Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

2

B É K É S

1908. augusztus 2.

vényhatósági bizottság tagjait tisztelettel értesítem. Gyulán, 1908. évi julius hó 26-án. Ambrus Sándor, alispán.

Tárgysorozat:

1 II. Rákóczi Ferencz arczképének ünnepélyes leleplezése.

2 A m. kir. belügyminister ur rendelete a vármegyei háztartási pénztár 1908. évi költségvetése s az 1 °/0 közigazgatási pótadó hozzájárulása tárgyában.

3 A m. kir. honvédelmi minister ur leirata, a békéscsabai gyalogsági laktanya felszerelési pótraktárának kibővítése ügyében.

4 A m. kir. kereskedelmi minister urnák rendelete a fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérés- iparokról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában.

5 Verbőczy István és neje tulajdonát képező ingatlannak a kórházi építkezések czéljaira való megvétele.

6 A kórházi tisztviselők kérvénye betegségük esetén ingyen gyógyszer kiszolgáltatása és orvosi gyógykezelés iránt.

7 A vármegyei községjegyzői nyugdíj-választmány javaslata özv. Belenczéresi Józsefné mező- berényi lakos rendkívüli segélyezése tárgyában.

8 Özv. Tóth Kálmánná kérvénye özvegyi nyugdijának megállapítása iránt.

9 A vármegyei központi közművelődési bizottság tagjai létszámának kiegészítése.

10 A honvéd hadapród-iskola vármegyei alapítványi hely betöltése.

11 Antalóczy Nándor vármegyei levéltáros és Dubányi László levéltári segéd kérelme működési pótlék megállapítása iránt.

12 A vármegyei szervezési és átköltözködési illetményekről szóló szabályrendeletek módosítása.

13 A vármegye alispánjának előterjesztése a dijnokok szolgálati viszonyairól és fizetéséről szabályzat alkotása iránt.

14 Dr. Bodoky Géza tb. szolgabirónak a ki- hágási ügyekben való önálló Ítélkezési joggal leendő felruházása.

15 A munkásházak czéljaira szolgáló telekvétel tárgyában gróf Wenckheim Dénes dobozi lakossal kötött adás-vételi szerződés.

16 Újkígyós község kérelme az ott felhalmozva lévő és a vármegye tulajdonát képező terméskő átengedése iránt.

17 Trinyik Márton szarvasi és Balog István békési lemondott járási utkaparók kegydij iránti kérelme.

18 Orosháza község kérelme a főszolgabírói épület kibővítésére adott 3000 korona sürgős kiutalása iránt.

19 A szarvasi járás területén lévő községi közlekedési utak törzskönyveinek hitelesítése ügyében1 bizottsági javaslat.

20 Mezőberény község határozata a nyomorék és züllött gyermekek otthonának felállítása tárgyában.

21 Tótkomlós község határozata Bukovinszky János községi Írnok segélyezése tárgyában.

22 Vésztő község módosított fizetési szabályrendelete.

23 Békéssámson község határozata egy második segédjegyzői állás szervezése- tárgyában.

24 A vésztői műkenderáztató kezelési szabályzatának jóváhagyása.

25 Kétegyháza község határozata, az ártézi kútnál egy föld feletti medencze létesítése iránt.

26 Kétegyháza község határozata a m. kir. államvasutak által az 1406—7. szelvények között kért 523 négyszögöl terület átadása iránt.

27 Puskovitz Imre és Szabó László körös- tarcsai községi Írnokok felebbezései lakbér megállapítását megtagadó községi határozat ellen.

28 Békéssámson község képviselőtestületének határozata a piaczi helypénzszedő jutalmazása tárgyában.

29 Gyula város képviselőtestületének határozata az 1908. évi anyakönyvi dijaknak az anya- könyvvezető-helyettesek részére történt átengedése tárgyában.

30 Dr. Tardos Dezső felebbezése a Békéscsaba község képviselőtestülete által folyó évi junius hó 29-én megejtett bizottsági tagválasztások megsemmisítése iránt.

31 Csorvás község módosított szervezési és fizetési szabályrendelete.

32 Kétegyháza község képviselőtestületének határozata az állami elemi iskola és az állami óvoda czéljaira vett ingatlanok szerződéseinek elfogadása ügyében.

