Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
XL évfolyam. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, igo8. november 29. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. 48-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az ipartörvéuy revíziója. Azzal a levéllel, a melyet Szterényi József államtitkár az ipartestületek országos kongresszusához intézett, az ipartörvény revíziója uj stádiumba lépett. Eddig az államtitkár által tervezett nagy ipari kódex tárgyalása és vitatása körül folytak a csatározások, melyek sorompóba szólították a kis és nagy ipar, a szervezett és nem szervezett munkások ezreit, a szociológusokat, a jogászokat és az érdekeltség még szélesebb és távolabbi rétegeit. Nem szenved kétséget, hogy valamennyi oldalról erősen ostromolták az uj erődítési terveket és az építő nem tehetett egyebet, mint hogy engedjen az ostromlóknak. Visszavonta tehát az egész bástyát, és csak a felvonó hidat hagyta meg, mely a régi állapotból az újba átvezetni lesz hivatva. Más szóval az előttünk fekvő tervezet gyökeres átalakuláson fog keresztülmenni, alaposan lesoványodik, mielőtt uj formájában ismét megjelenik a magyar glóbuszon'. Szterényi József mindenesetre nagyot és szépet akart. Nemcsak régi panaszokat akart javítani, hanem újat is akart teremteni, hogy a szociális törvényhozás terén megelőzze az egész müveit külföldet. És ha javaslatainak úgynevezett szociális részei például valamely nagy ipar államban jelennek meg, bizonyára több méltánylással és elismeréssel fogadják vala ezeket, mint nálunk, a hol a gyáripari és munkás viszonyok még nem eléggé konszolidáltak és nem eléggé kiforszabályozni, az ipar oktatást fejleszteni, az ipartestü.eteket javítani, általánosítani. Röviden: az uj ipartörvény majdnem kizárólag a magyar kézműipar körére és érdekeinek hathatósabb védelmére tog szorítkozni, a mi nem is baj, nem is hiba, mert ezek az érdekek egy negyed század óta tartó heves ostromban könyörögnek figyelembevételért. És az uj törvény teljesíti hivatását, a kisipari termelés tökéletesítése és a kis ipari szervezet javítása által védelmet nyújt egyrészt a kontárok és a tisztességtelen verseny ellen, másrészt ha ezek révén a fogyasztó közönség érdekeit is megvédelmezi. Szociális téren még nagy a forrongás, a munkaadók csak most kezdenek szervezkedni. Küldjék ki előbb az első harczosokat, élesítsék a fegyvereket, gyarapítsák hatalmi eszközeiket és azután jöjjön segítségükre a törvényhozás, mely könnyebben fog boldogulni, ha már gyakorlati tapasztalatokra alapítja közhasznú intézkedéseit. E szempontból tehát örvendetes az e téren beállott és föntebb jelzett fordulat, mert még nem korszakot alkotó szociális munkára van szükségünk, hanem elsősorban a kis ipar rég mutogatott és itt-ott elmérgesedett sebeinek az orvoslására. Ezt a munkát gyorsítani kell, a másikat pedig érlelni, mert ennek csak érlelő megfontolás után lehet sorát ejteni. Gelléri Mér. Békésvármegye közkóházának 1907. évi története.*) Az 1907-ik évet, intézetünk életében, korszakot róttak. Marad tehát a régi keret, újabb javításokkal, kiegészítésekkel, toldással, foltozással. A képesítést egy kissé jobban keli megrendalkotó eseménynyel kezdtük meg. Az előző év végén rendszeresített kórboncznok-főorvosi állás betöltetett, *) Dr. Berkes Sándor „Jelentés Békésvármegye közkórházának 1907. évi működéséről“ szóló könyvéből. s az intézet tudományos munkálkodását szolgáló állásra dr. Feldmann Ignáczot, a budapesti kir. tudományegyetem kórboncztani tanszékének és intézetének évek hosszú során át volt első tanársegédét, nevezte ki a vármegye alispánja. — Az év folyamán nem egyszer tapasztaltuk, bogy' a procedúrában foganatosított különböző vizsgálatok mennyire előnyösen befolyásolták a különböző beteg-osztályok működését. Azt hiszem, hogy nemc-ak a mi kórházunkban, hanem minden nagyobb gyógyintézetben igen fontos feladatokat teljesít a kórboncztani intézet, s a miénknek működése már is annyira belleilleszkedett az intézet munkakörébe, hogy rövid fennállása daczára, már is alig tudjuk elképzelni, hogy miként tudtunk eddig is meglenni nélküle? A tudománynak is, az orvosképzésnek is, de magának a nagy beteg-anyag helyes orvosi ellátásnak is valóban kiváló oszlopa ezen intézmény. — Felszereléseinek folytatólagos pótlására ez évben újabb