Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-01 / 9. szám

1908. márczius 1. B E KÉS 3 az interpellálókat, hogy hasonló panaszaikkal hozzá forduljanak, melynek folytán a vizsgálatot minden­kor szívesen és sürgősen foganatosítja. — Azért is czélszerübb, hogy fegyelmi utón tett panaszszal or­vosolják felszólalók panaszaikat, mert ily módon az esetleg használandó sértő szavaikért felelősséggel is tartoznak. Az ügyet különben megvizsgálja. Az alispán és a főszolgabíró megnyugtató vá­laszának megadása után a jelentést a közgyűlés min­den észrevétel nélkül tudomásul vette. „K. b.a tagválasztás. Ennek megtörténte után bejelentette elnöklő főispán, hogy több bizottsági tag arra való tekin­tettel, hogy a déli vonattal elutaznak, kérte, hogy a közigazgatási bizottsági tagválasztás toron kivül vé­tessék elő. A kérelmet teljesítve, elrendeli a válasz­tást, melynek tartamára az ülést felfüggesztette. A felfüggesztés és a szavazás tartama alatt a közgyűlés terme mozgalmas képet mutatott. Mint­egy fél órát vett igénybe a szavazás, melynek le­telte után a közgyűlés újból megnyittatván, a sza­vazatszedő küldöttségi elnökök bejelentették, hogy összesen 163 szavazat nyujtatott be, melyből esett Haviár Dánielre 82, dr. Márki Jánosra 81 sza­vazat ennélfogva közigazgatási bizottsági tagul Haviár Dániel választatott meg. A seámonkérö szék jegyzőkönyve a tisztikar te­vékenységéről, továbbá a belügyminister rendelete a tisztviselői összeférhetetlenség tárgyában tudomásul vétettek. Ezután dr. Konkoly Tihamér vármegyei aljegyző terjesztette elő a belügyminister ama rendeletét, melyben annak adatott kifejezés, mely szerint a köz- igazgatás érdekében szükséges, miként azok a tiszt­viselők, a kik a néppel állandóan érintkeznek, annak nyelvét megértsék. A törvényhatóság az állandó vá­lasztmány javaslatának elfogadásával kimondotta, hogy Békésvármegyében a rendelet tárgyában to­vábbi intézkedés szüksége fenn nem forog. Nagyszabású politikai vita indult meg azon körirat tárgyalásánál, melyet Udvarhely vármegye intézett a vármegyéhez a kormány iránti bizalom nyilvánítása érdekében. Az első felszólaló: Reck Géza messze vissza­menőleg vázolva a politikai fejleményeket, melyek arra intenek bennünket, hogy alaposan megfontolva járjunk el a kérdés tárgyalásánál az objectiv hatá­rozat érdekéből. Elfogadja az állandó választmány javaslatát, mely a kérdés felett napirendre tér. Térszüke miatt nem vagyunk abban a helyzet­ben, hogy más közügyek hátrányára a felszólaláso­kat érdemük szerint itt egész terjedelmükben közöl­hessük, s igy csupán történetírásként jegyezzük fel, hogy e tárgyban Veress József, Ladies László, Sze- berényi Zs. Lajos, Pálffi Béla vettek részt a vita során, melynek izgatott részét leginkább az Achim L. András és Simonka György féle felszólalások ké­pezték. Utóbbi állítólag az előbbi nevében egy »eré­lyes« hangú határozati javaslatot is terjesztett elő, súlyosbítva névszerinti szavazás megkérésével. A törvényhatóság a névszerinti szavazás ered­ményeként 80 szavazattal 59 ellenében a bizalom nyilvánítása tárgyában kelt törvényhatósági átiratot állásfoglalás nélkül tudomásul vette. Átiratok. Úgyszintén tudomásul vétetett Udvarhely vár­megyének a horvát obstrukezió letörése, Hajdú vár­megyének a fogyasztási adóknak a városok részére leendő átengedése, Moson vármegyének az orvosi internátus czéljaira. Nyitra vármegyének Pöstyén fürdőben alapítvány létesítésére adomány megszava