Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
1908. november 22. BÉKÉS 5 denkor irányítani fogják, előadta, hogy őt kizárólag a művészi szempont vezeti, s kérte a nagy számban összegyűlt műértő közönség támogatását és érdeklődését a maga elé kitűzött feladat sikeres megvalÓ8Ítása érdekében. Az értekezlet elhatározta, hogy az énekpróbák hetenként kétszer hétfőn és pénteken délután pontosan fél hat órakor lesznek a gimnáium földszinti zenetermében. Az első próba f. hó 23-án, hétfőn d. u. fél 6 órakor lesz, s ez utón is kérjük az értekezleten jelen nem volt, de a dalkörbe belépni szándékozókat, hogy a mondott napon, időben és helyen pontosan megjelenni szíveskedjenek. Az értekezleten jelenvolt hölgyek névsora a következő : Baranyik Emmike, Bossányi Nelli, Denhoff nővérek, Hajóssy Margit és Erzsiké, Kalmár Margit, Kovács Erzsiké, Nagy Sárika és Stefibe, dr. Nyisztor Adorjánná, Schnrdt Ivánné, Török Etelka stb. Az énekkarnak rendelkezésére áll a főgimnázium kottagyüjteménye, zongorája és harmoniuma. A vegyes dalkör kizárólag művészi értékű darabok betanulásával foglalkozik, s hangversenyeken és templomi ünnepélyeken fog nyilvánosan szerepelni. Kívánjuk, hogy a siker szép jegyében megindult mozgalom működését a megérdemelt és általánosan óhajtott siker koronázza ! A Bókésvármegyei Casinó, mint azt lapunk múlt számában megírtuk, tegnap, f. hó 21-én este hangversennyel egybekötött féüyes anyagi és erkölcsi sikerrel zárult tánczmulatságot rendezett. Az est részleteiről és sikeréről lapunk következő számában bö híradással leszünk ! Uferbach Jenő újabb képe. Többször híradással voltunk már földinknek, Uferbach Jenő aradi rajztanárnak művészi sikereiről, ki úgy a fővárosban, mint a vidéken többször állította ki képeit és számos ilyen előkelő helyről jött elismerést és dicsérő kritikát érdemelt ki. A Műcsarnok ezidei őszi nemzetközi kiállításán szintén szerepel Uferbach Jenő neve. A tehetséges fiatal festő ezúttal »Inger kedés« czimen állított ki egy nagyobb szabású fest mónyt, mely egy magyar aratópárt ábrázol, amint tréfásan enyeleg. A kiállítást szerdán, f. hó 18-án nyitotta meg a kultuszminiszter. Halálozás. Steigerwald Eerencz volt kőműves iparos, negyvennyolcza8 huszárőrmester 83 éves korában tegnap elhalt. A szabadságharca kitörése előtt is katona volt s Sziléziában táborozott, honnan a belháboru hírére szakaszával együtt hazaszökött. Yégigküzdötte az egész hadjáratot, sőt annak végeztével büntetésből ismét beosztatott az osztrák seregbe, melyben Ausztria különböző állomáshelyein még hat évig szolgált. Ifjabb éveiben a gyulai uradalom kőműves mestere, később is keresett építő volt; ő építette a csabai Vigadót is sógorával Berndt Károly épitészszel társaságban. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Az időjárás a hét elején egész télire fordult, erős éjszakai fagyok, hideg nappalok jellemezték a hét első felét, s volt olyan nap, mikor —9° R. hideget jelzett a hőmérő. Azonban csütörtökön egyszerre megenyhült, s a hideg után erős őszies loccs-pocs idő kerekedett, olyan féle, mint amelyről Arany János hajdanában énekelt Ossián ködös, homályos énekével kapcsolatban. No de ezen minden évben túl kell kétszer is esnünk, tavasszal és ősszel is! Ez már igy szokott lenni a mi szeszélyes kiimánk alatt. Halálozás, özv. Wolf Zsigmondné szül. Reis- ner Szidónia, az alig egy év előtt elhunyt Wolf Zsigmond kereskedő felesége, f. hó 16-án, hétfőn meghalt. A megboldogult az utóbbi napokban súlyos természetű műtétnek vetette magát alá, amely sikerült is, de a beállott szivelgyengülés folytán váratlanul beállott az agónia, s a köztiszteletben álló úrnő, ki férje halála óta egyre betegesebb lett hozzátartozói nagy fájdalmára elhunyt. A temetés f. hó 17-én, kedden délután fél 3 órakor volt óriási részvét mellett. A ravatal fölött az uj gyulai rabbi dr. Adler Ignácz mondott magas szárnyalásu, fordulatokban gazdag szép beszédet. