Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-23 / 34. szám

2 BÉKÉS 1908. augusztus 23. Szmrecsányi Pál váradi püspök temetése. Amidőn Várad nagynevű püspökének a végső tisztességet megadták, lapunk sorai lezáródtak már. De hogy a krónikás szerepéhez hűségesek legyünk, — mivel olvasóink közül nagyon sokat érdekel a váradi temetés — alábbiakban adjuk tudósítónk leírását. A megboldogult főpásztort Eger bíboros ér­seke, Samassa József temette. Midőn a váradi egy­házmegye papsága tiszteletét tette a bíboros előtt, hogy hálájának s fájdalmának adjon kifejezést, az agg bíboros a bánat érzelmétől remegő hangon felelte azon gyönyörű beszédet, mely a megbol­dogult irányitó eszméit foglalja magában s melyet értéke miatt mi is megörökítünk: »Szomorú az én szivem. Mély gyász és fájdalom borul lelkemre, mert elvesztettem lelki fiamat, ta­nítványomat, a munka terheiben és a küzdelem fára­dalmaiban velem osztozó, hűséges, vigasztaló, báto­rító barátomat, kinek elhuyta mély sebet ejtett szi­vemen, amelyhez Ő oly közel állott. Hol keressek én, hol keressenek Önök, barátaim, kiknek () nemes szivü, jó főpásztoruk volt, lelki megnyugvást és vi­gasztalást?! Az Isten véghetetlen irgalmába vetett hiten kívül megtaláljuk azt abban, hogy habár ajkai elnémultak, szelleme állandóan szól hozzánk. Mert rá alkalmazhatni az írás eme szavait: Defunctus est, et adhuc loquitur. Meghalt és mégis szól. Ma is szól hozzánk életének példája által, ki betöltötte az Istentől elébe szabott két nagy feladatot: a mun­kát és kötelességet. Tántorithatlanul ragaszkodva ahhoz, amit igaz­ságosnak és helyesnek Ítélt, saját természetét kö­vette annak védelmében, mindent félretéve s nem gondolva arra, hogy abban valami erény vagy érdem, bátorság és önzetlenség volna. Neki másként csele- hedni lehetetlennek látszott. Még csak egyet. Mert érzem, hogy fájdalmam mélysége elfojtja hangomat. Még csak egy vonást akarok életéből kiemelni, amely összes munkásságá­nak tevékenységét leginkább jellemzi, amire tőre kedett fáradhatlan munkával, soha nem engedve, soha nem hátrálva, keresztül minden áldozatokon és megpróbáltatásokon : az az eszmék és szivek kibéki- tése volt 'polgártársai közt. őszinte, lojális kibékitése, egyetlen elv, remény, egyházi vagy hazai érdeknek feláldozása nélkül. E lankadatlan igyekezetének ere­jét nemes és jó szivéből merítette. Nem volt ellen­sége, mert ő sem ismert ellenségeskedést vagy gyű­löletet, általános szeretet környezte, mert senki sem szerette soha tisztább, önzetlenebb, bensőbb szere­tettel az igazságot, az egyházat és hazát.« Hogy mennyire igazak voltak e szavak, hogy mennyire sikerült a megboldogultnak az eszmék és szivek megbékítése polgártársai közt, megmutatta temetése, megmutatta a szeretet, mely a temetés rideg szertartásain elömlött. Nagyvárad népétől eltekintve, messze földről jöttek a kegyelet adaját leróni; a szepesi, egri, erdélyi, Csanádi káptalanok küldöttei mellett ott láttuk az egy­házmegye papságát jórészt; vármegyénkből Szirmay L. Árpád esperes, szarvasi, dr. Dunay Alajos szent- andrási, Zelinka János endrődi, Chilkó László körös- ^adányi, Szabó Síndor szeghalmi, Tárkányi Péter, kigyósi, dr. Lindenberger János gyulai plébánosokat Hermann Károly békéscsabai káplánt. A temetés f. hó 13-án kezdődött, délután 4 órakor. Ekkor érkezett meg a megboldogult főpásztor holtteste a váradi pályaudvarra, hova Párvy Sándor szepesi püspök vezetésével kivonult az egész papság s behozták a koporsót a püspöki székház nagyter­mében levő ravatalra, hol 'elmondták a halottak zsolozsmáját. Folytatódott másnap, 14-én reggel s/4 9 óra­kor, amidőn az egyházmegyei papság, az idegen káptalanok küldötteivel egyházi ruhákba öltözve, a székestemplom nagy harangjának bús kongása kö­zött vonult át a püspöki székházba, hol az egri bíboros érsek ajtaja előtt állott meg. Pár percznyi várakozás után az ajtóban megjelent Samassa József törődött alakja, jobbján Hadnay Farkas besztercze- bányai, balján Párvy Sándor szepesi püspökökkel s a szomorú menet visszament a püspöki székház tá gas kapubejárója alá, hol a ravatal állott. Néhány perez múlva fölcsendült a 94. zsoltár megható melódiája s megkezdődött az előzetes be- szentelés, mely alatt az agg bíboroson annyira erőt vett a fájdalom, hogy hangja többször sírásban csuklott el. Ezen előzetes beszentelést követte a nagy gyászmise, melyet szintén az egri biboros érsek mon­dott s a föloldozás, melyet kívüle Hadnay Farkas és Párvy Sándor megyés püspökök, Fetser Antal és Lányi József fölszentelt püspökök adtak meg. A föloldozás után az egyházmegye papjai kivitték sze­retett főpásztorukat ismét a vasúthoz, hol Párvy Sándor szepesi püspök ismét beszentelte a halottat; ezzel elérkezett a válás keserű pillanata is : kocsiba tették a koporsót, beólmozták az ajtót s elvitték holttestét Daróczra, Sárosmegyébe, hogy elődei közt aludja nagy álmát. Az egész temetésen, pedig óriási tömeg verő­dött össze, példás rend és néma csend honolt, mely­ben a tömeg meghatottságán kívül nagy része volt annak is, hogy a templomban tűzoltók kihúzott kö­telekkel tartották fönn a rendet; a székesegyház előtti nagy térségen a váradi 4. honvédgyalogezred 1 százada, a templomtól a vasúti állomásig a 37. gyalogezred egy zászlóalja vont kordont. Lelke is, teste is elköltözött tőlünk; maradjon itt legalább szelleme, melynek öröme az eszmék és szivek kibékitése volt polgártársai közt; maradjon itt áldott emléke, melyet hirdetni fognak rövid püspök­ségének nagy emlékei. Have anima pia. R. I. P. T a n S g y. A gyulai rom kath. főgimnáziumban a jövő iskolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő: Augusztus 30-án délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig javító vizsgálatok. Aug. 31-én reggel 8 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig fölvételi, pótló és magánvizsgálatok és a javító vizsgálatoknak netalán elmaradt része. Szept. 1-én, 2-án és 3-án délelőtt 8—12-ig be- ira tások. Szept. 4-én reggel 8 órakor Veni Sancte, tör­vényolvasás és osztályrendezés. Szept. 5-én rendes előadás. A beiratásokra vonatkozólag a mélyen tisztelt szülők és gyámok figyelmébe ajánljuk a következőket: A szerződés 10. pontja szerint »a jelentkező tanulók valláskülönbség nélkül, egyenlő tandíj mellett vétetnek fel, de túlnépesedésnél elsősorban a békés­vármegyei katholikus ifjak, ezután a gyulai lakosok fiai valláskülönbség nélkül, harmadsorban a nem békésvármegyei katholikus ifjak birnak előnynyel a fölvételre nézve.« Mivel II—VI. osztályokban túl­népesedés nem várható, e pont csak az I. osztályra jelentkező tanulóknál fontos. A felvételnél mind a tanulónak, mind atyjának vagy anyjának, vagy ezek megbízottjának személyes megjelenése szükséges A felvételre jelentkező tanuló tartozik magával hozni 1. legutolsó bizonyítványát, 2. születési bizonyítványát (az 1885. okt. 1 után születtek az állami anyakönyvi hivataltól), 3. ujra- oltási bizonyítványát (Aki ujraoltási bizonyátványát intézetünknél egyszer már bemutatta, azt újra elhozni nem tartozik.) A más középiskolából jövő tanulók kötelesek összes középiskolai bizonyítványaikat és a legutóbb végzett iskolaévről szóló értesítőjüket is bemutatni s egyszersmind az intézetváltoztatásnak okát adni. Az igazgatónál történt jelentkezés és fölvétel után a taudijkezelőnél le kell fizetni 16 K felvételi és egyéb dijakat és a 60 K tandíjnak legalább első negyedrészét. Ugyanekkor a »Vakokat gyámolitó országos egyesület* * részére és intézetünk »Segélyző Egyesülete* részére könyöradományokat gyűjtünk. Tandíjmentességért szeptember és február hó 19 ig lehet folyamodni az igazgatóság utján a gim­náziumi bizottsághoz. Az első félévre