kétezer koronát szavazott meg a kórházi bizottság (márczius 9-én), a rendes költség- ségvetés keretében, pedig ezenkívül, még ennél valamivel nagyobb összeget is juttathattunk ugyanezen czélra ; úgy, hogy, ha még néhány éven át hasonló összegekkel folytathatjuk a berendelések kiegészítését, kórboncztani intézetünk nemsokára el lesz látva mindama kellékekkel, amelyek egy kórházi prosectura működését minden irányban kielégítővé teszik. Az év eseményeit a kórházi 'építkezések ügye uralta. — Múlt évi jelentésünkben említettem, hogy különböző építkezési szükségleteink tárgyában fel- teijesztest intéztünk a magy. kir. belügyminiszter úrhoz. A belügyminiszter ur 1907-ben január 26 án az építkezési programra megállapítása s az egész építkezési kérdés alapos megvitatása czéljából.a helyszínére küldötte le Kelsz Gedeon dr. min. tan. urat, aki Gyulára érkezvén, itt személyesen vizsgálta meg az egész kórházi telepet és ezen szemle alapján győ- zödött meg arról, hogy mik a kórháznak sürgős TÁRCZA. Mese a boszorkányról.*) Irta: Bársony István. Amikor a Domnule „hosszúbbuszu“ elment, jó darabig mindaketten utána néztek a hegyi ösvény kanyarodójától, amely mellett a kerülő- ház roggyanva gubbaszkodott, mintha leakart volna ülni a mögötte levő sziklapárkányra. Megtépázott, viharverte kunyhó volt az; nem is olyan régi, amilyen elnyűtt, kopott, vedlett. Itt bizony sok gyors zápor érte; s ha a szél feltámadt, az meg olyan volt, mint a harapós ko mondor, amelyik hörög-morog, a fogát csattogtatja s ahol lehet, az elevenbe mar. Itt lakott a ránczos homloku Mitru, az erdőkerülő; a hegyek fia, akinek folyvást annyi volt a figyelni, nézni, leselkedni valója, hogy a szemöldökét mindig összehúzta, minthogy úgy *) Mutatvány a Singer és Wolfner kiadásában megjelent; 1909. évi Almanachból. jobban látott. Ezt aztán meg is szokta. Máskép nézni se tudott. Nem régen lakott itt; csak a tavasz óta, amikor a szedresvölgyi kerülő hirtelen eltűnt, elbujdosott és azóta hírét se hallották. Pedig a helyére sürgősen kellett valaki, aki a dolgát átvegye, ellássa ; mert. a fát túlságosan lopták. A begyek közt tolvajszervezetek voltak már, amelyek nemcsak a vágottat, hanem az elevent is lopták, persze előbb azt is csak kivágták ; s aztán a legszebbje közül válogatták, hogy melyiket vigyék ; százados fenyőfákat, amelyeknek a derekát átölelni egy ember nem bírhatta ; kettő kellett ahhoz. Az uradalombeliek közül Mitrura esett a „Domnule“ választása ; őt rendelte ki az elbuj- dosott ember helyére, akit Petru Liácnak hívtak s akinek a felesége édes testvére volt a Mitruénak. Igaz, hogy jóval idősebb nénje, aki már férjhez is ment, amikor a kis Vera még a patak kavicsaival játszadozott. Régen nem látták egymást, minthogy három nagy hegy volt köztük s a menyecske nem igen járt haza. — Amióta az uráé volt, nem lőhetett többet a szüleié; — és innen, a rozoga kerülöházból, különben is nehezen szabadulhatott. A tehénke, melyet ő legeltetett, nem engedte ; — a házidolog sem engedte. Meg még ki tudja, miegyéb sem engedte. Csak arra jöttek aztán a rokonok ide, hogy megtörtént a nagy szerencsétlenség, amit előre senki se sejthetett ; a fiatal szép asz szony meghalt, semmivé lett; leesett a szikla- oromról és a szakadék kövei közt összezúzta magát. Úgy találták meg odalent, ahol a zugé, riadozó patak rohan lejebb, még lejebb ; s ahol a nap haromnegyedrészében árnyék van, minthogy oda, a mély repedésbe, a déli sugarakon kívül a többi el nem juthat. Az ura eszét vesztette, elszaladt, világgá ment. Nagyon szerette a feleségét, akinek a haja leért a csípejéig, a keble pedig mintha külön élt volna az inge alatt, úgy rezgeti, amikor könnyű lépéssel haladt a hegyre a tehénke után. Szinte világított a foga, mint a farkasé, minthogy mindig mutogatta, olyan nevetős volt ; a szája az érett szamócához hasonlított s az egész asszony a havasi virágok üdeségével diszlett, amelyek közül mindig is volt egy pár szál a A 7 Az arcZ kéz bőrének mindenMely a legkényesebb követeimé- ft pjl AT)55 „AU WXv napi ápolására legideálisabb szer. nyéknek is teljesen megfelel. jjmétám OH Orvosilag' ajánlóra, I --------------------------------------------------------3i6 3-10 Kapható a gyógytárakban és dívatárú üzletekben. Egy üveg ára Orvosilag: ajánl-va I I korona 20 fillér. Lapunk mai száma ILO oldal.