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy Szmetán Fülöpnó szül. Reisner Amália, özv. dr. Hoffer Sománé szül. Reisner Róza, Reisner Emá- nuel és Reisner Ede mint testvérek szomorodott szívvel tudatják úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében jó testvérüknek özv. Wolf Zsig- mondué szül. Reisner Szidóniának életének 55-ik és özvegységének első évében, hosszas szenvedés után folyó hó 16-án reggel bekövetkezett elhunytét. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 17-én délután fél 3 órakor fognak a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra tétetni. Az erzsébethelyi orvos felfüggesztése. Ismeretes, hogy a vármegye alispánja fegyelmi eljárást indított meg dr. Tarjáni Rezső békéscsabai községi orvos ellen. A vizsgálat során olyan súlyos beszámítás alá eső mulasztások derültek ki, hogy ezek alapján dr. Tarjáni Rezső községi orvos hivatalától felfíu gesztetett. Házasság. Varga János békési községi népiskolai tanító, lapunk munkatársa f. hó 11-én esküdött örök hűséget Salamon Irénkének, Salamon Gábor békési református kántor leányának. A gyomai papválasztás. E hó 16-ikán délelőtt töltötték be a Garzó Gyula halálával megürült gyomai második lelkészi állást. Az állásra 32 lelkész adta le pályázatát, kik mivel kérvényeik rendben találtattak, mindannyian jelölve lettek. A választást egyházi részről Bay Gyula gyulavári i lelkész, világi részről pedig Szabó Emil egyházmegyei tanácsbiró vezették. A gyomai egyháztagok részéről érthetetlen a a részvétlenség, mellyel e választás alkalmával nemtörödömösködtek. — A mintegy 1800 választó közül csak 421-en adták le szavazatukat. E közül 250 Domby Béla geönki lelkészre esett, ki unoka öccse esperes-lelkészüoknek. Ezen harmadfólszáz szavazattal Domby elnyerte az abszolút többséget. Legerősebb ellenfele volt Bácsi Gyula válaszuti lelkész, ki 122 szavazatot kapott. A többi pályázóknak nem volt pártjuk. — Koréh Endrére jutott 26, M. Szabó Miklósra 6, Dr. Hetessy Kálmán 8, Barta Györgyre 3, Gecse Albertre 3, Kovács László, Baja Mihály és Csighi Andorra 1—1 szavazat. Domby megválasztása nagy örömet keltett a lakosság körében, mert Domby nemcsak kitűnő egyházi szónok, hanem mint társadalmi ember is számottevő egyénisége lesz Gyomáuak. Köszönet. Özv. Reiszig Edéné Békésvármegye közönségéhez intézett levelében a törvényhatóság által férje halála alkalmából kifejezett részvétért kiváló köszönetét fejezte ki. K. Horváth Sándor. Egész fogalom fűződik ehhez a névhez, körülvéve minden elképzelhető legendával, mely K. Horváth Sándor „Mártírhoz“ és ennek üldözéséhez kapcsolódik. Legutóbb a Budapesti Napló és az egyik orosházi újság közölt K. Horváth Sándortól egy nyilatkozatot, mely szerint ő az orosházi főszolgabíró hamis jelentése folytán fosztatott meg bizottsági tagságától. Értesülvén e nyilatkozatról dr. Berthóty István orosházi főszolgabiró, előterjesztést tett az alispánhoz, melyben kéri, hogy ellene a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat rendeltessék el. Az alispán a kérelem folytán a vizsgálatot elrendelte, hogy ily módon a tényállás kiderittetvén, a nyilatkozat tulajdonosa ellen a bűnvádi eljárás -megindittassék Eljegyzés. Tálffy Jenő, a herczeg Eszterbázy Miklós dombóvári hitbizományi uradalmának fiatal mérnöke, Pálffy Béla gyomai plébános testvér öcscse, eljegyezte a a városunkban is ösmert Gulácsy Irén okleveles tanítónőt, Esküvő. Székely Béla fővárosi hírlapíró, a „Békésmegyei Közlönyének volt «felelős szerkesztője, tegnap (szombaton) kötött házasságot özvegy Arendt Gáborné, született Toy Josefinnel a dédai kir. anyakönyvvezető előtt. Tanuk voltak : a vőlegény részéről Sztáray-Woronitzky Ferencz gróf, a menyasszony részéről pedig a vőlegény nagybátyja, dr. Wachner Edmund szászrégeni magánzó. Lopás. Demkó Jakabnál szolgált Szűcs Sándor mint házi cseléd. Szűcs szolgálati ideje alatt gazdájától, apróbb házi dolgokat eltulajdonított, utóbb már gazdája pénzét is megdézsmálta ; élemelt belőle 30 koronát. A törvényes eljárást megindították a hűtlen cseléd ellen. Pallótolvajok. Gyula város tulajdonát képező pallójárdákat, most hogy a tél küszöbén állunk egyre-másra lopkodják a tüzelőfa szűkében levő