Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-20 / 38. szám
1908. szeptember 20. BÉKÉS 9 Ha az ítélet nincs szintén a kezében? Hem tud majd eljárni rábízott tisztében! Kiadja majd nekem a hámozott szőlőt? Megdögönyözhetem a rosszul itélőt? Alázattal kérem hát főbíró urat, Hogy ezúttal nekem ítéljen igazat. .Rendelje el rögtön az elöljáróknak, Hogy mutassák hozzám önmagukat jóknak. Ne csak jók legyenek, hanem igazak is, Igazukat lássa még a tiszta vak is. Mutasson jó ] éldát igaz ítélettel, Akkor a gyengébbek sohasem vesznek el. Bízom erős hittel, megadja kérésem, — Szerény kérésemet ezzel be is végzem. Öcsöd, 1908. avgusztus 6. I. J“ Ha önök nem értik, hogy mit irt az író, Annál jobban érté a főszolgabíró, Aki megátkozva a rektori lantot, Haragos szemével nehányat villantott! . . . S nyomban utasitá a községtanácsot, Más formába adja a kikért kalácsot! .'Sőt, hogy az igazság még nyomosabb lenne, — Mi lehetetlenség volna ugyan benne — Hogy a szóbeliség keresztül vitessék, Kell, hogy a bika is perbeidéztessék, *S contradictorius perbéli modorral, Őt is szembesítsék — ha kell — a rektorral! . * * * Ez nagy ítélet volt . . . Rektor uram szegény, Ámbár nem valami anyámasszony legény, De azért megijjedt, nosza téntát kapott, S ékes rigmusokkal teleirt egy lapot, Meg is pecsételte, meg is adresszálta, S a nagytekintetű K. B.-nek ajánlta, Mely havonként egyszer, ha talpra kell állni, Tud igazat adni s tud — jól vacsoráim! Ezt az ékes rigmust — hű olvasónépem — Szintén ideirom! Szól a vers eképpen : „Tek. várni, közig. Bizottság! Ki hitte volna azt, hogy egy szarvas állat, — Mely a törvénytevő előtt meg nem állhat :Sem mipt magánvádló, de még tanúként sem, Annyi munkát adjon a tisztviselőnek, Mint amennyit adott már a mi jegyzőnknek. De nemcsak ő neki, hanem még nekem is; A sok firkálásban fáj még a lejem is. A »Kormos« Öcsödnek bömbölő bikája Adott erre okot, bár ez nem szakmája. Most is ő miatta fogom a ^pennámat, Vagyis jobban mondva tátom fel a számat, Hogy igazságomat valahol keressem S a rossz Ítéletet megfellebbezhessem. Méltóztatnak látni a csatolt aktákból, Hogy kárvallott vagyok ’s pedig a javából. Beadtam kérvényem a község tanácshoz A »Kormos« dolgában s az menten határoz. Jóllehet a tanács megítélte nekem, Hogy ősszel a szőlőt majd meg is szedhetem, — Sőt nemcsak szőlővel kedveskednek ottan Hanem majd görnyedez az asztal rakottan Hámozott szőlővel palaczkba szorítva, Hogy abból pohárba legyen kiborítva. Keserűségemben egy-két kortyot nyeljek, Károm után részben vigasztalást leljek. ■Csakhogy határnapot nem tűztek ki erre Hogy mikor is menjek majd el a szüretre. .Egyéni jogomon is csorbát ütöttek, A.mikor ügyemben igazat sütöttek. Ez ok miatt nyúltam a jogorvosláshoz, Megfellebbeztem a főszolgabíróhoz —-Járásunk bírája igaz serénységgel, Ítéletet mondott s le is öntött jéggel. Augusztusban vagyunk, mégis fázom tőle, Azt sem tudom merre kén’ futni előle. Tanács Ítéletét ahogy feloldozza Az én jogomat meg szépen bebogozza, Tudatja a község-elöljárósággal Hogy másként bánjék el most az igazsággal Uj tárgyalást tűzzön valamelyik napra És én is ott legyek azon egy-két happra; De ne csak én legyek arra invitálva Hanem a »Kormos« is legyen beczitálva; Mert ő a »kárttevő« s törvény értelmében Neki is helye van a törvénytevésben. Mentsen Isten tőle, megyei bizottság, Hogyha ő is ott lesz felfordul a világ. Ki fog majd ő vele az ő nyelvén szólni, Ha itéletkőzben hozzá fog mormolni ? Vngy bősz haragjában lehelletét