Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-16 / 7. szám
B E X K S 1908. február 16. taszteri jövedelme 24 korona 46 fillér, földadója 6 kor. 24 fillér; V. szántó osztályba sorozott zsellérföld kataszteri jövedelme 19 kor. 04 fill., földadója 4 korona 86 fillér; VI. szántó osztályba sorozott zsellérföld .kataszteri jövedelme 13 korona 78 fillér, földadója 3 korona 52 fillér ; VII. szántó osztályba sorozott zsellérföld kataszteri jövedelme 6 korona 52 fillér, földadója 1 kor. 68 fillér. érte. Az igazság azt hozza magával, hogy érték arányában terheltessék is meg. Minden birtok jövedelmező képességének leg biztosabb mértéke, mennyi haszonbért fizetnek vagy mennyit adnának meg érte Az érték és várható haszonbér helyes összevetéséből sokkal biztosabban és huzamosabb időre s meglehet az egyes birtoktestek adó alapul szolgáló hozadékát állapitani, mint az eddig alkalmazásban volt megbízhatatlan és folytonos változásnak 'kitett adatok alapján. Különben is, minél bonyolultabb Vavvis eev és uevanazon dűlőben avakran val,amely elJaras< számítás, vagy munka, annál . ^ ... ^ drágább és több dologgal jár, nemcsak, hanem annál egymás mesgyejen vagy egy keskeny dulout áltál tök|letlenebb eredményre is vezet. elválasztott két teljesen egyforma nagyságú, talajúd H tehát az /ddigi rendszer fenntartása a termeszein termokepessegu s mindezeken felül, földbirt0^s osztál nagy°észének tönkrejutását elő a™ e?yfo™a ert|k“ s J0Voe;'ne idézze : a földadót az érték és bérösszeg mennyidelmu földek közül az egyiknek év. 6 korona 24 ^ összevetése által nyert teljesen uj adófiller, a másiknak 1 korona 68 filler az évi fold-' ,“ „ , . t ..... alapra kellene lektetm es pedig a kővetkezőképpen : adója; vagyis egy ember 2400 korona értékű s, „ ^ 90 koronát jövedelmező darab földjéért ugyanannyi' . Szükséges mindenek előtt, hogy a birtok testek földadót fizet, mint amennyi egy közeli szomszédja tekmtet nélkül arra, milyen mennyiségben es arányban fordulnak elő azon a különböző mivelési ágak és osztályokba fölvett területek — becsültessenek fel s becsérték szerint osztályoztassanak. A gyulai határhoz tartozó Bárdos-éri szántó- ,, Ezen becslési helyesebben : osztályozási mun- földek katasztrális holdjának tiszta jövedelme 3 ka at 'Sen könnyen es gyorsan lenne végrehajt- korona 60 fillér, földadója 92 fillér; ezzel szemben ható, amennytben ismeretesek úgy az egyes közátlagos becsértéke 800 korona, évi haszonbére se§ekben, valamint a telekkönyvi hatóságoknál és az illető kir. adóhivatalok előtt a forgalmi árak és a bérösszegek is. Ha például említve, valamely községben egy 1600 Q-öl területű hold földnek : legalacsonyabb ára 300 korona, legmagasabb ára 1000 korona, a bérleti összegek pedig 15 korona és 50 Osztály Becsértók Haszonbér kor. kor. I 1000 50 II 900 45 III 800 40 IV 700 35 V 600 30 VI 500 25 VII 400 20 VIII 300 15 majdnem négy akkora területű s négyszer annyit jövedelmező földjére van kivetve. Említsünk még néhány példát. 40—50 korona. A gyula—szabadkai dűlőben lévő középminő- ségü szántóföldek katasztrális holdjának tiszta jövedelme 13 korona 50 fillér, földadója 3 korona 44 fillér; ezzel szemben átlagos becsértéke 600—650 korona, évi haszonbére 35—40 korona. A gyula-eperjesi középdülőbeti lévő szántó- korona között váltakoznak; igen könnyű az arányt földek katasztrahs holdjanak tiszta jövedelme: J25 tartva az eddigi törvény által megengedett 8 korona, földadója 6 korona 38 filler; ezzel szembeni °Ä]t J ° & átlagos becsértéke 800 korona, maximalis évi haszon-i Ekkor lenne' bére 50 korona. A Bárdos-éri s gyula—eperjesi hasonértékü és jövedelmű földek között tehát az az arány, hogy eperjesi föld hétszer annyi földadót fizet, mint ugyanolyan nagyságú Bárdos-éri szántóföld. Ugyanilyen vagy még czifrább adóztatási arányt - lanságokat tudnánk kimutatni a békéscsabai, szarvasi, orosházi és minden megyebeli község határában is. És még hagyján a földadó. A , ... , , . . , , ri , , , A brutto jövedelmi fokozat ilyen aranyban Ha csak az maga vo na; de erre a fo dadora állapittatván meg, az 1848.iki törvényhozás által Y5tlk Is1. a?. 