Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
1908. julius 19. BÉKÉS 7 színházba járásra s a távozó derék gárdának az utolsó napokat is tegyük kellemessé. A szintársulat igazgatója az utolsó hétre is igen érdekes s változatos műsort állított össze, ami leginkább a búcsúzó gyulai kedvenczeknek van szánva, igy kedden Batizfalvy Elza jutalomjátéka és bucsufelléptéül színre kerül a »Milliárdos kisasz- szony« czimű operett, elsőrangú szerepkiosztásban. Szerdán, Krasznai Andor és Hajnal Gyurka együtt tartják jutalomjátékukat a »Nincs valami elvámolni valója ?« czimü bohózatban, amelyben Hajnal Gyurka Beregi szerepét »La Bult« játsza. Ez a két derék művész igen sok kellemes estét szerzett a gyulaiaknak s igazán érdemesek reá, hogy bucsufelléptük s egyszersmind jutalomjátékuk zsúfolt ház előtt folyjon le. Csütörtökön lesz az utolsó premier Parketnek a »Bíboros« czimü szinjátéka Beregi Sándor jutalomjátékául. Beregi is több éven át volt a gyulaiak kedvelt színésze s érdemeket szerzett rá, hogy a válás utolsó perczeit édessé tegyük s jutalomjátékára tömegesen menjünk el. Pénteken lesz az utolsó előadás és pedig E. Kovács Mariska a gyulai közönségnek egyik legkedveltebb színésznője s a társulat igazgatónője tartja bucsufelléptét a »Dolovai nábob leénya« czimü katonás darabban. Hogy E. Kovács Mariskát éveken át mennyire elhalmozta szeretetével a közönség, azt felesleges is itt elmondanunk, hisz ‘Gyulán mindenki ismeri., szereti s valahányszor fellépett, az mindig ünnepszámba ment, mert hisz a színházba járók tudták, hogy az nap este művészi produkczióban lesz részük. Ez az Isten áldotta tehetség mindig szivének, lelkének egész tárházával a lehető legjobb és legszebb alakításokkal lepte meg a közönséget. Bég volt s ki tudja, mikor lesz, vagy egyátalán lesz-e még a gyulai arénának olyan kedvelt drámai szinmüvésznője, mint E. Kovács Mariska, ki pénteken este mond búcsút a gyulaiaknak a »Dolovai nábob leánya« pompás színműben. Azt hisszük, hogy ez este, a midőn a társulat! utolsót játszik, szűk lesz az aréna a közönség befogadására. A szintársulat ünneplése, az Erkel Ferencz színkör hétfőn este egy, Gyulán szokatlan és éppen azért nagy érdeklődést keltő szép ünnepélynek lesz színhelye. Az előadás »Lotti ezredesei«, a szin- páitoló egyesület javára kerül sz;nre. A színkör 8 esztendős, eme nyolcz esztendőből hatot töltött körünkben a nagyváradi szintársulat és pedig őt esztendőt előttünk örökké feledhetlen, kedves emlékű Somogyi Károly, a hatodikat pedig az előző öt évben társnlati titkár, az idén pedig színigazgató, Erdélyi Miklós vezetése alatt. Nem a színigazgatón, nem is a társulaton múlik, hogy az a szívélyes, kedves viszony, mely a társulat és Gyula városa között 6 esztendőn át kifejlődött és kölcsönös szeretetté fokozódott, továbbra is fennmaradjon ; a kultuszminisztérium tilalma szerint, a nagyváradi színtársulatnak nem szabad többé másutt s különösen Gyulán játszani. Ezt az alkalmat ragadja meg a .szinpártoló egyesület, hogy az önkéntelen bucsuz- kodás alkalmából a Lotti ezredeseinek két felvonása közé ékelve nyílt színen nagyarányú óváczió keretében rójja le a társulattal szemben eismerését és nagyrabecsülését. A szinpártoló egyesület testületileg fog megjelenni a színpadon dr. Zöldy János alelnök vezetése alatt, ki az egyesület nevében intéz Erdélyi Miklós színigazgatóhoz — mint a társulat képviselőjéhez —■ beszédet. Utána Dr. Major Simon ügyvéd a gyulai közönség nevében vesz búcsút a színpadon teljes számban megjelenő társulattól és az azt képviselő igazgatótól és átadják emlékül Erdélyi igazgatónak a közadakozásból készült pompás ezüst babérkoszorút, mely már napok óta Ehrenfeld ékszerész kirakatában látható. Az ováczió és az előadás bizonyára zsúfolt színkörben fog lezajlani. Batizfalvy Elza jutalomjátóka. Annak a szerepkörnek, amelyet a hét hónapos színi szezonban Batizfalvy Elza töltött be, a színkör létesülte óta, hozzáfogható bájos, kedves személyesitője mint ő, egyik sem volt. És, hogy mennyire jutott a közönség megérdemelt szeretetébe is, annak semmisem fényesebb bizonyítéka, mint az, hogy a jutalomjáték- igényesek köz.