33 Mezőberény község és a m. kir. államvasutak között kötött kisajátítási egyezség.

34 Békés község határozata, a negyedik óvoda helyéül beltelek megvétele tárgyában.

35 Köröstarcsa község határozata egy gazda- esküdti és egy irnoki állás szervezése tárgyában.

36 Csorvás község határozata a gróf Hoyos- féle birtok parczellázási ideiglenes kölcsönének konvertálása tárgyában.

37 Csorvás község határozata az állami iskola, óvoda s egyéb községi építkezések ideiglenes kölcsönének végleges kölcsönné leendő átváltoztatása iránt.

38 Békés község képviselőtestületének határozata az ibrányi és bélmegyeri iskolák építése tárgyában.

39 Békés község képviselőtestületének határozata a rosszerdei vadászterület ezen jellegének megállapítása tárgyában és az ellen beadott felebbezés.

40 Nagyszénás község határozata az elöljáróság hivatalos óráinak megállapítása ügyében.

41 Endrőd község határozata a rendőrbiztos ruhaátalányának megszavazása tárgyában.

42 Újkígyós község határozata a dijnoki fizetés felemelése tárgyában.

43 Békés község határozata a róm. kath. és gör. kel. templomok mellett lévő italmérési engedélyek visszavonása tárgyában.

44 Békés község képviselőtestületének határozata a Fekete-Körözs holt medrének mikénti értékesítése tárgyában s ez ellen Papp József és társai felebbezése.

45 Kugler György községi írnok felebbezése Endrőd község képviselőtestületének fizetésfelemelés iránti kérelmét elutasító határozata ellen.

46 Békés község határozata a lakbérilletménnyel biró községi tanítók lakbérének megállapítása tárgyában.

47 Kondoros község határozata a kültelki ismétlőiskola fenntartása s az iskolában alkalmazott tanító tiszteletdijának megállapítása tárgyában.

48 Mezőberény község képviselőtestületének határozata néhai Mucsi Mihály községi jegyzőnek a templomzugi birtokon lévő ingóságok elárverezése érdekében teljesített munkadijának megállapítása tárgyában.

49 Mezőberény község képviselőtestületének határozata Sziráczky János és Kaiser József jutalmazása tárgyában.

lönben életerős fenyősudarak pusztulást mutató| képe sehol sem kedves látvány, különösen nem| egy fürdőhely közvetlen közelében. A „tó“-hoz sem igen czélszerü kirándulnunk, már tudniillik akkor, ha csolnakázni akarunk. Két éve járok már ide, de még a tavat ne n láttam, annál- kevésbbé csónakázhattam rajta, bár a prospektusban a csolnakázást, mint egyik szóra koztató eszközt, nagyobb betűvel szedték ki. A szives olvasó ne sejtsen valami természeti rendkivüliséget, mely a tavat eltüntette a föld szinéröl. Korántsem ; sokkal egyszerűbb ennek a magyarázata. A tó ugyanis nem egyéb, mint egy csendesen csörgedező kis pataknak kiszélesített medre, melyet egy hatalmas zsilipes kő- gát zár el. Ha a zsilipeket leeresztik, talán nem is igen sok idő alatt megtelik a tágas medencze, mely ekkor terjedelménél fogva méltán nevezhető tónak és igen alkalmas lehet a csolnakázásra. Fájdalom azonban, a zsilip leeresztése valószínűleg csak az őszi és tavaszi fausztatáskor történik. A fürdő-évad idején nincsen fausztatás, következéskép nem zárják el a zsilipeket, ergo nincsen tó és igy a csolnakázás kellemességében csak elméletileg lehet részünk.

Nagy fordulópontot jelent Korytnica életében az idei év, amennyiben most már Rózsahegyről kiindulva, keskenyvágányu vasúton lehet ide eljutni. Azelőtt Koritnica csak kocsin volt megközelíthető, még pedig vagy Rózsahegyről (2 óra), vagy Besztercebányáról (5 — 6 óra) a stureci hágón átvezető vadregényes műúton. Azt képzeltem, hogy a vasút megnyílta a fürdőző és szenvedő emberiséget nagyobb mértékben vonja majd ide, de úgy tapasztalom, hogy e tekintetben semmi változás nem állott

be. Azonban mégis lett valami hatása a vasút megnyíltának és ez az, hogy a napi penzió ára 9 koronáról 10 koronára szökött fel. Legalább én ebben találom a drágulás okát. Eltekintve attól, hogy a külföldi penzió árak átlag alacsonyabbak, ez még aránylag elég jutányos és elég jó is. Ezért az ember első sorban tisztességes szobát kap (különösen ha utánna jár a dolognak), a nagyvendéglőben pedig rendes és jó étkezést (reggeli, 3 fogásos ebéd, vacsora). Benne van azonkívül még részint a kiszolgálás is, a gyógydíj és zenedíj. — Az elő- és utóévad árai átlag 30%-al olcsóbbak, a penzió akkor 8 korona.

Korytnica általában a magyar Karlsbad néven ismeretes. E nevét különösen a gyomor-, bél-, máj- és epebajokra igen jó gyógyító hatású ásványvizei szerezték meg és méltán. A Zsófia és Béla források vasas, keserüsós és glaubersós vizei tagadhatatlanul jótékony hatást idéznek elő és ezek használatával évek hosszú során át igen sokan állították helyre megrongált egészségöket.

Tanúskodik e mellett a fürdőhely története is, mely egészen a XIV. század elejéig vezethető vissza s igy Korytnica egyike hazánk legrégibb ismert fürdőinek. E tény igazolja, hogy „Korytnica ásványvizeinek gyógyhatásút nem az újabb vegyészeti tudomány állapította meg, hanem századok tapasztalata, gyakorlati használata.“ Ez idézett szavak Dr. Or,may József, kir. tanácsosnak, a fürdő főorvosának „Korytnica“ czimü monográfiájából vétettek. Ugyanott érdekes adatokat találunk a fürdőhely történetéről. A forrásvizek gyógyhatásának felfedezése a szájhagyomán}' szerint úgy történt, hogy az ott dolgozó favágók alig egy heti munka után, magasabb bért követeltek, mert az ottani viztöl oly farkasétvágyat kaptak, -hogy egész keresményüket felemésztik és semmit sem küldhetnek haza családjuknak. Eleinte a fürdőhely gyakran változtatott gazdát. így például H87—1504-ig Mátyás királyunk fiának, Corvin Jánosnak birtokaihoz tartozott. A XVI. század végén gróf Illésházy István, ki 1587—1609-ig volt a fürdő tulajdonosa, szerződésileg kötelezte a luzsna- völgyi lakókat, hogy neki a lykavai várba korytnicai vizet szállítsanak. íme az első használata, mint asztali ásványvíznek. A XVII, században pedig már gyógyító hatását is alkalmazták. A lykavai és hradeki kamarajószágok uradalmi tisztjei, Liptómegye előkelői évről-évre elvándoroltak Korytnicára, hol Robinsonok módjára, ideiglenesen összetákolt fakunyhókban töltötték ki a gyógyidényt. A fürdőhely mai létét és alakját leginkább a következők alapozták meg a XIX. század középső időszakában : Koch Vencel, Huszár Károly, Gelléri Szabó János. Ma már kellő számú szállója, éttermei, kávéháza, hidegvízgyógyintézete, fürdőháza és fedett sétánya van, ezenkívül gyógyszertár, posta, távírda és interurban telefon állanak a közönség szolgálatára.

Az itteni fürdő-élet nap-nap után ugyanazon programmot mutatja, ami különben mindenhol úgy van. Reggel 7-től 9-ig, délután 4-től 6-ig az uj zenepavilonban cigányzenekar hangversenyez. Ez az idő ugyanis a vizivás ideje. Egymásután jelennek meg a fürdövendégek fém- vagy üvegpoharaikkal; ki Zsófiát iszik, ki Bélát, savóval vagy anélkül, 1, vagy 1 Va óra hosszat föl-alá járkálva, kóstolgatva a melegen bizony nem valami jóizü ásványvizet, szidva az