'Ytana esedekes 3C /„-tes általános prokiamált igazságos és arányos megadóztatás elve jövedelmi potadot, a község, adót, a torvenyhato- fdjes érvényre emeltetnek és ha minden birtoktest sági útadót, az. egyházi adót, az allami betegapo-|hel esen és a megfelelő osztályba tétetnék, oka las. potadot, a torvenyhatosag. potadot es a viz-- ^ nem ,ennbe többé senkfnek> szabalyozasi költségét. Akinek, mint fentebb kimu- . , ... ... ,, , tattatott, egy öláhnyomási zsellérföldje után 6 korona* .. ,A becslesi, illetve osztályba sorozást maguk a 24 fillér a földadója : ezután az összeg után, akié községek eszközölhetnek, ok ismerik, tudják leg- csak 1 korona 68 fillér: szintén ezen utóbbi ősz-a forgalmi arakat s bérlést viszonyokat. Felszeg után fizeti valamennyit. Tehát mindene csak hivandok lennenek azért mindenek előtt, jelentsek nem négyszerié akkora egy zsellérföldre, mint a be az eHdigi legalacsonyabb es legmagasabb for- földadó: négyszer akkora tehát az általános jőve-arakat es bérösszegeket avegbol, hogy meg- delmi pótadó, községi adó, törvényhatósági útadó, ibirabat0 ami a penzugyigazgatosagok egyházi adó, állami betegápolási pótadó, törvény- aktai közt levő adasveteh es berszerzodesek alapjan hatósági pótadó és vizszabályozási költség is. biztosan eszközölhető, helyes keretben s a ° . , , szomszédos községekhez viszonyítva helyes íranyEz a kataszter, ez a megadoztatas tehat tart- ban akarják.e a becslést végrehajtani. hatatlan. Tarthatatlan azért is, mert nemcsak meg-i , ingatja, hanem teljes-n megsemmisíti a tényleges'. Meg leven a keretek állapítva, maga a becsles jövedelem utáni aránylagos adóztatás és az osztór0Vld ldo aatt„keY?s f;iraclsaggal es költség- igazság iránti hitet és bizalmat és épp oly termé- ®e. j*16® enne eJtlnet0- vo*na azt szükséges szetes, mint jogos elkeseredést kelt az igazságtala- ™?.den, egYes ad.o-telekkonyvi birtoktestre külön- nul megadóztatott állampolgárok érzületében. Ezzel külön kiterjeszteni, kivehetne a megfelelő osztályt szemben nem segítség, ha a 25 és % »/„ földadó naS,Y°bb területekre sót, ha egyforma minőségűek kulcsot 20 °/o-ra leszállítják. Ez ellen az alapmeg-a f°]dek. egesz dűlőkre is együtt es egyszerre adóztatás ellen nem segítség a contemplált jövedelmi m?adYni'u ^sak.lY .ott- Y? ?a reszletesebb vizsgalatra adó sem szükség, hol a fold minősege valtozo. A helyi ísme. . , , , 'retekkel biró községi megbízottak azonban ezekkel A kirívó aranytalansagok megszuntetesere nem is könnyen végezhetnének. volna sehol sem mas mod, mint a törvényjavaslat! . . ......................... , által kilátásba helyezett teljesen uj kataszteri osz-| Aa?' a f° dek art?n megadoztatasat illeti, vegtályba sorozás, ami kiterjedne és szükségszerüleg fetes hiba, hogy a vizszabalyozasi ko tsegek is a ki kellene, hogy terjedjen az ország csaknem min-ikataszt®n tiszta jövedelem után vannak megadoz- den községére, ami végeredményileg újra nem orvo-iíY^' ?z a kataszteri jövedelmen alapuló vizsza- solná a bajt, mert az uj kataszteri osztályba so-i^jy02^1 k°hseg okozza a legnagyobb sereimet es rozás az eddigi becslési alapokra fektetve, ugyan-;rYar mar *5ltoro eleguletlenseget is ; a kataszteri ezen aránytalanságokat produkálná. Az állam az üszta jövedelemnél sokkal igazságosabb alap volt eddigi alapon készítendő uj kataszterre pedig ki-f.,,regl t0Yv.e,nY’ ame|y szanat a vizszabalyozasi dobna 10—20 millió koronát, amennyibe az uj ko tseg a f°'dekre az erteknovekedes, vagyis azon kataszter bizonyára belekerülne. összeg után vettetett ki, amelyel a föld értéké a A mostani földadó nyilvántartás ugyanis igen nehézkes és tömérdek Írásbeli munkával jár, amennyiben minden birtokon külön szám alatt van feltüntetve : a tanya épület, hozzávezető ut, udvar kert, szőlő, legelő, nádas, kaszáló, erdő és szántóföld, holott ezen aprólékos megkülönböztetésre semmi szükség nincsen, nem kívánja azt sem a tulajdonos, sem a kincstár érdeke, nem veszi azt tekintetbe, sem a vevő, sem a haszonbérlő. Előnye, haszna nincs, a nyilvántartást azonban nagyon megnehezíti. Ha a birtoktestek — tekintet nélkül a mivelési ágakra — egyetlen számmal jelöltetnének meg, nagyon könnyű lenne s tizedrész munkával járna a kezelés. A kitűzött czélt más utón elérni és a földadót — önként érthetőleg a mostani 74 millió korona földadó mint maximális adóösszegnek törvényben leendő