zása tárgyában kelt körirata. Nagyvárad városnak zálogházak felállítása tárgyában kelt körirata hasonló szellemű felirattal támogattatott. Adófelszólamlási bizottság. Az adófelszólamlási bizottság tagjaiul a küszö­bön álló három esztendős cziblusra a közgyűlés Schmidt Józsefet és Kohn Dávidot rendes, ifj. Mol- doványi Istvánt és báró dr. Drechsel Gyulát helyet­tes tagoknak közfelkiáltás utján megválasztotta. Drágasági pótlék. A vármegyei alkalmazottak drágasági pótléka tárgyában a kiküldött bizottság jelentése tárgyaltat­ván: Achim L. András felszólalásában oda konkludál, hogy miután a drágasági pótlék megadása leginkább a kisebb tisztviselők részére volna szükséges, ennél­fogva ö csak ezek részére adna elvben drágasági pótlékot és a főbb tisztviselőknek nem. Simonka György szerint el kell ismerni, hogy a tisztviselők részéről jogos a kívánság. Miután azon­ban éppen az előbb a tisztviselők a kormány iránti bizalmatlansági indítványt nem szavazták meg, az is megállapítható, hogy azok sohasem a néppel tarta­nak. Menjenek tehát kérelmükkel a kormányhoz, a mely iránt bizalommal viseltetnek, mert ő olyan tisztviselőknek, a kik a nép érdekében megindított mozgalmat leszavazzák, drágasági pótlékot nem sza­vaz meg. Napirendről való levételt indítványoz. — Veress József és Ladies László pártoló felszólalása után az alispán minden kétségek és félreértések el­oszlatása czéljából kijelenti, hogy a vármegyei tiszt­viselők egyáltalán nem kértek drágasági pótlékot, csu­pán az írnokok. Miután azonban éppen a törvény- hatóság legutóbb abban a nézetben volt, hogy a drágaság! pótlék megszavazása a tisztviselők érdeké­ben is kívánatos, a kérdésnek ily irányban való ki- terjesztése szintén a közgyűlés által mondatott ki. Az állandó választmány javaslatának mellőzé­sével végül is kimondatott, hogy a drágasági pótlék kérdése napirendről levétetik. A földadó reform javaslata. Kiss László aljegyző előterjeszti a földadó re­formja tárgyában kidolgozott javaslatot, amely a közgyűlési meghívóval kapcsolatban a vármegye hi­vatalos lapjában egész terjedelmében közöltetett és az állandó választmány által elfogadtatni és az or­szággyűlés képviselőházához kérvény alakjában fel­terjesztetni javasoltalak. Szeberényi Zs. Lajos (Békéscsaba), — mint a földadó igazságos kivetésének egyedüli helyes mó­dozatát teljesen magáévá teszi a javaslatot, de a kérdés országos jelentőségénél fogva indítványozza, hogy ne szorítkozzunk egyszerű feliratra, hanem küldjük meg a javaslatot körirat alakjában az ország összes törvényhatóságainak. (Élénk helyeslés). Beliczey Géza (Békéscsaba) előrebocsájtja, hogy neki az érték-kataszter ellen voltak aggályai, de az emlékirat beható tanulmányozása után eme aggályai eloszlottak, különös tekintettel ama körülményre, hogy az emlékirat az érték-katasztert a földadó maximális összegének törvényben való megállapítá­sához, mint előfeltételhez fűzi és ezért a javaslatot egész terjedelmében elfogadja. Dr. Igaz Pál (Békés) szintén elfogadja a ja­vaslatot, de óhajtaná, hogy az érték-kataszter mel­lett a földadó progressiv alapra fektessék, neveze­tesen, hogy a nagybirtokosok fokozatos földadóval rovassanak meg. Hunya Mihály (Endrőd) szintén elismeri és hangsúlyozza is a földadóra sulyosodó nagy adó­terheket, mindazonáltal többirányban felvilágosítást kér Kohn Dávid bizottsági tagtól, mint a javaslat, szerkesztőjétől, hogy vajon az érték-kataszter igazán enyhíteni fogja-e a