Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

6 BÉKÉS 1908. augusztus 9. Operette énekesnő, Nádasynó Jolán, komika, Ko­vács Bella, anya- és társalgási, Aranyossy Annuska, énekesnő, Harsányi Margit, szende és naiva, Sághy Sárika, hősnő és szende. Férfiak: Tompa Kálmán, hősszerelmes és jellem, Nagy Dezső kedélyes apa, komikus, Szarvasi Jenő, opera és operette barito­nista, Bodonyi Béla, apa és jellem, Galgóczi Sán­dor, tenorista, Földes Dezső énekes bonvivánt, Szé­kely Lajos szerelmes és társalgási, Máthé Gyula naturbursch komikus, Nádasy József, jellemkomikus, buffó, Rákosy Ferepcz, burleszk komikus, Nagy Miklós, apa és társalgási, Sajó Vilmos, társalgási, Farmosi Sándor, jellemszinész, Haisinek Rezső, karm. Kérelem. Alázattal alulirt, ki évek óta bal keze megbénulásának következtében borbélyiparát nem folytathatja, a nagyérdemű közönség irgalmas­ságához fordul azon legalázatosabb könyörgéssel — több tekintélyes orvos úr tanácsát követve, — hogy néhány hetet az orosházi „GyopároB" fürdőben, megbénult keze gyógyulásának czéljából tölthessen ; felebaráti támogatásért esedezik. Férj és három kis­korú gyermeknek vagyok szerencsétlen atyja. Mind­annyian a legnagyobb szükségben ! Irgalmat, segít­séget kér egy szerencsétlen családapa. Gyula, 1908. julius 30. A legnagyobb alázattal: Güntner Albin, borbély. A chronikus bronchial-hurut ellen sikerült oly szert találni, amely a hurutos tüneteket gyorsan visszafojtja, az étvágyat előmozdítja és az elgyen­gült testet erősiti; ezen szer a „Sirolin-Roche.“ Az orvosok által kipróbálva és ajánlva, kitűnő hatásánál fogva gyorsan ismertté és kedveltté vált, mivel még régi, elhanyagolt bajoknál, ahol már semmiféle szer sem használt, kitünően beválik. „Sirolin Roche“ gyógyszertárakban kapható. Uj ipartelep. Örömmel értesülünk, hogy ha­zánk legnagyobb ipartelepe, az előnyösen ismert Bohn-féle téglagyárak most Békéscsabán is nagy­szabású telepet létesít. A tulajdonosok elismert szakavatottsága és erélyessége bizonyára ezen uj telepet is rövid idő alatt elsőrendű iparteleppé fogja emelni. Felhívás. Felkéretik azon fiatal ember, ki e hó 2-án az esteli órákban az Erdélyi Sándor- uton sétált, női kézi táska birtokába van, hogy a talált tárgyat e lap kiadóhivatalába küldje be. Apró történetek. Alig telt el három hét az esküvő után, már a fiatal menyecske kirúgott a hámból. A Pista gyereket, már mint az ifjú férjet, nagyon elkeserítette a sorsnak ez a szeszélyes já­téka. Eleinte azt sem tudta hova, mihez kapjon ... Az asszonyt megérdekelte az igaz, hanem aztán az sem vette tréfára a dolgot, a faképnél hagyta a Pista gyereket s összeállt a szomszéd fiával ... A fiú elpanaszolta ezt a sort az öreg ember­nek, meg az öreg asszonynak. Az öreg asszony a kezeit csapkodta, sopánko­dott, miközben a gyerek ujjasát simogatta úgy szőr­mentében . . . Az öreg ember köhentett egy-kettőt, de meg hümmögött is . . . majd szótlanul befordult a szo­bába. Ott felöltötte az ünneplőt, aztán oda fordult a fiához : — Möhetünk! S megindultak a községháza felé. Az anyakönyvi hivatalba illendően bekopog­tattak . . . Az öreg ember megköszörülte torkát, az ujja­sán rántott vagy kettőt s aztán igy szólt: — A Rózái erányába gyüttünk! — Miféle Rózái irányába? — igy a anyakönyves. — Hát akivel a fiamat összekötötte a tekin- tetös ur! — No . . . — Elhagyta a gyeröket . . . s most a szomszéd fiával ögyezködik. — No ... és mit tehetek én? — Hát válassza el tűle a tekintetös