Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

6 BÉKÉS 1908. deczember 6. BRAZAY SOSBORSZESZ FOGKRÉM ísSZAJVIZ * 24 37—40 hozzávesszük a pompás katonazenek^ , p r»ii-Vr,- sulattal jön! A szegedi gárda művezető igaz-g^ója Almásy Endre, (Makó veje), most küldte el hozzánk nyilat­kozatát, amelyben a nyári szezon nálunk töltéséről értesít bennünket. Mindenesetre a legnagyobb örömmel veszünk hirt a szegediek derék szinészgárdájának gyulai nyári szerepléséről és szeretettel varjuk őket falaink közé ! * Szezon. Beálltak a szigorúbb idők és most, hogy na­gyon sluftos a levegő ájerja«, hát a magyar ember igyekszik kihasználni az időt és öli a disznót egy- remásra. A disznókra bizony szomorú idők járnak, aminthogy az meg is vagyon írva egyik régi köl­tőnknél ilyenformán: »Három sertés hízik ottan, Szivem szinte nagyot dobban, '—--­Ha sorsukra gondolok! — Mert ő rájuk nem jő több nyár, A gazda csak hidegre vár, És beállnak a — torok ! Hús, szalonna, sódar, kolbász, Hurka: véres, tüdős, kásás, Fej, fül és a nagy bendő : Mind kedves és kelendő!« . . — No igy a vers! . .. És nem azért vers, hogy igaza ne legyen! Bi­zony kedves és kelendő dolgok a disznótorok örömei, kedvtelései, hát még ha olyanok volnának, mint a régi jó időkben, mikor a mi versünk is keletkezett! Akkor az emberekben még több volt a pezsgő jó kedv, kevesebb az anyagias érzés, mint manapság! Akkor egy-egy disznótor hét határra szóló hires lakoma volt, nem úgy, mint most. No, de minden elmúlik ezen a világon, ami régi és jó, még a ma­gyaros disznótorok ideje is! * * * Azt szokták mondani, hogy a disznó szerencsét jelent! Közeledvén az újév, mikor az ember jó ba­rátainak, kevésbé jó embereinek, sőt legtöbbször ellenségeinek is szerencsét kíván, a disznó és az uj esztendő közötti eszmetársulás gondolata nem va­lami szerencsétlen gondolat! Az ujesztendő boldog igen ritkán szokott lenni, már csak azért sem, mert ilyenkor a legtöbb ember, (kivéve, aki okosan le tudja rázni magáról a társa­dalmi illemszabályok nyűgét), kényszermunkát végez! Egy pár száz czimet és B. u. é. k-ot kell le­róni, minden kedv és ambiczió nélkül, akár tetszik, akár nem, csak azért, hogy a sok kedves rokon és ismerős meg ne apprehendáljon ránk ! Hát ez bizony kényszermunka, akárki akármit szóljon! És ha az okos emberek között vannak sokan, akik lerázzák ezt a nyűgöt magukról, akkor az ő példájuk nekünk is irányt szabhat a jövőre nézve. Hogy pedig miképpen lehet a boldog újévet helyesen, okosan és emberbaráti módon megváltani, arra nézve bő és praktikus útmutatást ad Rannik Kornél polgártársunknak lapunk más helyén olvas­ható idevágó felhívása, amelyhez magam is egész lélekkel és 2 koronával hozzájárulok ! * * * Hiába irigykedik ránk tej- és ikertestvérünk : Bekétlen-Csaba, azért színészek dolgában csak ne­künk juttatott jobb sorsot a Teremtő! Az idén is pompás színtársulatot kapunk néhai Makó Lajos szegedi színtársulatában, akik május 1-től szeptember 20-ig terjedő időközben, vagy ősszel, vagy — ami kívánatosabb volna, — tavasszal 6 hetes sze­zont nyitnak az arénában. Ez a társulat Erdélyi Miklós nagyváradi tár­sulatával egy nívón áll, sőt gázsi tekintetében annál még drágább! Primadonnái nálunk teljesen ismeret­len színpadi csillagok : Felhő Rózsi szubrett és Re'dey Szidi koloratur énekesnő személyében, kik úgy a fő­városi, mint a nagyváradi s aradi színpadok méltó kedvenczei is voltak. Régi ismerősünk köztük a vi­dék legkiválóbb tragikája, Tóvölgyi Margit, aki Krecsányival volt 8 év előtt