Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 11. szám
1909. márczius 1:4 BÉKÉS 3 Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete általában kielégítő. Dr. Jeszenszky Elek orosházi járásba beosztott tb. főszolgabíró ellen hivatali visszaélés miatt feljelentés tétetett, a fegyelmi vizsgálat a visszaélés valóságát beigazolván, nevezettet állásától felfüggesztettem s ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendeltem. Gádoroson az elhalálozás folytán megüresedett esküdti állásra Csizmadia József, Békéssámsonban az újonnan szervezett segédjegyzői állásra Ratios Lajos és végül Orosházán a lemondás folytán megüresedett III-ik orvosi állásra dr. Kovács Gábor választatott meg. Az alispáni jelentés tudomásul vétetett. A kir. tanfelügyelő előadmányai kapcsán élénk vita keletkezett a román iskolák felirata ügyében. Ezen iskoláknál ugyanis a magyar nyelven kívül román nyelvű feliratok is vannak, amelyek ellen, mint már azt megírtuk, a közigazgatási bizottság két ízben irt fel intézkedéstétel végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Eme feliratok mind ez ideig válasz nélkül maradtak A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény csupán magyar nyelvű feliratot engedvén meg, az ezzel ellentétben álló miniszteri rendelet törvénybe ütközik. Eme álláspontjából kifolyólag Ambrus Sándor alispán és dr. Ladies Líszló felszólalásai után egyhangúlag elhatározta, hogy a miniszter intézkedését tovább nem várván, utasítja az iskolaszékek elnökeit, hogy a román nyelvű feliratokat eltávolítsák és amennyiben ezek eme felhívásnak nem felelnének meg, a feliratokat saját hatáskörében közigazgatási utón karhatalmiig véteti le, felhiván az alispánt, hogy a tett intézkedésekről és azok eredményekről a bizottság legközelebbi ülésére jelentést tegyen. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész előadmányai során Gebei András és társainak Gyula városa képviselőtestülete ama határozata ellen beadott feleb- bezése tárgyaltatott, amelyen a város a vadászati bérjövedelmeket a közpénztár jövedelmei közé sorozta. Felebbezők a bérjövedelmöket ugyanis a földtulaj donosok között szétosztani kérik. A bizottság azonban Ambrus Sindor alispán felszólalása folytán a felebbezőket elutasitván, a város határozatát épségben hagyta a határozatban felhozott indokokból, különösen azért, mert a vadászati haszonbéreknek a föld- tulajdonosok között való felosztására nézve megfelelő kulcs nincsen, de a felosztás bármily kulcs mellett oly óriási munka lenne, mely nem volna arányban a csekély összegekre terjedő jutalékkal, másrészről azonban a felosztás Gyula városa magas pótadóját még inkább elviselhetetlenné tenné. Ferszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök előadmányai során előterjesztette a kereskedelemügyi miniszternek leiratát, melyben a közigazgatási bizottság feliratára válaszolva kijelenti, hogy az állami transversalis kőutak korlátokkal való ellátását, amely mindenütt keresztülvive mintegy tízmillió korona költséget okozna az állam kincstárnak, nem teljesítheti. Nem zárkózik el azonban a feliratban foglalt sérelmek elől és kijelenti, hogy az automobil közlekedést szigorú szabályokkal kellő korlátok közé vo- nandja, úgy, hogy az automobil közledésből származó veszélyeket megszüntetendi. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségi viszonyok a múlt hóban általában eléggé kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva*, valamivel jobbak, amennyiben a hevenyragadós bajokban való megbetegedéseknek valamennyi esete 24-el volt kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halálok: a tüdővész volt. A hevenyragadós bajok közül előfordult: a diphteria 74 megbetegedéssel, 23 halálozással, a vörheny 85 megbetegedéssel, 16 halálozással, a kanyaró 12 megbetegedéssel, 3 halálozással, a hasihagymáz 10 megbetegedéssel, 3 halálozással, a szamárköhögés 16 