előzetes biztosításával — helyes és igazságos arányban felosztani más mó- pon nem lehet, mint az eddigi kataszter teljes mellőzésével és a fenti alapon készitendő érték kataszter behozatalával. Tisztelettel esedezünk ennélfogva, hogy a Nagyméltóságu Pénzügyminiszter által beadott és a sérelmeket egyáltalában meg nem szüntető, sőt nem is enyhítő földadó törvényjavaslattal szemben a magas kormányt az érték kataszteren alapuló uj törvényjavaslat előterjesztésére utasítani kegyeskedjék. Gyulán, 1908. évi február hó 6-án. Nincs ugyanis semmi biztositék arra, hogy ezen uj munkálat — ha a korábbi módon az eddig megállapított, megrögzött, megcsontosodott elvek szerint és ugyanazon megbízhatatlan és folyton változó tényezők alapján hozatik létre — a mostaninál jobb és helyesebb lenne. Két tényező van, melyek az előző kataszteri munkálatok alkalmával fontosságukhoz mérten tekintetbe véve nem lettek, ezek : a forgalmi áraknak megfelelő becsérték és a fizetett vagy remélhető bérleti összeg. Minden föld annyit ér, amennyit megadnak mentesítés folytán emelkedett. De a fenti eljárás mellett az ártérbe bevont hátas föld mai helytelen, aránytalan és igazságtalan megterheltetésén is szám- bavehetően segítve lenne, amennyiben az ilyen, különös gazdasági költséggel megterhelt fekvőségek forgalmi ára jóval kisebb, mint azoké, melyek azzal sújtva nincsenek. A vételár mennyiségét ugyanis nem a kataszter által jelzett minőség, hanem a birtokra nehezedő adóteher mennyisége is befolyásolja. Hogy a mostani kataszteri rendszerrel szakítsunk, felettébb kívánatos a közigazgatás egyszerű- sitése szempontjából is. A közigazgatási bizottság ülése. — Február 10. — (yr.) A vármegye közigazgatási bizottságának folyó havi rendes ülésére csaknem teljes számban gyűltek össze a bizottsági tagok, s az ülés megkezdése előtt kisebb-nagyobb csoportokba verődve, szívélyes üdvözlések keretében érdeklődtek a különböző helyekről befáradt tagtársaiktól a helybeli újdonságokról, általános érdekű kérdésekről és eseményekről. Ha az ülés külső kópét akarnék röviden jellemezni, akkor méltán mondhatnék, hogy a tanácskozás a komoly munka jegyében folyt le, amelyet nem zavart sem politikai, sem más társadalmi vonatkozással közérdekűvé feltüntetett felesleges mel- jlókkitórós. A féléves jelentés minden jelentő- jsebb javaslat nélkül indíttatott útnak a belügyi .kormányhoz, jeléül annak, hogy közigazgatásunk működése, ügyeinek ellátása, semmi kívánni valót fenn nem hagyott. Sőt egy mozzanat élénk fényt vetett a vármegyei árvaszék csendben kifejtett és épen ezért igen dicséretes, fokozottabb tevékenységére, mely hivatalra pedig a lassúság bélyege a közvélemény előtt — meg kell azonban jegyeznünk — nem egészen indokolatlan szigorral régebbi időben már-már reátapadt. Ez alkalommal meggyőződött a bizottság arról, hogy bár az árvaszók a tisztviselők egy részének állandó betegeskedése miatt, — melylyel számolni kell, — folytonosan hátralékkal küzdött, különösen az utóbbi időben, mégis az elmúlt óv 1111 darab restancziája immár teljesen feldolgoztatott, sőt az idén beérkezett ügydarabok is, — mintegy 600 kivételével, — teljesen elintéztelek. A bizottság ebből az alkalomból őszinte elismeréssel adózott az árvaszéki tisztikarnak s örvendetes jelenség gyanánt vette tudomásul, hogy a betegség folytán távollevő tisztviselők munkaereje hivataltársaik fokozottabb tevékenysége által pótoltatott. Az ülésről szóló részletes tudósításunk különben a következő: Döry Pál főispán elnök, pontban 9 órakor foglalta el az elnöki széket s a bizottsági tagok üdvözlése mellett az ülést megnyitotta. Jelenvoltak: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor várm. főjegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Sárosy Gyula árvaszéki helyettes elnök, dr. Zöldy János tiszti főorvos, dr. Liszy Viktor kir. főügyész-helyettes, Gryneusz György h- pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Per8zina Alfréd kir. főmérnök, Dombi Lajos, Haraszti Sándor, gróf Wenckheim Dénes, dr. 7örök Gábor, dr. Ladies László és Morvái Mihály bizottsági tagok. Az ülés elején dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző ismertette az alispán múlt havi jelentését, mely egész terjedelmében a következő:
