Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
4 BÉKÉS 1908. október 11. Tárgysorozat: 1. Igazgató-főmérnök jelentése társulat ügyeiről. 2. Az 1909. évi költségvetés előterjesztése. 3. A nyugdij-váiasztmánynak három évre való megválasztása. 4. Megbízottak választása a Tiszavölgyi társulat •és a Tiszai ármentesitö társulatok közös nyugdíjintézete folyó évi gyűléseire. 5. Földmivelésügyi m. Hr. miniszter úrnak 94040/V—2. 1907. sz. alatt kelt rendelete, a társulati alapszabályzat egyes szakaszaira tett észrevételei tárgyában. 6. Ugyanannak 80308/V—2. 1907. sz. alatt kelt rendelete, mely szerint az Élővizcsatorna zsilipkezelési szabályzata újra tárgyalását elrendeli. 7. Ugyanannak 7004/V — 2. 1908. sz. alatt kelt rendelete a Fekete-Körös mentén létesített partbiz- tositási munkálatok költségeihez 4000 korona segély kiutalványozása tárgyában. 8. Ugyanannak 61482/V—2. 1908. sz. alatt kelt rendelete, melyben az 1908. évben létesített part- biztositási munkálatok költségeihez 4000 korona erejéig való hozzájárulást kilátásba helyez. 9. Békésvármegye alispánjának 11208/1908. sz. alatt kelt véghatározata a sikkonyi zsilip építésének engedélyezése tárgyában. Ezzel kapcsolatosan a fö d- mivelésügyi m. kir. miniszter úr 86210/V—2 1908. sz. alatt kelt rendelete, melylyel Békésvármegye alispánjának fenti véghatározatát jóváhagyja. 10. Számvizsgáló küldöttség jelentése. 11. Najmann György gyulai lakos kérvénye, a társulattól haszonbérbe vett legelő területen sertéslegeltetés engedélyezése tárgyában. 12. Gyulavarsánd, Gyulavári és Nagypél községek elöljáróinak együttes kérelme a Csohoson újjáépítendő hid költségeihez 5000 koronával való hozzájárulás tárgyában. 13. Bodorleu Juon és társai nagypéli lakosok belvíz által okozott kár iránti panasza. 14. A tiszai ármentesitö társulatok közös nyugdíjintézetének módosított alapszabályai. 15. A tiszavölgyi társulati központi bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek. 16. Pénztár vizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése s a társulati pénztáros jelentése a társulati pénztár állapotáról. 17. Időközben érkezett tárgyak és netaláni indítványok. 4529/1908. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt országos betegápolási pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében október hó 12-től okt. 20-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napjá.t követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1908 október hó 7-én. 448 l—l Dr. Lovich, polgármester. T a n S g y. A főgimnázium tanári kara és tanuló ifjúsága 1849. október 6-ának ötvenkilenczedik évfordulóját gyászünnepéllyel ülte meg. Fél nyolczkor szent misét hallgattak, azután a gimnázium tornacsarnokában folyt le az ünnepély a következő pontokban: 1. Szózat. Énekelte a tanuló ifjúság. 2. Az aradi pásztor. Költemény Agárdy Jenőtől. Szavalta Erdész Imre V. o. tan. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta Kur- sinszky Kálmán tanár. 4. Régi könyv. Költemény Yárady Antaltól. Szavalta Hirmann József VI. o. tanuló. 5. Himnusz. Énekelte a tanuló ifjúság. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter a Sulek József áthelyezésével megüresedett szarvasi főgimnáziumi tanári székre Hraskó Kálmán a szarvasi ág. ev. tanítóképző tanárát nevezte ki. Kitüntetés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Dús Gerő mezőberényi ref. tanítót 40 esztendei áldásos néptanítói működéséért diszérem- mel tüntette ki. TanitÓ-VálasztáS. Gyoma község elöljárósága a csudaballai tanyai tanítói állásra pályázatot hirdetett és a beérkező 34 pályázó közül Rohoska Gyulát választotta meg tanítónak. A bekésvármegyei tanító egyesület gyulai járás- köre folyó ho 8-án tartotta meg ez évi őszi gyűlését. Az elnöki tisztet ez alkalommal Nickmann Rezső járásköri alelnök töltötte be, ki megnyitó beszédeben a tanítóság országos szervezéséről, a magyar tanítók egy táborba való tömörítéséről emlékezett meg. Ama válaszfalak leomlásában látja a tara it ói kar jövőjét, tekintélyét, összmunkájának a társadalom problémái megoldásában nyilvánuló ere jót, mely válaszfalak a jelenben meghiúsítják a magyar tanítóság minden társadalmi törekvéseit. Elnöki előtériesziésében csoportba szed 24 fontosabb tani gyet érdeklő eseményt. „Illemre oktatás“ czimen Bácskay István, urad. tani ó általános érdeklődés közepet e felolvasást tart. Ezután a jegyző terjesztette elő jelentését, melynek folyamán indítványt tesz az ismeretterjesztő előadásokat illetőleg. Többek vitája után tekintve, hogy a járáskor tagjainak száma c-ekély e vagyoni helyzete- sem en gedi meg a nagyobb kiadásokat, az indítványt elvetik. Mazurek Ferencz azonban módosítja az indítványt. Helyesnek tartaná, ha a járáskor felajánlaná működését a „Bekesvármegyei Közművelő dési Egyesületnek.“ A gyűlés e módosítással az ind’tványt elfogadja. Ezután a pénztárnok és könyvtárnok jelentésével gyűlés véget ért. Békésiek az aradi Golgothán. A békési ref. főgymna8ium tanári kara a 13 aradi vértanú halá- ával nemzeti gyásznappá avatott okt. 6-át úgy vélte legméltóbb módon megünnepeltetni a főgimnázium tanuló ifjúságával, ha a gyászünnepet ott, a helyszínén, a Golgothán tartja. E végből Kötbér Tivadar igazgató és Bayer Arthur tanár vezetésével Nagy Lajos, Faragó László, Schmidt Fri gyeB és dr. Hajnal József kisérő tanárok részvételével 74 főgimnáziumi tanuló indult el Békésről október 6-ika reggelén Arad felé. Délelőtt 9 órakor érkeztek meg Aradra, hol a kiránduló csapatot az ottani főreáliskola négy VIII. o. tanulója fogadta és kalauzolta A gyászünnepély a vesztőhely azon a részén kezdődött, hol a 9 vértanú halt bitófa balált. Itt a Hymnusz eiéneklése után Vincze Ödön VIII. o. t. mondott . melyen megindító gyászimát majd Balogh Imre VIII o. t. az Ábrányi Emil „Október 6“ ez mii remek költeményét szavalta el nagy hatással, amit a Szózat eiéneklése követett. Innen a vesz'őheiy azon részére vonult az ifjúság, hol golyó által halt négy tábornok vártanui halált. Itt Faragó László főgimnáziumi történettanár lelkes bőszedben ismertette azokat a történeti eseményeket, melyek e szomorú emlékű helyekhez fűződnek. Nagy hatást keltő beszéde után az ifjúság elhagyta a magyar Golgothát, a város felé tartott. A szabadság szobrának s a lyceumnak megtekintése után az ereklye-muzeumot látogatták meg, hol az 1848 — 49-iki nagy idők történelmi emlékeit szemlélték meg. — Az ereklye-muzeum megtekintése után a Weitzner-féle waggongyár került megtekintésre. — Délután 5 órakor indult el a vonat Aradról Békés felé, melyen mély benyomásokkal gazdagodva, fél 9 órakor értek Békésre vissza. Az úgy hazafias, mint nevelési szempontból értékes kirándulás sikere érdekében tett önzetlen fáradozásaikért köszönettel tartozik az ifjúság dr. Krémer Miklós aradi főreáliskolai tanár és Banner Józsefuak, kik szives tanácsaikkal s részben kalauzolásukkal járultak a kirándulás sikeréhez. Évforduló után. — Október 6. — Elmúlt ez is! . . . Egy nappal szegényebbek, Vagy gazdagabbak lettünk: egyre megy! . . . Az életvásár nagy porfellegébe Már elmerült a Kalvária-kegy ! A szónokok elmondták a beszédet, A költö elzokogta már dalát, S a tizenhárom — álmodhatja tovább A szabadság késő diadalát! . . . Idestova már hatvan hosszú éve, Hogy igy megy ez . . . Örök egyformaság . . . — Lesz-é idő, hogy ezen a szent napon Megreng alattunk a