nálunk. Még régibb jó ismerős Krémer Jenő, a Göndöcs-kerti pavilonnak színházul használása korából. — Hát még ha ehhez * * A vegyes dalkör úgy látszik, erősen reagált az időváltozásra s a hűvösebb napok hatása alatt sze­rencsésen — befagyott. Emlegetnek bizonyos kinai falat, — amit még Mutschenbacher papa lelkes ügyszeretete és buzgalma sem tudott lerombolni, ezúttal azonban a feloszlás okaival foglalkozni nem czélunk! Az ugv is előre látható volt! A gyula.i társadalmi rétegeket nivel- -iáM-SSfirTehet! Hallom azonban, hogy egyesek olyanformán viszik a hirt a városban, mintha ennek az időelőtti feloszlásnak az ón alakulási felhívásom volna az oka! Nekem az alakulási felhívást quasi diktálták és ahhoz egy szót hozzá nem tettem. Az illetők hirhordását rosszakaratnak nem aka rom minősíteni, elvégre nekik én tudva, semmit sem vétettem, ellenben betudom a tájékozatlansá­guknak, aminek eloszlatására voltam bátor a fentie­ket elmondani ! Különben maradunk a régiben! Dp. Nyúl. Közgazdaság. A gyulavidéki helyiérdekű vasút péozviszonyai rendezése ügyében a kereskedelemügyi minisztérium­ban f. hó 3-án értekezlet volt, amelyen résztvettek Ambrus Sándor alispán és az igazgatóságnak két tagja. A tanácskozáson megállapittatott a vasútnak még fennálló tartozása, melynek lefizetésére az a javaslat, hogy az, elsőbbségi részvények alapján kötendő kölcsönből volna teljesen kifizetendő. A vasút jövedelme annyira fokozódik, hogy kilátás van rá, miszerint az elsőbbségi részvények kamatán kívül egy évtized múltán a törzsrészvények is, ha­bár mérsékelt, de mégis némi jövedelmet fognak hozni. A vármegyei közúti alap hitelképességének megvizsgálására a kereskedelemügyi minister által kiküldött bizottság a vizsgálatot folyó hó 3-ik és 4-ik napjain tartotta meg a kir. államépitészeti hi­vatal és a kir. számvevőség helyiségeiben. A bizott­ság tagjai voltak : Petracsek Ferencz kir. műszaki főtanácsos, dr. Dénes Sándor ségédtitkár és Havas Arthur ministeri számtanácsos. A vizsgálat ered tnónye szerint megállapittatott, hogy a vármegye által már felvett 700 000 koronás kölcsönből 114 000 korona van még felhasználatlan. A beruházási hitel terhére kiépítendő utakhoz és hidakhoz a várme­gyének a már eddig kiadott összegeken felül még 1,080 000 koronával kell hozzájárulni. Ha a keres­kedelemügyi minister a leendő III. transversális utat állami kezelésbe átveszi, az esetben évente 46000 korona fentartási kölcsöntől szabadul meg a vár­megyei útalap, sőt mintegy 36 ezer korona évi fö­löslege lesz az alapnak, amelynek terhére a vár­megye egy újabb 700 000 koronás kölcsönt vehet föl. Még ezen összeg figyelembevételével is azonban az újjáépítésre felvett remetei, dobozi és a fehér- körözsi hidak egyikének kiépítésére fedezet nem jut. A törvényhatósági bizottság feladata lesz tehát meghatározni, hogy ezen három hid közül melyik­nek újjáépítése maradjon el, esetleg azt is elhatá­rozhatja a vármegye, hogy valamennyi hidat fel­épiti, azonban a beruházási hitel terhére kiépíten­dőnek felvett utak valamelyikét kiépítetlenül hagyja Hátra van még egy megoldási mód, nevezetesen az, hogy a hiányzó összeg fedezésére a vármegye állam­segélyt kér. Cselédszerződós és mintabérlevól. Az uj cse­lédtörvény életbeléptetéséről szóló végrehajtási rendelet következtében olvasóink nagyrészét rend­kívül közvetetlenül érdekli az uj, a gazdasági cse­lédekről szóló törvény által beállott uj helyzet. A gazdasági cseléd szerződése és bórlevele czim alatt Szabó Tamás dr. tollából egy gyakorlati