Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-08 / 45. szám
XL. évfolyam. 45-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1908. november 8. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal í Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ- KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula városa pénzügyei. ii. Lapunk múlt heti számában a városhoz intézett alispáni rendelet kiegészitéséül, lapunk szűk teréhez viszonyítva kivonatosan közöljük most Tliury Mihály p. ü. ig. számtanácsosnak, a város anyagi viszonyainak vizsgálata alapián készült jelentéséből a következő részeket, és pedig egyelőre kommentár nélkül, fenntartván magunknak a jogot, hogy úgy az alispáni rendeletre, valamint az alábbi jelentésre s egyáltalában a város anyagi helyzetére s a teendő intézkedésekre nézve észrevételeinket megtegyük. Tliury Mihály számtanácsos, számvevőségi főnök jelentése a következőket tartalmazza : »A fent álló mulasztások részben annak tudhatok be, hogy az 1900. év márczius hó 26-án 15/900. kgy. sz. a. hozott szabályrendelet a czélnak meg nem felel. A rendelkezés alatt álló munkaerő nincsen kihasználva a városnál alkalmazásban van 3 pénztárnok. A főpénztárnok évente 21215 A községi pénztárnok évente 17351 A gyámpénztáruok évente 2038 Összesen 40604 tételt kezel 360 munkanapot véve alalapul, tehát egy napra esik átlag 113 tétel, mely pedig viszonyítva más' forgalmasabb pénztárhoz, oly csekély, hogy ezt egy pénztárnok is elkezelheti. Előfordul a negyedévi adófizetés alkalmával, hogy a befizetés tömegesebben teljesittetik, mely átlag negyedévenként 8—10 napot vesz igénybe, ily alkalommal a beszedéssel egy arra alkalmas pénztáríiszt is megbízható, nincsen értelme tehát annak, hogy 3 pénztárnok alkalmaztassák, igy két pénztárnoki állás beszüntetendő lenne és helyette az 1883. évi I. t.-cz. 17. Is 18. §-ában előirt minősítéssel bíró pénztártiszti állás rendszeresítendő. A számvevő munkaköre minden egyébnek nevezhető, csak éppen számvevői ellenőrzői ténykedésnek nem, mert oly dolgokat végez, mi nem hivatása és nem teljesíti a tényleg hivatalához tartozó ellenőrzési munkát, A városi adóhivatal személyzete közűi könyvelő és ellenőrök végzik a számvevői teendőket. A városi adóhivatal élére ugyancsak a hivatott törvényben előirt minősítéssel biró egyén állítandó, ki úgy a pénzügyi, mint a közigazgatási ügyekben teljes jártassággal bir, meg nem tűrhető az, hogy a közgyám egyúttal gyámpénztáruok is legyen, az összpénztár kezelése egy tisztviselőre bízandó. A városi pénztári és számviteli ügy oly primitiv módon kezeltetik, hogy a közvagyon veszélyeztetése nélkül tovább nem tűrhető. A pénztár és számvevőségnél alkalmazott tisztviselők fizetése pedig oly csekély, hogy az ottan megállapított illetményért képesítéssel bíró jó és megbízható munkás nem is kapható. A városi tanács, illetve elöljáróság szervezete sem felel meg a kívánalomnak, mert e szervezet az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezésétől nagyon távol áll. Többek közt rendszeresítve van 8 tanácsnok, kik semmi kvalifikáczióval nem bírnak és ezek inkább a községi csküdti intézmény jellegét viselik ás minden egyéb csak tanácsnoki munkát nem teljesítenek, de azt teljesíteni nem is képesek A vagyon kezelés a legprimitívebb és a látszat ízt igazolja, hogy a városi tanács és a képviselőtestü- et csakis az önös érdeköket és nem a közügyet tárták szem előtt. A váios évi szükséglete az 1908. évi költségvetés szerint 417607 korona Ü3 fillér, ezzel szemben ;edezete csak 198905 korona 35 fillér és igy fedezetlenül 217792 korona 08 fillér áll, mely pótadóval fedezendő, mely ba tekintetbe vesszük a 207863 kor. összes adóalapot, az adófizető polgárok nagyobb városi pótadót kénytelenek fizetni, mint állami adót, sót ba a város anyagi viszonya nem rendeztetnék, a szükséglet fokozatosan emelkedik és ezzel szemben a pótadó is emelkedni fog. A város a jelenlegi nehéz viszonyok közé a könnyelmű és egyesek önös érdekét szolgáló ténykedésével jutott. A város tulajdona 3601465 