Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-08 / 10. szám

1908. márczius 8. BÉKÉS 7 Gyalog János ránézett a bankra ; volt benne vagy 70—80 krajczár, mit — tekintve, hogy krajczárba ment az üzlet — nagy summának lehetett venni, János gazda megcsóválta dere- sedő fejét s kétkedve nézett Pali komájára, ki a bankos tétovázására még hangosabban kiáltá : — Mögütöm . . ! — Az egészet? — igy a bankos. — Mind mögütöm . . . Erre a lapra mög- ütom . . . — Sok lesz, hej . . . Aszondom sok lesz . . . Göcs Pali szeme vérbe borult. Bizonyára a csiger is közbe játszott. Elég az hozzá, hogy fölállt a székről, magasra feltartá kezében a lapját s magából egészen kikelve kiáltá : — Erre a lapra ... a makkdisznóra mög­ütöm mind ... ha még annyi volna is! Mög én, mögütöm én még erre kendet is . . . — Engöm . . . S Gyalog János kirúgta maga alól a széket; de Göcs Pali sem volt rest. Egyszerre kapták el egymás nyakravalóját. Mialatt a két magyar szelíden összeakasz­kodott és megforgott az asztalok körül és alatt, — mint az természetes tünet, ily szoczialis világban — az élelmes kibiczek megosztoztak a bankon. * A tanító kiadta az iskolában, hogy az a fiú, ki bármi okból — legyen az betegség, vagy családi ünnepély — otthon marad, bizonyítványt hozzon, vagy az orvostól, vagy az édesapjától, mert anélkül nem igazolja az elmaradást. A község I-sö esküdtjének Mihály fia kará­cson előtt mulasztott egy egész napot. Másnap, mikor feljött az iskolába hozott magával egy cseréptányér kolbászt, meg hurkát s ezen nem megvetendő anyagot e szavakkal adta át a tanítónak: — Tisztöli édösapám a tanitó urat egy kis ■bizonyítványt küldött. A „meghótt“ közöskonyhának egyik elmé- letbeni hive beszélte a törzsasztalnál : Van vagy két hónapja, (még akkor a fel­számolás csak kisértett) midőn kissé megkésve, úgy félegy óra tájban koczogtam hazafelé. Út­közben figyelmemet már madártávlatból felkölté -egy alak, ki a pénzügyi palota kapuja alatt különös helyzetben valamivel motoszkált, biriz­gált. Közelebb érve láttam, hogy az illető egy guggoló közöskonyhás kihordó, ki egy — bizo­nyára dugaszban tartott — bádog kanállal sebe­den és hatalmas etvágygyal fölözte a közöst. Mellette elhaladva rászóltam : — Jó ? Kissé megrezzent a nem várt hangra . . . nagyot nyelt, majd pár pillanat múlva kétszer is rábólintva a fejét, mondá: — Lehetős ... Ebből gyanítom, — végzé az elméletbeni közöskonyhás, — hogy egyeseknek miért kevés, « mivel „oben liegt smalc“, miért rossz a közös ■eledel. C— elyO Közgazdaság. A békésmegyei takarékpénztári egyesület. Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor tartotta XLIV. évi köz­gyűlését, amelyen 724 részvény képviseletében és 'filö szavazatra jogosított 45 részvényes jelent meg. Lukács György elnök meleg szavakban emlékezett meg Erkel Rezső, az egyesület évtizedeken működött vezérigazgatójának haláláról, nemkülönben sajnálat­tal jelentette be Pándi István felügyelői bizottsági elnöknek, eme tisztéről való lemondását. A köz­gyűlés Erkel Rezső halála fölötti mély részvétét és Pándi Istvánnak a felügyelő-bizottsági elnökség­ről leköszönése fölött sajnálatát jegyzőkönyvileg örökíti meg. A közgyűlési jegyzőkönyv vezetésére Kóhn Dávid, a jegyzőkönyv hitelesítésére Nuszbek Sándor és Czinczár Adolf, a szavazatszedő küldött­ség tagjául Deimel Lajos vezetése alatt Schmidt István és Bekker Endre részvényeseket választották meg. A lapunkban már részletesen közölt igazgatói jelentés, zárszámadások és a tiszta nyereség mikénti felosztására vonatkozó javaslat felolvasottnak nyil­vánitattak. A felügyelő-bizottsági jelentést a köz­gyűlés meghallgatta és észrevétel nélkül szintén tudomásul vette, Az üresedésbe jött igazgatói s felügyelői állásokra titkos szavazás volt, amelynek eredményeként Novák Árpád 457 szavazattal igaz­gatónak. Böhm Miklós pedig 486 szavavattal fel ügyelő-bizottsági tagnak választatott meg. A válasz­tás eredményének kihirdetésekor Lukács György elnök melegen üdvözölte az uj igazgatóis felügyelő­bizottsági tagot és a múlt évben is kifejtett sikeres működésért köszönetét nyilvánította az igazgatóság és felügyelő bizottságnak és ezzal a közgyűlés ®/4 órai együttlét után elnök lelkes éltetésével befe­jeztetett. Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Részvénytársaság f. hó 7-én délelőtt 11 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését, melyen dr. Lukács György v. b. t. t. elnökölt. A közgyűlésen 5458 részvény képviseletében 34 részvényes jelent meg. Elnök a közgyűlést lelkes szavakkal meg­nyitván, a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Daimel Sándor és Karácsonyi Károly részvényese­ket kéri fel. Spielmann Gyula főkönyvelő felol­vassa az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentését, melyeket a közgyűlés egvhangulag tudo­másul vesz s a felmentvényt úgy az igazgatóság­nak, valamint a felügyelő-bizottságnak minden irányban megadja. A mérleg szerint kimutatott 90.650 kor. 09 fillérnyi tiszta haszon felosztására vonatkozólag közgyűlés elfogadja az igazgatóság javaslatát, mely szerint fentnevezett összegből 9065’09 korona a tartalékalapra, 20849 50 K alap- szabályszerü jutalékokra, 5000 K államkölcsöntör- lesztésre, 18000 K osztalékra, 2735-50 K tisztvise lök jutalmazására, 32000 K külön tartalékalapra, 3000 K kétesek tartalékjára fordítandó. Közgyű­lés elnök indítványára hálás köszönetét mond a vállalat vezetőségének a múlt évben kifejtett ered- ményteljes fáradozásáért. Lendvay Sándor temes­vári részvényes a temesvári érdekeltség és külö­nösen Temesvár sz. k. város polgármestere, dr. Telbisz Károly udvari tanácsos nevében róvja le elismerését a gyár vezetőségével szemben a temes­vári telep gyors felállítása s mintaszerű berendezé­séért. Weisz Mór vezérigazgató a temesvári gyár­telep fényes sikerének érdemét elsősorban dr. Tel­bisz Káro y polgármesterre hárítja át s indítvá­nyozza, hogy a közgyűlés elismerésének s hálájá­nak jeléül nevezett po'gármestert táviratilag üdvö­zölje. Kokron József hódmezővásárhelyi részvényes indítványozza, hogy ha esetleg alkalom kínálkoz­nék rövidesen fonoda felállítására, ilyen alkalmai a gyár vezetősége semmi esetre el ne mulasszon. A tárgysorozat 3. pontja értelmében felügyelőbizott­sági tagokul három évre terjedő megbízatással Schmidt József, dr. Follmann János, dr. Ladies László, Lukács Endre és Farkas Samu Gyuláról, továbbá Lendvay Sándor és Lindner Ármin Temes­várról egyhangúlag megválasztattak. Miután indít­vány nem tétetett, elnök a közgyűlést berekesztette. Közgyűlés után az összes jelenvolt részvényesek megtekintették az uj gyárhelyiségeket. Délben a Komlóban dr. Lukács György elnök tiszteletére a békésmegyei takarékpénztár és kötőgyár közös bankettet rendezett. A gyulavidéki helyiérdekű vasút részvénytár­saság ügykezelésének, üzemvezetésének és az 1907 évről szóló előkészített zárszámadások átvizsgálása czéljából folyó hó 2 án érkezett Gyulára a keres­kedelemügyi minisztérium képviseletében Szechy Károly vasúti és hajózási főfelügyelő valamim Susnek Oszkár kereskedelemügyi minisztériumi szám tanácsos, mi.it a számvevőségi igazgalóság kikül­döttje. A három napig terjedő vizsgálat megejtée* után az igazgatóság szükebbkörü értekezletet tar­tott, melyen a vizsgálat eredményeként a minisz­teri számtanácsos mindazon módozatokat ismertette, melyek a vasúttársaság beruházási költségeinek fedezésére módot nyújthatnak. Ezen jelentés vétele után Széchy Károly vasúti és hajózási főfelügyelő az igazgatóságnak kijelentette, miszerint tekintettel arra, hogy a vasutat rövidesen kitünően prosperáló vállalatnak találta, az igazgatóságot a jövő hét folyamán egy a kereskedelemügyi minisztériumban tartandó