megbetegedéssel, összesen : 187 megbetegedéssel, 45 halálozással. Amint a bemutatott adatok igazolják, a hevenyragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó, amely tömegesen csak Békéscsaba községben mutatkozik közép súlyos lefolyás mellett. (A halálozás 20%). A betegség a múlt év végén kezdődött, de úgy látszik, elérte tetőpontját. A diphtheriások változatlan száma mellett, tetemes csökkenést mutattak a kanyarós, a hasihagymázos megbetegedések. A hevenyragadós bajok tovaterjedésének megakadályozására a szükséges és lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették és azokat kellően ellenőrizték. A havonként végzendő, előirt egészségügyi vizsgáin okát pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 102, hullán 7 esetben, orvostörvényszékit pedig 14 könnyű és 4 súlyos testisértés eseteiben Gyógy- szerummal beoltottak 30 diphteriás egyént, akik közül meggyógyult 23, meghalt 7. A halvaszülöttek száma 16 volt, az elvetéléseké pedig 10. Roediger Gyula pénzügyigazgató előadmányai között legfontosabb volt a földadó tehermentesítési járulék ellen beadott felebbezések ügye. Nem kevesebb, mint 840 ilyen felebbezés adatott be ; valamennyi azonos tartalmú s az aerárszocziális agitáczió következménye. A földadó s a tehermentesítési járulék kivetése tételes törvényen alapulván, a felebbezések mint alaptalanok, sommásan utasittattak vissza. A bizottság már régebben felirt a kereskedelmi miniszterhez a gyulai vasúti állomásnak villanynyal leendő kivilágítása iránt. A miniszter most értesíti a bizottságot, hogy sürgős intézkedés czéljából az igazgatóságot utasította. Az előadók többi ügyei, mint kisebb jelentőségűek, többnyire vita nélkül intézteitek el. Délután az árvaügyi, felebbezési, utadófelszó- lamlásí bizottságok és a fegyelmi bíróság tartották üléseiket. T a n ü g y. A főgimnáziumban ma d. u. 6 órakor Urania- előadás lesz Tárgy: Babylonia és Assyria. Belépti dij 20 fillér. Az előadást, minthogy a képek már megérkeztek, okvetlenül megtartják. Már most felhívjuk városunk közönségét arra a körülményre, hogy a főgimnáziumban mához egy hétre, márczius 21-én lesz az ezévi utolsó Urania-előadás. Ennek lárgyát Messina és a messinai földrengés képezi. A tárgynak szomorú aktualitása bizonynyal érdeklődést fog kelteni mindenkiben. Márczius 15-ike a főgimnáziumban. A szabadság felkelő napjának 61-ik évfordulóját a főgimnázium tanárai és tanulóifjúsága ünnepéllyel üli meg. Az iskolai ünnepély programmja : 1. Nuszbek- Vavrinecz : Jelszó. Enek'i az ifjúsági vegyeskar. 2. Prém I. A szabadságról. Szavalja Scherer Sándor YI. o. t. 3. Nincs becsület . . . Kurucz dal, Káldy összhangositásában. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Németi József főgimnáziumi tanár. 5 Stájer táncz. Kurucz dal, Beliczay Gy. összhangositásában. 6 Petőfi. Márczius 15. 1848. Sz valja Kranczler János IV. o. t. 7. K. M. v. Weber. Karddal. Az ünnepély kezdete d. e. 10 órakor. Szülőket és érdeklődőket szívesen lát a gimnázium vezetősége. Igazgatói értekezlet. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium meg a múlt évben elrendelte, hogy az egyes tankerületek igazgatói évenkint egyszer gyűljenek össze értekezletre, amelyen fontosabb nevelésügyi és tanügyi kérdéseket tárgyalva, azokban véleményt nyilvánítsanak, amelyek esetleg majd alapját fogják képezhetni egyes tanügyi reformoknak. A nagyváradi tankerület igazgatói dr. Vass Bertalan tankerületi kir. főigazgató elnöklése alatt folyó hó 8. és 9-én tartották meg első értekezletüket, amelyen a gyulai főgimnázium részéiül Mérey Gyula igazgató-helyettes vett részt. Az értekezlet a következő kérdéseket tárgyalta: 1. Mikep lehetne a házi nevelés párhuzamos közreműködésével az iskola és család kölcsönös munkáját szorosabb kapcsolatba hozni s egyöntetűségét biztosítani ? (Előadó : Novotny S. Alfonz, nagyváradi prem. főgimn. igazgató). 2, Mi módon érhetnénk el nagyobb eredményt a magyar nyelv tanításában, nemzetiségi vidékeken felső középiskoláinkban ? (Előadó : Rákoczy Géza dr. fehértemplomi áll. főgimn. igazgató). 3. A latin nyelv tanítása és a latin kiegészítő érettségi vizsgálat tartása a reáliskolákban. (Előadó : Boros Vida, aradi áll. főreálisk. igazgató). 4. Mikép lehetne az igazgatói ügykezelést egyszerűsíteni oly módon, hogy az igazgató főhivatását, vezető és ellenőrző tisztét, több idővel rendelkezve nagyobb odaadással teljesíthesse? (Előadó: Burrián János, aradi főgimn. igazgató). 5. A felvételi-, pótló- és magánvizsgálatok kezelésének egyöntetűvé tétele. (Előadó: Schőnvitzky Bertalan, temesvári áll. főgimn. igazgató). Mindezen kérdéseket az előadók javaslatai alapján, az értekezlet behatóan tárgyalás alá vette és azokban egyhangú határozatokat hozott, illetve állást foglalt. Most már csak az volna óhajtandó, hogy ezen czélszerü újításoknak — az igazgatói értekezleteknek — meg legyen azon eredményük, hogy az ott hozott javaslatok ne legyenek pusztában elhangzó szavak, hanem az üdvös megvalósulás útjára lépve, középoktatásunk javításának eszközeivé váljanak. A gyulai rém kath főgimnázium énekkara f. hó 28-án, vasárnap a segélyző egylet javára felolvasással egybekötött hangversenyt rendez. Belépődíj 1 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. Műsor; 1. a) Jelszó. Nuszbek Sándor dr. szövegére irta Yavrinecz Mór. b) Eltűnt az alkony pírja. Volkmann. 2. Csendes éj. L. v. Beethoven. 3. Kapunk előtt. Schubert. 4. a) Cantate. Pitoni. b) Stabat Mater. Theresius. 5. Beethoven. Irta Mut- schenbacher Gyula, az énekkar vezetője, fölolvassa Táby Andor. 6. Itnproperium. Fr. Picka. 7. Vexilla Regis. Fr. Picka. 8. Tenebrae factae sunt. (Violon és harmoniumkisérettel). M. Haydn. 9. Isten dicsősége. L v. Beethoven. Kezdete 5 órakor. Gyulavári község óvodájában a márczius hó 7-éro hirdetett gyermek előadás az e czélra berendezett tágas helyiségét betöltő nagyközönség előtt folyt le, Gyuláról is sokan voltak hallgatók. A változatos műsor darabjait a szereplő iskolás és óvódás gyermekek bámulatos ügyességgel, meglepő bátorsággal adták elő a közönség teljes megelégedésére, a szereplők zsenge korát tekintve hihetetlennek véltük, hogy azt a szerepkört, mit pl. „a két befővettes üveg“ czimü vigjátékban a szereplők egyikének másikának be kellett töltenie, a kis ovolehetett róla állapítani. Erről meg leszedtem azt a keveset is, amivel a csontjait vékonyan takargatta Elmondtam kóczosnak, lustának, sántának, vaknak.. Erie az öreg úgy végigvágott rajta az ostorral hogy magam is megsajnáltam a szegény állatot . . Hogy a lovakkal nem boldogultam, egy mérési fordulattal a politika mezejére csaptam át. Dicsérten a kormányt nyakra-főre. Erre már a: öreg húzogatti a nyakát... — Na most! — gondolám. Hát ütöttem is a vasat, de András gazda nen fogott tüzet. Félúton találkoztunk Szűri Pista bá’val. Kocsin! előtt vagy pár száz lépésnyivel bandukolt. Orv vadászni volt a vén róka, bár puskát nem láttarr nála. Ki tudja, hol tartja dugaszban ? Mikor utolértük, az öreg megállította a lovait s intett Pista bá’nak, de csak úgy a szemöldökével . . . No, ekkor megeredt a beszéd. A faluig neu fogytunk ki belőle. A falu szélén Szűri bá’ lekö- vetkezett a kocsiról. Elparoláztunk. Mire a községházához értünk, egészen ránk esteledett. Itt aztár én is czihelődni kezdtem lefelé a kocsiról . . . Ép a felhágóra tettem az egyik csizmámat, mikor András gazda hátrafordult, a pipát kivette a szájából. Láttam hogy szólni akar, hát biztatni kezdtem — No bátyám, mondja . . . mondja . . . — Izé . . . — No... — Oszt pödörte-e ? — Ki? — Az a nagybajuszú . . . — A Zsiga bácsi? — Az. Megnyugtattam : — Pödörte bátyám, pödörte . . . Már hogy nt pödörte volna! Az öreg intett a süvegével. Tán jóéjszaká' kívánt, de az is lehet, hogy ezzel kétkedő lelkének megnyugvását fejezte ki a pődrést illetőleg.