korona értéket képvisel és ennek bruttó jövedelme csak 131866 korona 61 fillér, mely alig 3-75°/o-nak felel meg, úgy de a 3601465 korona vagyont terheli 2300167 korona 83 fillér adósság, még pedig 1907. évi junius végén fennállott hátralék az Osztrák-magyar banknál 562161 korona 54 fillér, Magyar Jelzálogbanknál 279164 korona 72 fillér, Magyar Jelzálogbanknál 495048 korona 84 fillér, Központi Jelzálogbanknál 195044 korona 73 fillér, Pesti Magyar Keresk. Banknál 432748 kor., Békésmegyei Takarékpénztárnál 84000 korona, Gyulavárosi Takarékpénztárnál 81000 kor., Gyulavidéki Takarékpénztárnál 84000 kor., Nyugdíjalapnál 25000 korona, Geiszt alapnál 43900 kor., gróf Wenckheim Frigyes alapnál 11000 kor., csatornázási pénztárnál 7100 korona, összes tartozás 1907. év végén 2300167 korona 83 fillér. így a város tiszta vagyona 1301297 korona 17 fillér, ugv de ezen összegben bentfoglaltatik 755655 korona nem jövedelmező vagyon, igy számba vehető tiszta vagyon 545642 korona 17 fillér, mely pedig alig számba vehető. A város közvagyonának romlását előidézte a gondatlan vagyon kezelés, de leginkább, előidézte a benedeki földeknek megvásárlása és ennek könyelmü tervszerűtlen eladása, mert a benedeki 3779 katnszt- rális holdas birtok gróf Wenckheim Istvántól 1800000 TÁRGZA. Odakiinn ősz van . . . Odakünn ősz van . . . sáppadt falevelek Hullnak a földre . . . színtelen a fény . . . Kihuny az élet hamvadé parazsa Az erőtlen sugarak melegén ! — De szivemben gazdag májusi álmok ! Virágtól terhes fölöttem az ág . . . Nagy tfizek gyúlnak künn az éjszakában, És hallom a Jövendők szózatát! . . . Ott álmodoztam egyidőben én is A büszke márvány-paloták során . . . Gyerekfővel véresre vertem öklöm A névtelenség börtönajtaján I Ambróziára szomjazott az ajkam, Mit hajdan ittak boldog istenek, És fáradt lelkem : hála néked Isten ! — Most megpihent egy kis bölcső felett! . . . Székely Sándor. Az öreg zsoltáros. Irta: Lampérth Géza. Kis templomunk hátsó padjában Kopott Zsoltár busui magában, Keménykedve várja, csak várja: Mikor jő már öreg gazdája. Csudálkozik egyre felette, Hogy a por is már-már belepte. Vasárnapra múlik vasárnap — S liire-nyoma sincs a gazdának. Pedig, ha szólt a harang szava, A legelső mindig ő vala. Téli fagyba, nyári melegbe Az éneklést mindig ő kezdte. Kedves zsoltárját csak fölcsapta S mint a szarvas hives patakra Ohajtozott szive az égbe Uram, a te színed elébe! . . . S egy mosolygó május-esteien El-fel is szállt szépen, csendesen . . . S ott, hol nem kell többé a zsoltár, Az égi kórusban dalol már. Itt, e földön mimást se hagyott: Csak zsoltárját s az üres padot. Sopánkodott is a szóbeszéd: — Elénekló szegény mindenét! ... Szánják, mondják szegénynek mások Mi tudjuk csak, dalos pajtások, S a kopott könyv s az az árva pad: é „szegény“ volt — a leggazdagabb ! ' A gyerek. Irta: Vándor Iván. A múltkor este, mikor hazajöttem, Piroskát, a feleségemet sírva találtam. Ránéztem az órára: félkilencz volt. Nem kérdeztem tehát semmit, hanem melléje kerültem, átöleltem és azt súgtam a fülébe: — Egyetlenem, veszek magának egy lila cr pe de chine blúzt. Piroska rám nézett és így szólt: — Vegyen nekem egy piczi, kicsi gyereket. A gyerek váratlan feltűnése nem valami kellemesen érintett. Ezt azonban nem mutattam, hanem megsimogattam a feleségem szép arczát és hízelegve azt mondtam neki: — Kis csacsi és egy merész fordulattal az orosz-japán háborúról kezdtem beszélni. Piroska rám nézett. Volt ebben a tekintetben minden : pajkosság, melankólia, bizalom, tréfa, szomorúság és makacsság. Aztán ő is beszélt a japánokról. Azt mondta, hogy a japánok iránti rokonszenvének a bizonyitékaképen egy gésapongyolát fog magának varratni. Az nagyon Emclt 6S étvágyat és a testsvUyt, megszOn* teti a köhögési, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuSozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. F. Hoffman a-La Roehe & Co. Basel (feüje) Kapható orvosi rendjeire a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkiwt 4.—* koronaXja.pixrLic inai szama lO olcLal.