ur. — Hja! barátom, az nem lehet. — Nem lőhet? — Nem. — De hallja az ur — erösködött az öreg em­ber — ha összekötötte ükét, hát ódozza is el ükét, azt mondom! — Nem jó helyt kereskednek. A törvényre megy ez az ügy. — Hászen azér gyüttünk ide ! — De a birósághoz . . . — ügy ? Hát itt kötik . . . amoda mög ógy- gyák ? ! . .. No, nem helyöslöm ezt a beosztást. . . De ha má’ igy van, hát gyerünk! S illendő köszönés után elkövetkezett a két magyar. A község percektora ott serte-pertélt a falu alatt. Egyszer csak meglátja a Keszeg gyereket, rákiált: —• Hallod-e hó ! Az apád beleesett a Körözsbe, oszt belefult! — Hű, az árgyélusát, — igy a gyerek — az uj bicska mög a zsebibe maradt! * Meghótt a jómódú paraszt . . . Mikor érezte, hogy erősen közeleg az utolsó stáczió, behivatta a családját s úgy szóbelileg vég­rendelkezett. A fekvőségeket elhagyta erre-arra. Mikor az ingókra került a sor, a süldőkkel igy rendelkezett: — A tizenhét süldőmnek a fele a fiamé, har­mada a lányomé, kilenczede meg a menyemé . . Aztán meghalt. A végtisztesség után megkezdődött az »osz­tálykodás«, ami ment is úgy, ahogy egész a süldő­kig. De itt megakadt az ügy. Tizenhét süldőnek a fele . ., harmada ... ki­lenczede ? .. . — E’ mán nem okos embernek való ! — mondta a Senye szomszéd, kit, mint biróviselt embert, meghívtak igazság-tenni. Később a vélemények annyira szétágaztak, hogy már-már egymás érdekölésére került a sor, mikor a Pista gyereknek egyet villant & fejibe .. . Há’ a biró ?! Minek tartyuk ? — Máj’ eliga- zittya a’! ügy is lett. A biró elébe került az ügy. A biró pedig egy agyafúrt, sokféle hájjal meg­kent, furfangos ember vala. Mikor megtudta a dolog mibenlétét, serczen tett egyet a tanácsház földjére s aztán ilyképen in­tézkedett : — Hun van az a 17 süldő ? — E'hajtottuk! — igy a pörös felek. E szóra kimentek hát a faluháza pázsitos ud­varára. Csakugyan ott turkált a 17 formás állat. A biró lenyomkodta hüvelykujjával a tajték- pipában serczegő anyagot; szippantott rajta egy- kettőt, aztán odaszólt a kisbirónak: János szó nélkül engedelmeskedett. A biró meg lassú tempóban, egész auten­tikusan kiverte a pipáját a kerítés oldalán s azután méltóságteljes léptekkel beballagott a tanácsházba. ________ C- elyO Kö zgazdaság. A remetei hid. A Békés és Bihaivármegyék határain fekvő Fekete-körözsi úgynevezett remetei hid újjáépítése czéljából még a múlt év junius havában megtartatott a közigazgatási bejárás, amely­nek eredménye alapján, Békésvármegye alispánja a hid újjáépítési költségeihez való hozzájárulásra a két vármegyén kívül az árraentesitő társulatokat és a földmivelésügyi ministert is kötelezte. A köz- igazgatási bíróság azonban a hid költségeihez való hozzájárulás alól a földmivelésügyi ministert és a társulatokat felmentette s igy a hid építési költ­sége felerészben Békés, mésik felerészben Bihar- megyét terheli. A közigazgatási bejárás alkalmával Biharvármegye kiküldöttei is elismerték, hogy a kérdéses hid annyira rósz karban van, hogy annak újjáépítése elodázhatatlan. Annál meglepőbb volt tehát, hogy midőn Biharvármegye alispánja a köz- igazgatási biróság ítéletéről tudomást szerzett, til­takozott a hid újjáépítése ellen és a hídnak jelen­legi alakjában való további fentartását kérte, leg feljebb egy egyjáratu vastartós hid létesítéséhez helyezte Biharvármegyének hozzájárulását kilátásba. Minthogy a hid újjáépítésének kérdésébon való to­vábbi intézkedés előtt annak a kérdésnek az el­döntése szükséges, vájjon