ankétre hivatja meg, hogy azon a vasút­társaság részére a legmegfelelőbb módozat elfoga­dását megállapíthassák. A további jelentésből tudo­másul szolgált, hogy úgy az ügyvezetés, mint az előterjesztett zárszámadások rendben és kifogás­talanoknak találtattak. Az üzleti bevételek igen eredményesek, a kiadások azonban a minden vasút­nál szokott első évi költséges fentartás és folytonos javításokból, valamint az építkezésre szükséges és rendelkezésre nem állott összegek beszerzési költ­ségeiből kifolyólag magasaknak merültek fel, me­lyek azonban a miniszteri számtanácsos által az 1908. évre előkészített budget szerint tetemesen csökkenni fognak. A gyulavidéki vasúton február havában szállít­tatott 13210 személy után bevétel 4359 korona, 1823 tonna teher után bevétel 7372 kerona, össze­sen II. hóban 8731 korona. Folyó évben szállítta­tott 25777 személy után bevétel 9297 korona 5534 tonna teher után bevétel 10708 korona, összes be­vétel 20005 korona. Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter a gyulai iparos tanoncziskola részére 1150 korona államsegélyt engedélyezett. , Békéscsabai állomás kibővítése czéljából szük­séges kisajátitási eljárás márczius hó 21-én veszi kezdetét. A kisajátitási eljárás vezetésére a köz- igazgatási bizottság dr. Zöldy Géza vármegyei tiszti főügyész elnöklete alatt: Perszina Alfréd kir. fő­mérnököt, Varságh Bélát, jegyzőül pedig Körös Lajos várm. tb. aljegyzőt küldötte ki. Az orosházi takarékpénztár folyó hó l-én tartotta XXXYI, évi közgyűlését. A zárszámadások szerint az intézet a kedvezőtlen pónzpiaez daczára kielégítette múlt évben is a jogos hiteligényeket. Yáltótárczája 28.943 koronával, betétállománya 189221 koronáyal apadt, jelzálog tárczája ellenben a gyulamezei kölcsönölt folytán 2,069.000 koronával emelkedett. Yisezleszámitolási hitelt 80.526 koroná­val vettek többet iganybe mint előző évben. Az üzleti tiszta jövedelem 167.161 kor. 47 fill. Oszta­lékot részvényenkén a múlt évi 110 koronával szemben 120 koronát adnak. A felügyelő-bizottság mandátuma lejárván, a közgyűlés a régi tagokat Cohn Gyulát (elnök), Zilahy Lászlót és Széli Ist­vánt újból megválasztotta A gyulai m. kir. folyammórnöki hivatal hatás­körében az elmúlt évben házi kezelés mellett foly- tattatott a Fekete-Körös folyó 10—16 kmtr. közötti u. n. malomfoki szakaszának rőzsepárhuzam-müvek és két átvágás létesítésé vei kapcsolatos kotrása, mely munkakeretben 54113 korona 90 fillér költ­séggel kiépíttetett 2188 fratr hosszú rőzsemü, száraz­ban kiemeltetett 16G60 m3 és kotrással 56'000 m3 föld. A Kettős és Hármas-Körös hajózhatóvá tétele érdekében a bökényi telepen folyamatban volt a 3/a és 3/b S'ámu átvágások teljes mérvű kibővítése, valamint a hajózó müveknél a kőbányáéi, kőburko­lati és kavicsolási munka szintén házi kezelésben. A'szükségelt kőanyagokat Tóth Ferencz szegedi hajótulajdonos óh Guttmann és Frank újvidéki ezóg szállította 222.190 korona 16 fillér vállalati össze­gért. A házi kezelésben foganatosítandó föld és kőmunkálatokra az elmúlt évben a rendelkezésre állott 276.279 korona 03 fillérből 149.605 korona 51 fillér használtatott fel. Teljesittetett 107.450 m* száraz földmunka és 98.852 m3 kotrás és elhelyez­tetett mintegy 9000 m3 kőhányás és 10.180 m* kőburkolat. A bökényi csegés duzzasztó alatti folyó -zakaszának a hajózás érdekében szükséges kikot­rását a tiszai m. kir. állami kotrások vezetősége saját ellátmánya terhére foganatosította a teljesít­mény 43,306.2 m3 volt. Az 1908. évben folytattatni fog házi kezelés mellett: 1 a Fekete-Körös 10—16 kmtr közötti u. n malomfoki szakaszának rőzse­párhuzam-müvek építésével kapcsolatos kotrása 60.000 korona költségelőirányzattal. 2. A Fekete- Körös remetei hid körüli szakaszának kotrása 7311 korona 60 filler költséggel. 3. A csegés duzzasztó-

Next

/
Thumbnails
Contents