fújja És biró uramat oldalba is szúrja, lukább a tárgyalás menjen veszendőbe, Csak engem hijjanak majd ki a szőlőbe, Hogy 70 fürt szőlőm szedhessem kosárba, Ne vesszen el egy sem, egy kis fürt sem kárba. Sokszor megizzadtam, mjg megkapálgattam Bizony néha-néha majd el is fáradtam. Közigazgatásunk bizottságát kérem, Hogy az igazságot mondja ki most nékem. Rendelje el rögtön főszolgabírónak, Hogy mutassa magát jó s igaz bírónak ; Utasítsa Öcsöd elöljáróságát, Hogy alulírottnak fizesse meg kárát. Nem kivánom pénzül, adja természetben, Úgy is terem elég ott a szőlősker’tben. A határnapot is tudassák majd velem, Hogy 1908-ban melyik nap emelem Haza a fürtöket gyermekim számára, Kiknek egyszer-másszor jó lesz uzsonnára. A hámozott szőlőt is kedvesen veszem, Midőn a szüreten tiszteletem teszem. Ezért ne érje baj a községtanácsot Tanács helyett adjon ez egyszer kalácsot, Megyénk bizottsága igazán Ítéljen És mindenik ingja sokáig is éljen ! Midőn kérvényemet elébök terjesztem Gyors elintézését óhajtom és kérem, — Mert ha az Ítélethozatal megkésik, Akkor a^szőlőbe a fogunk nem vásik. T. J.u Eddig a versezet . . . A K. B. tagjai Mulattak a dolgon, ezt meg kell vallani! . . . No de nem mindenki ! Egy valaki akadt, Ki a versezeten szörnyű mód felakadt, De nemcsak felakadt — a lelkére vette, Uyenfélit mondott: Ejnye szedte-vette ! S meggyűlt volna baja szegény tauitónak, (Úgy volt, hogy fejére még fegyelmit rónak) D« a többség alatt a serpenyő ága, Mégis csak lebillent a rektor javára ! Fegyelmit nem kapott szegény istenadta, A kárát azonban bizonnyal megkapja ! No és még kap egyet: egy oly_ítéletet. Mit megfelebbezni egy könnyen nem lehet, Mert ha van is fórum, az mar szörnyű magos, S versben felebbezni ott úem ajánlatos, Mert a milyen gonosz az emberek mája, Megeshet, hogy Kormos, a község bikája Hogy a szóbeliség keresztülvitessék Tényleg idézést kap ! . . . s akkor aztán tessék ! . . . Kontradiktönus perbéli modorral Szembesíthetnék még őt is a rektorral! Abból aztán bizony fene dolog lenne, Tanító úr kedve a verstől elmenne, Pedig azt kár volna, mert amint én látom, Több önbirálattal megállhat e gáton, Mert a főbíró úr szemével villantott, Ne dobja el azért a rektori lantot, De felebbezéshez többé ne használja, Van ennél dicsőbb tér, van szabadabb pálya, Ott a házi tűzhely, a családi fészek, Annak énekelni bizony mindennél szebb, Ott nincs felebbezés, nincsen apelláta, Amit az asszony mond . . . Nem ! ez nem találna, Az ünnepi hangba, mely lantomon csendül, — Daloljon rektor úr borról, szerelemről, Akkor virágosabb, vigabb lesz az élet, Akkor lesz valami, amit még remélhet : Az, hogy majd neve've emlékezhet rája, Mit is csinált hajdan a község bikája! . . . Dr. Nyúl. Közgazdaság. Czipészvizsga és czipökiállitás Gyulát. Gyula város czipésziparosai részére a kereskedelemügyi miniszter — amint azt már megírtuk — négy hétre terjedő tanfolyamot engedélyezett. A tanfolyam f. hó 20-án, ma délelőtt nyer befejezést, a minisztérium részéről kiküldött Krazsof János fővárosi czipész- raester és szakipari ellenőr az Aradi Kereskedelmi s Iparkamara és a helyi iparhatóság kiküldöttei jelenlétében. A tanfolyamon résztvett iparosok a megjelent szakférfiak: előtt szabályszerűen egyenként a tantárgyakból leteszik a vizsgát és arról bizonyítványt nyernek. A tanidő alatt készített elméleti és gyakorlati munkákból Badh József állami szaktanító kiállítást rendez, melynek megtekintésére felhívja a közönség és az érdeklődő szakiparosok szives