éldával kívánom megvilágítani e felosztást. Angliá- an háromféle elemi iskola van. Az elsőben három- égyezer korona a tandíj és azok növendékei az

egyetemekre kerülnek, ezerholdas birtokból élnek, gazdag apátságok tulajdonosai, magas rangú katonatisztek, bírák és professorok; a másodrendű iskolákban ötven-száz korona tandíjért nevelik a műszaki pályákra készülőket, a kereskedőket és iparosokat, kik az egyetemi műveltségtől elesnek ; a harmadrendű iskolákat az ingyenes oktatást élvező milliók lepik el és hogy a sor teljes legyen, egy újabb szám az, mely kenyér és munka nélkül London sikátoraiban lesi az arra tévedt idegent. Az elsőrendű iskolák tanulója nem igen vizsgázik és nem igen bukik. Mindig tanul, de nem többet, mint amennyi időt egyébre tölt. Hat hónapig pihen és hat hónapig dolgozik. Munkáját kiválóan három szempont irányítja: délelőtt könyve fölé hajol, délután sportot űz, a hátra levő időben — engedelmeskedik. Várkastélyszerü iskoláját alig hagyja el, de ott szerzi legszebb emlékeit. Az i legen lelke is elfogódik, mikor a britt társadalom leggazdagabb fiait fehér papi öltönyükben hosszú sorokban látja ülni a kápolna padjaiban; délután szótlanul, de soha sem lankadó erővel százszor megkísérli, hogy a labdával az ellenség kapujához közelebb kerüljön. Sokszor elesik és nem egy sáros térdből vörös csíkban folyik alá a vér. Mikor tanulmányaik végén az egyetem kancellárjának trónja elé járulnak, hogy a doctori rang jelvényeivel és jogaival felruházza őket, mintha a régi Hellas athlétái jönnének és vennék el az olympiádok pálmaleveleit, melyeket a többi iskolák növendékei soha sem érhetnek el, mert csak az első társadalmi osztály adja a gentlemant, a többi csak a man-t, a közönséges embert. Ez a hagyomány kíméletlenül széttagolja az egész angol társadalmat. Szíves hallgatóim bizonnyal ismerik a legnagyobb angol politikusok neveit és azok között azét a dúsgazdag birminghami gyárosét is, ki az egész birodalmat összetartó szálakat szorosabbra akarta fűzni, ki meghó- ditá a burok hazáját és tiz évvel előbb megalapitá a birminghami egyetemet A nem rég elhunyt miniszterelnök betegsége idején magam is megfordultam főleg liberális politikusok körében és tanúja voltam egy kisebb vitának az uj premier személye körül. Akkor Chamberlain nevének említésekor mosolyogva jegyezték meg ismerőseim, hogy ő nem végzett egyetemet.

Viszont van egy közös vonás, mi e társadalmi rétegeket sokkal közelebb hozza egymáshoz, mint az európai, sajátképen franczia-német demokraczia. E közös vonás az osztályoknak egymásra utalt voltából eredő összetartás érzete. Angliában mindenki dolgozik, és a munka szemlélete az első pillanattól leköti az idegen szemlélőt. Munka a sport is, mert az emberi szervezet képtelen volna eltűrni az éghajlat viszontagságait. A városok fölött nehéz füstfelhő ül és a köd csak dél felé száll fel, hogy a déli órákban ismét fátyolba vonja a vidéket. A londoni köd sajátszerü valami. Néha ólomszürke felhőként ereszkedik alá, néha füsttel telítve sárgásbarna tömegként vándorol a házak fölött. De azért emberek és kocsik szakadatlanul követik egymást; széles ablakokon át derengő villanyfény ömlik száguldó vonatunkra a gyárakból, hol a világ legjobb czikkeit készítik. Nem tudjuk, a gépek zúgása vagy a kocsik lármája, vagy az emelő daruk lánczainak csörgése nagyobb-e a forgalom zajánál, mely a Themzén lefolyik. A hajók a kocsik alá állnak; a kocsik fölött gyalogjáró vezet, a gyalogjárók fölött