Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
1908. szeptember 13. BÉKÉS 5 Mokné Féregby Gizella, O’Donnel Henriknó grófnő, Ritoók Emma, Szendénó Dárdai Olga, Szerelem- hegyiné Móczár Jolán, Szikra (Gr. Teleky Sándorné), Tormay Cecil, Tutseknó Bexheft Lilly, Ujfalussy Amadil, Vécseyné Jankovits Lujza, Wettsteinné, Szluha Margit, Zemplény P. Gyulánó, Yvette (Bubics Józsefné) és még igen sokan a legjobbak tömörültek az uj lap köré. A „Női Élet“ elsősorban a modern nőkórdós nálunk is mind aktuáliasabbá váló problémáit fogja hasábjain megvitatni, az erre legilletékesebb tényezők — a magyar Írónők — közreműködésével, de ezenkívül a szépirodalmi, gazdasági és háztartási, irodalmi és művészeti, általában minden olyan területre ki fogja terjeszteni figyelmét, mely a modern nő életével s igy a műveltebb magyar •családok gondolatkörével valami vonatkozásban van. Az érdekes uj hetilap, mely képekben is be fogja mutatni úgy a magyar, mint a külföldi női élet ki- magaslóbb egyéniségeit és eseményeit, október havában indul meg, amikor mutatványszámot az érdeklődőknek készséggel küld a kiadóhivatal : IX , Angyal-utcza 15. »A Magyar Népiskola Könyve.« Ezt a büszke •cziraét érdemelné meg az kétkötetes munka, amely most jelent meg a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) r. t. könyvkiadóvállalat kiadásában. A jeles munka azonban beéri ezzel az egyszerű czimtnel : .»Falusi Iskolák Olvasó-ós Tankönyve.« Szerkesztette több vidéki tanító. A magyar népiskola könyvének két okból •mérnök nevezni a szóban levő munkát. Először, mert az egy-és kóttanitós népiskolák számára készült, tehát a tulajdonképen való magyar népiskola számára ; ugyanis a hivatalos kimutatás szerint tizenhetedfel ezer népiskolánk közül majdnem tizenégyezer az egy-ós kettauitós iskola. Ezektől a szűkös viszonyú kulturintózetektöl pedig, noha rendkívül mostoha a helyzetük, a nemzet és a kormány ugyanolyan kulturmunkát követel, mint a kedvezőbb helyzetben levő városi, többtanitós és jól felszerelt iskoláktól- Majdnem lehetetlenség ez a követelés. Mégsem szabad a mértéket lejebb szállitanunk, ha nem akarunk hátul maradni a nemzetek kulturversenyében. És másodsorban épen azért nevezzük ezt a munkát a magyar népiskola könyvének, mert a magyar népiskola súlyos helyzetének megkönnyítésére és nehéz munkájának eredményesebbé tételére bámulatosan alkalmas. Számolva a falusi iskolák viszonyaival, röviden, velősen összefoglalja mindazt, amire ott szükség van és fölöslegessé tesz minden más iskolai könyvet. Ez a két kötetnyi munka : a magyar népiskola encziklopédiája. A könyvet a vallás-ós közoktatásügyi ministe- rium — egy kiváló kó és népoktatási szakférfiú bírálata alapján — népiskolai használatra általánosan engedélyezte. A bírálat, mely a »Hivatalos Közlöny« ez évi julus 15-iki és augusztus 15-iki számában jelent meg, nagy elismeréssel, dicsérettel, sőt magasztalással szól a könyvről. Elismeri és dicséri annak didaktikai kiválóságát, gondos művészi szerkesztését, tiszta magyaros nyelvezetét, Álljon itt a hivatalos bírálatból e néhány sor : »Sokra becsülöm ezt a könyvet ; és őszinte örömmel köszöntőm a szerkesztőit, mert hasznos és okos munkát csináltak. Azok között a hasonló rendeltetésű népiskolai tankönyvek között, amelyek kezemen megfordultak, ez az