figyelmét. Á kiállított munkákat: mértani szabásrajzokat, mintákat, kaptafákat és kész- czipőket 20 án d. u. 2 órától 6 óráig lehet megtekinteni a Ludvig-fé\e vendéglő nagy termében. (Szent Dtván-ut.) Igen kívánatos lenne, ha a helyi intelligens közönség a tanfolyamon résztvett mestereket — akiknek már közöltük a neveit lapunkban — támogatná megrendeléseikkel, hogy a tanfolyamon szerzett ismereteket a helyi ipar tökéle- tesitesére, úgyszintén a közönség javára értékesíthessék. Uj erdőfe’ügyelő. Őfelsége a király, Kolosy Béla kir. erdőfelügyelőt az állami erdőtisztek egyesített létszámában kir. erdőfelügyelővó nevezte ki. Nevezett a nagyváradi kir. erdőfelügyelőség vezetésével bízatott meg. Törvényszéki csarnok. Uj jogtudor. Goldmann Perencz gyulai ügyvédjelöltet tegnap avatták a kolozsvári Ferencz József tudományi egyetemen a jogtudományok doktárává. Kinevezés. A gyulai pónzügyigazgatóság Nagy Lajos ide glenesen nyugalmazott tordai hivatal- szolgát a békéscsabai kir. adóhivatalhoz hivatal- szolgává kinevezte. Az őszi esküdtszéki cziklus esküdtjeinek kisorsolása a kir. törvényszéken folyó évi október hó 3-án lesz. A Csabai járásbíróság kis hajlékban van elhelyezve, ezért mozgalom indult meg egy uj járás- birósági épület emelése céljából. — A mozgalmat helyeselte es magáévá tette Novak Kamill törvényszéki elnök is, ki ezirányban feliratot intézett a minisztériumhoz. A község ingven telket ajánlott fel az épület céljaira. Most értesítette a miniszter a községet, hogy ez időszerint nincs fedezete az uj épületre s arra kéri a községet, hogy a jelenleginél nagyobb bérházba helyezze el a bíróságot . . . Rend a törvényszéken czim alatt a „Békésmegyei Közlöny“ tgyik múlt heti számában egy czikk jelent m* gr, melyben az foglaltatik, hogy Gyula város es Dutkay Béla tyugalmazott po'gár- inester között fo yamatban lévő perben, az ezen perhez becsatolt egy aktacsomó, a gyulai kir. törvényszék kezei között elveszett. Nevezett lap ezen híradása folytán, báró Szentkereszthy Z-igtnond, — a nagyvár idi kir Ítélőtábla elnöke, — szigorú vizsgálatot tett folyamatba s annak keresztülvitelével a gyulai kir. törvényszék elnökét, Novák Kamill kúriai bírót bízta meg. Ezen vizsgálat eredményeként pedig az nyert utegál apitást, hogy a kérdéses, elveszettnek hirdetett aktacsotnó egyáltalán nem volt á gyulai törvényszékén, tehát a törvényszék kezei között el sem veszhetett. Ennyit a „Bekéemegyei Közlöny" híradásával szemK n, az igazság érdekében kötelességünknek tartottunk közreadni. Heti bünkrónika. Az elmúlt héten a kir. törvényszék szenzác/.iós ügyet tárgyalt. A nevezetes -ebb Lörinczi László békéscsabai gyógyszerész uzsora ügye. A gyulai kir. ügyészség a nevezett gy'gy-zerész ellen az 1883. évi XXV. t.-cz. 1 ső § ába ütköző, ugyanazon t.-cz. 2 ik § a szerint minősülő (leplezett) uzsora vétségé miatt emelt vádat s ezt a következőkben indokolta: — A nyo- tnozat adatai szerint, midőn Lörinczi Lászlónál annak békéscsabai gyógyszertárában segédként alkalmazott Tagányi Arthur önállósítani akarta magát, eijesen vagyontalan volt s igy a Lörinczi László s> gitsegere rá volt szorulva. így történt, bogy a dévaványai gyógyszertárnak a Tagányi Artur által leendő kibérléséhez szükséges 7000 korona cautiót Lörinczi László adta oly módon, hogy azt a mező- iúri takarékp uztártól felvéve, Tagányinak a cautio czeljaira kölcsön adta olyan félté elek mellett, hogy nevezett sértett a mezőtúri takarékpénztár részére időnként esedékes kamatokon kívül Lörinczi László