békésmegyei súlyos földadót, mert neki e tekintetben aggályai vannak. Achim L. András (Békéscsaba) a javaslatot a sérelmek megszüntetésére alkalmasnak tartja, de nem hiszi, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter a »nép« terhének könnyítését ezélzó javaslatot elfogad­jon Az adóreform most is csak a nagybirtokot kí­méli s részesíti kedvezményben. Dr. Szondy Lajos (Békéscsaba) a földadón kivül az ártéri adó igaztalan kivetését is nehezményezi. Veress József (Orosháza) az adóreformot a kor­mány üdvös tényeként említi, melyről a délelőtti ellenzéki szónokok hallgattak, mert el kellett volna ösmerniök, hogy az adóreform az adózás terén ügy­védek, közjegyzők, gyógyszerészek stb. részéről tör­tént jogtalan adótárgyi eltitkolásokat akarja s fogja megszüntetni. Az ártéri adó igazságtalanságáról ő is meggyőződött, a katasztert illetőleg nem mondhat bírálatot, mert nem szakember, de hozzájárul a javaslathoz. Dr. Simonka György Veress Józseffel szemben konstatálja, hogy az adótörvények, nevezetesen a III-ad osztályú kereseti adó magas perczentje bele­kergette őt magát is abba, hogy tényleges jövedel­mét be ne vallja, mert ha ezt cselekszi, akkor jövedel­mének negyed részét adóba kellene fizetnie. A javas­latot különben a progressivitás feltétele mellett el­fogadja. Kohn Dávid, ki a tanácskozás folyamán is fel­szólalt, mint a javaslat szerkesztője a zárszó jogával él, hogy az elhangzottakra észrevételeit megtegye. Hunya Mihály aggodalmait alaptalanoknak nyilvá­nítja és biztosítja, hogy az érték-kataszter az általa is ismert endrődi magas földadót feltétlenül enyhí­teni fogná. Az ártéri adó igazságtalanságát már ja­vaslatában is jelzi és annak szerinte más orvoslási módja nincs, mint hogy az ártéri adó ne a kataszteri tiszta jövedelemre, hanem ama értéknövekedésre vet­tessék ki, amely értéknövekedést az ártérben eső földnek a mentesítés okoz. Achim L. Andrásnak megjegyzi, hogy Békésvármegyében a nagybirtok, az úgynevezett latifundium, ép oly magas osztályok­ba volt és van sorozva, mint a kisbirtok. Ezt nem csak állítja, hanem be is bizonyítja. Kérdezze meg Achim a Trauttmansdorf gerendási, a Károlyi István gróf kisszénási, vagy a gróf Wenckheim gyula— benedeki uradalmi földek kisbirtokos vevőit, hogy annyira el vannak-e ragadtatva tőle, minő csekély adót fizetnek eme parczellázott földjeik után ? Pedig eme földek osztályba sorozása 20 év előtt történt amikor valamennyi uradalmi föld volt és a mostani kisbir­tokosaik is ugyanazt a földadót fizetik, melyet grófi elődjeik. A földadó progressivitását már megoldja a kormány által javasolt jövedelmi adó, midőn a ma­gas jövedelmeket fokozatos adóval terheli meg. Progressiv alapon álló jövedelmi adón kivül nem lehet a hozadékadót is progressiv adóval illetni, mert ez nemcsak igazságtalan, hanem elviselhetlen is volna. Ambrus Sándor alispán, — ki a Budapestre utazó főispántól az elnöklést közben átvette, — a vita lezárása után kimondja a határozatot, hogy a javaslat elfogadtatik és a képviselőházhoz felirat alakjában, a törvényhatóságokhoz pedig köriratként támogatás czéljából megküldetik. A mindvégig magas színvonalon álló vitát Achim L. Andrásnak egy Beliczey Géza egyéniségét méltatlanul sértő szava zavarta meg, melyért dr. Zöldy Géza tiszti főügyész széksértést és 200 korona büntetést hozott javaslatba, mit azonban a bizottsági tagok túlnyomó többsége nem fogaiott el és a kínos incidens az alispánnak ama kijelentésével