I. oszt. tanuló tandíjmentességet nem kaphat. A köteles dijak befizetése után az osztályfőnél kell jelentkezni s a szülök vagy szállásadó lakásának utczáját és házszámát pontosan bejelenteni. Szállást fogadni csak az iskolai hatóság előle- ges tudtával szabad. A beiratások alkalmával az iskolaorvos minden felvett tanulót megvizsgál. Ez alkalommal teljes bi­zalommal mondják el a szülők a tanulók esetleges fogyatékosságait (rövidlátás, uagyhallás, szívbaj, sérv stb.), hogy ezek alapján az esetleg szükséges fölmen­tése et kieszközölhessük s e fogyatékosságokra az év folyamán is tekintettel lehessünk. Akik a Segélyző Egyesülettől támogatást óhaj­tanak nyerni, ebbeli kérelmüket a kérelem tárgyának pontos feltüntetésével (könyvek, beirási dijak, első félévi tandíj) bélyegtelen folyamodvány alakjában legkésőbb aug. 28-ig nyújtsák be a gimnázium igaz­gatóságánál. Aki még eddig nem volt intézetünk növendéke, attól az iskolai és szegénységi bizonyít­ványt is kívánjuk. A gyulai rom. kath. főgimnázium igazgatósága. A gyulai m. kir. állami polg. leányiskolában az 1908—9. tanítási évi beírások f. é. szeptember 1-től 4-ig naponkint délelőtt 8-tól 11-ig lesznek. A beirás alkalmával a más intézetekből jövő tanulók a könnyzápor s akkor sírtam a siróval mint jó barát; dicsőségének tanúja számtalanszor vol­tam, de rejtve nem maradt előttem az sem, mi­kor néha hálátlanság sebző tövise vérezte nemes szivét s jól esik az a tudat, hogy lelke egyen­súlyának megtartásában itt-ott némi részben se- gitségére lehettem . . . De nem folytatom tovább, mert lelkem fel­sír „mint a kagyló fájdalmában“, mikor a visz- 8zaamlékezés múltba vezet s a jelen áll előttem s csak a feltámadás reménységében találja meg bánatos szivem a vigasztalás balzsamát! . . . Volt, nincs 1 . . . mondja az emberi ajk ; volt, van és lenni fog ! . . . mondja hivő lelkem s szivem szeretete . . . * * * Garzó Gyula született 1839. május 23-án Kecskeméten. Tanulását Kecskeméten kezdette, a theologiát Budapesten végezte. Tanárai közül nagy befolyást gyakorolt reá Székács, ki a ho- milétikát adta elő. Miután öt évig több úri csa­ládnál nevelősködött s tanító volt, a losonczi ref. egyház hívta meg segédlelkésznek, hol az egyesült protestáns gymnasium V. és VI. osz­tályaiban mint szaktanár is működött 1863. ápril végéig. Ekkor Nagymarosra ment helyettes lel­késznek és négy havi működés után Pestre Tö­rök Pál püspök mellé, hol a lelkészi teendők mellett a népiskola egyik osztályát is vezette. Pár hónapig tartott itteni működése után 1863 végén a gyönki gymnasiumba hivatott meg ren­des tanárnak, hol 8 évig szolgált és az intézet­nek igazgatója is volt. 1872 ben a gyomai egyhá; választotta meg lelkészének, hol élete végéig (1908. aug. i4) maradt, (daczára annak, hegy több Ízben alkalma lett volna sokkal jövedelmezőbb lelkészi állásra elmenni). A gyomai egyházköz' ség érdemei elismeréséül 1878-ban lelkészi disz' palásttal ajándékozta meg, húsz éves lelkészség« emlékéül arczképét adta ki s helyezte el tanács termében. Számos egyházi lapnak, folyóiratnak állan dóan munkatársa volt ; a Békésmegyei Közlöny nek munkatársa, szerkesztője ; több egyletnek testületnek tagja s választmányi tagja; mindet téren hiven munkálkodott, irodalmi működésévé messze földön híressé lett; főleg a „Gyakorlat Biblia magyarázatok“ általánosan ismertté s tisz teltté tették nevét s nevelték elévülhetetlen ér demeit . . . Mindezekért s megszámlálhatatlan üdvö tónyeiért emlékezete örökké áldásban marad 1.. Könnyeimmel öntöztem a sorokat, midö nekrológodat megírtam szeretett hivataltársan kebelbarátom, jó rokonom 1 . . . Isten veled ! . . Pihenj csendesen, lelked találjon zavartalan örc möt a menyben ! Ismét találkozunk! Feltámadunk 1 A szeretet még a halálnál is erősebb 1 . . Dombi Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents