Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-27 / 39. szám
XL. évfolyam. 39-ik szám. Gyula, 1908. szeptember 27. Előfizetési árak: Egész évre ................ 10 K — f Fé l évre....................... 5 K — f Évnegyedre................... 2 K 50 f Hi rdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 íillér. Egyes szám ára 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal í Gyulán, Templom-tér, Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye költségvetése. (yr.) Az október 14-ére egybehívott vármegyei őszi rendes közgyűlésnek az alispáni jelentés után első tárgyát fogja képezni az 1909. évi házipénztári és pótadó költségvetés. Mindnyájan jól tudjuk, hogy éppen a költségvetés az, amely a törvényhatóságnak gazdálkodását, pénzügyét, vagy ami ezekkel viszonos, háztartását meghatározza. Világos tehát, hogy az ezzel kapcsolatos kérdések önkormányzati jogunk nagyérdekü részét képezik. Meglehetős problematikus dolog azonban, hogy valahányszor a megyei háztartást szabályozó költségvetés egybeállításáról van szó, mindannyiszor elébünk áll az a meg dönthetetlen tény, hogy sohasem lehet, egyedül és kizárólag a vármegye érdekeit szolgálnunk. Aki figyelemmel kíséri, az tudja, hogy a költségvetés sorsa most már nem feltétlenül attól függ, hogy milyenek a törvény- hatóság sürgős és halaszthatatlan szükségletei, hanem sajnos leginkább attól, hogy az államgazdaság forrásai »veszélyesen ne apasz- tassanak.« Mióta az állam a vármegyék közigazgatási kiadásainak fedezését átvette, azóta bizony be kell vallani, hogy az önkormányzati tevékenység az úgynevezett szabad autonómia közérdekű ügyeinek irányítása, legközvetlenebbül a belügyi kormányzattól függ, mint amely tudvalevőleg a költségvetés szükségleteinek fedezéséről az állami dotatio terhére gondoskodik. Ily körülmények között — ha őszinték akarunk lenni — be kell ismernünk, hogy önkormányzati jogunknak eme nagyérdekü részét képező jogosítványaink ma már abban csúcsosodnak ki,Jhogy küzdve küzdjiink a kormányhatóságnak esetleges szükkeblüsége ellen. Mindazonáltal ezek a jogok is megérdemlik, hogy velük éljünk, eltekintve attól, hogy bizonyos kötelességeket is rónak ránk. A vármegye költségvetését ebből a szempontból tekintve, ez alkalommal a magunk részéről szükségesnek tartjuk, hogy a költségvetést nagyobb körvonalaiban vagyis inkább azokat az eltéréseket amelyek az uj és a régi költségvetés között van, itt e helyen egyenként ismertessük. Elsősorban is megállapítjuk, hogy a jövő évi költségvetés kiadásai: 340234 koronában (múlt évi 325353 kor.) bevételei 340234 koronában irányoztalak elő. Az emelkedéseket az alábbiak indokolják. A törvényhatóság egyik előző határozatának megfelelőleg a költségvetésbe újonnan beálliitatott egy a IX. fizetési osztály 3 fokozatába beosztott vármegyei alügyészi állás javadalmaként: 3160 korona. Ennek megfelelően kihagyatott a költségvetésből a pótadó hozzájárulást terhelő 1000 korona tb. alügyészi tiszteletdij. Felvétetett 300 korona személyi pótlék a központi választmány kebeléből megválasztott jegyző részére és 200 korona emelés az árvaszéki elnök helyettes részére. A központban egy hivatalszolgával több vétetett fel, mert a jelenlegi létszám a szolgálatot ellátni nem képes. A járási főszolga- birák, a főjegyző, főorvos, főügyész, árvaszéki elnök részére egy-egy tiszti hajdú 480 kor. átalánynyal szintén beállittatott a költség vetésbe. Kimondani javasolja azonban a választmány, hogy a huszár tartásra megállapított eme összegek terhes átalányt képeznek. Az épületek fenntartásánál 4673 koronával több irányoztatott elő. Az évi tataro- zási tényleges kiadások három évi átlagának megfelelő összeget azért vett fel a választmány, mert a vármegyének semmi olyan alapja, a melyből eddig évenként előirányzott összegen felül előálló kiadásokat fedezhetné — nincsen. Mindezideig a tatarozási tulkiadásokat a vármegyei tartalék alapból fedezte, azonban ezen alapnak állaga annyira leapadt, hogy a bevételi rész II. rovata alatt előirányzott 1400 koronát is aligha lesz képes fedezni. De különben is tekintve, hogy ezen tatarozási költségek legnagyobbrészt az alispáni és főszolgabírói lakások rendbentartá- sára fordittatik s a mennyiben a törvény- hatóság nein rendelkezik az alispán és fő- szolgabiráknak természetbeni lakást biztosító épületekkel, vagy ha ezen épületeket a fenntartási terhek miatt eladni volna kénytelen, nyilvánvaló, hogy az alispán és főszolgabirák lakbérilletményei a belügyi tárczát terhelnék és ezen illetmények tetemesen nagyobb ösz- szeget képeznének, mint ezen régi és épen azért magas költséggel járó vármegyei épületek jókarban tartása. Méltányos és igazságos tehát, hogy ezen fenntartási költségek az állam, illetve belügyi tárcza terhére átvállaltassanak. Az állandó választmány végül javasolja, hogy az 1909. évre kivetendő' közigazgatási pótadót terhelő évi szükségletekről, valamint ezek fedezésére szolgáló jövedelmekről külön költségvetés készíttessék. Erről jövő számunkban részletes ismertetést hozunk. tárgza Amerikai pillanatfölvételek. (Negyedik közlemény.) Irta: Vámos (Weisz) Sándor. New-York, 190b. szeptember 1. Abban a néhány képben, miket eddig „amerikai pillanatfölvételeim“ közül hazakuld- tem, arra törekedtem, hogy ne essem azok hi bájába, kik rendszerint csak egyoldalúan mutatják be Amerikát, népeit és szokásait, életviszonyait az Egyesült-Államoknak. Felváltva. — egy ragyogóbb és egy sötétebb képet mutattam be ezekben az igénytelen „pillanatfölvételekben“, — mikben nem Írói képességek fitog- tatására törekedtem, hiszen az sem nem mesterségem, de nem is tehetségem, hanem arra, hogy az életből vett, néhány való, igaz képet mutassak be. Garmadával vannak még ezek a képek bir- tokombun. Részben csak úgy „lemezeken“, — éppen csak megrögzitve agyamban, emlékezetemben, — részben „előhiva“ már, de zatlanul még, papíron. Egy kis „retouche“, kis simítás volna még csak szükséges, hogy bemutassam azokat a képeket is, a többit is, — de már azt hiszem, majd már csak inkább — személyesen. Otthon — az én hazámban, a mi hazánkban, a mi tanyánkon. Messze innét, — hogy milyen messzire, azt most érzem csak megint igazán, amikor már ismét útra készülök. Amikor nem fojtja el lelkemben a honvágy érzését, szivemben a honvágy fájdalmát a kötelesség tu- Idata, a tudat — hogy nem szabad, nem lehet hazavágyakoznom, mert hív a kötelesség. Hej — pedig de sokszor készülődött amolyan kis záporral vegyes zivatar az én szivemben, lel kemben is, ha munkaközben, dollárvadászok tülekedésében, a magam küzdelmében, ezer sok veszély és számtalan baj között, lelkem, szivem, elmém elkalandozott arra messzire, t ti az Oczeá non — túl a Tistán, Körös partján, a mi portánk felé 1 De nem szabadott — nem lehetett. A kötelesség szava — erősebb volt mind-nné]. És minden körülöttem arra emlékeztetett, hogy nincs idő az érzelgésre, — nincs idő az em'ékezósre. előre akar menni — az ne tekintsen hátra pedig azért jöttem ide, — hogy előre nézzek, 1 sak hogy azután, ha kötelességeim teljesitése után ismét visszakerülök oda, haza ! — igen haza ! — akkor azután csak még inkább előre mehessek, még inkább haladhassak. De már akkor nemcsak a magam és az északamerikai Unió, idegen gazdák javáért, han^m az enyéim, hazám és a magam javáért. Mát szépítsem, — bizony sokszor nem a legszebb, nem a legkedvesebb munka volt ez. Sőt akárhányszor bizony éppen olyan, hogy vajmi erős kötelességérzet és bátorítás biztosított csak, hogy el ne kövessem azt a lépést, amelyik azt jelentette volna, hogy elég. Félre a munkászubbonnyal, félre a tudásszomjjal, igyekezettel, törekvéssel — majd csak boldogulok én is, mint akár hány más, az én szükebb hazáéban, amerikai iskola nélkül is. Amely lépést, hogy el nem követtem, annak most örülök csak igazán. Most — hogy megjött a levél : „Gyere haza fiam, itt vár a munka reád 1“ — Ha fél évvel ezelőtt kapom vala ezt a levelet, talán szabódon», hogy nem még, — várjunk még, ha már itt vagyok, hagy tanultak még, hiszen egy hamar A *7 ^ Az arcz és kéz bőrének mindenMely a legkényesebb követeimé- A n HP” „Ä2 w JiV napi ápolására legideálisabb szer. nyéknek is teljesen megfelel. ^mmmm uit Orvosilag’ a.járLl^a.1 ------------------------------------------------------------------------------3i612-13 Kapható a gyógytárakban és divatáru üzletekben. Egy üveg ára I korona 20 fillér. kidolgo-j A ki egy Én I_iap"u.iilr mai száma ÍO old.al.