emberek. Az elmúlt héten három tolvajt zavart meg a rendőrség működése közben, kik ellen a bünfe- nyitő eljárást megindították. Árlejtés. A vármegye irodaszer szükségletére szerdán tartatott meg az árlejtés, mely alkalommal Stern Béla 1584 korona és Vértesi Arnold 1653 kor. ajánlatával szemben Dobay János 1567 koronát tevő ajánlata fogadtatott el. A gyertya szükséglet szállításával 410 korona vállalati összeg mellett Jámbor István gyulai kereskedő bízatott meg. Házasságok- Baukó Károly uradalmi gépész, f. hó 21-én egybekelt Ficzere Mihály kisbirtokos leányával, Juliánnával. — Tömösközy József állami gyermekmenhely írnoka, f. hó 21-én esküdött örök hűséget Wagenhoffer Ferencz egyházfi leányával Matilddal. -— Wittmann György eleki földbirtokos, f. hó 21-én vezette oltárhoz Endrész András gyulai földbirtokos leányát, Terézt. A gróf Apponyi-féle gerendási pusztának Békéscsaba községtől Osorvás községhez való átcsatolása iránt Csorvás község képviselőtestülete annak idején mozgalmat indított. A szóban levő pusztát, a u.ely 2307 kát. holdat tesz ki, Csorvás község par- czellázás czéljából megvásárolta s azt a jelent kezett vevők között széjjel is osztotta. Csorvás község képviselőtestülete a vármegye alispánjához beadott átcsatolás iránti kérelmét azzal indokolta, hogy Gerendás puszta a községtől 1 kinéterre esvén, a puszta lakói közigazgatási és egyébb szükségleteiket nagyobb utánjárás nélkül elégíthetik ki, mint a 24 kmter távolságra fekvő Békéscsaba községben s igy az átcsatolás közérdeket is képez. A vármegye alispánja a kérelem kapcsán tárgyalást tűzvén ki, mely tárgyaláson az átcsatolás ellen Békéscsaba község megbízottjai természetesen erélyesen tiltakoztak. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv beterjesztetett a vármegye alispánjához, ki is az átcsatolás iránti kérelem tárgyában a napokban döntött, még pedig akként, hegy Csorvás községet az átcsatolás iránti kérelmével elutasította. Az elutasító határozat főíndokát az képezi, hogy a szóban levő puszta átcsatolásával Békéscsaba község határterülete elszakittatnék a község többi határterületétől s hogy az átcsatolással Békéscsaba község közterhei jelentékenyen emelkednének, miért is a fejlődő községre az átcsatolás csak hátránynyal lenne, Csorvás községre pedig jelentősebb hasznot nem hárítana. Az átcsatolás iránti kérelem tárgyában másodfokulag a törvényhatóság közig, bizottsága, harmadfokuiag pedig a belügyminister jogosult dönteni. Czigányok garázdálkodása. Békésvármegyében az utóbbi időben hol itt, hol ott bukkannak föl a czigányok s követnek el kisebb-nagyobb lopásokat. Bókésszentandráson hétfőn éjjel három helyen is betörtek. A első Aszódi Imre községi esküdt háza volt. A család nem volt otthon, mert egyik közeli szomszédhoz lakodalomra volt hivatalos. A czigányok tehát bátran „dolgozhattak“. El is vittek az utcza felől eső lakásból minden megmozditható holmit, azonkívül 300 korona készpénzt, több aranygyűrűt, sőt Aszódi fiának tartalékos hadnagyi egyenruháját is. — Onnan Mácsár Jánoshoz látogattak el. A kutya kétségbeesett ugatására felébredt ugyan Mácsár is, a felesége is, kik az alsó házban aludtak és látták az udvaron a torzonborz alakok működését, de féltükben nem mertek szólni. — A két sikerült rablás után meglopták még Czetó Imrét is, aztán Gazsó István házába akartak betérni. Gazsó azonban ébren volt és bátran rájuk kiáltott, hogy mit akarnak ? Az erős hangtól a gazemberek úgy látszik megszeppentek, mert felugrottak kocsijukra és elvágtattak Öcsöd felé. — Arra felé vette őket a csendőrség üldözőbe. Újkígyóson már rajtavesztett egy czigáoy-pár, Mezéi Antal vásárhelyi czigány és Rácz Rózái czigány- a8szony vándorlás közben Ujkigyósra érvén, kéregetés ürügye alatt betértek Nyári Péter gazdálkodónak a házához, ahol véletlenül éppen akkor nem volt otthon senki. Amint ennek tudomására jött a jeles emberpár, szép lassan, nehogy a szomszédok észrevegyék, felfeszitették valami vasdarabbal a ház ajtaját s behatolva a szobába, elkezdtek gazdálkodni. Hirtelenében összecsomagoltak egy