korhadt világ? . . . Lesz-é idő, hogy a rozsdás bilincset Az öntudatra kelt rab elveti ? . . . — Vagy évezredek vigasztalan során A könnyünk fogja széjjelőrleni! ? . . . Székely Sándor. Hírek. A király nevenapja. Vasárnap, e hó 4 ikén volt királyunknak a nevenapja. A vármegyei tisztikar Dory Pál főispán és Ambrus Sándor alispán élén ünnepi istentiszteletre vonult a belvárosi rkath. templomba, hol dr. Karácsonyi János kanonok czelebrált. Az istentiszteleten résztvett a honvéd tisztikar, a vármegye, a kir. törvényszék, a pénzügyi hatóságok, az áll. el. isk. tantestülete, a városi hatóság v -zető emberei ... A középületeken nemzeti szinü lobogók lengtek. A képviselőtestület folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor rendkivüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. Toldi Jánosnó által hagyományozott ingatlan eladása. (E tárgy már harmadszor terjesztetvén a képviselőtestület elé, a határozat a jelenlevők többségével fog meghozatni). 2. A rend. tan. városok polgármesterei országos egyesületének megkeresése az egyesületbe való belépés iránt. 8. Tiszti nyugdíj szabályrendelet módosítás. 4. Előterjesztés a város számára szükségelt tűzifa szállítása tárgyában. 5. Előterjesztés a Biliitz-féle telek megvétele tárgyában. 6. E őterjesztés az ifj. Steiger- wald Ferencz malma előtti terület kisajátítása tár gyában. 7. Szabályrendelet a husvizsgálat és a vágóhídi rendtartás tárgyában. 8. Hajnal Károly gyulai lakos kérelme a Körözspart és Rucza uiczát összekötő sikátor egy részének tulajdonába bocsátása iránt. 9. Az 1908 — 9. évi tanyai iskolai költségvetés. 10. Pénztárvizsgálati és gyámpénztári vizsgálati jegyzőkönyvek. 11. Schriffert György gyulai lakos kérelme a bikaakol épületének bérlete tárgyában és a bikák gondozása tárgyában tett ajánlata. 12. Moldován Mojsza és ifj. Jeszenszky Béla gyulai lakosok kérelme községi közmunka törlése iránt. 13. Naechitz Lipót és kiskorú gyermekei, Virág Ilona, Szilágyi Pál és gyermekei és Hotoráu János lletőségi ügye. Az időjárás. Október hónap becsületes következetességerői egy héttel embb leadott előleges bizalmunkat ezúttal is fenntartjuk, sőt miután a hó közepe felé járunk, pár dicsérő szóval még meg is toldjuk. A felséges enyhe őszi időjárás valóságos mintaképe volt az elmúlt hót is ! Csupa varázs, csupa enyhe verőfény!... A természet lassú herva- dásának poózise leng keresztül az egész világon !. . . Csupa harmónia minden . . . Sehol egy bántó hang, egy diszonáczia ! . . . A hangulatok, színek és melódiák csodálatos lágy ölelkezése, egymásba fonódása jellemzi a természet álomra készülését ... Az aranysárgába áthajló lombozat ... a vadszőlők piruló levelei ... a kék levegőben úszkáló, csillogó ökörnyál ma még ihlettel töltik el a természet kedvelőit . . . Arról, hogy egy feltámadó szél, egy fölénk boruló felhőpára lesöpörheti az ősz melancholiájá- uak szárnyairól ezt a sok zománezot, csillogó him- port — arról miért volna most beszólni ! . . . Humanismus. A nyári pusztító jógzivatar, mely csaknem egész Bókésmegyén végig vonult, különösen a csorvási határt tette tönkre. A kisbirtokosok ezért azzal a kérelemmel fordultak Wenckheim Géza és Dénes grófokhoz, mint csorvási nagybirtokosokhoz, hogy vetőmaggal segítsék ki őket. A humánus érzésű grófok azonnal teljesitestók a kérelmet s 400 métermázsa búzát a dtak akisbirtokos- ságnak, mázsáját a piaczi árnál 4 koronával olcsóbb árban s azt is megengedték, hogy a vetőmag árát a jövő évi termésből fizessék meg. Alakulás megerősítése. A belügyminiszter a »Délvidéki magyar közmivelődósi egyesület« békéscsabai fiókjának megalakulását tudomásul vette s annak alapszabályait jóváhagyta.