é tudott emelkedni. — A »Milliárdos kisasszony«, melyben jutalomjátékát veszi, fényes alkalom lesz a bájos kis művésznőnek, hogy nagy szerepekre való hivatottságát — a közönségnek, különösen pedig az ifjúságnak, hogy iránta táplált tiszteletét és szeretetét kimutassa. Krasznay és Hajnal jutalomjátéka. Már maga a czim is derült kedélyre hangolja azt, aki Krasznay Andort és Hajnal Györgyöt ismeri. Olyan művészember mind a kettő, akit az Isten C3upa jókedvében teremtett. Kaczagtunk alakításaikon annyit a szezon alatt, hogy egy esztendőre elegendő lenne, de ők ezzel nem érik be, hanem hogy a derekunk fájása révén amúgy magyarosan, Isten igazában megemlegessük őket, hát a jövő héten, szerdán közös jutalomjátékot rendeznek a Nincs valami elvámolni valója f czimü remek franczia bohózatban, melynek első előadására is napokkal előbb az összes jegyek elkeltek ! Na hát aki amúgy, a lelke jó kedvére ki akarja magát kaczagni, az ott legyen ezen a szerdai előadáson, ha mindjárt hitelbe is, mert eltekintve attól, hogy maga a darab is kaczagtató szellemesség, Krasznay és Hajnal gondoskodnak arról, hogy jó időre el ne felejtsük az ő jutalomjátékukat. Lesz annyi móka, bolondság, hogy az sok! S hogy a zsúfolt házat ez a két aranyos művészember (Coulisset úr és Apukám!) megérdemlik, azt nem nekünk kell erősitgetniink, majd megfelelnek rá mindennél ékesebben az ő nagyszámú, lelkes tisztelőik azzal, hogy nemcsak a jegyek, de a pótszékek birodalmában is rengeteg pusztítást visznek véghez a szerdai közös jutalomjáték alkalmából. Bereghy Sándor jutalomjátéka. A társulat kiváló művészemberének Bereghy Sándornak lesz csütörtökön jutalomjátéka a »Bíboros« czimű pompás szinműuj- donságban, melyet a társulat Nagyváradot megelőzőleg nálunk mutat be először. Bereghy Sándor szintén egyik kedvencze a gyulai közönségnek, intelligens nívón álló játékával mindenkor ki tudta vívni magának azt a nagy és általános elismerést, melylyel csak igazi vérbeli művész embernek szokott adózni közönségünk. Bereghy Sándor eddigi nagy sikerei teljes mértékben indokolt és jogos meggyőződést keltenek bennünk a tekintetben, hogy jutalomjátékán a legszélesebb körben nyilvánul mag a közönség tüntető elismerése. A jutalomestre felhívjuk az intelligens szinházbajáró közönség figyelmét, mert Bereghy Sándor a telt házat igazán megérdemli, a darab pedig igen jó alkotás s azt fiatal lányok is megnézhetik. E. Kovács Mariska jutalomjátéka. A nagyváradi szintársulat nőtagjai közül T. Pogány Jankán kívül egyedül E. Kovács Mariska az, ki a társulat hat évi ittjátszása alatt mindenkor tagja és pedig legértékesebb, igazi művész tagja volt a társulatnak, Az ő kiválóságát, művészi rátermettségét már igen sokszor, érdeméhez méltóan megénekeltük versben és prózában egyaránt. Ezúttal csupán azt óhajtjuk konstatálni, hogy ezalatt a hat év alatt nem volt eset árra, hogy mikor E. Kovács Mariska játszott, nagy közönség ne lett volna a színházban, sőt ami a jutalomjátékok terén rekordot jelent, ezelőtt pár évvel, mikor E. Kovács Mariska egyizben a Nióbé-baa jutalomjátékát tartotta, megtörtént az, hogy olyan publikum verődött össze, amelynek befogadására az aréna képtelen volt, úgy, hogy ami máskor sohsem esett meg, a zenekar helyére is pótszékeket raktak, sőt a páholyok mögötti folyosókra is, a zenekar pedig felszorult a színpadra és a függöny mögött játszotta a közzenét. Eladásul még a publikum jó része hely hiányában kénytelen volt hazamenni. Ilyen jutalomjátékra nem volt még példa Gyulán. Ez is igazolja a közönség rokonszen- vét és lelkesedését E. Kovács Mariska iránt, no meg az a körülmény is, hogy nagyon jó darabok, ha E. Kovács Mariska nem játszik bennük, csekély közönség előtt kerülnek rendesen színre. Ennek az Istentől megáldott, vérbeli művésznőnek lesz Pénteken a Dolovai AGóoó-ban jutalomjátéka s ez lesz egyúttal az utolsó előadás is. Olyan körülmények ezek, melyek nemcsak együttvéve, de egymagukban is feltétlenül zsúfolt házat kell, hogy csináljanak. Közgazdaság. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter Bókésszentandrás községnek nemes fűzfa telepítésére 200 korona, Mezőberény község részére pedig 50 korona forgatási segélyt engedélyezett. Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Papp István ármentesitő társulati h. igazgató szarvasi lakost, a szarvasi járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. A gyulai országos vásárok. Gyula város képviselőtestülete tudvalevőleg még három évvel ezelőtt egy november hóban tartandó ötödik országos vásárért folyamodott, amit azonban a kereskedelemügyi miniszter, aki nem barátja az országos vásárok szaporításának, megtagadott. A képviselőtestületben ennek folytán az az indítvány merült fel, hogy a mostani vásárnapok más időszakra volnának át- teendők és ennek a tanulmányozására nagyobb számú bizottság küldetett ki. Ez még 1906-ban történt. A vonatkozó ügyiratok, mint sok más, a tavaly öngyilkossá lett Hoffmann Ferencz városi jegyzőnél rekedtek és csak mostanában kerültek meg. Dr. Lovich Ödön polgármester a képviselő- testület által kiküldött bizottságot vasárnap délelőttre hívta össze tanácskozásra. A bizottság tagjai egyértel'müleg azt a nézetet nyilvánitották, hogy bár a gyulai vásári napokat nem tartják szerencsésen megválasztottaknak és bizonyára más határnapokra tűznék ki, ha most kérnénk a vásárjogokat, mindazonáltal mérlegelve azt, hogy a gyulai vásárok száz esztendőt meghaladó időn át a mostani időkben tartatnak és mint ilyenek, az egész alföldön, sőt azon túl is köztudatba mentek át, a vásárnak más terminusra áttétele olyan zavart okozna, mely évtizedekre megsemmisítené azok különben is megcsappant forgalmát, következésképen ama javaslatot teszik a képviselőtestületnek, hogy a vásári napokban változás ne történjék. Országos vásári jelentés. A sertésvész miatt, mint azt már lapunk múlt heti számában jeleztük, Gyula városa zárlat alatt áll és igy a sertésvásár — mely szerdán lett volna tartandó, — ezutal elmaradt. Julius 16-án: juh- és ürüvásár. A felhajtás szokatlanul nagy, mintegy 30.000 darabra terjedő volt. Sajnos, az áruval szemben igen kevés, mondhatni alig volt vevő. Az árhanyatlás a szarvasmarháénál is sokkal tetemesebb; nevezetesen igy a jó vágni való kosokért, — amelyekért azelőtt páron- kint 30—36 koronát fizettek — most 12—16 ko- nát, fejős juhokórt 8—12 koronát adtak. Bárányok 2—3 koronáért voltak vehetők. A felhajtás túlnyomó része az erdélyi és bihari havasokból való, de a zömét visszahajtották. Julius 17-én: szarvasmarhavásár. Tanczik La jós rendőrfőkapitány a szarvasmarhák elhelyezést re felette praktikus intézkedést tőn a korlátok közöt t Vásár előtt utczákat nyitott bennük és azokat fel- szántatta; csakis ennek a helyénvaló intézkedésnek eredményéül tudható be, hogy a mintegy 15.000 darabnyi szarvasmarha — ennyi volt a felhajtás — a két korlát között el volt helyezhető. Az árak rendkívül hanyatlottak. A tavalyi nyári vásárhoz képest 30—60 perczentet. De igy is kevés volt reá a vevő. A felhajtott jószágnak ötödrészét sem tudták eladni. Eladatott jóhusu vásárra alkalmas fiatal marha mmázsánként 40— 50 koronáért 10% levonással, első minőségű erdélyi ökör páronként 550—600 koronáért, másodrendű 300—450 koronáig. Erdélyi és tarka borjú 80—120 koronáig. Fejős tehenekért fizettek darabonkint 90—280 koronáig minőség szerint. Julius 18-án: lóvásár. A felhajtás aránylag kisebb volt, mint nyári vásárkor a nyomtatás küszöbén szokott lenni. A két korlát között mintegy 10000 ló várt vevőre. A forgalom a délutáni órákban élénkült meg némileg, az árhanyatlás azonban a lovaknál is igen nagy. A ménlovak darabon ként 400—1000 koronáig, hintó lovak páronként 700—1200 koronáig, közönséges igás lovak pedig 120—350 koronáig keltek. Nagyobb lókereskedők elmaradtak a vásárról A bécsi lómészárszék azonban a gyulai vásárt legjobb beszerzési forrásául tekintette ezúttal is.