első, amelyikben a jpedagogus száraz és fölösleges fontoskodása nem fojtja meg a nevelő munkásokat s az első, amelyikben a nyelvtan az olvasókönyvvel és az egész tananyaggal egyesítve van és pedig olyan ügyesen összeszöve, hogy mindaz szintén észrevétlenül, hogy oUy mondjam: komoly játékban adódik át a gyermek lekének, mely a közismeretekkel együtt tauulja és gyakorolja a nyelvet és érvényesíti annak törvényeit. Dicsérem a gondot és figyelmet, amivel a szerkesztők azt a nehéz föladatot megoldották: hogy szemlélhetővó tették a tananyagbeli igazságot, meg a nyelvtaniakat is s emellett a szórakozás és tanulás formáit oly szerencsésen, jóformán művészettel csopor80sitották, az anyagot oly arányosan osztották b ■ és dolgozták föl, hogy didaktikai nézőpontból a könyv ellenében alig lehet kifogást emelni. Éhez a könyvhöz még a vezérkönyv se szükséges, •csak az hogy a tanító megértse a szerkesztők intenczióit... Ismétlem, hogy a könyvet nemcsak, nagyon jónak, de igazán kitűnőnek tartom, olyannak, ami tanítás eredményességét előre láthatólag gyarapítani fogja és amely a falu lelkivilágával összhangzó Mint ilyet, engedélyezésre nemcsak érdemesnek tartom, de arra melegen ajálom is.« Külső kiállításra is páratlan ez a munka népiskolai tankönyvirodalmunkban. Ára mérsékelt: az első köteté (mely a II. és III. osztálynak való) 80 fillér, a másodiké ( mely a IV. Y és VI. osztály iák való) 1 K 60 fillér. Azt hisszük, hogy a magyar nópoktatásügynek eszünk szolgálatott. midőn erre a kiváló munkára a tanító urak és az iskolai hatóságok figyelmét fölhívjuk. A kiadóvállalat (Budapest, IV. Egyetem utcza 4.) szívesen küld belőle ingyenes mutatvány példányt, ha levelezőlapon kérik tőle. Szezon. Egy vasárnapot ismét sikerült kihúzni — szerkesztő ur kegyes jóvoltából — szezon nélkül! — Nagy vívmány ez annak, akinek ez a rovat hetenként esedékes kellemetlen adósságát képezi. Valóságos pihenés, vakáczió ! Még pedig nem egyoldalú ! Pihen a rovatvezető is, az — olvasóközönség is ! — Már pedig egy jól nevelt lapnak az olvasók kényelmét is szem előtt kell tartani, amiből okszerűen következik, hogy szerkesztő urnák eme kegyes jóvol- táórt nemcsak én vagyok hálás, de valószínűleg az olvasóközönség is. Ezen nem annyira könnyed, mint inkább köny- nyelmü elmefuttatás után azonban lássuk a medvét, tudniillik, hogy micsoda jeles és világtörténelmi megörökítésre méltó dolgok történtek az elmúlt héten íatornyos hazánkban. * * * Kezdjük egy szép hasonlattal, mely ugyan mindenhez inkább hasonlít, csak hasonlathoz nem, amennyiben ezzel ellentétben inkább — ellentétnek volna nevezhető. Itt az ősz ... a távbeszélő- és villanyvezetékeken seregesen ülnek a fecskék ... ők távoznak. körünkből! . . . Itt az iskolaév kezdete ... a könyvesboltokban és az iskolák környékén seregesen járnak a diákok ... ők most jöttek körünkbe ! . . . Az ellentét valóban frappáns, nemcsak azért, mert a fecskék ülnek, a diákok pedig állnak és járnak,, de azért is, mert az egyik rész akkor készül távozni, mikor a másik rész érkezik. No hát aki ebben az ellentétek szépségét nem képes felfedezni, az nem ért az ellentétekhez ! . . . Én — őszintén megvallom — ezt a szépséget nem vagyok képes felfedezni, igy hát be kell ismernem, hogy az ellentétekhez nem értek, miért is diszkréten más húrokat kezdek