Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-16 / 7. szám
XL. évfolyam. r Gyula, 1908. február 16. 7-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre...................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. ír. Alispáni jelentés. (yr.) A vármegye hivatalos lapjának tegnapi számában jelent meg a februári rendes megyei közgyűlés meghívója, melyben a vármegye alispánja értesíti a bizottság tagjait, hogy a közgyűlés határnapja folyó hó 2á-ének délelőtti 9 órájára tűzetett ki. A hivatalos lap ugyanezen alkalommal közli a közgyűlésnek lapunkban is alább közölt tárgysorozatát, továbbá a vármegye alispánjának óvnegyedes jelentését, melynek egyes részeivel ez alkalommal foglalkozni közérdekből indokoltnak tartjuk. A jelentés, mely egyébiránt nemcsak a deczemberi rendes közgyűlés óta mai időnkig tett nevezetesebb intézkedésekről, hanem a múlt év folyamán tapasztalt viszonyok általános vázolására is kiterjeszkedik, részletesen és biven számol be vármegyénk közegészségét, közbiztonságát, közgazdaságát, közleke- désügyét érintő összes kérdésekről. Mindjárt a jelentés elején megállapítja, amit különben magunk mindnyájan közvetlen tapasztalásból is tudunk, bogy a vármegye közegészsége kedvezőtlen volt, még az elmúlt év hasonló időszakához viszonyitva is, de általánosságban véve a ragadós bajok enyhébb lefolyásnak voltak mint 1906-ban, mert a halálozási arány 3% csökkenést mutat. Kimerítő beszámolást ad a vármegye hatalmas és az alföldön immár kiváló hírnek örvendő közegészségügyi intézményéről a közkórházról, melynek forgalma szemben az 1906. óv számadásaival óriási emelkedést mutat. Az 1907. évben ugyanis a felvételek száma 192-vel, az ápoltak száma 201-el, az ápolási napok száma 4149-el volt nagyobb, mint az előző évben. A műtétek száma 1403-ra emelkedett, amely szám tekintettel a műtétek minőségére nemcsak vetekedik, hanem tetemesen meg is haladja az ország bármely hasonczélu osztályának munkásságát. Áttérve a közbiztonságra, annak állapotát a normális keretekben maradottnak jelzi. A jelentés közgazdasági része hű képe a mai válságos idők pangásának. Megemlíti azonban, hogy bár a múlt év gyenge termése s az ezzel kapcsolatos csekélyebb kereset kizárja a kisebb gazdák és földmives munkásosztály gondnélküli áttelelését, de nagyobb arányú szükség nincs. Az ipar és kereskedelem hátrányosan érzi a múlt évi rossz termés, a vasúti közlekedési mizériák, — melyek már rendessé, vagyis inkább megszokottá váltak — s a hitel drágaságának bénító hatását. Uj, jelen- tőségteljesebb vállalatok nem keletkeztek, a régiek is csak éppen fenntartani bírják magukat, a pénzintézetek kivételével, melyek számadása a korábbi évekhez viszonyitva jelentékenyebb üzleti nyereséget mutat fel általában, ami azonban nem a produktiv tőke •Vfo’rfjsVvwWk az. aredménye. A munkás nép téli haszonhajtó foglalkoztatása czóljából megindított háziipari mozgalom igen szép eredményét látjuk a jelentésben, mely szerint a vármegyében mintegy 20 háziipari tanfolyam nyilt meg és tartott gyakorlati szakoktatást a mezőgazdasággal kapcsolatos háziiparok terjesztése és megkedveltetése érdekéből. Jelentkezett is tanulóul mintegy 530 egyén és pedig a seprőkötés, a kosárkötés, a szalmakalapío- nás, a csuhé és szalmakötés elsajátítása czél- jából, akik az előállitott termékek értékének felét buzdításul megkapják. Az állategészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak. A múlt év fontosabb állategészségügyi mozzanatairól beszámolva részletes számadatokat közöl az állati betegségek mérvéről, azok lefolyásáról s a köz- fogyasztásra levágott állatok mennyiségéről. A kivándorlók száma az előző évhez képest 10°/0 emelkedést mutat. Jelentős közgazdasági és közforgalmi intézmények közel jövőben várható létesité- sitésóről számol be a jelentés közlekedés- ügyi része. A gyula—kétegyháza—eleid út kiépítése még a folyó évben kezdetét veszi. A gyula—sarkadi törvényhatósági közúton levő Fehér-Körözs hídjának vasfelszerkezettel való kiépítésének bejárása a múlt hó 15-én megtörtént. A dobozi Kettős-Körözs hídjának, valamint Öcsödtől a Hármas-Körözsi bidig kiépítendő utrészleteknek műszaki műveletei elkészültek. A szarvas—szentesi, gyoma— körösladányi és gyoma—endrőd—’Szarvasi törvényhatósági közutak műszaki felvételei befejeztettek; műszaki műveleteik kidolgozása most van folyamatban. Ha ezek elkészültek, ami márcziusra várható, akkor az összes beruházási kölcsön terhére végzendő építkezések műszaki műveletei befejezést nyertek s csak azok kiviteléről kell gondoskodni. A jelentés vegyes részében az árvaszéknél hiányzó munkaerőknek hivataltársaik fokozottabb tevékenysége által való pótolásáról méltán elismeréssel emlékezik meg. TAHG1A, Amire nem gondolnak. — Nézze csak, kedves von Webenau, a sétakocsizásomkor valaki egy Írást dobott a hintómba. — Valószinüleg valamilyen kérvény. Ismerem ezeket. Egy öreg asszony kér segítséget, vagy egy anya könyörög, hogy bocsássák a fiát szabadon, ki a katonaságnál szolgál és ki öt eltartja. Felséged jó szivéhez appellálnak. — Ez egyszer nem találta el a dolgot. Nem kérvény ez, hanem vers, melynek czime : „A boldog király“. Csapni valóan rossz verselés, de mindenik sorában az van elmondva, hogy én vagyok a világ legboldogabb embere. — Ha a vers rossz is, úgy legalább szavai igazak. — Ne féljen kedves Webenau, nem olvasom fel önnek a verset, amely az én boldogságomat szedte rimbe. Amely arról regél, hogy boldog vagyok, mert minden kívánságom teljesül, mert mindent elérhetek, amire vágyom, mert óhajom parancs és boldog vagyok, mert az élet minden javát megszerezhetem. Adalbert a király oly hangon mondá ezt, mint aki önmagával gúnyolódik és arcza kifeje zése világosan árulta el: „Milyen szamár ez a poéta!“ — Felség — válaszolt ijedten, aggodalmas hangon a jó udvarmester — szavai úgy csengenek, mintha ép az ellenkezőjét mondaná, mintha nem hinné, érezné hogy valóban boldog Az ifjú király hallgatott, fel és alá sétált a szobában. — Felség — kérdé von Webenau — talán nem érzi jól magát, feltűnően sápadt, hivassam az orvost ? A király tagadólag intett, majd melléje ültette főudvarmesterét. — Nem, nem vagyok beteg, legalább testileg nem, de Önnek öreg barátom elmondhatom, hogy mennyire nem igazak annak a bolond poétának szavai. Én már régen gondolkozom ezen, de tudom, érzem, hogy nem vagyok boldog. Ép ez a köznapi értelemben vett boldogság — tett boldogtalanná. — Felséged, amint látom, barátja a paradoxonoknak ! — Nem akarok a szavakkal játszani, de higyje eL Fogy most 24 éves koromban — csömört kaptam mindentől. Lelki csömört. Gyermek voltam még, mikor királylyá lettem és hősnek képzeltem magam, aki elér mindent, a mit akar. Tizenhat-tizenhét éves koromban annyi gáláns kalandom volt, hogy dón Juan de Tenorio elbújhatna mellettem szégyenében. Ebben a korban már fenékig ürítettem a szerelem poharának minden cseppjét. Gyermeki fantáziámra erősen hatott ez a változatos, érdekes programm. Éltem perczek alatt éveket és tulkorán megöregedtem. — Felséged egy kissé sötéten lát, ez a nagy fénytől lehet. — Minden, amit akartam, akadálytalanul teljesült, mindenből kivettem részemet királyi módon és most nincsenek már vágyaim, nem kívánok már semmit. Olyan Faust vagyok, kinek számára már nem létezik : Gretchen. Asszony, pénz, dicsőség már nem érdekelnek, elég volt belőlük. Siroliit •lipcf) *2 étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a MMgést, váladékot, éjjeli Izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza dien számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenko* „Koche“ eredeti csomagolást. r. Hsffnaai-La Rét-he ét Co. Basel (Ssájc) ßß Roche" Kapható orvosi rendelttre a gyógywerttfakban. — Ars üvtgenkiut A*- korona. X-iaptO-xiis: mai szama, ÍO ©lcLal.