szempont­ból igen értékes és hasznos tanulmány jelent meg. Az uj cselédtörvény életbe lépte óta mindem cse­lédváltozáskor fölmerült az a kérdés, hogy mit kell a cselédszerződésbe vagy a bérlevélbe belefoglalni? A most megjelent tanulmány szerzője megmagya­rázza, hogy mi mindent fölösleges a szerződésbe vagy a bérlevélbe belevenni azért, mert a törvény úgy is kötelező szabályokat állít föl s viszont mi mindent nem szabad fölvenni a szerződésbe vagy bérlevélbe azért, mert a törvénynyel ellenkező meg­állapodások érvénytelenek. E kérdések fejtegetésé­vel a szerző az egész törvényen átvezeti az olvasót 8 végül az egész tanulmány összefoglalásaképpen egy szerződési és egy bérlevélmintát közöl. A gya­korlati szempontból igen értékes munka ára 30 fillér. Kapha'ó a mi könyvkereskedéseinkben is. Az érdekelt cselédtartó gazdáknak nem eléggé ajánl­hatjuk a praktikus müvecske megvételét. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Vertan István makói lakos, a makói gaz­dasági egyesület elnökének Tótkomlós község Tem­plom-terétől kiindulólag a bókés-csanádi h. é. vasút Tótkomlós állomásának érintésével, továbbá Nagy­kopáncs, Kiskopáncs majorok és az Igási útfélé ta­nyák határain át a hmvásárhely ~-makó—nagyszent- miklósi h. é. vasút Makó Újváros állomásáig 8 in­nen folytatólag Makó város belterületén át az aradi és Csanádi egyesült vasutak Makó állomásáig és folytatólag Maros fölyóig, továbbá a fenti vonalból Makó város belterületén kizárólag Nagykirályhegyes és Kiskirályhegyes felé vezetendő keskeny nyom­távú gazdasági h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Mester-tanfolyam. Az aradi m. kir. fa- és fémipari szakiskolánál az aradi kamarai kerületben iparigazolványnyal biró asztalosmesterek részére 1909. évi január hó 15-től február 15-ig gyakorlati mestertanfolyam tartatik. A tanfolyam tartama négy hét, hetenkint 54 tanítási órával, melyből 14 óra az elméleti, 40 óra pedig gyakorlati oktatásra for- dittatik. Az elméleti oktatás tárgyai a következők : szakrajz, anyagisme, szerszám és gépisme, költsóg- vetéstan, levelezés és könyvvitel. A tanfolyamra 12 asztalosmester vétetik fel, kik a tanfolyam idejére egyenként 80—80 korona ösztöndíjat s a vidékiek útiköltséget kapnak. Azok kik e tanfolyamon részt venni óhajtanak, pályázati kérvényeiket illetékes ipartestületüknél f. évi deczember 15-ig nyújtsák be. A pályázati kérvény, melyben ^feltüntetendő, hogy uz illető hány óv óta űzi önállóan az asztalosipart, hány alkalmazottja van, stb., bélyegmentes. U y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Császárfíirdő Budapesten. aNyy";:;tel; magyar Irgalmas-rend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák-, török-, kő- és márványfürdők; hőlég-, szénsavas és villamos víz­fürdők. Ivó-kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bér­mentve küld 49 11—12 Az igazgatóság. Törvényszéki csarnok. Az 1909. évi esküdtek főlajstromának sorsolás utján történt összeállítása november 29-ikén volt a gyulai kir. törvényszéken Novak Kamill elnöklete alatt. Rendes esküdtekül Gyuláról 50, Csabáról 43, Orosháziról 39, Békésről 38, Gyomáról 18, Csorvás- ról 11, Szarvasról 10 (mind ügyvéd!), Mezőberény- ből 10, Szentetornyáról 9, Dobozról, Endrédről és Kótegyházáról 5—5, Szeghalomról és Gyulaváriból 4—4, Sámsonból és Köröstaresáról 3 — 3, Nagyszénás­ról 2, Újkígyósról, Vésztőről, Öcsödről és Tótkomlós­ról 1—1 esküdt, helyettes esküdtekül pedig Gyulá­ról 50 és Békéscsabáról 40 esküdt lett kijelölve.

Next

/
Thumbnails
Contents