Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-13 / 50. szám
2 BÉKÉS 1908. deezember 13. Tárgysorozat a deezember hó 22 én megtartandó rendes megyei közgyűlésre. 1 Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról s az októberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2 A vármegyei számonkérő^zék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei közigazgatási bizottságban ^ Beliczey Géza, Haviár Dániel, dr. Ladies László, Veres József és gróf Wenkheim Dénes kilépésével megüresedett helyeknek választás utján való betöltése. 4 A vármegyei igazoló-választmány ujjáala- kitása. 5 Az állandó választmányban megüresedett 2, a kórházi bizottságban, a központi választmányban, a községjegyzői nyugdijválasztmányban és az állandó bíráló választmányban megüresedett egy-egy tagsági hely betöltése. 6 A vármegyei helyettes tiszti főügyésznek megválasztása. 7 Tábit Mihály th. bizottsági tag indítványa a többes szavazati jogon alapuló választói törvény- javaslat ellen tiltakozás iránt. 8 A bejügyminister ur végrehajtási rendelete a községi orvosok létszámának, valamint az orvosok törzsíizetésének, személyi- és korpótlékának megállapítása tárgyában. 9 Belügyminister ur rendelete az ebtartási szabályrendelet jóváhagyásának megtagadása tárgyában. 10 Háromszékvármegye átirata a középbirtokos osztály védelme iránt. 11 Debreczen sz. kir. város körirata a »Ne temere« kezdetű dekrétum érvénytelenítése tárgyában. 12 Zemplénvármegye átirata II. Bákóczy Fereucz borsi szülőházának az állam által leendő megvásárlása iránt. 13 Komáromvármegye átirata a falusi gazdakör megalakítása tárgyában. 14 Sopron sz. kir. város körirata községi gyógytárak felállítása ügyében. 15 Kolozsvármegye körirata a vármegyei számvevőség visszaállítása tárgyában. 16 Sopron- és Pozsony vármegyék körirata, az automobilforgalom szabályozása tárgyában. 17 Siketnéma intézeti tanárok országos egyesületének megkeresése a megküldött törvényjavaslat tervezet érdekében való felírás iránt. 18 Hordójelzői hivatal felállítása. 19 özv. Reiszig Edéné köszönő irata néhai férjének halála alkalmából, a törvényhatóság által kifejezett részvétért. 20 Az 1848—49-ki honvédalapitványra beérkezett pályázatok. 21 A vármegyei igazoló-választmány a törvényhatósági bizottsági tagok 1909-ik évi névjegyzékét bemutatja. 22 HölcZer Kálmán vármegyei kapus kérvénye természetbeni lakásának fűtéssel való ellátása iránt. 23 A vármegye alispánjának határozata az orosházai főszolgabírói hivatal kibővítésére adott 3000 koronának a község részére történt visszautalása tárgyában. 24 A vármegye alispánjának eiőterjesztése Kőrös Lajos h. szolgabirónak, a kihágási ügyekben önálló eljárhatási joggal való felruházása iránt. 25 A vármegye alispánjának intézkedése, a szeghalmi gróf Széhenyi-utczán elvonuló törvényihatósági vámos ut mentén levő nyárfák kivágása ügyében. 26 Csorvás község kérelme, az Orosháza— csorvási vicinális útnak, a törvényhatósági úthálózatba leendő felvétele és kibővítése iránt. 27 A csorvási önkéntes tüzoltótestület feleb- bezése Csorvás községtől kért segélyt megtagadó képviselőtestületi határozat ellen. 28. Ifj. Boldizsár Mihály és társai felebbezése Orosháza községnek a községi segéd és kezelő személyzet kórpótléka és Gáliczki Gergely megjutal- mazása tárgyában adott határozatai ellen. 29 Hajdú Ferencz földmunkás békési lakos kérelme 600 korona munkáslakás kölcsön iránt 30 Orosháza község határozata a II. kerületben fúrandó ártézikut létesítése tárgyában. 31 Endrőd, Vésztő és Békésszentandrás községek határozatai az anyakönyvi kivonatok kiállításából befolyó dijaknak az anyakönyvvezetők részére leendő átengedése ügyében. 32 Békéssámson község véghatározata második aljegyzői állás szervezése tárgyában. 33 Endrőd község véghatározata az endrőd- kocsorhegyi bába segélydija tárgyában. 34 Winkler Lajos gyulai lakos felebbezése Gyula város képviselőtestületének az utczára ültetett fák tulajdonjogi kérdése tárgyában hozott határozata ellen. 35 Pilcz József és társai gyomai lakosok felebbezése Gyoma községnek az utczai fásítás tárgyában hozott határozata ellen. 36 Köröstarcsa község határozata az ártézi kút furrása czéljából Barta Györgygyel kötött szerződés érvénytelenítése iránt és az ellen a vállalkozó által beadott felebbezés. 37 Békés község képviselőtestületének határozata a község részére szükséges nyomtatványok szállítása tárgyában s az ellen Papp József felebbezése. 38 Békés község elöljárósága és a békési református egyház között létrejött adásvételi szerződés. 39 Békéssámson község határozata a makói utcza járdájának kövezése tárgyában s az ellen Nagy Mihály és társai békéssámsoni lakosok által beadott felebbezés. 40 Farkas József községi iktató felebbezése Mezőberény községnek a lakbér megállapítása iránti kérelmét elutasító határozata ellen. 41 Gyulavári község határozata halászati jogának bérbeadása tárgyában. 42 Tótkomlós község képviselőtestületének határozata a róm. kath. templom czéljaira eladott ingatlan tárgyában. 43 Árgyelán Gusztáv és társai kétegyházai községi alkalmazottak felebbezése, lakbérüket elutasító képviselőtestületi határozat ellen. 44 Füzesgyarmat község véghatározatai a köz- igazgatási jegyzői állás fentartása, a jegyzői munka beosztása és Beke Albert adóügyi jegyző kérelme tárgyában, s az ezek ellen beadott felebbezések. 45 Köröstarcsa község határozata a községi előfogatozás bérbeadása tárgyában. 46 Ugyanennek határozat Puskovitcz Imre iktató fizetésének felemelése tárgyában. 47 Köröstarcsa község határozata a munkásházak czéljaira átengedett területre vonatkozó adásvételi szerződés elfogadása ügyében. 48 Békés község határozata a bánhidai ovoda munkálatainak vállalatba adása tárgyában s az ellen Nővé István és társai által beadott felebbezés. 49 Tótkomlós község helypénz díjszabályzata. 50 Mezőberény község elől árósága és Hercz- berger József között létrejött adásvételi szerződés. 51 Orosháza község képviselőtestületének határozata az önkéntes tűzoltó egylet segélyezése tárgyában. 52 Pusztaföldvár község határozata a községi iskolának az állam tulajdonába való bocsátása tárgyában. 53 Kétegyháza község határozata a községi !pótadó után késedelmi kamat szedése tárgyában. kikérjük, kisérgetni kezdték fölfelé a gyerme keiket... Már jó az ősz derekán jártunk, mikor Buzi Imre is beállított a kormány (iskolájába. A Jani gyerek ott settenkedett a háta megett. — Beszármaztatom ezt a gyerököt is ! Ezzel köszöntötte a tanítót. S aztán nagy szakértelemmel széttekintgetve, helybenhagyólag bólintgatott a fejével : — Van itt kis legény, fölösen. Majd egy kis hümmögés után hozzátette: — Oszt’ mind tud ez óvasni ? — Tud, tud . . . hogy ne tudna, — igy a tanító. — No, ez a gyerök is járt tnár vagy két évön át, de még se hajaz a bötühöz . . . — Hol járt? Melyik iskolába? — A mi vallásunkba ... De nem vagyok vele sehogy se kibékülve ; de nem is lőhet, — tüzelt az öreg, — két könyvet pocsékká tött már a gyerök. Az a’ .. .kettőt; oszt’ mégis kongó. — Nehéz a feje . . . — Ennek? Hisz’ eskolát se látott, már is úgy tutta az éneköket, hogy a debreczeni kántor se különben. Úgy a’! Hanem az eskola, a tanító . . . Ott a hiba ... 1 — Ne mondjon olyat. — Hogy én ne mondanék ? 'Én ? Hát akkor ki beszélhetne, ha én se? No, ki beszélhetne? Még a nyakát is előre nyújtotta Buzi Imre a nagy önérzettől s úgy várta a szót : Vájjon mi lesz a kádenczia? De, hogy a tanító csak a fejét lógatta meg, újra felvette a beszéd fonalát: — Én csak tudom tán, amit tudok. Hisz’ mindön áldott nap tapasztaltam, hogy mi mönt ott ... A tanító gyün mögy, a gyerök jácczik, mög danol ... A szám, mög az Írás? Vagy esi nálják, vagy se ... Én ne tudnám? Nyócz esztendőn át kezeltem én az harangokat ! Oszt, hogy kezeltem! Az idén kitúrtak... Hát jó ! De azóta se szól olyan tempóra a harang . . . Nem én mondom, hanem az egész falu . . . De nem is olyan könnyű mesterség az, — tette hozzá fon toskodva az örej, — tudomány köll ahhoz . . . ! — Az a’ — igy a tanító. — Magam is hallottam úgy szóbeszéd közt, hogy kigyelmed milyen szépen szólaltatta ők^t. Buzi Imre arcza kiderült. Van igazság a földön! Ha a tanító s az a sok gyerek nincs ott, talán ki is mondta volna az öreg, ami a szivét e pillanatban megfeküdte : „Ilyen embör lögyön te belüled is fiam, mint az apád 1“ De tartózkodott ennyi szem előtt s csak úgy szótlanul simogatta meg a gyerek bozontos fejét. Majd lassan odaszólt a tanítónak : — Mindön nap ott vótam, hun ezé, hun azé . . . Én takarítottam az eskolákat is; benne vót a konvencziómban, hát csak tudom . . . hisz’ figyelőmmel kisértem . . . Azé’ is nem adom oda . .. Inkább e’hozom ide, az kormányéba, igy beszétük mög az asszonnyal. . . Hanem azt kikötöm, — emelte fel a hangját — hogy mög- tanitsa a gyerököt, mer’ nem akarok vele csúfot vallani .. . — Hogy ne tanítanám. Ép’ úgy, mint a többit. Vagy azt hiszi kigyelmed, hogy minket ingyen fizet az állam ? Ingyen adja azt az ezer forintot . . . — Ezöret ? — ütötte föl fejét Buzi Imre. — Egy ezör pöngőt? S megforgatta zsíros kalapját két keze között, miközben hol a tanítóra, hol meg a sok gyerekre vetette tekintetét. —- Má’ hogy egy ezöret? Nagypíz,— tette hozzá, — erősen nagy píz! Annyiér’ má’ igön, Azér’ má’ muszájj dógozni, magam is azt tartom . . . No, ha igy van, hogy egy ezöret, akko’ itt hagyom a gyerököt . . . S úgy tett. Hazakövetkezve, otthon is beszámolt az asszonynak : — Jó helyön hagytam a gyerököt. Most má’ lösz belüle valami . . . Az az ezör pöngő egészen mögnyugtatott. Petőfi apróságok. I. Komédia vége. Aszódi diák korában fülig szerelmes volt Petőfi Borosába, az akkor Aszódon időzött szin- ■ársulat egyik fiatal színésznőjébe, annyira, hogy miatta szinészszé akart lenni s a társasággal menni. Az igazgató azonban csak úgy volt őt hajlandó társulatába fogadni, ha előmutatja iskolai bizonyitványát. Elment tehát tanárához, Korenhez s bizonyítványát kérte, mert, mint mondá, nem akar tovább ott maradni és tanulni, hanem színész akar lenni. — Majd adok én neked — felelte Koren — színészetet ! s olyas valami után nézett, amivel