fejeződött be hogy Achim L. András a komoly tárgyalás méltó­ságát megzavaró s sértő kifejezésektől jövőben tar­tózkodjék. Kérelmek. A közsegjegyzői egyesület felirata az anyakönyvi kivonati dijaknak hova fordítása tárgyában felterjesz­tetett a belügyminiszterhez. A dijnokok kérelme a munkásbiztositó pénztári járulékok alóli felmentése iránt teljesittetett. özv. Haty Károlyné kegydija 600 koronára ki­egészíttetett. A füzésgyarmat — körösladányi, gyoma—szeg­halmi vámszedési jogok meghosszabbítása iránt a kereskedelmi miniszterhez felirat intéztetett. Az alsó fehér-körösi árm. társulat részére az ártérbé tartozó törvényhatósági utak ármentesitési költségei fejében 1544 kor. járulék szavaztatott meg. Községi ügyek. Békés községnek Nagy Gábor jegyző áthelye­zése tárgyában kelt határozata jóváhagyólag tudo­másul vétetett. Bukovinszki János és társai írnokok kérelmére utasittatott Tótkomlós község, hogy az irnoki fizeté­seket 1000 koronára emelje fel. Orosháza községnek takarékpénztár létesítése tárgyában kelt határozata jóváhagyatott. Gyula vá­rosnak a községi előfogatozás bérbeadása tárgyában kelt határozata megsemmisittetett, úgyszintén Szeg­halom községnek a vadászati bérjövedelmek felosz­tása és a rendőrbiztosi állás megszüntetése tárgyá­ban hozott határozata. Jóváhagyattak: Körösladánynak a községi tűz­oltók biztosítása, Újkígyós községnek népkönyvtár felállítása, ugyanannak róm. kath. tanító fizetés- kiegészítése, a szeghalmi járásbirósági épület pót­munkáinak fedezés^, Endrőd községnek óvónői lakás építése, ugyanannak pusztai iskolai építkezése, Gyula városnak a tanyai iskolákban népkönyvtárak felállí­tása tárgyában, Csorvás községnek végrehajtói állás szervezése, a gyomai IU-ik ártézikut czéljaira fel­ajánlott telek elfogadása, Békéscsabának a rétöntöző­telep jókarban tartása, Orosháza községnek az állam- rasuttal kötött villanyvilágitási szerződése tárgyában hozott határozata. Községi választások. Újkígyós községnek elöljárói választása közül a biróválasztás megsemmisittetett. A gyomai tör- vénybirói választás megerősittetett. A békési köz- gyámválasztás megsemmisittetett, a IV-ik kerület­beli esküdti választás megerősittetett. A békés­sámsoni bírói, pénztárnoki és közgyámi választás megsemmisittetett. Úgyszintén megsemmisittetett a nagyszénást pótadóesküdti választás és az orosházi pónztárnok választás. Egyéb ügyek. Tóth Imre utkaparó özvegye részére 100 ko­rona kegydij megszavaztatott. Gyulavári községnek a páskumi földek eladása tárgyában kelt véghatározata megsemmisittetett. Szarvas községnek a Horváth Pálué kérelmét elutasító határozat megsemmisittetett. Köröstarcsa községnek drágasági pótlék megtagadása tárgyában hozott határozata feloldatott. Gyoma községnek Kató Lajos segédjegyző részére drágasági pótlék megsza­vazása tárgyában hozott határozata megerősittetett. Köröslndány községnek a vadászati bérjövedelmek felosztása tárgyában kelt határozata megsemmisit­tetett. A közgyűlés, — melyről a nem tisztviselő ta­gok fél hét órakor egytöl-egyig eltávoztak, — este 7 órakor ért véget. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt s a IV. oszt. kér. adó lajstrom és kivetési lajstroma a kir­pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgál tatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmé­ben 1908. évi márczius hó 2-töl 1908. évi márczius hó 10-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

Next

/
Thumbnails
Contents