a Fekete kőrözsi remetei hid jelen alakjában továbbra is fentartható-e, vagy pedig annak újjáépítése elodázhatatlan, ennélfogva Békésvármegye alispánja, — minthogy Bibarvár- megye alispánja elutasító álláspontját ismételten fentartotta, — az összes iratokat a kereskedelem­ügyi ministerhez felterjesztette. A csabai gőztéglagyár és a Boán Mihály által a Csabaeizsébethelyen levő telepökből az állam­vasutak csabai állomásához vezetendő iparvasut czéljaira a csaba-makói törvényhatósági útnak igény- bevételét, tekintettel arra, hogy a közlekedés czél­jaira 19 méter szabadon marad, a megye alispánja engedélyezte, azal a kikötéssel azonban, hogy ameny- nyiben a törvényhatósági bizottság a kérdéses út­testnek átengedését utólag nem engedélyezné, az esetben folyamodók, az előbbi állapotot minden kártérítés nélkül visszaállítani tartoznak. A csabai vámszedési jog. Békéscsaba község részére tudvalevőleg a kereskedelmi minister a törvényhatóságtól átvett vámosutakon a vámszedési jog gyakorlását engedélyezte, ennek következtében a jog gyakorlását Békéscsaba községe augusztus hó 1-én tényleg megkezdte. Kendsráztató Békésen. Békés község aziránt folyamodott a földmivelésügyi miniszterhez, hogy János! Tereld csak ki a kösség koczáját... a népies kendertermelés támogatása czéljából mes­oszt csapd közéjük ! Ez a kocza dögrováson volt, azért tartotta ott­hon a falu. — Elfogaggyák ajándékba úgy e ? — igy a biró. — Már hogy ne fogadták volna el . .. El azt... még pedig nagy örömmel. .. — Hogy igy 18 lett az állatok száma, — szólt a biró: — No, ennek a 18 süldőnek fele a Pista gye­reké .. . ammög kilencz... Péczézd csak ki János!. .. No nem baj! Hadd mönnyön benne a falu-é is . . . Te meg hajtsd fiam, de szaporán! A Pista gyerek megnyugodva következett el az osztályrészével. — No, Maris, — folytatta a biró, — neked ugy-e, egyharmada jár ? — Az a’. . . — Ammög éppeg hat! — Az a’ . . . Maris is elhajtotta a magáét. — Hugomasszonynak meg kilenczede dukál... ammög kitösz kettőt.. . A hugomasszony is megnyugodva terelte haza­felé a süldőit.. . — Te meg János, — szólt a biró, a ködmön ujját megrángatva, — hajcsd vissza a süldőnket! erséges kenderáztatót létesítsen. A földmivelésügyi miniszter megbízottját a helyszínére kiküldvén, annak javaslata alapján értesítette a községet, hogy hajlandó a mesterséges kenderáztatót létesíteni, ha a község az építéshez szükséges anyagot és a költ­ségvetés alapján megállapítandó pénzbeli hozzájá­rulást biztosítja. Békés község képviselőtestülete ennélfogva fel lett híva, hogy a miniszteri rende­letre vonatkozólag nyilatkozzék és ha az abban foglaltakat elfogadja, az esetben a kultúrmérnöki hivatalt a tervek és a költségvetés elkészítése vé­gett a vármegye alispánja fogja megkeresni. Orosháza állomás világítási berendezésének szállítására a m. kir. államvasutak igazgatósága gépészeti főosztályánál julius 30-án tartott árlejté­sen a Ganz-fóle villamossági r.-t, 9710 korona 74, Magyar Siemens Sohnckert Müvek 9100 korona. Egyesült izzólámpa és villamossági r.-t. 8005 kor. 35, Részvénytársaság villamos és közlekedési vál­lalatok részére 8436 kor. 41 fillérrel nyújtott be ajánlatot, melyek elbírálás alatt állanak. A békéscsabai földmivesiskolánál a vármegye részére fentartott, teljesen díjmentes alapítványi helyekre az 1908/9. évi tanévre Cseszkó József bó- kóssámsoni, Kozma Szabó Gábor békési, Pálfi István füzesgyarmati és Kriska István tótkomlósi

Next

/
Thumbnails
Contents