Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

2

B ÉKES

19C8. november 1.

séget, s ennek ellenében adjon nekik tisztes fizetést; ha pedig erre nincs elegendő vagyoni ereje, vegye mintául a községi szervezetet, állítsa a helyes arány szerint csoportosított ügyek élére okleveles meglevő jegyzőit, tanácsosait pedig használja szolgálatukkal arányban álló fizetés mellett összeírásra^ végrehajtásokra és ehhez hasonló külső teendőkre s azok munkaerejét is értékesítse. Ily módon takarékosság is elérhető, amire annál nagyobb szükség van, mert a jelenlegi szervezés azon másik igen nagy hibáját, mely szerint a város tekintélyes vagyonának kezelése more patrio, s jóformán minden szakellenőrzés nélkül történik, szintén orvosolni kell és íredig nemcsak megfelelő vagyonkezelési szabályzatok létesítése utján, hanem szakképzstt számvevők alkalmazásával végrehajtandó szigorú ellenőrzés utján.

II. A város pénz és vagyonkezelése rossz ; a város anyagi érdekeinek gondozása azt a lelkiismeretes körültekintést, mely nélkül a közvagyon az egyesek vagy érdekszövetkezetek zsákmányává lehet, nélkülözi. (Erre vonatkozólag a számvevői jelentést részletesen fogjuk ismertetni).

Mindezek alapján az alispán utasítja a polgármestert, hogy:

1. a város szervezési szabályrendeletének tervezett módositását most már mielőbb készíttesse el, különös figyelemmel arra, hogy az ügyek ellátása minél kevesebb munkaerőt igényeljen, s az ügyek vezetői a megfelelő szakképzettséggel bírjanak.

b) a város pénz és vagyonkezelésére vonatkozólag az 1897. XX. törvényczikk, valamint a 117000—1902, 122000—1902, 123000—1902. számú pénzügyrninisteri utasításokban lefektetett alapelvek figyelembe vételével készíttessen szabályrendeletet;

c) a benedeki földvételre vonatkozó főkönyveket, nyilvántartásokat készíttesse el, az eddigi vagyonváltozásokat azokban vezettesse keresztül;

d) a város pénzügyeinek rendezése czéljából a számvevői javaslatokat terjessze a képviselőtestület kebeléből alakitandó bizottság elé megvitatás végett s ez alkalmatosnak talált javaslatok végrehajtása czéljából szükséges intézkedéseket tegye meg.

A rendelet bízik abban, hogy a városi önkormányzat a hiányok és kiküszöbölendő bajok eme feltárása alapján saját erejéből képes leend züllésnek induló ügyei rendezésére, s legjobb akarattal, teljes erejével azon lesz, hogy önkormányzata csődjét czélrave- zető helyes intézkedésekkel s a közérdek kizárólagos szem előtt tartásával kikerülje, s úgy a szervezés, mint a vagyonkezelés terén szükséges változtatásokat komoly megfontolás alapján sietni fog megállapítani és életbe léptetni.

Halottak napján.

Irta: Herczeg Ferencz.

Kérlek kedves olvasóm, ne dobd el boszusan ezt a lapot,d hanem szenved el nehány perczig a kellemetlen érzést, mellyel a keserű és megszégyenítő igazságok feszegetése jár.

Hatalmas tüntető menet vonul el lelki szemeid előtt. A. tüdővészesek tüntető menete. Nyolcvan- ezer ember, akinek szemében már ott vibrál a halálos félelem. Órákon át látod őket vánszorogni és a rettenetes menet még sem akar véget érni. Fakó arczu, horpadt mellű parasztok, kiknek sovány válláról oly furán lóg a czifra szűr. Elaszott úriemberek, akik fázva vonják össze prémes kabátjukat. Munkásemberek, akik erőtlenül vonszolják maguk után a nehéz csákányt. Azután a huszesztendősök serege! A fiatal leányok, akik menyasszonyi ruhába öltöztek és rémüldözve kaczórkodnak a halállal. A nyurga fiuk, kiknek szivében forró vágyak lobognak és kiknek arcza eltorzul a félelemtől.

Amit a hatalmas állam nem tud megcsinálni, azzal megpróbálkozik a gyönge társadalom. A József Szanatórium Egyesület megragadó hévvel, bámulatos szívóssággal harczol az alattomos ellenséggel. Vezető emberei fáradhatatlanul tervezgetnek, Írnak, szónokolnak, izgatnak, kérlelnek és koldulaak, hogy felrázzák közömbösségéből a társadalmat.

A szives olvasó most már tudja, houy czik- kem tulajdonképpen reklámczikk akar lenni. Valóban az. Az életnek szeretnék reklámot csinálni a halállal szemben. A reménynek, ,a verőfénynek a csüggedás s az árnyék princzipiuma ellen. A Szanatórium Egyesület egy megkapóan gyöngéd ötlete adta kezembe a tollat. Felhivást tesz közzé, melyben azokhoz fordul, akik halottak napján virágot teeznek kedveseik sírjára. Ha mindenki csak egy virág8zállai kevesebbet fon koszorújába és az egy virágszál árát elküldi az egyesületnek, akkor megígéri, hogy megmenti ezer tüdőbeteg életét.

Az enyészetet állítani az élet szolgálatába, a halottak napját a reménység ünnepévé avatni: gyönyörű gondolat. Aki valaha már végigszemlélte és végigszenvedte egyik kedvesének lassú elsorvadás sát, akit tehetetlen fájdalommal töltött el egy ifjú élet korai elhamvadása : az meg fogja érteni a Szanatórium Egyesület szózatát. 8 aki megérti, az hozzá fog járulni a nemzet szégyenfoltjának letörléséhez. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egye- let czime (Budapest, IX. Lónyay utcza 47.)

*

Herczeg Ferencz e gyönyörű czikke még azoknak figyelmét is felkelti a szép társadalmi munka iránt, akik eddig késlekedtek. Örömmel Írjuk, hogy megyénk és városunk kiveszi részét ebből a me' - tési munkából. A gyűjtés eredményét lapunkban közzé fogjuk tenni.

Vajha mindenki megértené a megkapóan gyöngéd ötletet: egy virágszállal kevesebbet kell kötni a kegyelet koszorújába s ezt az egy virágszálat átadni a halál jegyeseinek élete megváltására!

T a n ii g y.

A főgimnáziumban a közönség részére tartandó előadásokról már egy régebbi számunkban megemlékeztünk. Ezen előadások a következő héten tényleg kezdetüket veszik. Még pedig november hó

■ 5-én, csütörtökön este 6 órakor tartja meg Münch , Szilárd tanár a „Válogatott fejezetek a biológiábó.“

■ című természettudományi sorozatos előadások elminden Deák, mikor elibük ment s édeskés mosollyal segiti le őket a kocsiról Flíess ur.

— N ) György ur, mi újság van Tárnokban ?

— Hál’ Istennek, szépen érik a répám Fiiess ur.

„Fiiess ur“ morog egy germán szakramen- turr.ot, aminek ez a jelentménye: egye meg a kukacz a répádat, nem arra vagyok én kiváncsi!

Fliess ur tudniillik a természetes dolgok kai nem törődik, ö titkokat kutat, minden áron rejtélyes tüneteket, sugást-bugást : komplottot szimatol Göcsejben. Ezért küldték, ezert fizetik, erről kell neki jelentést tenni Bécsben. Mert Fiiess ur Bécsnek a spionja, a Deákok, kivált képen Deák F'erencz oldala mellé kirendelve. Olyan időket éltünk akkor, hogy fizetett Fiiess urakat küldözgettek felülről, még a Deák Fe- renczek házi tűzhelyébe is 1

Deák Ferencz egyszerre tisztában volt e küldetéssel.

— Ördögöt jött ez ide nyelvünket eltanulni, földet venni, közénk telepedni, ahogy mondja. Spion ez a Fiiess ur, gyerekek, vigyázatok előtte a nyelvetekre, még ha tréfáltok is. Hej, tréfából se szabad már magyarnak lenni!

A „gyerekek“ (a Deák-család tagjai voltak a Ferencz nyelvén) hamar bevették a haza bölcse intelmét s féléve már, hogy Fiiess ur köztük settenkedik, mégse hall egyebet tőlük, minthogy szépen érik a répa, ragyát kapott a dohány, hő ütötte Badacsony tökéit. Sőt brúdert is ittak Fiiess úrral, ölelgették, czirógatták; dicsérték, mily hamar megtanult magyarul, már egész pompásan el lehet vele diskurálni faggatták, mit csinálnak Bécsben, igaz-e, hogy a császár ő felségének egész héten náthája volt, hogy a felséges császárné tizenkét hófehét paripát kapott prezentbe a török szultántól, hogy Smerling

.lUC.., ------------------------------ .... -------------------■—

■aga——1—HMM——m«——a

bajuszt növeszt és hogy szent István tornyára aranykeresztet küldött a muszka czár ?

Fiiess ur kétségbe kezdett esni. Ha soká igy megy, még majd el is csapják!

— No majd az ebéd alatt! — reménykedett. A pompás ebéd, a tüzes badacsonyi, majd csak megnyitja a száját ezeknek a rejtélyes zalai sphinxeknek is. Majd csak kifecsegnek valamit. Várni és figyelni tehát !

A Deák-had pediglen ott állja már körül a pipázó nagy tölgyfaasztalát. Asztalfönél „Klára tant“, mellette Ferencz, balkezénél legkedvesebb öcscse, Gyuri. Az urak húsvéti kemény tojást falatoznak, frissen sült hófehér kalácscsal, meg sonkával. Csak imént szentelte föl a templomban a lászlói pap. Még harmatos is a szentelt víztől minden falat.

Melléje édes mosolygással, hamis szemvetéssel kínálja sorba az urakat tüzes baraczk- pálinkával Deák Györgyné, a csodaszép bécsi olaszvérü Profetli Karolina. Udvari dáma volt a Profetti lány, ott akadt meg rajta a Deák Gyuri szeme, műkor följárogatott a császár- városba gárdatiszt nagybátyjához. El is vette, haza is hozta Tárnokra, de soha meg nem bocsátottak neki érette a Deákok. Hát nem akad elég szép magyar leány, akinek beköthette vón’ a fejét az a Gyurka!

Ám azért Karolina hamar szivébe lopózott minden Deáknak, akárhogy haragudtak miatta a férjeurára. Olyan édes is volt az az asszony, mikor tört magyarul elkezdte „Tyuri“-zni Györgyöt, „té Lajsi“-zni Lajost, „Fejkó pácsi“-zni Deák Ferenczet. Meg nem állta volna mosoly nélkül a kőkereszt se, mikor magyar szóra nyílott vérpiros ajka.

Fiiess ur is Karolinának csókolt kezet meglepetésében a háziasszony helyett. Es Flies.

urnák is saját parányi kacsójával tolta szájához a pálinkás kupiczát.

— Ityék, Fiiess ur, ketves egesegire !

Tessék már most kémkedni 1

Az a pár szó, az az egy asszonyi pillantás végkép megbomlasztotta Fiiess urat. Már maga sem tudta, mit mond, mikor mondta :

— Még egyet !

Az olasz menyecske kaczagva töltött neki másikat :

— Tesék, natyon szívesen !

Fliss ur árnyékként követte innentul minden mozdulatát a csodaszép teremtésnek. Annak sem esett terhére.

Mire kifogyott a baraczkos kristályüveg, Fiiess ur elfeledte Bécset, el Bécsnek hatalmas rendörprefektusát és a hatalmas prefektus atyai intelmét, hogy kivált a magyar menyecskéktől őrizkedjék, mert azok hamar megejtik, elcsavarják a fejét s olyan rebellist csinálnak Fiiess urból is, mint a Deákok, pedig azok is Bécsben neveked^ek, a felséges udvar közelében.

... A pecsenyénél megkezdődött az élénk diskurzus. A legélénkebb tracscs, mint mindig, ha Deák Ferencz ott ült az asztalnál, ő v'tte a szót ma is. Szó szerint igy figyelte meg Fiiess ur:

— Kitűnő mégis ez a magyar konyha! . . .

Deák Lajos rámondta :

— Sokkal jobb az erdélyi.

Gyuri, aki Bécsben sihederkedett, megrázta bozontos fejét:

— A bécsi sniczlit nem engedem !

Fiiess ur sápadozott. Mit jegyezzen föl

ezekből? A magyar konyhát, az erdélyi konyhát, vagy a bécsi sniczlit ?

Az ebéd már végefelé jár, a rebellis Deákhad még mindig — a kolozsvári káposzta tárgyalásánál tart. Nagy kérdés, elvi ellentét tá-