pengetni. . . . * * * Az elmúlt hétnek megvolt a maga szenzácziója ! Férfiestély volt a moziban! . . . Az asszonyok otthon ültek és mérgelődtek, férjuramék pedig kezet fogva az aranyifjusággal, vig kedélylyel élvezték a hajdani szabadság és örömök mámoros emlékeit! Az estély különben remekül sikerült, s a leadott pikantériák nemcsak Ízlésesek, de többek állítása szerint ízletesek is voltak. Mint mondják, vén inyenczek is teljes illúzióval távoztak az előadásról . . . amivel azt hiszem, mondtunk valamit . . . Meg kell ezen a helyen jegyeznem, hogy az előadást nem láttam ... de láthattam volna! > nőm. De hát a szerkesztő lelke rajta, a szerkesztőé, aki megkívánja ugyan a »Szezon« Írását, de emellett makacsul ragaszkodik a Békésnek negyven esztendős tradicziójához, (amellyel, mellesleg Írva ma már körülbelül magunk állunk a piaczon) ahoz a tradi- czióhoz, amely akkor is kerüli a szenzácziót, amidőn az megtörtént eseményekhez fűződik, annál inkább kerüli pedig akkor, amidőn ezek az »események« amelyekkel tele van az egész sajtó, egyáltalában nem történtek meg és ami megesett, az körülbelül úgy viszonylik az igazsághoz, mint a szúnyog az elefánthoz. Deák Ferenczről egyszer az a hir terjedt el, hogy sétabotját a várgsligeti állatkert egyik oroszlánja Deák kezéből a ketreczen át kiragadta s azt összetörte Egy ösmerőse Deákot a dolog valódisága felől megkérdezvén, a haza bölcse kijelentette, hogy az eset igaz, csakhogy a következő módosítással : A dolog nem a városligeti állatkertben, hanem a budai várban történt; nem oroszlán, hanem egy tánczoltatott medve volt a ragadozó és nem botot, hanem napernyőt tört el, a napernyő pedig nem az ő, hanem egy kisasszony kezében volt. . . . Ezekkel a stiláris módosításokkal azonban — ismételte —• a kolportált esemény tényleg megtörtént. Ugyanilyen természetű stiláris módosításokkal fogadandók a Gyuláról szóló szenzácziós esetek is. így például a vásár alkalmával a Magyar Király veudéglőben lefolyt verekedés, melynek szereplőit a fővárosi lapok egész más világításban állították be, mint ahogy az tényleg történt. Olyanforma eset volt ez is, mint az a halhistória, amit Sipulusz adott le annak idején egyik humoreszkjében. Úgy történt a dolog, hogy a pesti villamosra beszállott egy bácsi, aki valahol a vásárcsarnokban egy pár friss halat vett. Maga mellé rakta az Ízletesnek Ígérkező komedencziát, de biz attól a szomszédjának ruhája átnedvesedett. Ebből szóváltás támadt, mibe később beleszólt a villamos közönsége is, közben a halasember leszállóit, úgyszintén az átnedvesedett szomszéd is, — a villamos publikuma azonban tovább argumentált (eleinte szóval, utóbb ököllel) a halkérdés felett, úgy hogy mire a villamos a végállomáshoz érkezett, valóságos verekedés kerekedett a dologból. Persze a rend éber őrei nem késtek a helyzet kihasználásával és egész sereg ártatlan embert kisértek be a főkapitánysághoz igazolás végett. Akkurátosan igy volt ez a Királyban is! Azok akik ludasok voltak a dologban, eltűntek a jótékonyság homályában, az ártatlanok neveit és viselt dolgait pedig a maguk gusztusa szerint szellőztették a pesti lapok. És ezt nevezik sajtószabadságnak! Helyén volna már egyszer igazán az az úgynevezett szájkosár ! Dr. Nyúl. Az érdekes estélyt különben legközelebb megismétlik. * * * Másik jelentős eseménye volt a hétnek a vásár. Jelentős azért, mert a nagy porra meghozta 4 kívánt üdítő esőcseppeket, úgy hogy legalább egy napig lehetett az utczákon járni. Történtek azonkívül elgázolások, parázs fejlé- kelések, lókötések, csirkefogások zsebmetszésekkel súlyosbítva, ami nélkül igy vásáros időben magyar ember el nem .^ehet. Szóval a vásárnak megvolt ez idén is a maga bő és kiadós — mákvirág-termése! * * * No de ne legyünk igazságtalanok ! — Hát a szüret kutya? Erről sem szabad elfeledkezni!) Van annyi szőllő — hála Isten ő felségének — hogy vizet lehet rekeszteni vele! — S lehet-e csodálni, — ha a gyulai szervezett munkások ezen a bő termésen úgy felbuzdultak, —■ hogy ma estére egy fényes szüreti mulatságot rendeznek ! Lám, lám ! És azt mondják hogy nem boldog a magyar ! Nem a fenét! — Olyan boldog, hogy örömében azt sem látja meg, ha egres a szőllő, leszedi úgy féléretten, aminek azután mi isszuk meg a savanyu és drága levét — ha tudniillik bor lesz belőle. Ideje volna a szüretek idejét nálunk is meg- rendszabályozni mint másutt teszik . . . Ráérne a város a sok dolgától . . . * * * A hét »esemény«-eiről lévén szó, hiszen írhatnék én is sok szenzácziós dolgot, ami állítólag Gyulán megtörtént és amikről a fővárosi s közel vidéki lapokban szörnyűségesen szenzácziós dolgok jelentek meg. Azaz nem is kellene bíbelődnöm e dolgok megírásával, csak egyszerűen át kellene őket ollózKözgazdaság. A békésmegyei okszerű méhészegylet vasárnapi közgyűlésen — mely a vármegyeház kis termében tartatott — 3 alapitó és 9 rendes tag vett részt. A gyűlés lefolyása a következő volt: Band- hauer György, mint a közgyűlésen kinevezett ügyvezető igazgató előterjesztette, hogy uj tagokat szerezni nem sikerült, éppen igy meghiúsult a múlt közgyűlés azon terve, hogy az egyesület összes vagyonát a gyulai rk. elemi iskolákhoz tartozó faiskola telepéhez csatolják, hol a gyermekek a méhészetben kellő oktatást nyerjenek s a méhcsaládok a faiskola kezelő által gondoztassanak. Meg állapittatott a méhészegylet tiszta vagyona 2550 koronában s egyidejűleg az egylet feloszlása elhatároztatott. Székely Lajos jegyző indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a minisztériumhoz intézendő jelentésben az egyleti törzsvagyonnak köznevelési czólra való ajándékozását kérelmezi 8 amennyiben Gyulán 3 éven belül földraives iskola keletkeznék, ezen vagyon annrk javára s különösen méhészeti czélra fordítható. Mindaddig, amig az ügyben a miniszter dönt, az összes ingó és ingatlanok feletti felügyeletre és gondozásra Band hauer György kéretett fel, kinek évtizedek óta kifejtett gondossága, pontos, rendes elszámolása és lelkiismeretes kezeléséért a közgyűlés elismerő köszönetét és felmentést szavazott. Erdészeti albizottság ülése. A közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága az elmúlt héten, szerdán délután, a főispán elnöklete mellett, ülést tartott, amelyen az erdőfelügyelő személyesen részt- vett. — Ez alkalommal tárgyalta a bizottság a felügyelőség által Békés község elöljárói, — mint erdőtulajdonosok ellen, — egy erdőrészlet jogosulatlan kiirtása miatt tett hivatalos feljelentést. A megtartott vizsgálat során kiderített tényállás alapján az albizottság Békés községet 22 korona 50 filiér pénzbüntetésben elmarasztalta, egyben elten-
